Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-30 / 76. szám
1980. március 30., vasárnap o Mit tehetnénk? Program fiataloknak A sarkadi Ady Endre Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola elsősökből álló irodalmi szakköre, valamint az iskolaújság, az Ady Szemle diákszerkesztői Kasnyik Juditnak, a belpolitikai rovat nemrég nyugdíjba vonult vezetőjének meghívására szerkesztőségünkbe látogattak. Ez alkalomból lapunk főszerkesztője, Enyedi G. Sándor tájékoztatta a diákokat az újságírói munkáról, a lap szerkesztési elveiről. Ezután a diákcsoport ellátogatott a Dürer Nyomdába Fotó: Gál Edit Szavalóverseny a román gimnáziumban Mit tehetnénk? A fiatalok többségét, foglalkoztatja ma ez a kérdés, ök is érzékelik, hogy gazdasági helyzetünk nehezebbé vált, érthető, ha szeretnének tenni valamit : azért, hogy minél hamarabb jobbra forduljanak a dolgok. Többet, jobban, hatékonyabban keli dolgozniuk a fiata- ; lóknak is — e7 a „minimális program”. Sok fiatal azonban ennél jóval többet tesz. Az üzemben egységesen lépnek föl — s ez hatalmas erőt jelent. Ezen az úton kell tovább haladni. Hogyan? A KISZ 1980—81-es akció- programja konkrétan eligazít ebben a kérdésben is, Az akcióprogram elsősorban a KISZ-tagok számára készült, de számít a mozgalmon kívüli fiatalokra is. Hogy mi mindenben? Nemcsak elvi síkon esik szó a dokumentumban a munka hatékonyabbá tételének kívánalmáról, jó néhány mozgalmi forma szolgálja ezt a célt. A „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!”, a „Munkád mellé add a neved!”, az Alkotó Ifjúság pályázat, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa és mindenekelőtt a szocialista brigádmozgalom nyit teret a fiatalok javító szándékú törekvéseinek. A dolog lényege azonban az, hogy igazán jól ezek a törekvések csak a közösség demokratizmusa révén valósulhatnak meg. Kevés az, ha egy-egy jószándékú fiatal észrevesz néhány problémát, 6 azt szóvá teszi. Az egész közösségnek ügyelnie kell arra, miként tudnánk energiájukat jobban kamatoztatni. Kulcsfontosságúnak tartja az akcióprogram a politizá- lóbb, demokratikusabb légkör megteremtését. Természetesen, h,a egy vállalati KISZ-bizottság határozottabban kíván élni a jogaival, először a mozgalmi munkát kell fegyelmezettebbé és demokratikussá tennie. Ha egy KISZ-titkár azt akarja, hogy a gazdasági vezetés partnernek fogadja el, ahhoz elengedhetetlen, hogy testületi véleményt képviseljen, méghozzá megalapozott és előrevivő véleményt. Szükséges, hogy a bérek differenciálásának ügyében is — a szakszervezet, s a pártvezetőség álláspontjával egyeztetve véleményét — hallassa szavát az ifjúsági mozgalom. Mert nagyon sok helyen jói dolgoznak a fiatalok, és szívesen dolgoznának még jobban, ha erre a jobb szervezés módot adna. A KISZ-bizottságok kötelessége, hogy erre a gondra fölhívják ,a gazdasági vezetés figyelmét. Az egyik nagyberuházás építkezésén a KISZ-titkár gondok egész sorával fordult . az igazgatóhoz. Elmondta, hogy a munkások egyéb lehetőség híján dissous-gázzal fútenek; hogy szerteszét hevernek az építkezés területén az alkatrészek; hogy több helyen állnak a markológépek, másutt pedig a munka áll, mert hiányzik a markológép — és így tovább. A KISZ-esek szívesen működnének közre e hibák fölszámolásában. Mit tehetnénk? A fiataloknak ,a jelenleginél önállóbban, a helyi sajátosságokból kiindulva keli meg- , találniuk az általános kérdésre a konkrét választ. Szunyogh Szabolcs A költő születésének 75. évfordulójára József Attila-sza- valóversenyt rendezett a gyulai román gimnázium KISZ- szervezete és az iskolavezetés. A diákok körében a verseny nagy visszhangra talált, amit bizonyít az is, hogy a kis létszámú középiskola 26 tanulója nevezett be. A versenyt az Ion C. Frimuról elnevezett román kollégium dísztermében rendezték, amit erre az alkalomra teljesen átalakítottak. Az ajtón belépve egy nagyméretű József Attila-képet pillantottunk meg. Tanáraink közül csupán a játékvezető, a magyarszakos Ternyák tanár úr volt jelen a versenyen, a zsűritagok közül senki sem tartozik iskolánk vezetésébe, tanári karába. Mindezt azért szervezték így, hogy a „pártoskodásnak” még a gyanúja se merülhessen fel. a BÉKÖT-nél A KISZ üzemi bizottsága a közelmúltban Alkotó Ifjúság címmel kiállítást rendezett a Békéscsabai Kötöttárugyár kultúrtermében. A fiatalok munkáit két kategóriában mutatták be; külön szerepeltek a hímzések, és külön az egyéb, szabad időben készített munkák, például fafaragások, rajzok, ruhák. összesen 550-en neveztek be a kiállításra, melyet a gyár dolgozói közül több mint 500-an tekintettek még a kiállítás ideje, 3 nap alatt. Különösen a pompás hímzéseknek, ruháknak, kézimunSorszámok húzásával kezdődött a verseny, majd eszerint léptek dobogóra a versmondók. Szerepeltek közöttük remegő lábbal kiálló kezdők, és magabiztos, „régi” szavalok is. A költő számos versét hallhattuk ezen a versenyen. Elhangzott többek között a „Gyermekké tettél”, a „Thomas Mann üdvözlése” című, nagyon szépen előadott vers is. Negyedikes tanulótól hallhattunk egy részletet a „Koldusokéból, s egyik nagyon jó szavalónk tolmácsolásában hangzott el a költőnek egyik legszebb verse, a „Kései sirató”. Végül is az első díjat Szfelre Ibolya nyerte, aki az „Ódá”- ból mondott részletet. Második lett Botye Márta, harmadik pedig Avramucz Erzsébet. A verseny szervezői az első hat helyezettnek tárgyjutalmat adtak át. káknak volt nagy közönségsikere. A legsikerültebbnek ítélt munkákat díjazták is. Hivatalos zsűri nem volt, ehelyett a közönség szavazatai döntötték el, kik a legügyesebbek. A közönség úgy döntött, hogy legyen az első helyezett Karsai Zoltánná, a második Kindli Györgyné, a harmadik pedig Zsótér Lászlóné. A második kategóriában pedig Lenhard Erna került az első helyre, második Onicsán András, hamadik Saláth And- rásné. Néhány a legszebb kézimunkák közül Fotó: Katona Zoltánná Alkotó Ifjúság kiállítás „Ezen a versenyen nem tantárgyakban kell gondolkozni” Borbényi Beatrix, Gombos Kati, Sajben Magdi Tanítási szünet van ma a Békéscsabai 1. sz. Általános Iskolában, mégis nagy a nyüzsgés, jövés-menés, és az izgalom. No, és mikor drukkol egy diák? Többnyire a vizsgák előtt, vagy ha versenyez. Most ez utóbbiról van szó: az iskola és az úttörőcsapat vezetői, pedagógusai és pajtásai a házigazdák — már másodszor — a tudományos technikai úttörőszemle megyei döntőjén. Háromtagú csapatokban, ősz-, szesen 180 pajtás versenyez, és 44 pedagógus; szakfelügyelők, úttörővezetők látják el a zsürielnöki tisztet.. Az egyik teremből orosz szó hallatszik, pár teremmel odébb az úttörő technikusak fúrnak-faragnak, az emeleten a természetkutatók törik a fejüket, a szemközti teremben szlovákul, odébb eszperantóul folyik a beszéd, és nagy az izgalom az úttörő társadalomkutatók elnevezésű Versenyen is. * * * Akik már túl vannak a nehezén, a folyosón várakoznak az eredményhirdetésre, latolgatják, vajon, esélyesek-e a továbbjutásra? Borbényi Beatrix, Gombos Kati és Sajben Magdi Gyuláról, az 1. sz. iskola Petőfi Sándor úttörőcsapatától érkezett, miután ők nyerték a nem tagozatosok városi versenyét orosz nyelvből. — Nehéz volt a verseny? — A fele könnyű, a fele pedig nehéz — válaszol Kati, hármójuk közül a legbeszédesebb —, voltak kérdések, illetve témák, melyekre előre fel lehetett készülni. Hát ez a része jól ment. Minden csapatnak előzetes feladata volt, hogy egy országot bemutasson. Mi Csehszlovákiát választottuk. — Miért esett a választás erre az országra? — Van ott egy levelező- partnerem — válaszol i$mét Kati —, meg a nyáron a zánkai táborban csehszlovák pajtásokkal voltam együtt. Azt hiszem ezért. — Szigeti Istvánná segített felkészülni a versenyre — veszi át a szót Beatrix — és a Csehszlovákiát bemutató tabló elkészítésében szinte minden tanárunk, még a gimnázium igazgatója is segített, ő ugyanis tud szlovákul. — Vajon hányadikok lesztek? — Úgy érzem, továbbjutni nem sikerül, de azért utolsók sem leszünk! Néhány perc múlva, eredményhirdetéskor kiderül: Beatrix, Kati és Magdi a harmadik lett; mindössze egyetlen ponttal előzte meg őket az orosházi Radnóti Miklós úttörőcsapat 3 versenyzője. Az elsőséget, ezzel a továbbjutás jogát pedig 3 békésszentandrási kislány, . Szappanos Szilvia, Pálinkás Ibolya és Szimacsek Olga nyerte. A zsürielnök külön megdicséri a gyulai pajtásokat az ügyes szituációjátékért, és meg is kéri őket, játsszák el ismét a képzelt olimpiai közvetítést Moszkvából. * * * Kihirdették már az eredményt az úttörő természet- kutatók versenyén is. A vendéglátó békéscsabai 1. sz. iskola úttörőcsapat-vezetője, Zsótér Ilona boldogan osztja a puszit a győzteseknek, ami- ’ bői nyomban kiderül: „hazaiaké” az elsőség. A versenyző tíz csapat közül a békéscsabai 1. sz. iskola Petőfi Sándor úttörőcsapatát képviselő Zsótér András, Kollár László és Várai Zsuzsa szerepelt a legjobban. Nagy az öröm, felszabadultan tréfálkozik Laci, Zsuzsi és András. Éppen Andrással csipkelődnek — a kardigán miatt. — Tetszik tudni, ez a kabalám — magyarázza a fiú, gombolgatva a kötött kabátot — ebben voltam februárban az úttörő matematikusok versenyén, a városi meg a megyei döntőn is. Hát most is elhoztam. — És nektek mi a kabalátok? — Nekem a földrajzkönyv — jelerrfi be Zsuzsi, aki a csapatban a „földrajztudós”. — Én meg hét babszemet vittem a zsebemben a városi döntőre, merthogy akkor Zsótér András, Kollár László rás előtt a „kabalakardigán” reggel anyukám éppen babot válogatott. Ügy látszik, bevált ez a kabala. Elviszem az országosra is! — ígéri Laci. — Milyen kérdéseket kaptatok? — A verseny témája a víz volt, zömmel ezzel kapcsolatos kérdésekre kellett válaszolni — magyarázza Laci —, egészen speciális témák is voltak, például az édesvízi és tengeri egysejtűek. — Az az érdekes — vált témát András —, hogy ezen a versenyen nem tantárgyakban kell gondolkodni, hanem témakörökben. Egy- egy összetett kérdés megválaszolásához például kémiai, biológiai, fizikai és földrajzi ismerétekre egyaránt szükség van. Űgyhogy a felkészüléshez nem elég a tankönyvet kézbe venni, hanem érdemes minél többet hozzáolvasni. * * * Hazafelé készülődnek a versenyzők és a felnőttek á megyei szemléről, már mindenütt megtörtént az eredményhirdetés. Az úttörő társadalomkutatók közül a csorvási általános iskolát képviselő csapat szerepelt a legjobban, a természetkutatók versenyét tehát a békéscsabai 1. sz. iskola úttörői nyerték. Az úttörő technikusok közül a békéscsabai 7. sz. iskola versenyzői voltak a legügyesebbek, orosz nyelvből — a tagozatos osztályban tanulók közül — a szarvasi 1. sz. iskola csapata jutott tovább, nem tagozatosok közül pedig a békés- szentandrásiak. Az eszperantó nyelv barátainak me-> gyei versenyét az 5—6. osztályosok közül azendrődi, a 7—8. osztályosok közül pedig a gyulai 1. sz. iskola csapata nyerte. A szlovák nyelv barátainak versenyén a kétsop- ronyi csapat győzött. ők, valamint még két szlovák, öt román tannyelvű, s egy román nyelvkutató csapat, — összesen 48 pajtás — képviseli tehát megyénket a tudományos technikai úttörőSzem- le országos döntőin. Sok sikert kívánunk! T. I. és Várai Zsuzsa — no és AndA győztes békésszentandrási csapat tagjai átveszik az oklevelet Janovszky Attilától, a megyei úttörőelnökség munka- társátói Fotó: Gáj Edlt
