Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
1980. március 4., kedd A megyei pártértekezlet vitája (Folytatás az 1. oldalról) Barna Pál, az orosházi járási pártbizottság első titkára először a megyei pártértekezlet szerepét, jelentőségét méltatta, majd megállapította: Békés megye párt- szervezetei jelentősen fejlődték. A párttagság összetétele kedvező irányban formálódott. Nőtt a munkások, a fizikai dolgozók, a fiatalok aránya; javult a tagfelvételi munka tervszerűsége. A megyei pártbizottság, a végrehajtó bizottság nagy gondot és figyelmet fordított a szervezeti életre, a fegyelem erősítésére, a párttagság eszmei, politikai nevelésére. A járás pártszervezetei — köztük az irányító pártbizottságok is — elkészítették jelentéseiket. Nagy igényességgel, felelősségérzettel igyekeztek bemutatni azt a munkát, amelyet a kommunisták példamutató magatartásával az egész lakosság javára és se- gitségével elértek. A járás gazdaságai, köztük a termelőszövetkezetek, az utóbbi három-négy évben kiemelt feladatként jelölték meg a hatékonyság növelését, az intenzív jellegű gazdasági fejlesztést. A szövetkezetek átlagos méretei megfelelnek a kor technikai és szervezettségi követelményeinek. Az elmúlt öt év tapasztalata azt mutatja: minél nagyobb feladatokat old meg a párt, annál nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a kommunisták sorait olyan friss erővel töltsük fel. akik kiérdemelték az alapszervezet, a környezet bizalmát. Az új pártbizottságnak e fontos területre változatlanul megkülönböztetett figyelmet szükséges fordítani. Németh Ferenc, a MEZŐGÉP orosházi gyárának vasesztergályosa, országgyűlési képviselő, Orosháza város küldötteinek nevében számolt be megyénk egyik leg- iparosodottabb településének fejlődéséről. Elmondta, hogy a város iparának összetételét azért tartják jónak az itt élők, mert az élelmiszer- ipar és könnyűipar mellett megtalálható a nehézipar, az építőanyag-ipar, a gáz- és olajbányászat, ami együttesen azt példázza, hogy a helyes és a jól megválasztott ipartelepítési politika jó eredményeket mutat föl azon a helyen is, ahol nem volt különösebb hagyománya a nagyiparnak. Jó érzés az országban járva hallani — jegyezte meg a küldött —, hogy Orosházát nemcsak Darvas József könyveiből ismerik, hanem üveggyártásáról, gázkazánjairól, kukoricabetakarító adaptereiről, baromfikonzervjéről, gáz- és olajiparáról is. Mindez növeli az orosházi kommunisták felelősségét. A munkások felelősségérzetét dicséri az a tény is, mely szerint a város üzemei 1975- ben tőkés exportra 379 millió forint árut szállítottak, az elmúlt esztendőben pedig már ez a szám elérte a 621 milliót. Hozzászólását Németh Ferenc azzal zárta, hogy a jelen közgazdasági helyzetben fokozni kell az üzemek közötti együttműködést, s el kell érni azt is, hogy az üzemek termelését irányító szervek a tervezés során ne kerüljenek lépéshátrányba. Irházi Lajosné, a Szakszervezetek Békés megyei Tanácsának vezető titkára, a mezőkovácsházi járás kommunistáinak küldötteként a szakszervezeti mozgalom Békés megyei eredményeiről számolt be a pártértekezlet résztvevőinek. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt esztendőkben megyénkben is gazdagabb lett a mozgalom tevékenysége. tovább erősödött iránta a tagság bizalma. A szak- szervezeti munka gyakorlásában 259 szakszervezeti bizottság, 8 ezer 600 bizalmi és bizalmihelyettes, valamint több ezer aktivista vesz részt. Nekik valamennyiük- nék igén nagy szerepük van az üzemeinkben dolgozó 4 ezer 200 munka- és szocialista brigáddal együtt az üzemi demokrácia továbbfejlesztésében, a termelési sikerekben. A szocialista brigádok a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indított verseny után, most a kongresszusi és fel- szabadulási munkaversenyben ismét bebizonyították tettrekészségüket. Az SZMT vezető titkára figyelmeztetett arra, hogy ezt a lendületet a termelést tervező munka napjainkban észlelhető fogyatékosságai megtörhetik, s hogy ebben közös a felelősségünk. A szakszervezeték érdek- képviseleti feladatairól szólva Irházi Lajosné megfogalmazta, hogy ez utóbbi ma már igen körültekintő tevékenységet igényel, hiszen a jogos igények között is rangsorolni kell a népgazdaság ismert helyzetében. Ezért is fontos, hogy a szakszervezeti testületekben fölhal- . mozódott tapasztalatokat, információkat, következtetéseket a pártszervek minden szinten jobban hasznosítsák. Patkás Sándorné, a Gyulai Harisnyagyár láncoló szakmunkása, Gyula város küldötte. felszólalásában a harisnyagyár gépi rekonstrukciójának végrehajtásáról adott számot. E korszerűsítés eredményeként — mint mondotta — jelentősen megváltozott a gyár termékszerkezete, a divatnak megfelelő, jól értékesíthető, keresett áruk gyártását kezdhették meg. S miközben a kötők létszáma 360-ról 230-ra csökkent, az egy munkásra jutó termelés 71 ezer 700 pár harisnyáról 135 ezer 850 párra emelkedett. őszintén szólt Patkás Sán- domé arról is, hogy az elmúlt évben a gyár gárdája rajta kívül álló okokból — a fonalak rossz minősége, alkatrészhiány miatt — tervét teljesíteni nem tudta, s így olyan helyzet állott elő, hogy ' azok a szocialista brigádok, amelyek már korábban arany fokozatot értek el a munkaversenyben, most pedig lényegesen többet dolgoztak, mint annak előtte, legfeljebb ha az ezüst fokozatig jutottak el. A küldött nem a magasabbra emelt mércét kifogásolta, hanem azt, hogy a szigorítást nem a verseny indításakor, hanem annak értékelésekor jelentették be az illetékesek. A termelés nehézségeit követően a gyári pártszervezetek irányításának gondjairól beszélt a gyulai küldött, kiemelve, hogy van abban is javítanivaló, mivel a pártmegbízatások teljesítését a harisnyagyári kommunistáktól nem minden esetben kérték számon. Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke a tanácsi pártirányítás sokoldalúságát és konkrétságát elemezte. Az országos és a megyei tapasztalatok azt bizonyították. hogy az 1971-ben életbe lépett tanácstörvény a gyakorlatban jól bevált, erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege, javult az államigazgatási munka színvonala. Az új követelmények azonban még nem mindenütt váltak gyakorlattá. A tanácsi testületek munkájáról szólva hangsúlyozta: az eredmények jelentősek, ha arra gondolunk, hogy a hosz- szú ciklus utolsó évében sem esett vissza a tanácstagok aktivitása. Persze, a testületek vitája lehetne még érdemibb. A döntések végrehajtásának szervezését, a menet közbeni ellenőrzést, a beszámolás színvonalát javítani kell. Az elmúlt esztendőkben -fokozódott a tanácsi munka egyszerűsítése, korszerűsítése. Ennek eredményeként több jó módszer, konkrét intézkedés született a korszerű közigazgatás kialakításában. Mindez a bürokrácia csökkentését is jelenti. A megyei tanács irányítására fejlődtek, kialakultak a város környéki kapcsolatok. Létrejöttek a város környéki koordinációs bizottságok, a tanácsok gazdasági együttműködésén viszont még van javítanivaló. Felszólalásának befejező részében beszélt a megye településhálózatának fejlődéséről. A párt állásfoglalása, a kormány határozatai alapján megyénkben 1972-ben hagyták jóvá a megye település- fejlesztési tervét. Az eredmények között elsőként említette, hogy ezeket a célokat a párt-, állami és társadalmi szervek, a lakosság támogatja. Jelentős változás következett be a megye településhálózatában és fejlesztésében. Megváltozott a gazdasági térszerkezet. A megye északi térségén már nem fehér folt, elkezdődött Mezőkovácsháza iparosítása, Mezőhegyes, Battonya, Tótkomlós, Medgyesegyháza fejlesztése. Fokozódott Gyoma és Endrőd együttműködése. A feladatok teljesítését segíti, hogy több hosszú távú tervet dolgoztak ki. Ezenkívül figyelembe veszik a területi munkamegosztásban egyre nagyobb szerepet játszó Békéscsaba—Gyula—Békés együttműködését, a kutatómunka eredményeit. Dr. Eleki János, a mezőkovácsházi Űj Alkotmány Tsz elnöke, Mezőkovácsháza járás küldötte, gazdaságpolitikai, ezen belül is a mező- gazdasághoz kapcsolódó kérdésekről szólt. Az Üj Alkotmány Termelőszövetkezet fejlődéséről elmondta, hogy az, a tájegység természeti adottságait kihasználva, vetőmagtermesztését, közelebbről a zöldségvetőmagtermesztést fejlesztette legdinamikusabban. A szövetkezet alaptevékenysége termelésének bővítésével érte el, hogy éves árbevétele 1979-ben 81 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben. Ehhez hozzájárult a szellemi tőke gyarapítása, a technikai színvonal és technológiák korszerűsítése, illetve a társulások nyújtotta előnyök kamatoztatása, és a 27 szocialista brigádot megmozgató munkaverseny. Felszólalása további részében dr. Eleki János a kovácsházi járás szövetkezeti mezőgazdaságának eredményeit és gondjait taglalta, majd javasolta, hogy a megye mezőgazdaságában a táj- termelés elvéből kiindulva, valósítsunk meg szélesebb körű munkamegosztást: délen a gabonatermesztésre alapozva, elsősorban az ab- raktakarmány-fogyasztó baromfi- és sertésállomány bővítése, míg északon a szálas- takarmányok termesztésének fokozásával a szarvasmarha- és juhhústermelés jöhetne számításba elsősorban. Ez egyébként a területi tsz-szö- vetségek koordinációs, egyeztető munkájára, eddigi sikereire is alapozható. Hunyadi György, a Vésztői MÁV Vontatási Főnökség mozdonyvezetője, Szeghalom járás küldötte. Beszédében legnagyobb hangsúlyt annak adott, hogy a munkába álló fiatalokkal kiemelten kell foglalkozni. A vontatási főnökségre érkező pályakezdők fogadása, patronálása, beilleszkedésük könnyítése a munkahelyi politikai, és társadalmi szervezetek feladatai között első helyen szerepel. A vésztői jó gyakorlatot bizonyítja az is, hogy az elmúlt öt évben 26 fiatal került a párt soraiba, valamennyien munkások, s közülük 18 volt a harminc éven aluli. Elismert, tartalmas munkát tükröz az is, hogy a főnökség fiataljai háromszor nyerték el a KISZ Központi Bizottság Vörös Vándorzászlaját, illetve, hogy ezen a munkahelyen a kilépők száma a lehető legkisebbre csökkent. Ezt a jó munkahelyi légkört erősíti a politikai és mozgalmi szervek vezetőinek az a gyakorlata, amely abból az elvből táplálkozik, miszerint a feladatokat csak akkor és úgy lehet végrehajtani, ha a vezetők a dolgozókkal mindennapos kapcsolatot tartanak. Csak így érezheti mindenki annak felelősségét, nagyságát, hogy pártunk politikájának megvalósítása rajtuk, az egyes embereken múlik. Az éves tervből nap mint nap teljesíteni kell az aznapra jutó feladatokat. Ezért azokról nap mint nap kell beszélni, nemcsak évente kétszer: egyszer az év elején, a terv ismertetésekor, másodszor pedig év végén, a terv teljesítésének értékelésekor. A napi politikai, termelési agitációnak természetesen csak akkor lehet hatása, ha a vezetők példamutatása sem hagy kívánnivalót maga után. Kardos Emőné, a Békéscsabai Konzervgyár igazgatója, Békéscsaba város küldötte hozzászólásában külön nyomatékkai fogalmazta meg: a tervciklus legnagyobb eredményének az élelmi- szer-tartósító ágazatban azt kell tartanunk, hogy a feldolgozandó nyersanyagot a konzervgyárnak teljes egészében megyénk mezőgazda- sági üzemei adták. Ezt követően több fontos dologról mondott véleményt. Szólt arról, hogy a gyári kollektíva egyetért a készletgazdálkodás szigorításával, de szerintük ebben sem szabad általánosítani, hiszen a konzervipar az alapanyag 70 százalékát a harmadik negyedévben dolgozza fel, a szükséges segéd- és csomagolóanyag nagy hányadát pedig máraz első negyedévben át kell. hogy vegye. Késztermékeit viszont — saját exportjog híján — más vállalatok igénye szerint kénytelen többkevesebb ideig tárolni. Ez az utóbbi dolog szorosan összefügg az export gazdaságosságával, illetve a szerződéses fegyelemmel, amelyet a konzervgyár igazgatója szerint sokkal szigorúbban kellene számon kérni. A következetességre, illetve a differenciált értékelésre hívta fel a figyelmet Kardos Emőné akkor is, amikor ismertette, hogy a gyár ma is rég elhasználódott vonalakon dolgoz fel 37 ezer tonna paradicsomot évente, miközben a konzerviparban feleslegesen párhuzamos kapacitásokat hoznak létre. Hozzászólását a vezetők alkalmasságának mélyreható vizsgálatáról, illetve nagyobb megbecsüléséről megfogalmazott véleményével fejezte be. Dr. Müller Ferenc, a Haltenyésztési Kutató Intézet igazgatója, Szarvas város küldötte. Legelőször azt jelenthette a megyei pártértekezletnek, hogy sikerült előre lépni a kutatási eredmények gyakorlati átadásában, s hogy ezzel együtt elmélyült és szorosabbá vált a termelő üzemek és kutatóhelyek kapcsolata, néhány tudományterületen pedig sikerült nemzetközileg is kiemelkedő eredményt elérni. Megyénk az elmúlt öt év során gazdagodott a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet révén új tudományos intézettel, amelyben már 1974- től megindult egy olyan fejlesztési program, amit nagyobb részben a MÉM, kisebb részben a FAO finanszírozott. Így alakították ki az Európában is egyedülálló zárt halnevelő rendszert, épült még egy kísérleti hal- tápüzem. Az intézet szerződéses kapcsolatot alakított ki a tógazdasági területek ötven százalékára, ebben érdekelt a Hidasháti Á. G. biharugrai halgazdasága is. Túl ezen, öt év alatt 5 ezer anyahalat adtak át a termelő üzemeknek, köztük tavaly 500 olyan pontyhibridet, amely a világon az első köztenyésztésbe kerülő fajtának számít. Nagy részt vállalnak a megye édesvízi haltenyésztésének fellendítésében is, s ezzel egy időben a nemzetközi kapcsolatok ápolásában: tavaly 23 országból összesen 434 vendég érkezett a Szarvasi HAKI-ba. (Folytatás az 5. oldalon)
