Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-29 / 75. szám

1980. március 29., szombat HZHiWkfittj Tél után, nyár előtt az utakról A tavaszhoz közeledve a KPM Békés megyei Közúti Igazgatóságánál összeállt a tél számlája. Az idei ke­mény hideg ellenére az uta­kon kisebbek a károk az elmúlt évekhez képest. — A megye 1510 kilomé­ternyi állami úthálózatán a települések között, összefüg­gő károsodások nem kelet­keztek, csupán kisebb meg­hibásodások, kátyúsodások képződtek. Ezek jóval kiseb­bek az elmúlt esztendők ká­rainál, az idei tél helyreállí­tási költségei a tavalyi 50 millió forinttal szemben, 6—7 millió forint között ala­kul — kezdte a beszélgetést Szabó Lajos, a KPM Békés megyei közúti Igazgatóságá­nak főmérnöke. — A hibák javítását házilagos kivitele­zésben a lehető legrövidebb időn belül befejezzük. Békés megyében legjobban károso­dott a magyarbánhegyesi átkelési szakasz, mely út­szakasznak a helyreállítását már végezzük. — Minek tulajdonítha­tók az idei kisebb károk? — Az előző évek erőfeszí­tései kezdenek beérni. A megye több útján befejeztük az erősítési, szélesítési mun­kálatokat, elvégeztük az aszfaltszőnyegezést, ami együttesen azt jelenti: ja­vult a megye közútjainak állapota. A tél egy erősebb, jól zárt burkolattal találta szembe magát. Az igazság­hoz tartozik viszont az is, hogy az állandó fagy nem okozott olyan nagy károkat, mint a hideg és az enyhe idő váltakozása. — A téli védekezés mennyibe került az igaz­gatóságnak? — Az idei tél keményebb volt a szokottnál, s ez a költségekben is megmutat­kozik. A január 1-én kezdő­dött és két hétig tartó nagy havazás kemény próbának vette alá mind az embere­ket, mind a gépeket. Az utakról a hóeltakarítás több mint két hetet vett igénybe. A síkosság és a hó elleni vé­dekezésre hétmillió forintot fordítottunk, 1,5 millió fo­rinttal többet, mint a koráb­bi években. — Az igazgatóság idei terveiről mondana vala­mit? — Az elkövetkező hóna­pokban folytatjuk a. főutak aszfaltszőnyegezését. A kö­zeljövőben hozzálátunk Bé­késcsaba—Gyula, Orosháza— Csorvás és Szeghalom—Kö- rösladány közötti útszaka­szok, valamint Békéscsabán az Orosházi út aszfaltsző­nyegezéséhez. Az alsóbbren­dű utak közül kiemelkedik a Gyula—Elek—Lökösháza— Kevermes—Dombegyház— Battonya—Mezőhegyes út­szakasz aszfaltozása. Foly­tatjuk a megyeszékhelyen a 44-es és a 47-es út közös át­kelési szakaszának korsze­rűsítését, befejezzük a kö- rösladányi régi Sebes-Körös híd bontását és környéké­nek rendbe tételét, folytat­juk a dobozi Kettős-Körös híd építését. Ezenkívül há­rom kisebb hidat adunk még át a forgalomnak, így: Gerlánál, Szeghalom és Vésztő között, valamint Tót­komlós határában. Szélesí­tésre kerül ez évben a Ge­rendás—^Újkígyós közötti szakasz, valamint a Nagy­kamarás—Almáskamarás— Kunágota közötti útszakasz. Elkészül még az idén a murony—kamuti összekötő út szélesítése is. A főutakon folytatjuk a záróréteg építését. Igaz­gatóságunk ez évben 260 millió forinttal gazdálkodik, s ha a téli károkat vesszük figyelembe, melynek helyre- állítását ebből a pénzből kell megoldanunk, akkor az idei év kedvezőbbnek ígér­kezik a tavalyinál. Ez évben várhatóan hosszabb útsza­kasz korszerűsítését fejezzük be, mint az elmúlt években — mondotta Szabó Lajos. —szekeres— Még ez évben beköltözhetnek a szarvasi Szabadság utcai 32 lakásos épületbe a lakók. A földszinten IBUSZ-iroda, Szirén-mintaterem és ÁFÉSZ-presszó lesz Fotó: Martin