Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

1980. március 13„ csütörtök o Hz Egészségügyi Minisztérium tájékoztatója Március első hetében a fővárosban, valamint Békés és Győr-Sopron megyében emelkedett az influenza és az influenzaszerű megbete­gedések száma, az országos adatok szerint március 3-a és 9-e között több mint 26 000 megbetegedést re­gisztráltak az orvosok. A megbetegedések száma a legnagyobb mértékben — 30 százalékkal — Békés me­gyében emelkedett, Győr- Sopron megyében pedig eb­ben az időszakban több mint 6000 megbetegedés fordult elő. A fővárosban a koráb­bi 8500 beteggel szemben március első hetében már 10 000-en kapták meg az influenzát. A betegek több­sége 1—14 éves gyermek. Az eddigi adatok szerint a betegség leggyakoribb szö­vődménye a hörghurut. A víruslaboratóriumokban ez ideig feldolgozott anya­gokból 16 esetben influenza A-2, három esetben influen­za B-vírust izoláltak. „n Somogy megyei KÖJÁL nevében köszönöm ” Ezekkel a szavakkal üd­vözölte Békés és Tolna me­gyei vendégeit a Somogy megyei KÖJÁL igazgató fő­orvosa azon a rendhagyó munkaértekezleten, amely­re a múlt hét péntekjén ke­rül sor Kaposváron. A múlt év tavaszán azzal a kéréssel fordultak a somo­gyiak a testvérintézetekhez, hogy amennyiben lehetséges, segítsék munkájukat a fő­szezonban. Ismert tény, hogy a fokozódó idegenforgalom­nak legnagyobb célpontja (legalábbis nyáron) a’ „ma­gyar tenger”. Évről évre ne­hezebb feladatnak tűnt, hogy megakadályozzák az egészségkárosodásokat ezen a területen, hiszen az alkal­mi árusoktól (fagylalt, lán- gos, palacsinta stb.) kezdve, a szállodák és az éttermek túlterheléséig, fokozottab­ban fennáll a veszély. A somogyiak kérése azonban megértésre talált, és így ke­rült sor annak a szocialista munkaszerződésnek a meg­kötésére, amelynek kereté­ben májustól—szeptemberig, körülbelül kéthetes turnu­sokban küldte el ellenőreit mindkét KÖJÁL a Balaton­hoz. A helyiek, különösen a marcali járásban küszködtek nehézségekkel, szakember- hiány miatt. Az értékelés során „mind­három” fél elmondta a nyá­ri munka tapasztalatait. A somogyiak elmondták, hogy igen elégedettek a vendégel­lenőrök munkájával. En­nek megfelelően írásban tolmácsolták köszönetüket Békés és Tolna megye ta­nácselnökeinek, a megyei KÖJÁL-oknak. Az idén is szeretnék igénybe venni a testvérintézetek segítségét. A szocialista munkaszer­ződés tehát meghozta gyü­mölcsét mindannyiunk egészségére. H. G. Ajánlás a felnöttnevelés fejlesztésáre A Népművelési Intézet 1978-ban indította útjára a „Felnőttnevelési füzetek” cí­mű kiadványsorozatot, amely­nek 4. száma a napokban je­lent meg. A kiadványt szin­te teljes egészében az 1976- ban, Nairobiban megrende­zett ENSZ Nevelésügyi, Tu­dományos és Kulturális Szer­vezetének közgyűlésén meg­fogalmazott Ajánlás a fel­nőttnevelésről című doku­mentum közlésének szente­lik. S bár hazánkban e je­lentős dokumentum megje­lenése előtt már magasszin­tű politikai határozat szüle­tett a felnőttnevelésről, az Ajánlás mégis nagy jelentő­séggel bír a nemzetközi élet­ben. zásokat, hangsúlyeltolódáso­kat. Ezt fogalmazza meg az 1960-as Montreali Nyilatko­zat is: „Ha minden nemze­déknek megvan a maga sa­játos problémája, nem túlzás azt mondani, hogy az elmúlt nemzedékek közül egy sem élt át gyorsaságukban és mélységükben olyan nagy változásokat, mint amelye­ket mi látunk lezajlani, s amelyekkel nekünk kell szembenézni.” A hazai felnőttneveléssel foglalkozók — az Ajánlás és Kovács Máté írásából — lé­nyeges, s a gyakorlatba is átültethető fontos tudniva­lókhoz juthatnak. A zord március eleji időjárás ellenére a Mecsek széltől vé­dett helyein virágot bontott a Mecsek egyik jellegzetes nö­vénye, az illatos hunyor, amely üde zöld virágaival a ta­vasz közeledtét jelzi (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvétele — KS) WWWWWWWWWWWWWMWWWWWWWMV' Plenáris ülést tartott a megyei közlekedésbiztonsági tanács A közúti közlekedés biz­tonsága fontos társadalmi és politikai érdek — hangzott el tegnap, szerdán délelőtt Békéscsabán, az MKBT ple­náris ülésén, melynek el­nökségében többek között helyet foglalt dr. Perbált Jenő rendőr alezredes, az Országos Közlekedésbizton­sági Tanács elnökségének és dr. Orosz György rendőr őrnagy, a Belügyminisztéri­um képviselője. Dr. Sajti Imre rendőr ez­redes, a megyei közlekedés- biztonsági tanács elnöke be­számolójában részletesen elemezte a társadalmi tes­tület elmúlt évi munkáját, majd rövid áttekintést adott Békés megye közúti közle­kedésének helyzetéről, ala­kulásáról. Az előterjesztés­ből kitűnt: a megyében az elmúlt évben dinamikusan nőtt a gépjárművek száma, napjainkban több mint 61 ezret tartanak nyilván. Az 5 ezer kilométernyi úthálózat korszerűsítése, szélesítése, burkolatának erősítése terv­szerűen folyt, ami jelentősen hozzájárult a közlekedésbiz­tonságának javulásához. Megnyugtató, hogy az uta­kon egyre több az udvarias, előzékeny magatartást tanú­sító gépjárművezető. A baleseti adatokat ele­mezve a jelenlevők képet kaptak arról is, hogyan ala­kult a baleseti statisztika. Békés megye útjain tavaly 768 személyi 'sérüléses bal­eset történt, ami 1—2 szá­zalékkal magasabb az előző évinél, ugyanakkor 16,9 szá­zalékkal csökkent a halálos, 5,3 százalékkal pedig a sú­lyos sérüléses balesetek szá­ma. A balesetek során 66-an vesztették életüket a megye közútjain, míg 929-en szen­vedtek könnyebb, illetve sú­lyos sérülést. A beszámoló részletesen foglalkozott az alkohol sze­repével is. A szigorúbb köz­úti ellenőrzés nyomán 20,5 százalékkal csökkent az it­tas gépjárművezetők száma. Az elmúlt esztendőben ittas járművezetésért 452 vezetői engedélyt vontak be, ami 136 százalékkal több, mint négy évvel korábban. A beszámoló feletti vitá­ban többen kifejtették ész­revételeiket, tapasztalatai­kat. Ezt követően az idei munka- és költségvetési terv. majd az MKBT új ügyrend­jének megvitatása szerepelt a napirenden. Végeztül a KBT munkájá­ban kiemelkedően dolgozók jutalmazására került sor. Az MKBT emlékplakettjét hét személynek és négy kollektí­vának nyújtották át, s negy­venegyen részesültek pénz­jutalomban. — szekeres — A kiadvány másik írásá­ban Kovács Máté ad átfogó értékelést a nemzetközi együttműködés öt évtizedé­ről, részletesen méltatva a felnőttnevelési világkonfe­renciák mindegyikét. Így az 1929-es cambridge-i konfe­renciát, amelyen elsősorban a felnőttnevelés elvi problé­máit vitatták meg. A konfe­renciák történetének felidé­zése egyben nagyszerűen mu­tatja a felnőttnevelésben le­játszódott világméretű váltó­Személyzetis értekezlet a Volánnál Ma, március 13-án ér vé­get az a kétnapos országos személyzetis értekezlet, amelynek házigazdája a Vo­lán 8-as sz. Vállalat volt. A Volán vállalatok vezető képviselői a két nap alatt — többek között — előadást hallhattak a munkások ve­zetővé nevelésének módsze­reiről, tapasztalatairól, vala­mint a minősítési munka tartalmi színvonala emelésé­vel kapcsolatos időszerű fel­adatokról. Az értekezleten részt vett és felszólalt Gábor Zoltán, a Volán Tröszt vezérigazgató­helyettese is. A győztes kirakat Az egész kereskedelemnek, s így természetesen a Békés megyei Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalatnak is nagy gondja, hogy a boltok forgalma nem egyenletesen oszlik el. Általában a hét elején kevesebben járnak vásárolni, ám ahogy közele­dik a hét vége, egyre erő­teljesebben növekszik a for­galom, egyre több vevő áramlik az üzletekbe. Ez bi­zony nem egyszer zsúfoltsá­got okoz, a boltok dolgozói alig győzik a kiszolgálást, hosszú sorok állnak a pénz­tárgép és a pultok előtt. A kereskedelem vezetői régóta törik a fejüket azon, hogyan lehetne ezen az áldatlan ál­lapoton változtatni. A Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Válla­latnál az elmúlt hetekben nagy reklámhadjáratot foly­tattak a vevőknek a hét ele­jén való vásárlásának át­irányítására. Ennek jegyében kirakatversenyt hirdettek Fotó: Béla Ottó i meg a dekoratőröknek, akik valamennyi városban levő nagyobb ABC-áruházak ki­rakataiban próbáltak figye­lemfelkeltő reklámot elhe­lyezni. A versenyt az elmúlt napokban értékelték, és a 3 tagú zsűri úgy döntött, hogy a 3 díj helyett csak egyet adnak ki. Eszerint a legjobb versenykirakatot Veres Já­nos dekoratőr készítette el a békéscsabai 30. számú, Ta­nácsköztársaság úti ABC- áruházban. Hz emberi oldal Q ki lapunk tudósításai­ban figyelemmel vé­gigkísérte a megye pártértekezleteit, a gazdaság- politikai elemzések, felada­tok mélyreható taglalását, az felfigyelhetett arra, hogy milyen felelősséggel esett szó az ország, a megye gaz­daságpolitikai célkitűzései megvalósulásának szubjek­tív feltételeiről, az ember szerepéről. Az ember szere­péről, akiért és akinek köny- nyebb, biztonságosabb és gondoktól mentesebb életé­ért történik végső soron min­den. Sok évezredes történelem igazolja az osztálytársadal­mak egymást követő forra­dalmakkal terhes változásai­ban, hogy a mért idők viha­raiban eddig (az osztálytár­sadalom megdöntéséig) csak eszközként használták az embert a társadalmak para­zitáinak fenntartására, azok helyzetének gazdagítására. A rabszolga, a jobbágy, a keresztes vitéz, s a kapita­lizmusban a bérmunkás csu­pán csak eszköz volt arra, hogy élete árán is gyarapít­sa ura hatalmát, növelje va­gyonát. Az osztálytársadalom megszűnésével a világ egy részén csupán egyetlen em­bercsoport maradt „eszköz” a hatalmon levő osztály — a dolgozók —, kezében a kö­zös vagyon gyarapítása lehe­tőségeinek, módozatainak ki­dolgozására és irányítására: a munkásosztály pártjában tömörültek csoportja. A párt­értekezletek még kimondat­lanul is aláhúzták ezt a ne­mes szolgálatot. Kimondatla­nul, mert oly természetes ez. Világos és félreérthetet­len szavak utaltak arra a vá­rosi, megyei pártértekezlete­ken, hogy a párt vezető sze­repe, a párttagok mindenna­pi feladatai nem egyebek, mint a nép hűséges szolgála­ta. A vezető szerep arra pre­desztinál, hogy mindenek­előtt a párttagok emeljék fel szavukat a környezetükben észlelt visszásságok ellen, még abban az esetben is, ha meg­jegyzéseik, felszólalásaik népszerűtlennek tűnnek az igazi népi érdekeket pilla­natnyilag felismerni képtelen csoportok előtt. A vezető sze­rep arra kötelez, hogy min­denekelőtt a párttagok le­gyenek példamutatóak szű- kebb környezetük minden te­rületén, mindabban, ami a munkát, a gazdasági, politi­kai fejlődést előre viszi. A vezető szerep nem utolsósor­ban arra kötelez, hogy a párttagok egy nyelven be­széljenek és cselekedjenek a társadalom szolgálatában, és aki kilóg a sorból, aki elma­rad ebben, fegyelmezetlen és nem következetes, az nem méltó a párttag megtisztelő címre. Ezt valamennyi ta­nácskozáson hangsúlyozottan húzták alá. Ahogy a párt politikája nem öncél, hanem a nép ér­dekeinek tudományosan fél­térképezett elméleti és gya­korlati összegezése a min­dennapok gyakorlatára, úgy a párttagok példamutatása sem öncélú valami, csak azért, mert ezt kötelezővé te­szi a szervezeti szabályzat. A személyes példamutatás nagyon is gyakorlati célú pártfeladat: követésre buz­dító tett az adott környezet­ben, a feladatok végrehajtá­sára szólító felhívás. Ennek is eredménye, hogy örvende­tesen növekedett szerte a megyében a közéleti aktivi­tásba bekapcsolódók száma. Végső soron minden arra irá­lyul, hogy nehezebbé váló hétköznapjaink kimért te­endőink megvalósításában a párttagok példamutatása alapján egész kollektívák egy nyelven beszéljenek, közös erőfeszítéseket tegyenek a közös érdekért. A szavak szépek, és ha minden úgy is lenne, aho­gyan elhangzanak a nyilat­kozatok, kevesebb hétközna­pi gond nehezedne mindany- nyiunkra. Vannak esetek azonban, amikor a láb nem úgy lép, ahogyan diktálja a fej. S talán a legegységesebb egyetértés találkozott a párt­értekezletekről szóló tudósí­tások olvasóiban azoknál a megjegyzéseknél, észrevéte­leknél, amikor a felszólalók éppen az emberi magatartá­sok fogyatékosságairól szól­tak, kritikusan és önkritiku­san. A párttagok sincsenek „kü­lönös anyagból gyúrva”. Em­berek ők is, tele egyéni gon­dokkal, családi és munkahe­lyi problémákkal, s csak az különbözteti meg őket tár­saiktól, hogy lehetőségeik szerint tudatosabban igye­keznek a közösségért többet tenni az átlagosnál. Ugyan­akkor világosan látják, hogy amit tenni kell a haza, a nép felemelkedése érdeké­iben, az nemcsak őrajtuk, ha­nem minden emberen múlik, és ezt igyekeznek is megér­tetni. A feladatok megoldá­sának az emberi oldala nem­csak azért központi kérdés, mert az emberért történik minden erőfeszítés, hanem azért is, mert az emberek összefogása, közös cselekvése tudja csak hatékony gyakor­lattá tenni ezeket. Hazánk és megyénk min­den egyes dolgozója tudato­san és nem tudatosan is job­bat, többet szeretne elérni, ahogyan ezt kitűzik a ter­vek. Akadnak azonban, akik ezt a célt nem a legszeren­csésebb irányból & módon igyekeznek megközelíteni. Ezek egy része harácsoló (akikre szigorúan alkalmazni szükséges a törvényeket!), más részük viszont útkereső, aki többet szeretne, jobbat igyekezne adni, de igyeke­zeteiben környezete érdekte­len, vagy néha meg nem ér­tő közegében zátonyra kerül, „foltos” emberré válik. Ken­dőzetlenül beszéltek ezekről a jelenségekről is a pártérte­kezleteken. Akad rá példa, hogy egyesekről rosszindula­tú információk alapján al­kotnak véleményt. Egyik vá­ros vezető funkcionárusa példákkal illusztrálta, hogy mennyire káros ez a maga­tartás. Bizalmatlanságot szül a párttal szemben is. Az il­lető személy egyszerre csak azt veszi észre, hogy meg­fagy körülötte a légkör és nem tudja miért. Kishitűvé válik, befelé fordul, elveszti bizalmát a kollektíva iránt. Lehet, hogy kényes kérdést érintett, de ha előtte is nyíl­tan beszéltünk volna erről, talán feloszlott volna ellen- véleménye, gondolkodásra bírta volna a sok ellenható érv. Ehelyett úgy teszünk, mintha nem is létezne az a „kényes” kérdés. nyíltság, a dolgok őszinte feltárása és megvitatása a biza­lom alapja. A közösség szol­gálata arra is int, hogy er­ről sohase feledkezzenek el a párttagok, hiszen nem mást jelent ez, mint a komplex feladatok megvalósítása fel­tételeinek emberi oldalát, a cselekvő emberek egységé­nek kovácsolását, a töme­gek hatékonyabb bevonását nemzeti céljainkat szolgáló szocialista munkába. Varga Dezső Újabb tájvédelmi körzet Kőszegen és környékén hozzák létre — a Ság-hegy és az Őrség után — Vas me­gye harpiadik tájvédelmi körzetét. Helyi kezdeménye­zésre a környék geológiai adottságait, faunáját, vizeit, forrásait, állatvilágát legjob­ban ismerő szakemberek fel­mérték a kőszegi hegység természeti értékeit, s ennek alapján alakítják ki a tájvé­delmi körzetet mintegy négy­ezer hektáros területen. A felmérések szerint a kör­zetben mintegy 1300 növény­faj él, közülük számos csak a kőszegi hegyekben találha­tó. Gazdag az állatvilág, s olyan ritka fajok is előfor­dulnak, mint a darázsölyv, a halászsas, a vándorsólyom és a háromujjú harkály.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents