Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-09 / 58. szám
1980. március 9., vasárnap o Ipari szövetkezeteink beszámolója Harmincnégyen levizsgáztak Mezőgazdasági üzemeink túl vannak a beszámolás időszakán, most megyénk ipari szövetkezetein a sor. Az elmúlt hét végén elsőként az Orosházi KAZÉP ismertette tagsága előtt eredményeit, az idei feladatokat, most hét végére pedig három szövetkezetünk hívta össze dolgozóit: az endrődi cipészek, az endrődi szabók, és az Orosházi Vas-, Mű- anyagipari Szövetkezet. Ezúttal hármójuk munkájából adunk ízelítőt. ENCI Tavalyi fő törekvésük nem az volt, hogy mennyiségileg dinamikusan növeljék a kibocsátott cipőik számát, hanem a fő hangsúlyt a minőségre helyezték. Ezt szorosan a termékszerkezet-váltással összhangban kívánták teljesíteni. Mondhatni úgy, sikerrel, hiszen csaknem 120 ezer félcsizmával, bokacsizmával és exkluzív cipővel jelentkeztek a piacon. Jóllehet „párszámban” a termelés mértéke nem érte el az 1978-as évit, azonban az értékbeni mutatók azt lényegesen túlhaladták. Ez érthető, hiszen az alapkövetelmény -a megmunkáltsági fok növelése volt. S, hogy ez mennyire sikerült, bizonyítja az a tény: hazánkon belül, de azon túl is, mennyire keresettek az ENCI-cipők. Ahhoz, hogy ezt ki tudják elégíteni, a belföldre gyártott, és értékesített cipőik számát kétszeresére növelték. Jelentős mértékben, mintegy 12 százalékkal növelték a tőkés országokba irányuló exportjukat is. A sokat vizsgált, elemzett, több fórumon megtárgyalt minőségi változást is érzékeltetni kívánjuk: 1979-ben az első osztályú termékek aránya 91 és fél százalék. Az elmúlt év során csökkent az anyagköltség és nőtt az élőmunka aránya-, vagyis leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy olcsóbb alapanyag-felhasználással magasabb értékű terméket gyártottak. S végül álljon egy összehasonlító adat: míg 1978-ban 360 millió forint értékben adtak a bel- és külkereskedelemnek cipőket, addig az elmúlt esztendőben már több mint 400 millió forintért, nyereségük pedig meghaladja a 26 millió forintot. Endrődi Szabók A „szomszédvárban”, a szabók szövetkezete is jelen-. tős eredményeket tehetett az asztalra. Igaz, az Adi- dasszal kötött együttműködés értelmében 80 ezer szabadidős öltözéket szállítottak volna a partnernek, azonban az eredeti elképzelésnél kevesebbet küldhették, de nem a szövetkezet hibájából. Így tavaly 54 és fél ezer Camper túpusú Adidas-me- legítőt adtak át a cégnek. .Az elmúlt négy év folyamán csaknem félmillió hasonló termék került Európa és a tengerentúl boltjaiba Endrédről. E termékféleség leszálló ágban van — vallják a szövetkezet vezetői — ezért új termékeket kértek és kaptak az Adidastól. Az egyik alsó- és felsőruházatból álló Jogging-Star névre keresztelt, újfajta alapanyagból készülő, új modell. Az év első két hónapjában 16 és fél ezret szállítottak ki, s további, csaknem 7 ezerhez érkezett meg az alapanyag. A korábbi, jól bevált Camper-típusú Adidas-me- legítőből is egy új fazon készül, természetesen itt is új alapanyagból. Ebből havonta 5 ezret kért az Adidas. Másik partnerük a francia Weil cég. Tavaly 36 és fél ezer kabátot küldtek megrendelésükre, az idén további 30 ezer összeállítására vállalkoztak. Ezenkívül a Szovjetuniónak küldenek idén mintegy 20—25 ezer saját anyagos kabátot. S hogy mit tartanak a szövetkezet vezetői legnagyobb eredménynek? A tavaly, év elején megkezdett 5,8 millió forintos beruházást befejezték, s üzembe állították. így működik egy új vasalóterem, valamint az ehhez 'tartozó központi gőz-, levegő-, és elszívó rendszer. A szövetkezet egész területén korszerűsítették, átszerelték a villanyhálózatot, s elkészült az üzemi úthálózat is. Ezzel elmondhatják, hogy jelentősen javultak a munkakörülmények. Az idei termelési feladaton túl, további beruházást hajtanak végre: épül egy négyszáz négyzetméteres, könnyűszerkezetes anyagraktár, vásárolnak jó néhány célgépet, s hamarosan befejezik az ősszel megkezdett központi fűtés építését. Orosházi Vas—Műanyag Az orosháziak 12 és fél százalékkal több értéket állítottak elő tavaly, mint 1978- ban. E növekedést főleg a műanyagtermék-gyártás felfuttatása , eredményezte. Jól ismert, igen sokoldalú tevékenységet látnak el. Ezek közül egyik legjelentősebb a gépgyártás. Vákuumformázó gépeik már régóta keresettek a KGST- országokban. Tavaly mintegy 110 készüléket gyártottak, amelyből 100 a szocialista országokba került. 