Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-30 / 76. szám

1980. március 30, vasárnap Barátaink életéből Nyolc év alatt Egymilliárd tonna acél Bulgária Petróleumlámpától az atomreaktorig Negyven ország vásárol szovjet kohászati berendezé­seket, és ezek exportja éven­te 10—15 százalékkal növek­szik. A világ kohászatának nagy fogyasztói, mint Ja­pán, Svédország, Franciaor­szág, Olaszország cégei is a vásárlók között vannak. A szovjet export körülbelül egytizedét ércek és kon- centrátumok, fémek és fém­cikkek teszik ki. Gyakorlati­lag minden iparilag fejlett országban alkalmazzák a szovjet technológiát. Elegen­dő említenünk a folyamatos acélöntést, a száraz kokszo­lást, a duplaszalagos vasön­tödéket, a nagy kör kereszt­metszetű bugáknál alkalma­zott melegvágó forgófűrészt, a folyamatos öntőgépeket és így tovább. Acéltermelésben a Szov­jetunió szilárdan tartja vi­lágelsőségét. Az Egyesült Ál­lamokat 20, Nagy-Britanniát, az NSZK-t és Franciaorszá­got együttvéve 80 százalék­kal előzi meg. Oroszország a forradalom előtt alig egyhe- tedét adta az amerikai acél- termelésnek, és jócskán el­maradt az említett európai országok mindegyikétől is. Ma a tíz legnagyobb szovjet kohászati vállalat bármelyi­ke jóval több acélt ad, mint az egész cári Oroszország. Az uráli magnyitogorszki Hűé Vietnam egyik leg­szebb ősi városa. Neve any- nyit jelent: béke, egyetértés. De a város sok ezer éves múltja alatt kevés igazán békés korszakot élt meg. Számtalanszor cserélt gaz­dát. Jártak itt japán, fran­cia és amerikai hódítók. En­nek ellenére Hűé csaknem négy évszázadon át, egészen 1945-ig, az ország politikai ég szellemi központja volt. A város igazi virágzása alig négy évvel ezelőtt, 1975. március 27-én kezdődött. A háború után Hűé romokban hevert. A lakóépületek, ipari létesítmények, iskolák mel­lett számos kulturális és tör­ténelmi műemlék semmisült meg részben vagy teljesen. Ma már teljes kapacitással dolgoznak az üzemekben, sőt, új tanárképző főiskola és orvosi egyetem létesült. Sok iskola épült. Ezekben közel 60 ezer gyerek tanul. Jelentős eredményeket ér­kombinát (1979. évi terve 15,8 millió tonna volt), vagy az ukrajnai krivoj-rogi (ta­valyi terve 13,5 millió ton­na) teljesítményét akárme­lyik iparilag fejlett országé­val összevethetjük. A szovjet kohászat tovább fejlődik. Az ágazat beruhá­zása az 1976—79. években elérte a 14 milliárd rubeles rekordösszeget. Ugyanezen idő alatt 11,3 millió tonná­val nőtt az acéltermelés. A szovjet kohászat egész története alatt körülbelül 3 milliárd tonna acélt adott, ebből 1 milliárdot az utóbbi 8 évben. Különösen gyorsan növekszik a leggazdaságo­sabb termékek termelése. A hengerelt acéllemezeké há­rom év alatt 11, a finomle­mezé 20, a gyengén ötvözött acélé 9, a hőedzett henge­reltáru 11 százalékkal, a haj­lított acélé 1,4-szeresére, a hidegen hengerelt acél 14, az idomacélé pedig 19 szá­zalékkal nőtt. A szovjet kohászat foko­zott ütemű fejlesztése a 20— 30-as évek fordulóján, alig több mint 10 évvel a hitle­risták támadása előtt kezdő­dött. Hatalmas kohók épül­tek az Uraiban és az ukrán sztyeppéken, a távol-keleti tajgában és a Kaukázuson­tek el a felnőttek írástudat­lanságának felszámolásában is. Államosították a kereske­delmet. Számos üzlet nyüt, és egy sor fogyasztási és kézműipari szövetkezet ala­kult. A város vezetősége külö­nös gondot fordít Hűé pá­ratlan műemlékeinek helyre- állítására. A múlt század végén itt épült fel a vietna­mi császárok rezidenciája, a „Tiltott város”, amelynek 99 kisebb-nagyobb építményé­ből 70 semmisült meg a bombázások során. A resta­urálási munkákat most egy különleges bizottság irányít­ja. A helyreállításban sok száz szobrász, festő, fafara­gó, kőműves és asztalos vesz részt. Munkájuk nyomán új­ra életre kelnek a műemlé­kek. Már visszanyerte ere­deti külsejét például a csá­szári palota és az úgyneve­zett „Déli Kapu”. túl... Az új gyáraknak döntő szerepük volt a front és a hátország ellátásában. Építésük üteme volt az egyik eleme annak, amit nyugaton „orosz csodának” minősítet­tek. A háború előtt az acél­gyártás több mint négysze­resére, a nyersvasé csaknem öt-, a hengereltárué pedig nem egészen négyszeresére növekedett. Rendkívül rövid idő alatt és hallatlanul ne­héz körülmények között ér­tük el ezt az eredményt. A Szovjetunió bőkezűen megosztja a nagy kohászati bázis megteremtésében szer­zett tapasztalatait. Tavaly január 1-re szovjet műsza­ki segítséggel 68 fémkohá­szati vállalat létesült külföl­dön, ezek kapacitása jóval meghaladja a forradalom előtti Oroszország kohóiét. Jelenleg is több tucat ilyen létesítmény épül. Közülük sok vált már, vagy válik a következő években az adott államok független népgazda­ságának egyik pillérévé. Alekszandr Guber Központi kérdés lett Ku­bában a munkafegyelem megszilárdítása. A szigetor­szág vezetőinek a közel­múltban elhangzott beszédei­ből is kitűnik: a jövőben egyetlen munkahelyen sem lehet több dolgozó, mint amennyire ténylegesen szük­ség van. Minden dolgozót, akire akárcsak ideiglenesen nincs szükség az adott mun­kahelyen, át kell irányítani oda, ahol abban az időben éppen több munkáskézre van igény. Az ésszerűbb, a népgazda­ság igényeivel és követelmé­nyeivel jobban összhangba kerülő foglalkoztatottsági színvonalat elsősorban köz- gazdasági eszközökkel kíván­ják elérni. Felülvizsgálják a jelenleg érvényben levő bérskálát és termelési nor­mákat, a kubai miniszter­tanács ennek végleges vál­tozatát a közeljövőben hoz­za nyilvánosságra. A bér­rendszer jobban ösztönzi majd a végzett munka mi­nőségének javítását, a ter­melés hatékonyságának nö­velését és az ésszerűbb ta­Bulgária villamosítása szá­zadunk legelején kezdődött. Akkor építették fel Szófiától nem messze, Pancserevóban az első vízi erőművet. Saj­nos, a következő negyvenöt évben alig történt előrelé­pés: egészen a második vi­lágháború végéig Bulgária villamosenergia-hálózata rendkívül gyengén fejlett maradt. 1944-ben az ország valamennyi villamos erőmű­vének összteljesítménye 131 megawattot, az éves villa- mosenergia-termelés 311 mil­lió kilowattórát, míg az egy főre eső villamosenergia-fel- használás 45 kilowattórát tett ki. A második világháború be­fejezése után eltelt 35 év alatt a bolgár energiagazdál­kodásban gyökeres változás ment végbe: a. villamos erő­művek teljesítménye 7518 megawattal, vagyis 57-szere- sére, az éves ossz villamos- energia-felhasználás 35 305 millió kilowattórával, vagyis 113-szorosára nőtt, az egy fő­re jutó villamosenergia-fel- használás pedig elérte a 3990 kilowattórát, más szó­val majdnem 90-szeresére nőtt. Bulgária, amely a vi­lágháború előtt az utolsó előtti helyet foglalta el Euró­pában, ma az egy főre eső villamosenergia-felhaszná- lással megelőzi Magyarorszá­got, Lengyelországot, Olasz­országot és szorosan megkö­zelíti Franciaországot. Az ország valamennyi energiaforrása egy egységes rendszerbe van kapcsolva. Elkészült a 220 kilovoltos, s a 400 kilovoltos távvezeték is. Bulgáriát 1967-ben kap­csolták be a KGST energia- rendszerébe. Villamos távve­zeték köti össze Bulgáriát továbbá Jugoszláviával és Törökországgal, és ezenkívül tervezik egy közös távveze­ték építését Görögországgal is. A szocialista Bulgária energiagazdálkodását napja­inkban a tervszerű és folya­matos fejlődés, a források maximális kihasználása és az atomenergia fokozott haszno­karékoskodást a meglevő erőforrásokkal. A mostani intézkedések szoros összhangban vannak a gazdaságirányítási rend­szer két éve megkezdődött továbbfejlesztésével. Az 1978- ban meghirdetett elveknek megfelelően az utóbbi idő­szakban „élőbbé” vált a szi­getországban a pénzgazdál­kodás, növekedett a vállala­tok önállósága, decentralizál- tabb lett a döntéshozatal. A tavalyi esztendő eredmé­nyeinek értékelésekor kide­rült, hogy a gyorsabb, ha­tékonyabb előrelépés egyik legnagyobb akadálya a mun­katermelékenységnek a szá­mítottnál' lényegesen ked­vezőtlenebb alakulása volt. És ennek nem mond el­lent, hogy a kubai gazdaság szinte valamennyi ágazatá­ban figyelemre méltó ered­ményeket értek el. Ezt érzé­kelteti a nemzeti jövedelem közel öt százalékos növeke­dése. A beruházások az 1978- as esztendőhöz képest kere­ken 3 százalékkal növeked­tek. A kiskereskedelmi for­galom 5 százalékkal haladta sítása jellemzi. Erre szükség is van, hiszen az ország nem gazdag energiaforrásokban. A helyi lehetőségek maxi­mális kihasználására szemlé­letes példa a Vosztocsno- Maricszki-medence szénréte­gének kiaknázása. Ez az or­szág egyik legnagyobb lelő­helye, de az itt található szén elég gyenge minőségű. Ennek ellenére az utóbbi 10 —15 évben a medencében a szénkitermelés gyorsított ütemben fejlődött. Ma a me­dence a Harica-Vosztok ener­getikai komplexum bázisául szolgál. A kialakított három külszíni fejtés Európa legna­gyobb bányái közé tartozik. Itt naponta mintegy 50 ezer tonna szenet bányásznak, ezt egy 500 és egy 600 mega­watt teljesítményű hőerőmű­ben hasznosítják. A Marica- Vosztok komplexum harma­dik hőerőművének első két meg az előző év színvonalát. A gépipar 15 százalékkal, a műtrágyaipar 18 százalékkal, a konzervipar pedig 6 szá­zalékkal termelt többet, mint egy évvel korábban. Citrus­félékből 15 százalékkal ta­karítottak be többet, mint 1978-ban. Az elért eredmé­nyek — amint erre kubai közgazdászok rámutatnak — jobbak is lehettek volna, ha a kulcsfontosságú mezőgaz­dasági ágazatokban nem kö­vetkeznek be jelentős vesz­teségek. A tervezettnél ke- vsebb cukrot sikerült beta­karítani, mert az ültetvé­nyeken üszökbetegség tá­madta meg a cukornádat. A dohányültetvények egynegye­dén penészgomba okozott jelentős károkat. A világpiaci változások — a legtöbb nyersanyag és élelmiszeripari termék ára meredeken emelkedett, míg a cukor ára rendkívül ala­csony volt —, valamint a kubai külkereskedelem szer­kezetének problémái miatt a figyelemre méltó eredmé­nyek ellenére sem sikerült maradéktalanul valóra vál­energiablokkját is üzembe helyezték, amelynek a telje­sítménye az építkezés teljes befejezése után eléri a 840 megawattot. Emellett a komplexum részét képező bányákban korszerűsítést és bővítést is terveznek, s fel­építik a negyedik hőerőmű­vet, 1000 megawatt teljesít­ménnyel. öt évvel ezelőtt fektették le az alapokat a bolgár ener­getika legkorszerűbb terüle­tén. Az ország és a Balkán büszkesége az első atomerő­mű, a Kozloduj, amelynek első egységét 1974. július 24- én helyezték üzembe. A kö­vetkező év szeptemberében beindult a második egység is, így az erőmű kapacitása elérte a 880 megawattot. A Kozloduj jelenleg épülő újabb blokkját két-három év múlva fejezik be. tani az 1979. évi elképzelé­seket. Mint a Kubai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának tavaly novembe­ri plénuma megállapította: az ország csak a szocialista gazdasági integráció segít­ségével, illetve a baráti or­szágokkal való szorosabb együttműködéssel tudta elke­rülni a súlyosabb gondokat. A KGST-országokkal kötött közép- és hosszú távú meg­állapodások biztos alapot nyújtottak és nyújtanak a szigetország gazdaságának fejlődéséhez. A két- és sok­oldalú segítségnyújtás kere­tében sok gyár, üzem kezdte meg termelését, s a szocia­lista országok biztos felve­vőpiacai voltak — és ma­radnak — a kubai termékek­nek. Szovjet segítséggel fel­épült például egy cukornád- arató kombájnokat kibocsá­tó gyár, bővült a papírgyár­tó kapacitás, a cementgyár­tás. Üj agrotechnikai rend­szerek honosodtak meg a KGST-együttműködés kere­tében. A kubai népgazdaság idei fejlesztési programja a nemzeti jövedelem három százalékos emelkedésével számol. A feldolgozó ipar­ban 3, a mezőgazdaságban 4, az építőiparban 3, a közle­kedésben 2 százalékkal kí­vánják javítani az eredmé­nyeket 1979-hez képest. Faragó András Vietnam Huér a béke városa Miien Bankov 2 •ÁÉÜR-tf Újabb egység üzembe helyezése Kuba gazdasága Eredmények és gondok Kozloduj atomerőmű Egy üzem az óriások közül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents