Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-12 / 60. szám

CH2SE& 1980. március 12., szerda Felszabadulásunk tiszteletére Magyar filmek a szocialista országokban Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából ünnepi filmnapokat, dísz- bemutatókat tartanak több szocialista országban. A Szovjetunióban a „Ma­gyar kultúra napjai” ren­dezvénysorozat keretében Moszkvában és Kijevben tűznek műsorra magyar fil­meket. Moszkvában a meg­nyitó díszelőadáson április 3-án Kovács András művét, az „Októberi vasárnap”-ot vetítik. A szovjet filmbará­tok láthatják még az „Angi Vera”, a „Magyarok”, az „Amerikai cigaretta” és a „Bizalom” című alkotásokat, s összeállítást is megtekint­hetnek Kolonits Ilona rövid­filmjeiből. Bulgáriában március 30- án kezdődik a „Magyar film napjai” rendezvénysorozat Szófiában. Sjzinetár Miklós 1979-ben Moszkvában külön- díjjal jutalmazott műve, „Az erőd” a nyitóprogram. . A „Bizalom”, az „Ütközben”, „A kedves szomszéd” és „A ménesgazda” szerepel még az erre az alkalomra kiválo­gatott alkotások között. Ro­mániában március 29-től április 3-ig tart az ünnepi filmbemutató. A bukaresti nézők az utóbbi egy év filmterméséből a „Magyar rapszódiát”, az „Élve vagy halva” című történelmi ka­landfilmet és- „Az állatok válaszolnak” című termé­szetfilmet láthatják. Lengyelországban Varsó, az NDK-ban Berlin és Er­furt a színhelye a magyar filmek díszbemutatóinak. Mindkét országban az „Ok­tóberi vasárnap”-ot tűzik műsorra, március 31.—ápri­lis 3. illetve április 8—10. között. Csehszlovákiában Prágában és Pozsonyban áp­rilis 8—12. között a „Magyar rapszódiá”-t mutatják be. Egyébként a napokban befe­jeződött kubai magyar film­hétre is az évforduló jegyé­ben került sor: Havannában és az ország más városaiban kilenc magyar játékfilmet vetítettek. Önkéntes határftrcsoport alakult Méhkeréken Hétfőn este Méhkeréken, a tanácsházán ünnepélyes ese­ményre került sor. A község vezetőinek jelenlétében ün­nepélyes esküt tettek az ek­kor megalakult önkéntes határőrcsoport tagjai. A Nagyalföldi Kőolaj- és Föídgáztermelő Vállalat méhkeréki gázüzemének dolgozói a román határ kö­zelében dolgoznak. Így vető­dött fel az a gondolat, ha már úgy is ebben a térséjg- ben tevékenykednek, jó len­ne — mert eddig magánem­berként —, ha a jövőben mint hivatalos személyek is vigyáznák a határt.. A gon­dolatot tett követte. Jelen­tették az illetékeseknek el­határozásukat, akik öröm­mel vették a méhkerékiek jelentkezését. A községi pártvezetőség titkára, Koz­ma János méltatta a dol­gozók kezdeményező készsé­gét, majd Bicsak Vilmos. határőr őrnagy — miután is­mertették az erre vonatko­zó jogszabályokat — előtt került sor az ünnepélyes fo­gadalomtételre, az igazol­vány, a jelvény és a karsza­lag kiosztására. Ezt követő­en titkos szavazással meg­választották a csoport veze­tőjének Szuja Mihályt, he­lyettesének Bodzás Sándort. Ezután többen kértek szót, körtük Gyivicsán Pál, a vállalat párttitkára, Netye János, a községi tanács vb- titkára, Janis Pál főhadnagy, a kötegyáni határőrőrs pa­rancsnoka. Kozma János párttitkár válaszolt a hozzá­szólásokra, majd elmondta, hogy a községi párt-, állami és társadalmi szervek öröm­mel fogadták, hogy ezután a községben is önkéntes ha­tárőrök tevékenykednek, és ezért köszönetét fejezte ki az áldozatvállaló emberek­nek, önkénteseknek. Sajtótájékoztató a Sportfogadási és Lőtté Igazgatóságon Az idén még egy ízben bo­csátanak ki nemzetközi olim­piai sportlottószelvényeket. A televízió havonta egyszer élő adásban^ közvetíti a heti lot- tószámhuzásokat. A totóban idén is megrendezik a Nyári Totó Kupa eseményeit, ezen­kívül június—júliusra egy előfizetéses lottószelvény-ak­ciót is meghirdetnek. Bőví­tik a tárgynyeremények vá­Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. március 10-én Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9075 Trabant Lim. (Bp.) 34187 Trabant Lim. (Győr) 10305 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37211 Trabant Lim. Spec. (Gy6r) 20143 Trabant Combi (Bp.) 5434 Trabant Combi (Győr) 1758 Wartburg Lim. (Bp.) 17829 Wartburg de Luxé (Bp.) 25173 Wartburg de L. tolót. (Bp.) 6437 Wartburg Lim. tolót. (Bp.) 4002 Wartburg Tourist (Bp.) 8492 Skoda 105 (Győr) 5719 Skoda 105 (Bp.) 8446 Skoda 105 (Debrecen) 4544 Skoda 120 (Bp.) 7052 Skoda 120 (Győr) 4326 Skoda 120 (Debrecen) 3998 Lada 1200 (Bp.) 109017 Lada 1200 (Debrecen) 61726 Lada Combi (Bp.) 16404 Lada 1300 (Bp.) 20591 Lada 1300 (Debrecen) 12147 Lada 1500 (Bp.) 31944 Lada 1600 (Bp.) 5876 Lada 1600 (Debrecen) 2220 Moszkvics (Bp.) 9265 Zaporozsec (Bp.) 30570 Dácia (Bp.) 1020 Dácia (Debrecen) 431 Polski Fiat 126 (Bp.) 26345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 16610 lasztékát: többek között szí­nes televíziót, automata mo­sógépet, Trabantot sorsolnak ki a fogadók között. Ezekben összegezte a totó-, lottójáték idei fontosabb terveit Szo- hár Ferenc, a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság vezető­je keddi sajtótájékoztatóján. Dr. Lékai László bíboros kitüntetése Dr. Lékai László bíborost 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság rubinokkal ékesített Zászlórendjével tüntették ki. A képen átveszi a kitüntetést Losonczi Páltól (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Telefotó — KS) A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Lékai László bíboros, esztergomi érseknek, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar elnökének a magyar állam és a kato­likus egyház között kialakult jó viszony munkálása, a nemzeti összefogás mélyíté­se, valamint a hazai és nem­zetközi béketörekvések érde­kében végzett kimagasló te­vékenysége elismeréséül 70. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság ru­binokkal ékesített Zászló­rendjét adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. A kitüntetés átadásá­nál jelen volt Aczél György, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Sarlós István, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács tit­kára, Miklós Imre államtit­kár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A katolikus esvház képviseletében dr. lj- jas József kalocsai érsek. Kádár László egri érsek és dr. Cserháti József püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Kar titkára volt jelen. Tanácskozás a háztájikról Népgazdaságunknak nél­külözhetetlen az a sok ter­mék, amely a háztáji gazda­ságokat elhagyva piacra ke­rül, bővíti a választékot, vagy éppen egy család ellá­tását oldja meg. Minden­képp fontos tevékenység, ezt ma már nem kell senkinek bizonygatni. A gazdálkodás­nak ez a formája ugyanak­kor sok gondot is teremt, nem eléggé tisztázottak ugyanis, hogyan és ki fog­lalkozzon vele, külön ága­zatként szerepeljen-e az egyes termelőszövetkezetek­ben. Problémás a háztáji nagyságának meghatározása is, ennek legelfogadhatóbb alapelve az, hogy ne veszé­lyeztesse a közös gazdaság tevékenységét és az abból felszabaduló, valóban töre­dék munkaerőt foglalkoztas­sa. Erről tartott szakmai ta­Hogy kerül a cipő az asztalra? A Minőségi Cipőgyárban pél­dául úgy, hogy az új modelleket a szakemberek alapos vizs­gálatnak vetik alá. A házizsiirl alkalmával a gyártmányter­vezési osztályon fel is próbálják az újdonságokat. Így minő­sítik kényelem, divatosság, lábraillőség szempontjából (MTI-fotó: Pintér Márta felvétele — KS) nácskozást tegnap, kedden Békéscsabán a Magyar Ag­rártudományi Egyesület zöldségtermesztési szakosz­tálya és Békés megyei szer­vezete, a Körösök Vidéke és a Dél-Békés megyei Tsz- Szövetség. Tiborcz György szakosztályi elnök bevezető­je ,után dr. Horváth Gyula, a TOT tanácsosa tartott elő­adást a termelőszövetkezetek háztáji gazdaságainak szer­vezési kérdéseiről. A megje­lenteket Skultéty József, a ceglédi Magyar—Szovjet Ba­rátság Tsz elnöke, Sándor Tibor, a forráskúti Haladás Tsz elnöke, dr. Deák István, a lakiteleki Szikra Tsz el­nöke tájékoztatta háztáji gazdálkodásunkról. Megyénk képviseletében ketten szól­tak hozzá, Ladnyik Mihály, a kondorosi Egyesült és Hor­váth Endre, a nagybánhe- gyesi Zalka Máté Tsz elnö­— m. szabó — Nemcsak lámpaoltogatás alljuk a szót, és egy belénk rögződött cse­lekvési kényszerrel máris a villanykapcsoló felé nyúlunk. Hallunk a takaré­kosságról, és rögtön arra gondolunk, kevesebb fény is elegendő. Ez a szimpla ér­telmezés a szűkösség pazar­ló időszakában született, és mindmáig tartja magát, ha­misan jelenítve meg önma­gát, az energiatakarékossá­got. Pazarló szűkösség? . Sajá­tos módon, de törvényszerű­en él együtt e két fogalom. Nem is lehet másként. Gon­doljunk a szólás-mondások­ra. A szegény embert még az ág is húzza. A szegény ember soha nem fizet úgy, hogy rá ne fizessen. E szó­lások kényszerű magatartást fejeznek ki. Akinek kevés pénze van, olcsó, gyenge ru­hát vásárol magának, ame­lyik gyorsan kopik, és több: szőr kell kicserélni. Amit nyer a vámon, elveszti a ré­ven. A tehetős vásárló erős, finom szövetű, jó minőségű holmiját hosszú ideig hord­hatja úgy, hogy még kopás sem látszik rajta. Elég egy­szer fizetni. Ki jár jobban? Ki pazarol és ki a takarékos? Az jár jobban, aki korszerű életmó­dot és magatartást alakít ki. A szocialista építés kez­deti időszakában, amikor az éhséget, a hajléktalanságot kellett gyorsan száműzni, az volt a legfontosabb, hogy az új társadalom valamilyen kenyeret adjon az ember számára, ruházatot, fedelet a feje fölé. Amikor a mun­kanélküliséget kellett fel­számolni, nem méregethet­tük hazai és nemzetközi ösz- szehasonlító mércékkel; va­jon korszerű-e a gyár ter­melési struktúrája, vajon mi lesz a sorsa a világpiacon az árunak, amit előállítunk? Az volt a feladat, hogy gyorsan szaporodjanak a munkahe­lyek, hogy a férfiak és a nők dolgozni tudjanak, ke­resethez jussanak, végre em­berhez méltóan élhessenek. Ez az alapszükségletek gyors kielégítésének időszáka volt, de egyben a pazarlás kora is, mert nem volt elsőren­dű követelmény, hogy mér­jük, minősítsük a hatékony­ságot, a minőséget, a vá­lasztékot, a piacképességet. Nem számítottuk, hogy mennyibe kerül a gabona- mennyiség előállítása, egy­szerűen örültünk a bármi áron előállított dekányi többletnek is. El is felejtettünk gazdál­kodni a fogalom olyan tel­jességében, amely magában hordja a mérlegelést, a válo­gatást, a lehetőségek diffe­renciált, ésszerű alkalmazá­sát valamely cél elérése ér­dekében. Sőt, majdnem hogy megvetően néztünk arra, aki ilyesmiről beszélt, és azt hittük, e tulajdonság nem méltó hozzánk, mert rokona a garast élére rakó nyárs­polgári fukarságnak, a fös­vény természetnek, amelyik az ágast is megfeji. Most messzehangzóan hir­detjük: takarékoskodjunk, okosan gazdálkodjunk, él­jünk ésszerűen! És — az el­ső pillanatban a villanykap­csolóhoz nyúlunk. Mert fe­lesleges pazarlás a lakás minden szobájában lámpát gyújtani, energiát fogyasz­tani, ahol senki sem olvas, senki sem dolgozik. Ostoba­ság az ablakon kiszórni a pénzt. De a lámpaoltogatás- sal még csak a pazarlás el­len lépünk fel. Ettől még nem váltunk ésszerűen és korszerűen élő, cselekyő em­berekké. A takarékosság ugyanis nem azt jelenti, hogy megvonjuk a társada­lomtól és önmagunktól azt, amire szükség van, hanem ellenkezőleg, adjunk többet, jobbat, de új szerkezetek, rendszerek, technikák alkal­mazásával, kisebb anyag- és energiafelhasználással. A takarékosság egy fejlet­tebb, kulturáltabb, maga­sabb igényű társadalom ter­mészetes életformája. Felis­merése annak, hogy a to­vábbi gazdagodás elképzel­hetetlen egyrészt pazarlás­sal, másrészt a munka és az életmód megváltoztatása nélkül. Az új igények olyan megújulást kívánnak, amely korszerűbb, szervezettebb, kiszámítottabb, perspektivi­kusabb alapokra helyezi a termelést, a művelődést, a szórakozást, az élet minden tartományát. Azok a szorí­tó nehézségek, energiagon­dok, amelyek ma körülvesz­nek bennünket, e változást parancsolóan sürgetik. Még valamiről szólni kell. Az elnyomatás, az illegális küzdelem, a háború kegyet­len időszakából eredően még, ha legtöbbször már csak tu­dat alatt, tartja magát az a felfogás, hogy az igazi szo­cialista életmód egyenlő az aszkétizmussal, a szüntelen nélkülözés ^vállalásával. Kis­polgári törekvésnek minősí­ti az élet gazdagítására való törekvést, az élet emberhez méltó élvezetét. Pedig ez az öncélú áldozatvállalás, az önsanyargatással egyenlő nélkülözés idegen a szocia­lizmustól. takarékosságról be- 11 szélve, nem gondol­hatunk ilyenfajta életmódra, mint történelmi célra. Lehetnek ugyan ne­héz időszakok, rövid és drá­mai megpróbáltatásokkal ter­hes hónapok és évek, amikor a szocialista ember a pilla­nat kényszere miatt, a jövő érdekében, sok mindenről lemond. De ez a magatartás nem lehet életeszmény. * A forradalmi kiállás, a forra­dalmárokhoz méltó életmód, a szocialista magatartás nem azonos az egészséges élet­öröm elutasításával, hanem ellenkezőleg, szakadatlan tö­rekvés arra, hogy az élet a lehetőségekhez mérten, mind gazdagabb legyen, hogy ko­runk emberének kibonta­kozhasson személyisége, al­kotó hajlama, és tehetsége, hogy legyen értelme, haszna céltudatos, fegyelmezett, okos munkájának. Soltész István I tárgyalóteremből Mihály-napi lakoma A békéscsabai városi bí­róság tárgyalta Czirbuly Mi­hály, Békéscsaba, Czuczor u. 51. és fia-, Czirbuly Attila, Békéscsaba, Beloiannisz u. 7. szám alatti lakosok, valamint három társuk bűnügyét. A vádlottak 22 rendbeli lopás bűntette miatt kerültek a vádlottak padjára. Czirbuly Mihály és fia a múlt év augusztusában ha­tározták el, hogy bűncselek­mény útján pénzt szereznek. Hamarosan társuk is akadt. Először Farkas Károly (Bé­késcsaba, Lencsési út 55—57.) csatlakozott hozzájuk, majd Szalontai Mihály (Békéscsa­ba, Ságvári u. 8. szám alat­ti) és Téglás László (Békés­csaba, Illésházi utcai lakos) is. Kiszemelték az őrizetle­nül hagyott tanyákat, s az esti órákban különböző dol­gokat magukkal vittek. A bűncselekményeket Czirbuly Mihály gépkocsijával követ­ték el. A gépkocsit fel is készítették erre a célra. Az egyik helyről tetőcsomagtar­tót tulajdonítottak el, majd felszerelték a gépkocsira. Kondoroson egy Wartburgról leszerelték a kerekeket. Nyá­ron görögdinnyét szállítottak a gépkocsival. A kamuti Bé­ke Termelőszövetkezetből burgonyát, Békéscsabán, a Szabadság Termelőszövetke­zetből sertéseket tulajdoní­tottak el. Az egyik éjszaka 43 libát loptak el. Ezeket másnap Gyomán a piacon ér­tékesítették. Gátlástalansá­gukra mi sem jellemzőbb, mint a Mihály-nap megün­neplése. Czirbuly Mihály munkahelyén került sor. Er­re az alkalomra 16 csirkét loptak, s ebből ülték meg a névnapot. A lopássorozattal mintegy 51 ezer forint kárt okoztak. A bíróságon felve­tődött az a kérdés is, hogy miért követték el a bűncse­lekményeket, hiszen vala­mennyiüknek munkahelye volt és keresettel rendelkez­tek. Czirbuly Mihály a meg­növekedett igényeire hivat­kozott. A békéscsabai városi bí­róság Czirbuly Mihályt egy év 10 hónap, Czirbuly Atti­lát két év szabadságvesztés­re ítélte, ugyanakkor mind­kettőjüket két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Farkas Károlyt 8 hónap, Szalontai Mihályt 6 hónap, Téglás Lászlót pedig 3 hó­nap szabadságvesztéssel súj­totta.

Next

/
Thumbnails
Contents