1979- ben új termékük volt a zsugorcsomagoló gép, amelyből ötöt értékesítettek, idén pedig elképzelésük szerint már tízet gyártanak. Azonban a júniusi potsdami kiállításon is sikert arathat a termékük, s elképzelhető, hogy többet állítanak össze. Március második felében a milánói kiállításon bemutatnak egy új Skin-csoma- goló gépet, valamint egy pohárgyártó ' gépet. Az előzőnek a prototípusa már működik az üzemben, s az eredmények biztatóak. Elképzelhető, hogy ezzel az olasz kooperációval betörnek a nyugat-európai piacra is. Ugyancsak e célt szolgálja egy új know-how, amelyet az NSZK-tól vásárolnak. Ez is egy csomagológép-féle, amelynek prototípusát jelenleg készítik. Másik legeredményesebb üzemrészük a műanyagpo- hár-gyártó részleg. Mint ismert az utasellátónak, tejipari vállalatnak, s más belföldi üzemeinknek, különböző méretű műanyag poharakat, tégelyeket készítenek. E téren bevételük csaknem 51 millió forint volt. Az öntöde is jelentősen hozzájárult a 165 millió forintos termelési érték előállásához. A precíziós ön- t ésből eredő árbevételük meghaladta a 27 millió forintot. S amire a legbüszkébbek: a korábbi évek beruházását az eredmények javulása bizonyította, s elmondhatják, hogy jó választás volt a műanyagtermék-gyártás felfuttatása, hiszen hosszú távon is megvan ehhez a hazai piac. Jávor Péter Atomerőművi szakiskola Pécsett Pécsett szervezik meg az épülő paksi atomerőmű középszintű szakemberképzését. -Az Oktatási Minisztérium döntése alapján új szakiskolai ágazatot hoznak lét-^ re: az atomerőművi gépészet oktatását. A képzés az 1980/81-es tanévben indul meg a vegyipari és vegyi gépészeti szakközépiskola keretében. Az országban egyedül ebben az intézményben lesz atomerőművi gépészszak. A választás azért esett Pécsre, mert — a Pakshoz való földrajzi közelségen túlmenően — a' szakközépiskola profiljába jól beleillik az atomerőművi képzés, kitűnő mérnöktanárok oktatnak az iskolában, és kellőképpen felszerelt tanműhelyekkel rendelkezik. Az első osztályba - 35—40 fiatalt vesznek fel. A pécsi szakközépiskola 1984-ben bocsátja ki az első atomerőművi gépészeket. „Kézhez vételkor elavul” — állítják sokan a megszerzett diplomáról. Ha ezt a véleményt nem is fogadjuk el fenntartás nélkül, tény, hogy mind több tanulást, felkészülést igényel az, aki nem akar lemaradni a technika rohanó fejlődésétől. Ez a gondolat vezette a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumot arra, hogy az üzemmérnököknek is lehetővé tegyék a szakirányú képzésben való részvéA Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium három esztendővel ezelőtt intézkedési tervet dolgozott ki a takarmánygazdálkodás hatékonyságának növelésére, különös tekintettel a szálas- és tömegtakarmány-termelés fejlesztésére. Ez a téma áll majd a március végén megrendezendő IV. állattenyésztési tudományos és termelési tanácskozás középpontjában is. Az eszmecsere főbb témaköreiről, a kutatómunka gyakorlatba ültetésének tapasztalatairól Keserű János, az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Központ főigazgatója tájékoztat^ ta az MTI munkatársát. — A tanácskozás jó alkalmat ad majd a szakembereknek, hogy beszámoljanak az elmúlt évnek azokról a kutatási eredményeiről, amelyek a gyakorlatban alkalmazhatók. Ebben az esztendőben 42 ilyen új kutatási eredményt ismertettünk. Ezek közül 18 a takarmányozással kapcsolatos, ami arra mutat, hogy ennek tulajdonítjuk 'jelenleg a legnagyobb jelentőséget az állattenyésztés eredményeinek javításában — mondotta Keserű János. Igen jelentős kutatási eredmények születtek a takarmánykészítés energiacsökkentésére. Ilyen például az új meleg levegős szénakészítési eljárás, amely- lyel a költségek 50 százaléka megtakarítható. A nedvesen tartósított kukoricával történő takarmányozással pedig kiküszöbölhető tulajdontelt. A rendelet értelmében 40 főiskolát végzett agrár szakember kezdte meg tanulmányait a Debreceni Agrártudományi Egyetem szarvasi mezőgazdasági karán 1978 szeptemberében a vízrendezési és talajjavítási szakon. A következő év februárjában halgazdasági, őszén pedig gyepgazdálkodási szakképzés indult a főiskolán. A levelező tagozaton indult, és másfél évig tartó képzés anyagát a gyakorlati élet igényeinek megfelelően képpen a teljes szárítási költség. — A másik igen fontos témakör az import alapanyaggal való takarékosság. A tanácskozás résztvevői is tájékoztatást- kapnak egy fehérjetakarékos sertéshizlaló tápr ról, amely 1,2 millió hízósertésnél évi 12 000 tonna import szójamegtakarítást eredményezhet. A kutatók megállapították azt is, hogy a takarmánytápban alacsonyabbra vehető a fehérje aránya, s szintén jelentős sikernek könyvelhető el az a kutátási eredmény, amely rögzíti: a baromfi-, a sertés- és a nyúltakarmány-tápok- nái a hizlalás utolsó fázisában el lehet hagyni az A-vi- tamint és az antioxidáns ösz- szetevőket. Hasonló újdonság az új nö- vendékjércetáp, amely szintén importfehérje-megtaka- rítást eredményez. A kutatási eredmények harmadik csoportját az új takarmányo- .zási eljárások képezik, s a kutatók egyebek között az intenzív marhahizlaláshoz olyan tömegtakarmányt ajánlanak, amely lehetővé teszi, hogy az egy kilogramm súlygyarapodáshoz szükséges abrakot 13 százalékkal — állatonként 150 kilogrammal — csökkentsék. — A takarmányozásban még mindig nagyok a kihasználatlan tartalékok. Az állattenyésztés termelési költségeinek 60 százalékát a takarmányozás emészti fel, tehát minden lehetségest meg kell tenni azok csökkentésére, s ugyanígy fonállították az oktatók, hogy ezzel mintegy mankót adjanak a hallgatók kezébe a gyakorlati munka során. Az elsőként indult víz- rendezési és talajjavítási szak hallgatói, szám szerint harmincnégyen nemijég vették át második diplomájukat. S hogy jó helyre kerül a tudás, azt legjobban bizonyítja, hogy a végzetteknek több mint 90 százaléka a termelőüzemekben hasznosítja majd az új ismereteket. tos tényező az is, hogy a takarmányozás adott módszerei igen nagy importterheket rónak a népgazdaságra, tehát folyamatosan tovább kell keresni az előrelépés lehetőségeit. _ Az utóbbi időben a takarmányozás minden területén . meggyorsult ez a tevékenység. Ezt jelzi, hogy alapvető javulás következett be az egyik legjelentősebb tömegtakarmány, a szilázs készítésében, illetve minőségében. Igen jelentősen fejlődött a melléktermékek hasznosítása is. így például a kukoricaszár felhasználásában gyakorlattá kezd válni a legeltetés. Ez lehetővé teszi, hogy ősszel, három hónapon keresztül, ne szántóföldön termesztett takarmányt etessünk, hanem ezt az egyébként veszendőbe menő növényi anyagot. Ha az országban levő 400 000 üszőt és 60 000 hústehenet három hónapig így tápláljuk, 20 000 hektáron termett takarmányt, 100 000 tonna kukoricát, azaz mintegy 50 millió forintot takaríthatunk meg. Igen nagy lépést tettünk abban az irányban, hogy a tápokban kevesebb fehérjetakarmányt használjunk fel. 1979-ben a magyar mezőgazdaság már nem vette igénybe teljes egészében az egyébként is csökkentett mennyiségű importfehérjét. — Az országos tanácskozáson a szakemberek újabb, a takarmányozás hatékonyságát növelő lépéseket indítványoznak majd — mondotta végezetül Keserű János főigazgató. ■> Horanszki-féle oltógéppel, angol nyelves párosítással készítik a csonthéjas gyümölcsfaoltványokat a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet kertészetében. A nagy metszőfelületú és pontos illesztésű módszerrel minőségileg lényegesen jobb oltványok készíthetők. Az idén 40 ezer meggy, szilva és barack kerül ki az asszonyok kezéből Fotó: Veress Erz^i Képösszeállításunk a záróvizsga feszült pillanatait idézi Fotó: Kenyhercz István Olcsóbb és hatékonyabb takarmánygazdálkodást!