Gábor umm> mx«mvmn\ín\vnnn\UTO> » x xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ahol nagy hagyományai vannak az építőiparnak Az elmúlt évtized legered­ményesebb évét zárta a Gyo­mai Fa- és Építőipari Szö­vetkezet, amiről március közepén adtak számot a szövetkezet, vezetői a tagság­nak. Termelési értékük 18 százalékkal növekedett, amely 13 millió forint több­letbevételhez juttatta a kol­lektívát. Ez különösen érté­kes akkor, ha figyelembe vesszük, hogy mindezt csök­kenő létszám mellett érték el. Ami ugyancsak alátá­masztja eredményességüket az, hogy a készletgazdálko­dásuk javult, pontosabban azonos készlettel termeltek jóval többet tavaly, mint az azt megelőző esztendőben. Fehér bútor Mint ismert, a szövetkezet háromprofilú. Egyik legje­lentősebb üzemük a faipari, amely az összbevételüknek több mint felét hozta. Eb­ben az üzemben dolgozók­nak egyik feladatuk a bú­torgyártás. A belpiacra kü­lönböző ülő-fekvő kárpitos bútorokat készítenek, ame­lyeknek már tavaly is biz­tos Piaca volt. A7 idén is bővítik ezeknek a kiegészí­tő bútoraiknak választékát, így különböző heverőket, komódokat, sőt szekrényso­rokat is gyártanak a jövő­ben Minden év augusztusá­ban mutatják be a belkeres­kedelemnek a következő évi ajánlataikat, s a kiállított 8—10-féle új típusú bútor­ból mondhatni úgy is, mind­egyikre akad vevő. Az elmúlt évben 6 millió forint értékben gyártottak fehér, festett kerti bútoro­kat egy francia partner megrendelésére. Mivel évek óta minőségi reklamáció nem érkezik ,a szövetkezet­hez, ezért a megrendelő 1980 első félévére két vagon­nal több kerti bútort rendelt. Sőt, az idei év második fe­létől — a kapacitástól füg­gően — még többet várnak a gyomaiaktól. Ezúttal el­képzelhető, hogy 10 millió forint értékű devizabevétel­re tehetnek szert. Ehhez kér­tek segítséget a KISZÖV-től és az OKISZ-tól: vagyis tő­kés exportalapbővítő gépi beruházást szeretnének ez- évben végrehajtani. Ameny- nyiben ,a beruházás megva­lósul, bevezethetik a rusz­tikus jellegű, tölgyből ké­szült asztalok, székek ko­módok gyártását, amelyet ugyancsak nyugati orszá­gokba exportálhatnának. Hosszabb távon egyébként a bútorüzem célkitűzése az, hogy a termékszerkezetet úgy alakítsák — az OKISZ és a Könnyűipari Miniszté­riummal egyeztetve —, hogy a kerti bútorok mellett, mintegy 10 millió forint ér­tékben gyártsanak e rusz­tikus kisbútorokból. Kooperációk A faipari üzemük másik feladata: az ország sok ci­pőipari szövetkezetének — többek között a szomszédos ENCI-nek is — évente 600 ezer pár női cipősarok ké­szítése. Olyan messziről is akadt megrendelőjük, mint a nyírségi Gávavencsellő. E kooperáció kettős, hiszen évről évre kapcsolatot tarta­nak a divatintézettel is, ahonnan egy évvel korábban megérkezik a következő év divatirányzata, amely alap­ján változtatnak a cipősar­kok magasságán, szélességén, formáján ... Másik kooperációjuk a Csepel Autóval létesült, amelynek értelmében műbőr kárpitozással bevont Volvo- üléseket és teherautókhoz platókat gyártanak. Ugyan­akkor a megye más bútor­ipari szövetkezeteivel él együttműködési szerződés, — mint például a békéscsabai, szarvasi bútorosokkal. így különböző foteleket, fiókokat, asztalvázakat készítenek számukra. Viszontgyártás- ként az előbb említett kol­lektívák poliészter, magas- fényezésű szekrényajtókat adnak a gyomaiaknak. Vasipari üzemük szerepét elsősorban a gazdaságosság támasztja alá. Zömében ők is kooperációs munkát foly­tatnak. Ezek közül legismer­tebb : az ÉTI-gázkazánok vázszerkezetének és lemez­munkáinak a gyártása, ame­lyet a szomszédos vegyesipa­ri vállalatnak csinálnak. Az újabb elképzelések szerint vegyes tüzelésű kazánokat is gyárt a jövőben a két üzem. Emellett évente mintegy 600 ezer pár cipőlágyékot készí­tenek, ugyancsak a hazai ci­pőipari megrendelésére. Kétezres lakótelep Harmadik üzemrészük az építőipar. Gyomán nagy ha­gyománnyal rendelkezik ez az iparág, hiszen a telepü­léspár — Gyoma és Endrőd — oly közel fekszik egymás- hogy, hogy előbb-utóbb kö­zös várossá válhat. Nos, az építőipari ág fej­lesztése is ezt szolgálja. Az elmúlt években az OKISZ, a RISZÖV és a tanács támo­gatásával, illetvft kölcsöné­vel több mint 4 millió fo­rint értékű .építőipari gépbe­ruházást hajtottak végre. Így létrehozták a betonke­verő telepet, vásároltak uni­verzális kotró-markoló gépet, daruskocsit, gyorsfelvonókat. Nagyrészt már ennek is tu­lajdonítható, hogy tavaly 5 millió forinttal több volt a termelési értékük, mint a korábbi években. Mindez szükséges, ahhoz is, hogy a leendő lakótelep építését vállalni tudják. Elmúlt évi legjelentősebb munkáik közül említésre méltó, hogy befejezték a November 7 lakótelep épí­tését, ahol 66 család költöz­hetett új otthonba. Ugyan­csak felépítették a postának az üzem- és szociális létesít­ményét. Ez év őszén kíván­ják átadni az endrődi 8 tan­termes iskolát, jövő ősszel pedig az ENCI-nek a tan­műhelyt. A tervek szerint ugyancsak az idén befejezik a vízmű vállalatnak az 500 köbméteres víztároló és víztisztító üzem építését. Ami hosszú távon legna­gyobb feladatuk — s már hozzá is fogtak — a Gyoma —Endrőd közötti síkságon egy kétezres lakótelep meg­valósítása. Ezt a Békés me­gyei AEV-vel közösen hoz­zák létre. Jávor Péter Ösztönző őszinteség O ost, hogy népgazda­ságunk eddig még feltáratlan vagy már feltárt, de még nem eléggé mozgósított tartalékai pián kutat, mind több szó esik az emberi munka kiaknázatlan erőforrásairól. Közelebbről vizsgálva: egyre többen szól­nak arról — nagyon helye­sen —, hogy ösztönzésünk rendszerében még mindig sok az idejét múlt, a kor­szerűtlen elem, s még most is igen kevés teret kapnak azok a mozgatórugók, ame­lyekkel eddigi teljesítmé­nyünk megsokszorozható. A munka díjazásáról, az anyagi ösztönzésről, a ter­melésre serkentés közgazda- sági szabályzóiról tanakodva első helyen — fő elvként — mindig is a munka szerinti részesedés, díjazás elvét em­lítjük. Gondolkodásunkból lassan, lassan kikopik az „egyenlő munkáért egyenlő bért”, helyes megállapításból leszűrt helytelen és elvtelen egyenlősdire törekvés. A következő lépcsőt azon­ban még csak próbálgatjuk. S bár belátjuk, hogy az azo­nos munkáért azonos bér, a többlet teljesítményért töb- let díjazás, ,a kevesebbért kevesebb jár, még -mindig fölkapjuk a fejünket, ha azt halljuk, hogy a vállalathoz csak néhány éve érkezett fiatal kollégánk máris na­gyobb fizetést kap, többet keres, mint az, aki 10—20 éve hűséges a munkaadójá­hoz. Ilyenkor persze elfelejt­jük vizsgálni a fizetés mö­götti teljesítményt. Ott tartunk tehát, hogy a bér, a fizetés végül is ,a tel­jesített munkáért jár. Ebből azonban az is következik, hogy az előbbit csak az utób­biért szabad kifizetni Mert, ha a javadalmazás elszakad annak alapjától, a munka­teljesítménytől, az ösztönzés­hez vajmi kevés köze ma­rad. Az elmondottak ösztönzé­si rendszerünk minden rész­letére igazak, így a szocia­lista brigádmozgalomra is. amelyben az önkéntesség, a nemes cél vállalása, a ta­pasztalatok szerint alapvető­en az induláshoz, a kezdés­hez ad megfelelő lendületet. •A továbbiakban ,a verseny szervezőinek a vállalások teljesítését elősegítő feltéte­lek kialakítóinak feladata a lelkesedés táplálása, életben tartása. Mindezek a gondolatok ak­kor jutottak eszembe, ami­kor kézhez kaptam a kun- ágotai Bercsényi Tsz hét szo­cialista brigádjának 1979. évi munkáját értékelő jegyző­könyvet. Az értékelésből ki­tűnt, hogy a hét brigád kö­zül három már korábban megszerezte az ezüstkoszorús jelvényt a munkaverseny­ben, a másik két brigád a bronz fokozatig jutott el ed­dig, egy brigád zöldkoszorús jelvénnyel, egy pedig a Szo­cialista Brigád címmel di­csekedhet. Az első meglepe­tést az okozta, hogy a ver­senybizottság, , leírásában egyik ezüstkoszorús brigád­nak sem javasol a már meg­szerzettnél magasabb fokoza­tot, sőt az egyiknek a ko­rábban már elért ezüsttel szemben most csupán a zöld­koszorús jelvényt javasolja odaítélni. Hozzászoktunk ugyanis, hogy munkaversenyben az önkéntes munkavállalásokat tevő kollektíváknak fokról fokra előbbre „kell” lépniük, és ha ez nem történt meg egy-egy adott esetben, akkor már hajlamosak voltunk magát a munkaversenyt is megkérdőjelezni. Ez a gon­dolat vitt el, vezetett azután sok helyütt a brigádok, a bri­gádmozgalom felértékelésé­hez — s valljuk be — ezzel együtt a nemes célok meg- kopásához, a mozgalom ide­ig, óráig tartó elszürkülésé- hez. Mert, csak az az értéke­lés, az a jutalmazás, ösztön­zés vezet célra, segíti fel­adataink megoldását, amely valóban hű tükröt tár elénk. A kunágotai Bercsényi Tsz Béke Szocialista Brigádjá­nak a brigádot alkotó 16 szerelőnek a teljesítménye semmivel nem lett kisebb attól, hogy az 1978-ban meg­szerzett ezüst fokozatot 1979- ben ismét megkapták. Ezt érdemelték ki a javítások jobb szervezésével, anyag­költség-megtakarítással, amellyel együttesen csaknem 100 ezer forinttal javították a szövetkezet mérlegét. Részt vettek a társadalmi munká­ban, politikai és művelődési vetélkedőkön, s valószínű, hogy az arany fokozatot is elérhették volna, ha két tár­suk menet közben fegyelmit nem kap. Ugyanígy súlyoz a ver­senybizottság a másik hat brigád esetében is, kendőzet­lenül a valóságnak megfele­lően. Ennek alapján lép elő többek között a központi iroda Hámán Kató Szocialis­ta Brigádja a bronzfokozat­ról ezüst fokozatra, vagy a tsz üzemi konyhájának Kál­lai Éva Szocialista Brigádja, amely a zöldkoszorús jel­vény mellé most a bronzko­szorús jelvényt is kitűzheti. ítéletünket, szavain­kat, a Bercsényi Tsz brigádjai esetében természetesen csak a jövő igazolhatja. Annyit azonban már most is megerősíthe­tünk, hogy rejtett tartaléka­ink, szunnyadó erőforrása­ink feltárásában, mozgósítá­sában az érdemek felnagyí­tása, az alaptalanul megelő­legezett bizalom, a statiszti­ka szempontjait figyelembe vevő értékelés semmiképpen nem vezethet célhoz, a való­ságot feltáró helyzetmegíté­lés, az igazi teljesítmény ér­tékarányos javadalmazása az, amely lendületet ad és a len­dületet fokozza. (kőváry) \ békésszentandrási szolgáltatóházban a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet üzemeltet rá­dió-, televízió- és háztartási kisgépjavító műhelyt. Egy hónap alatt a javítások értéke mint­egy 17-18 ezer forintot tesz ki Fotó: Martin Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents