Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-13 / 61. szám

1980. március 13., csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! A közelmúltban rendezte meg vidám farsangi mulatságát a vendéglátóipari vállalat gyulai telepének KISZ-szervezete. A Budrió étteremben ezúttal a vendéglátók voltak a vendé­gek, akik jó hangulatban, sok tréfás vetélkedőn bizonyítot­ták, ki a legügyesebb a szakmában, megválasztották a bál­királynőt és az „ivókirályt” is Fotó: Béla Ottó Válaszolnak az illetékesek Fábián Károlyné, Békés­csaba, Kulich-lakótelep 11. sz. alatti lakos többek kö­zött arról írt rovatunknak, hogy a 11—12. számú épü­lettömbök között elhelyezett nagyméretű konténer körül állandóan sok a szemét. Fé­lő, ha bejön a jó idő, elsza­porodnak a csótányok, elle­pik a lakásokat, bűzzel árasztja el a szemét a kör­nyezetet. Kérésünkre a Békéscsabai Kertészeti és Köztisztasági Vállalat megvizsgálta a köz­érdekű bejelentést és egye­bek között megírta: a konté­ner a Békés megyei Vendég­látóipari Vállalat tulajdona, mivel az említett háztömb előtt bisztró üzemel. A sze­méttároló konténer elszállí­tására a kertészeti és köz- tisztasági vállalattal szerző­dést kötött. A csere ennek értelmében rendszerint meg­történik. Sajnos, nagyon gyakran nem a bisztróból, hanem lakásokból származó szemetet raknak — nem a konténerbe —, de mellé. Ezért ennyire környezetet csúfító a konténer. A vállalat megállapította azt is, hogy a lakosság ré­szére elhelyezett kisméretű konténer a szemét befogadá­sára kevés. Ezért úgy intéz­kedtek, hogy ezentúl az em­lített háztömbök számárakét kisméretű konténer áll ren­delkezésre. De kéri a válla­lat a lakosságot: vegye igény­be a konténereket, és bele, ne mellé öntsék a szemetet. Közösen vigyázzunk a város tisztaságára. * * * Széli Péter, Gyula, Cinka Panna utcai lakos arról írt, hogy szomszédja telékfeltöl- téssel jelentős kárt okoz ne­ki, mivel az esővíz az ő tel­kére folyik. A gyulai Városi Tanács műszaki osztálya már korábban kötelezte levél­írónk szomszédját: telkén a feltöltést úgy alakítsa, hogy ne okozzon kárt Széli Péter­nek. Most a Békés megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztálya utasította az I. fokú hatóságot, hogy bír­ság kiszabásával kötelezze az előírások megtartására Hof- fer Józsefet. * * * A kerékpár nem luxuscikk címen megjelent mezőko­vácsházi olvasónk levelére a Vídia Dél-magyarországi Vas- és Műszaki Kereske­delmi Vállalat szegedi köz­pontja válaszolt. „ ... A 28-as kerékpárköpenyt a TAURUS Gumiipari Vállalattól szerez­zük be. Az 1980. évre meg­rendelésünket 1979. augusz­tus 10-én adtuk fel, vissza­igazolás csak 1980 február­jában érkezett. Ezek szerint az említett kerékpárköpeny vietnami importból szárma­zik. 1980 márciusában le­szállítják és a kiskereskedel­mi boltokban lehet megvá­sárolni. A füstcső — főleg fűtési idényben — évek óta hiány­cikk. Erre vonatkozóan az illetékes szervek megtették az intézkedést, hogy hazai gyártmányból folyamatosan ki tudják elégíteni az igé­nyeket. Az új fűtési szezon­ban várhatóan jó lesz az el­látás.” * * * Komlósi István békéscsa­bai lakos arról panaszkodott a Szerkesszen velünk rovat­nak, hogy a postán pénzt szeretett volna feladni. Az 1494 forint 50 fillérben volt 500-as, 100-as, 50-es, 20- és kétforintos is. A postáskis­asszony azt kérte tőle, hogy adjon összesítőt a pénzről. Levélírónk sérelmezi, hogy ha már ott ül a pénztárban a posta alkalmazottja, miért kell az ügyfélnek azzal töl­teni a drága idejét, hogy összesítőt készítsen. * * * A levél birtokában felke­restük a békéscsabai I. szá­mú postahivatal vezetőjét. Elmondotta, hogy a posta al­kalmazottja a szabályoknak megfelelően járt el. Az ügy­felek nem tudják, hogy mi­lyen nagy a szigorúság a pénzzel bánó postaalkalma­zottakkal szemben. Ha már háromféle címletben adnak fel pénzt, vagy három csekk­re fizet be valaki, akkor az ügyfél köteles összesítőt ír­ni. A pénztáros a legjobb indulattal sem teheti meg helyette, mert ha az ellenőr­zés „rajtakapja”, szigorúan megbüntetik. Ez az intézke­dés azt a célt szolgálja, hogy a pénzügyi fegyelem ellen véletlenül se véthessenek a posta alkalmazottai. Napon­ta nagy összeget vesznék fel, anyagilag teljes felelősséggel tartoznak érte, nem tehet­nek szívességet a postasza­bályzat megsértése árán. * * * Ládi Sándor gyulai lakos arra kíváncsi: miért nem le­het Gyula—Gyulavári között az autóbuszjárat helyi járat. Hiszen Békéscsabán Mező- megyer, Orosházán pedig Szentetomya peremkerület, mégis két forintért utaznak a lakók. * * * Megkérdeztük a Volán 8. sz. Vállalat vezetőit. Kide­rült, hogy a díjszabást nem a Volán Vállalat állapítja meg, hanem országos szerv. Nincs beleszólási joga abba, hogy melyik peremkerületet vegyék helyi járatú forga­lomba. Amennyiben az .ille­tékes felsőbb szervtől erre utasítást kapnak, készséggel viszik Gyuláról Gyulaváriba és vissza az utasokat két forintért. B fák állva halnak meg... A fák védelméről közöl­tük a Szerkesszen velünk rovat 1980. február 28-i szá­mában egy magyarbánhe- gyesi olvasónk levelét. Azt kifogásolta, hogy kivágták a község legöregebb fáit, ame­lyek nemcsak természeti szépségükkel, de a nyári nagy hőségben hűvös árnyé­kukkal is nagy szolgálatot tettek a községnek. , Józsa Lajos községi ta­nácselnök válaszában többek között azt írja: való igaz, hogy kivágták az öreg fákat. Csakhogy, aki közelebbről megnézte, az láthatta: telje­sen elkorhadtak az idős fák, balesetveszélyessé váltak. A gyerekek nem egy fa törzsé­nek kézzel kiszedték a belse­jét. A kitermelt 35 öreg fá­ból talán kettő-három élt volna még egy-két évig. A községi tanács pihenő­parkot létesít az említett he­lyen, és ősszel, egységesen, földlabdával több éves nagy fákat akar a kivágott fák helyére telepíteni. így re­mélhető, hogy hamarosan ismét hűvös árnyékot adnak a fák lombkoronái. A tanácsnak is a termé­szetvédelem, a község fásítá­sa a célja. De azt tudomásul kell venni, hogy a fák állva halnak meg... B lakógyűlés ne legyen panasznap Békéscsabáról, a Lencsési úti lakótelepről, írt egy ré­gi kedves olvasónk. Kifogá­solja, hogy a lakógyűlésekre igen kevesen mennek el. Így nem lehet érdemben tár­gyalni közügyekről. Szóvá teszi azt is, hogy egy-egy ilyen összejövetelen valósá­gos panasznapot tartanak a lakók, csak a saját egyéni sérelmükkel foglalkoznak. Javasolja: jó lenne, ha minden lakó körülnézne a saját „háza táján”, és segí­tene abban, hogy nagyobb legyen a rend, a tisztaság, a csendrendelet megtartása az emeletes házakban. Hiszen több száz család van egy­másra utalva. A lakók igen sokat segít­hetnek a lakóbizottság mun­kájában, de természetesen jobban együtt kell működni az ingatlankezelő vállalattal is. Nemkívánatos elemek gyakran búvóhelyül használ­ják a több emeletes épüle­tek zugait, őket is csak a lakók segítségével lehet „ki- ebrudalni”. Szerkesztői Üzenetek Szabó János, Köröstarcsa: Feleségével együttérző, mély emberi érzéseket tanúsító le­velét rovatunk megkapta. Elégtételt azonban nem szol­gáltathatunk. Hiszen ön is azt írja, hogy amikor bán­talmazták nejét, idegen nem tartózkodott a házban, tanú nincsen. Mi nem vagyunk nyomozók, csak újságírók. A rendőrség dolga kideríteni az igazságot, és a bíróság hoz majd ítéletet. Az erő­szakot elítéljük, de csak olyan dolgokról írhatunk la­punkban, amelyek valódisá­gáról meggyőződtünk. Az Önök esetében még nincs bi­zonyíték. Ezért egyelőre nem pellengérezhetjük ki a bán- talmazót. * * * Balogh Lajosné, Gerla, Mikszáth u. 36.: Sajátos tar­talmú, mély fájdalmat idéző levelét megkaptuk. Elhamar­kodottan nem szeretnénk vá­laszolni, ezért egy kis türel­mét kérjük. Hasonlóan Ge- rics István mezőkovácsházi lakostól is. * * * Andó Györgyné gyümölcs­kertész, Békéscsaba: Észre­vételét köszönjük. A Faoltá­sok — iparszerűen című fo­tót a Központi Sajtószolgá­lattól kaptuk, nem a Népúj­ság fotóriportere készítette, önnel együtt többen észre­vették a hibát, leveleket, te­lefonértesítéseket kaptunk. Éppen ezért lapunk vasárna­pi számában (1980. március 9.) az 5. oldalon közöltünk egy fotót a békéscsabai Le­nin Tsz gyümölcsfatelepéről, ahol Horánszki-féle géppel dolgoznak. * * * P. P.-né, Békéscsaba: La­punk február 28-án közölt fotót, amely Békéscsaba egyik kézimunkaszakkörében készült, kizárólag a hímzést nagyon kedvelő asszonyokat ábrázolja, ök nem bedolgo­zók, csupán saját szórakoz­tatásukra varrnak, azért jönnek össze a szakkörben, hogy kicseréljék tapasztala­taikat, mintáikat, s közben elbeszélgessenek, szórakozza­nak. Gyorsan, kellemesen tel­nek így az órák, esték. Ha bedolgozást akar vállalni, csakis vállalatoknál érdek­lődjék : Békéscsabai Kötött­árugyár, ruhagyár, szőnyeg- szövő. Az üzemekben bő­vebb felvilágosítást kaphat. ♦ * * Békéscsabáról, a Lencsési úton lakó egyik kedves ol­vasónk kérdezi: miért nincs műszakváltáskor közvetlen járat a KISZ-tábortól a kon­zervgyárig. A Volán 8. szá­mú Vállalat illetékeseit meg­kérdeztük. Kiderült, hogy a megyeszékhelyen nagyon megnőtt az utasforgalom. Ezért az autóbuszok menet­idejét rendszerbe foglalták. Arra törekednek, hogy a vá­ros minden tájáról a köz­pontba eljussanak az uta­sok, s innen néhány perc múlva átszállással a munka­helyre érhetnek. Az elmúlt napokban nagy meglepetésben volt- része Kovács Istvánnak, a gyulai Munkácsy Termelőszövetkezet állatgon­dozójának. Az egyik Holstein-fríz tehén hármas ikret ho­zott világra. A kis fekete-fehér borjak életképesek, és szé­pen gyarapodnak Fotó: Béla Ottó MIT MOND II JOGSZABÁLY? T. Andrásné, Békéscsaba: Tanácsi rendelkezésű lakását el szeretné cserélni kisebbré. Lakása egy részét azonban albérletbe adta ki. Azt kér­di levelében, kinek kell az albérlő elhelyezéséről gon­doskodni, neki-e, vagy a cserepartnerének. Fel lehet-e ilyen esetben mondani az albérletet? A tanácsi bérlakások köl­csönös megegyezéssel elcse- rélhetők. A csereszerződést írásba kell foglalni. De ez csak akkor érvényes, ha a cseréhez a lakással rendel­kező szerv hozzájárul. A ta­nácsi bérlakásra vonatkozó lakáscsere-szerződést a hoz­zájárulás megadása végett a lakásügyi hatósághoz kell benyújtani. A hozzájárulás megadásáról a lakásügyi ha­tóság dönt. Ha a lakásban albérlő is lakik, elhelyezésé­ről nem a tanácsnak kell gondoskodnia, hanem első­sorban a cserélő feleknek. Megállapodhatnak úgy is, hogy az albérlő továbbra is a lakásban marad, és válto­zatlan feltételek mellett az új bérlővel kerül albérleti viszonyba. De megállapod­hatnak abban is, hogy a bér­lő az albérlőt magával viszi az új lakásba, vagy számá­ra másutt biztosít elhelye­zést. Ehhez azonban az al­bérlőnek is hozzá kell járul­nia. Abban az esetben vi­szont, ha a cserélő felek és az albérlő nem tudnak meg­egyezni, az albérleti viszonyt fel is lehet mondani. Szabó Csilla, Gyula: Azt kérdi levelében, hogy milyen kedvezmények illetik meg a termelőszövetkezeti tagot. Jo­gosult-e a kedvezményre ak­kor is, ha a továbbtanulási szándékához a vezetőség nem járul hozzá. Ezekről a ked­vezményekről melyik jog­szabály rendelkezik? A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter 3/1975. (II. 14.) MÉM számú rende­leté intézkedik a továbbta­nuló termelőszövetkezeti ta­goknak járó kedvezmények­ről. Ez a rendelet kimondja, hogy a közös munkában rendszeresen részt vevő ta­got, aki az általános iskolá­ban tovább tanul, vagy a termelőszövetkezet tevé­kenységi körének megfelelő szakmában szerez szakmun­kás-bizonyítványt, illetőleg felsőfokú politikai képesítés megszerzése céljából megfe­lelő oktatási intézményben tanul, ugyanazok a tanulmá­nyi kedvezmények illetik meg, mint más munkavi­szonyban álló dolgozókat. Akkor is jogosult a kedvez­ményekre, ha továbbtanulá­si szándékához nem kérte ki a vezetőség engedélyét. Az általános iskola esti és leve­lező tagozatán, illetve az ál­talános iskolai tanfolyamon tanuló dolgozóknak 6 mun­kanap tanulmányi szabadság jár. Ezenkívül biztosítani kell számukra a kötelező is­kolai foglalkozásokon való részvételt is. A gimnázium­ban, vagy szakközépiskolá­ban továbbtanuló tag a ked­vezményekre csak akkor jo­gosult, ha tanulmányainak folytatásához a vezetőség is hozzájárul. A szakközépisko­la levelező tagozatán tanu­lókat 15 nap tanulmányi sza­badság illeti meg tanéven­ként. Az érettségi vizsgára való felkészüléshez ezen­kívül 6 nap tanulmányi sza­badság jár. A tanulmányi szabadság és a munkaidő­kedvezmény idejére a terme­lőszövetkezeti tagot átlagré­szesedés illeti meg. Dr. Serédi János VISSZHANG „Rózsafa-diszkó vagy ré­szegek klubja?” címen meg­jelent írásunkra Nyeste Mik­lós üzletvezető reagált. ......Az a 18 éves kislány e lfelejtette közölni, hogy ne­ki is volt asztal foglalva, az utóbbi időben két-három al­kalommal nem. A hiúságát ezzel sértettük meg. Ügy gondolom, hogy a 20 forint kötelező ételfogyasztásban nem is olyan sok és nagy dolog az a 8—12 forintos szendvics, vagy egy« virsli mustárral. Emellett még el­fogyaszthat egy üdítőt vagy feketét. A szendvics nem olyan káros az egészségre, mint a 30 forintos külföldi cigaretta... Üzletünkben legalább hat asztaltársaságnak van hely foglalva, ezekkel se nekünk, se a rendőrségnek nem volt még baja. Nem áll módom­ban kitiltani egyetlen ven­déget sem, személyes prob­lémákkal nem foglalkozunk. A szendvicset eleve nem adhatjuk szárazon, hiszen szombat és vasárnap szol­gáljuk fel. Szombaton sze­rezzük be a zsemlét, sok esetben melegen... Az egy kicsit furcsa lenne, hogy kö­telezően adjuk el és ehetet­len. Ha minden áron csak ülni és táncolni jár ide, jöj­jön el keddtől péntekig, ak­kor nem kell asztalt foglal­ni, van bőven ülőhely. Akkor látja majd meg a kedves hölgy, hogy azok az asztaltársaságok, amelyek vasárnap is foglalt asztalt kapnak, hétközben is ott vannak. Farmerruhás és egy­szerűbben öltözött fiatalok hozzánk is járnak, és na­gyon kedves, rendes vendé­gek, hiszen nemcsak a ruha teszi azzá az embert, aki. Szórakozóhely van bőven Békéscsabán, amelyek az ő igényeit biztosan jobban ki­elégítik. Hogy ne nézzék ki innen is, onnan is, próbál­jon meg divatos lenni, de egyszerűbbé válni...” * * * Az üzletvezető felhábo­rodva közölte velünk, hogy az újságíró minden utánjá­rás nélkül közölte a Rózsa­fa vendéglőre nézve kedve­zőtlen levelet. Tévedés ne essék: az újságíró utánajárt a dolognak, sőt, a levél sem volt névtelen. Azért nem kö­zöltük a levélíró címét, ne­hogy bántalmazás érje. De hadd mondjuk el: azóta is sok-sok pontos névvel, cím­mel aláírt levelet kaptunk, s valamennyien egyetértenek a levélíróval. Diáklányok és fiúk kifogásolják többek kö­zött a 40 forintos belépti dí­jat, a virslit és a szendvi­cset. Többen megírták (saját nevükben), hogy az ehetet­len szendvicset a szemétbe dobták. De elmondták a fiatalok nagy-nagy örömmel azt is, hogy a legutóbbi szombaton már nem volt kötelező a szendvics vagy a virslifo­gyasztás. Talán valamit mégiscsak elért a levél köz­lése, amelynek íróját mi is­merjük, de az üzletvezető aligha. A Szerkesszen velünk ro­vat ezzel a Rózsafa-diszkó vagy részegek klubja? című vitát lezárta. Nem maradtak „cserben” a Cser utca lakói Békéscsabán a Cser utca lakói Hankó Mihály ország- gyűlési képviselőhöz fordul­tak a közelmúltban pana­szukkal: a téglából kirakott járda áldatlan állapotba ke­rült. A téglák fellazultak, és ezáltal erősen balesetveszé­lyessé vált a közlekedés. A képviselő közbenjárására a békéscsabai Városi Tanács illetékes osztálya a jogos pa­naszt orvosolta. A Cser utca lakói nem maradtak „cser­ben”, a járda ma már a gyalogosok számára bizton­ságos.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents