Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-04 / 53. szám
1980. március 4., kedd o IZHiWKTiW (Folytatás a 4. oldalról) Németh László a békési Start Szövetkezet asztalosa, Békés város küldötte, a tömegsport- és sportszerellátás összefüggéseiről, a sportszergyártás helyzetéről tájékoztatta a megyei pártértekezlet küldötteit. Elmondotta, hogy a békési Start Szövetkezet igen nehéz körülmények között kezdte meg a sportszerek gyártását. Köztudott, hogy Békés városában igen nehezen nyert teret az ipar, még ma is több mint 2 ezren járnak el a településről munkába. A tervidőszak elején a szövetkezet lényegében még csak kooperációs termelést folytatott. A termékszerkezet átalakításakor saját sportszerfejlesztő gárdát kellett létrehoznia. Feladatuknak sikerrel tettek eleget: versenytornagerendájuk tőlps importot tesz szükségtelenné, összecsukható verseny kosárlabdaállványuk BNV- díjat is nyert. A békési Start Szövetkezet 85 százalékában ma már saját termékeket gyárt, a várakozás ellenére azonban a termékszerkezetben a sportszer részaránya nem a kívánt mértékben nőtt: az előjelzéseket nem igazolta a piaci igények változása. S miközben edzőtermi berendezések, verseny-kosárlab- dafelszerelések indulnak útra Békésről Moszkvába, az olimpiára, 1981-től pedig a szakosítás eredményeként a Start gyártmányai megjelennek a KGST piacain is, a TANÉRT Vállalat egy másik szövetkezettel kötött szerződést, holott a békésiek az iskolai labdajáték-felszerelések iránti igényt teljes skálán ki tudják elégíteni. Dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára hozzászólásában kitért arra, hogy a békés alkotó munkát, mint lehetőséget, a munkáskollektívák, a politikai és a szakmai vezetők öntudatosabb és szervezettebb munkával kívánják kihasználni. A gazdasági alap, amely Békéscsabán és a város környékén adva van, meghatározó a megyei gazdasági életében. A gazdasági alap a munkaerő okos, jó szervezése és irányítása, folyamatos munka feltételeinek a megteremtése a legfontosabb. Elengedhetetlen a munkaidő- alap kihasználása is. Tény: az átlagos műszakszám 1975 és 1978 között a város üzemeiben objektív és szubjektív okok miatt romlott. Jelentősebb javulás csak az élelmiszeriparban tapasztalható. Sok helyen elhanyagolják a munkavédelmi előírások megtartását. Az utóbbi négy évben 4986 üzemi baleset volt a város üzemeiben, amely több mint 112 ezer kiesett munkanapot jelent. Az építőiparban egy év alatt 44-en mentek rokkantsági nyugdíjba, alig 40—45 éves korban. Tehát, a feladatok adottak: a rendelkezésre álló munkaidőalap jobb kihasználása, a munkás rekölcsi, anyagi megbecsülése, a munkakörülmények javítása, a biztonságos munka feltételeinek a megteremtése. A XI. pártkongresszus határozatában kimondta, hogy az ország, a főváros, a megyék kiegyensúlyozott fejlesztésére kell törekedni. A megyeszékhely azonban több területen nem tud eleget tenni a felsőfokú központ szerepköréből adódó feladatoknak. Ilyen a közoktatás, a közművelődés, az egészségügy, a sport és a kommunális ellátás. Bóka Mihályné, Méhkerék tanácselnöke bevezetőjében meleg szavakkal köszöntötte a pártértekezlet résztvevőit. Megnyugtató, jó érzéssel jött a megye kommunistáinak legfelsőbb fórumára. Ennek az az alapja, hogy a legutóbbi pártkongresszus óta az MSZMP által irányított nemzetiségi politika teljesebbé és gazdagabbá vált. Erősödött az a tudat, hogy országunkban a közös cél, a közös munka alakítja a magyar és a nem magyar anyanyelvűek együvé tartozását, egymásra utaltságát, a közös otthont, a közös haza szolgálatában. A mindennapi munkában érzik, hogy a megyei, a járási pártbizottság rendszeresen elemzi a nemzetiségiek élet- körülményeit. Ezt a tudat jó alapul szolgál a párt és a kormány lenini nemzetiségi politikájának megvalósításához. Méhkerék lakosságának politikai és általános közhangulata jó. Élet- és munkakörülményeik, életszínvonaluk azonos a magyarokéval. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy" a község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi 10 évben építették újjá, úgy, hogy minden házban két- három szoba van, általában központi fűtéssel. A törpevízmű csaknem 20 kilométer hosszú, s a vizet mintegy 320 lakásba vezették be, ezek 80 százaléka fürdőszobás. Ezzel összefüggésben kijelentette: a nemzetiségiek teljes egészében egyetértenek a párt politikájával, és cselekvőén részt vesznek annak végrehajtásában. Éppen ezért Méhkerék román nemzetiségű dolgozói teljes joggal vallják és mondják: itthon vagyunk, ez a mi hazánk. Filadelfi Mihály költő, az Üj Auróra főszerkesztője, ' a megyei írótagozat titkára a megyei pártbizottság beszámolójából kiindulva az irodalomról, a képzőművészétről beszélt. Az elmúlt 5 esztendő alatt e művészeti ágakban jelentős változások történtek a megyében, a városban. Békés megye történelmi múltja miatt nem rendelkezik olyan évszázados hagyományokkal a kultúrában, mint néhány szerencsésebb megye. E táj mindenkit elbocsátott, aki valami egyetemesre vágyott az alkotásban. Az 1960-as évektől kezdve az írók egy állandó fórumhoz jutottak a Békés megyei Népújság Köröstáj melléklete révén. Később megjelent a Mi Időnk antológia, amely már az országos könyvterjesztés áramába került. Ilyen előzmények után és állapotok között született meg 1973. decemberében az Üj Auróra első száma. A folyóirat fontosnak tartja a népek barátságának ápolását, s kötődik az internacionalizmus gondolatához. örvendetes; az olvasás egyre általánosabb igénnyé válik. Egyre több munkás és paraszt lett könyvvásárlóból olvasó. A megye párt- és állami szervei a művészeti élet hatékony fellendítéséhez járultak hozzá akkor is, amikor a művészek telepítéséhez segítséget nyújtottak. Az elmúlt öt évben a Jókai Színház 27 garzonlakást, . a képzőművészek pedig műtermes lakásokat kaptak Békéscsabán. Dr. Fabó János, Hunya körzeti orvosa az egészség- ügyi intézményhálózat és az egészségügyi ellátás fejlesztésének szükségességét hangoztatva rámutatott: a szarvasi járásban is szép eredmények születtek ezen a területen. Létrejött a szarvasi önálló rendelőintézet, majd az egészségügyi integráció. Ezzel párhuzamosan javult a körzeti orvosi rendelők felszereltsége, ellátottsága. Gyors diagnosztikai teszteket szereztek be, a járás négy kisközsége ÉKG-ké- szüléket kapott. Az iskola- orvosi ellátást 14 éves korig a körzeti orvosok, illetve a járási gyermekorvos látja el, így gyógyításuk eredményesebb. Bővült az üzemegészségügyi hálózat is. Ilyen szak- rendelés működik Gyulán és Orosházán, amelyeket a járásban lakók is igénybe vehetnek. Gyomán 60 személyes bölcsőde, Hunyán egészségház és védőnői lakás épült. Az eredmények mellett gondok is vannak. A megye kórházi ágyainak a száma 5 százalékkal csökkent. Most építik a békéscsabai kórházat, a gyulai felújítása pedig ezután kezdődik. Supala Pál, a Mezőhegy esi Állami Gazdaság igazgatója, a gazdaság kommunistáinak megbízásából számolt be arról, hogy ez az állami gazdaság az ország azon nagy mezőgazdasági üzemei közé tartozik, ahol a termelési érték túlnyomó többsége — 93 százaléka — az alaptevékenységből származik. Az elmúlt évi egymilliárd 88 millió forint termelési értékből egymilliárd 18 millió forintot a mezőgazdaság fő ágazatai állítottak elő. Ez azért is kap különös hangsúlyt, mivel a gazdaságban a termelés évenkénti 10 százalékos növekedése, így elsősorban több búzában, kukoricában, tejben, húsban, cukorban, vetőmagvakban testesül meg, vagyis mindabban, ami a népgazdaság fizetési mérlegének javításában alapvető szerepe? játszik. Supala Pál önkritikusan elismerte azt is, hogy a figyelemre méltó eredmények ellenére sem lehet elégedett a mezőhegyesi kollektíva. Hiszen nem sikerült megszüntetniük a növénytermesztés hozamainak táblán- kénti indokolatlan különbségeit, van még mit javítani a tenyésztői munka színvonalán, egy-egy ágazat termelésének gazdaságosságán. Nem kicsik az állami gazdaság adósságai a munkahelyi körülmények korszerűsítésében sem, ami akkor is így igaz, ha nagyot tudtak előre lépni az utóbbi években a dolgozók életkörülményeinek javításában. Hozzászólását a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatója azzal zárta, hogy gyorsítani kellene a rugalmasabb vállalati tevékenységet akadályozó gyakorlat fölszámolását. Kesztyűs Lajosné, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium tanára az ifjúság tudatformálásáról, illetve a szemlélet- változás szükségességéről szólt. Az ebből adódó feladatokat a pedagógusok csak megfelelő partnerek segítségével, elsősorban a szülőkkel tudják jól megoldani, de a továbbiakban hangsúlyozni kell az ifjúsági szervezet, a szakmunkásképző intézetek és a szakközépiskolák, a munkahelyi vezetők felelősségét, és nem menthető fel a nevelés kötelezettsége alól egyetlen felnőtt sem, különösen nem a párttagok. Mint minden időben, most is van az ifjúságnak egy élgárdája, mely műveltséggel, a közösség iránti felelősségtudatával, jó szervezőkészségével kimagaslik társai, de gyakran a felnőtt emberek közül is. Az ilyen értékekkel bíró fiatalok ma mintha többen lennének, mint néhány évvel ezelőtt. Az ifjúság élet- szemléletét tudnunk kell irányítani. Nem az örökös feddéssel, nem is a gyakori ígérgetéssel, hanem az emberi gondolkodás, a cselekvés jó példáival. Duna Mihály, a megyei KISZ-bizottság első titkára utalt arra, hogy feladatainkat kedvező társadalmi, politikai légkörben teljesíthetik a fiatalok. A megye fejlődésével párhuzamosan javultak az ifjúság élet- és munkakörülményei. Sok új iskola, művelődési ház, sportpálya, kollégium épült az elmúlt néhány év alatt. A fiatalok átérezve a róluk való gondoskodást, mindennapi becsületes munkával, eredményesebb tanulással válaszoltak. Fokozottabb aktivitást fejtettek ki az ifjúsági szocialista brigádok, sok ezer diák és úttörő dolgozott a nyári építőtáborokban és az őszi munkák idején. Részt kértek és vállaltak a Gyulai Húskombinát építésében, az általános iskolai tantermek fejlesztésében. Jelenleg is dolgoznak a Paksi Atomerőmű építésén. A megye nagyobb beruházásai az elmúlt öt évben KlSZ-védnök- séggel valósultak meg. Egyre több fiatal veszi ki részét a közéleti, politikai munkából. A párt alapszervezeteiben, vezetőségeiben a harminc éven aluliak aránya csaknem 8 százalék. Részt kémek; a bölcsődei, óvodai helyek építéséből, az általános iskolai fejlesztési program megvalósításából, a művelődési feltételek javításából, a sportlétesítmények építéséből. Dr. Haraszti János, a Békés megyei Rendőr-főkapitányság vezetője megállapította: a főkapitányság párt- bizottsága, végrehajtó bizottsága a XI. kongresszus által meghatározott feladatokat tudatosan végrehajtotta. A megyében levő rendőri alapszervezetek és valameny- nyi kommunista fáradtságot nem kímélve irányította, segítette eredményeink elérését, a pártmunka eszközeivel. Munkájuk középpontjában a jogpolitikai irányelvek megvalósítása szerepelt. Nem tűrték meg a hatalommal való visszaélést, beosztásra való tekintet nélkül alkalmazták a felelősségre vonást mindazon ügyekben, amelyek tudomásukra jutottak. A fő- kapitányság az elmúlt években válságos időszakot is átélt. Az ismert sorozatügyek a lakosság hangulatát negatívan befolyásolták, a közrend és a közbiztonságba vetett hitet helyenként hosszú időre megingatták. Még mindig sok a bűncselekmény, bizonyíték hiányában és a tettes ismeretlen volta miatti megszüntetések száma. Az állomány fegyelmi helyzete kielégítő. Ez azonban még nem sugárzik ki kellőképpen a városi és a járási kapitányságok felé. Éppen ezért kell erősíteni az irányítást, a nevelő és az ellenőrző munkát. A megfiatalodott állomány szorgalma, hivatástudata, akarása felfelé ívelő. Társadalmi rendszerünk iránti hűsége nem kérdőjelezhető meg. Hangsúlyozta : tágyilagosan, érvekkel alátámasztva kell reagálni a burzsoá ideológia céljaira. E kérdéshez tartozik, hogy bátrabban szükséges magyarázni: honnan indultunk, hogy értse ég értékelje mindenki eredményeinket és hatalmas fejlődésünket. Lóczi Istvánné, a Tótkom- lósi Háziipari Szövetkezet szövőnője jóleső érzéssel állapította meg, hogy a párt nőpolitikái határozata óta eltelt 10 esztendő eredményes volt. A szövetkezet jellegéből adódóan dolgozóik 93 százaléka nő. Fokozódott politikai érdeklődésük, fejlődött társadalmi, közéleti aktivitásuk is. Politikai elkötelezettségüket jól bizonyítja, hogy egyre többen válnak alkalmassá a párttagságra. Érzékenyen reagálnak viszont a gazdasági helyzet nehézségeire, az árszínvonal növekedésére, a szolgáltatások drágulására. Támogatják az ésszerűbb, hatékonyabb gazdálkodást. A politikai nevelő munkában előtérbe került a dolgozó nők szakmai képzettségének a megszerzése, és a tudás folyamatos bővítése. A ma és a holnap feladatai is sürgetik, hogy mind több nő vállalja a munka melletti tanulást. Ugyanakkor még mindig sok azoknak a nőknek a száma, akik nem élnek vagy nem tudnak élni a lehetőségekkel. Ennek több oka van. A társadalmi segítség sem tudja ellensúlyozni a családi életben még mindig tapasztalható konzervatív felfogást. Nem vált még általánossá a társadalmi tudatban a férfiak felelőssége a családi terhek vállalásában. Nem ritka az sem, hogy a nőkkel szemben szigorúbb követelményeket támasztanak, vagy attól félnek, hogy a gyermekneveléssel összefüggő gondok miatt nem tudják feladataikat ellátni. A szövetkezetben a gyermekgondozási segélyen levő kismamák bérét rendszeresen emelik, figyelemmel kísérik a törzsgárdatagságra való jogosultságot. Gond viszont, hogy a fennálló rendelkezések értelmében a bedolgozó nők nem vehetik igénybe a gyermekgondozási segélyt. A vita összefoglalója A 19 felszólalás és Korom Mihály beszédét követően Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze a vitát, megköszönve a felszólalók hasznos, sokrétű javaslatait, észrevételeit, kritikai megjegyzéseit. A megyei pártbizottság első titkára összegzésében mindenekelőtt a végrehajtó bizottság azon együttes véleményének adott hangot, miszerint a vitában jól kifejeződött megyénk igen fontos három sajátossága. Egyik ilyen sajátossága ennek a tájnak a forradalmi hagyományok ápolása. Több felszólaló is elmondta, hogy a pártértekezleten jelen vannak azok is, akik 40—50 évvel ezelőtt, vagy korábban elkezdték a harcot, amelynek folytatói vagyunk, feladatunk a továbbiakban is az ifjúság olyan szellemű nevelése, amelynek eredményeként az elődök által kezdett úton haladnak tovább előre. Az észrevételekből és megjegyzésekből jól kitűnt az is,. — mondotta Frank Ferenc —, hogy megyénk életében, termelő tevékenységében a mezőgazdaságnak meghatározó szerepe van. Hogy Békés mezőgazdasága mekkorát fejlődött, azt néhány adattal is kiemelte, utalva arra, hogy míg 1970-ben 619 kilogramm búzát termesztettünk a megye egy lakosára jutóan, addig 1978-ban ez a szám 1322. Nem kisebb a dinamika a kukoricatermesztésben és a hústermelésben sem. Igaz, ez semmiképp sem jelenti azt, hogy mezőgazdasági üzemeink mindent megtettek a tartalékok feltárásához. Harmadik sajátossága ennek a megyének, ami szintén tükröződött a vitában, a lakosság nemzetiségi összetétele. Frank Ferenc elvtárs erről a következőket mondta a vita zárásakor: a nemzetiségi kérdés alfája, és ómegája a társadalmi, a politikai, a gazdasági egyenjogúság biztosítása. Ebben az országban nem aszerint vállalnak az emberek munkát, hogy ki milyen nemzetiségű, nem eszerint bérezik őket, nem eszerint kerülnek közfunkcióba, hanem a végzett munka, az alkalmasság alapján. Végezetül a megyei párt- bizottság első titkárg újólag megköszönte a pártértekezlet valamennyi résztvevőjének hozzájárulását e számvetés sikeréhez, s az elhangzottakat az új pártbizottság figyelmébe ajánlva szólított fel mindenkit a kommunistához méltó példamutatásra.
