Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-28 / 74. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egYesiiljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 28., PÉNTEK Ára: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 74. SZÁM Befejezte tanácskozását az MSZMP XII. kongresszusa Újjáválasztották a párt vezető szerveit Negyedik munkanapját kezdte meg teg- nács elnöke tájékoztatta a küldötteket, nap reggel kilenc órakor az Építők Rózsa hogy továbbra is nagy számban érkeznek a Ferenc Művelődési Házában a Magyar kongresszust köszöntő táviratok, itthon és Szocialista Munkáspárt Xll, kongresszusa, határainkon túl is nagy figyelemmel kísé- Az elnöklő Losonczi Pál, az MSZMP Poli- rik a magyar kommunisták küldötteinek tikai Bizottságának tagja, az Elnöki Ta- tanácskozását. Ma reggelig — mondotta — csaknem hétszáz távirat, levél érkezett. Köszöntik tanácskozásunkat a többi között a Május 1. Ruhagyár, nyolcszoros aranykoszorús Asztalos Sándor Szocialista Brigádjának tagjai, a Csepel Autógyár, a Magyar Villamos Művek Tröszt, a Szerszámgépipari Művek marógépgyára, a Dunai Vasmű, a Bátaszéki Faipari Szövetkezet és az Egri Finomszerel- vénygyár dolgozói. Eredményes tanácskozást kívánnak a kongresszusnak a polgárdi Egyetértés Tsz, a makói József Attila Tsz és a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát szocialista brigádjai. Nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját és sok sikert kívánnak a János-kór- ház dolgozói, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ munkatársai, valamint a szolnoki 1. számú postahivatal szocialista brigádjának tagjai. Űjabb üdvözletek érkeztek a külföldi testvérpártoktól és más haladó szervezetektől is, többek között az angolai MPLA-Munkapárttól, a Bolíviai Kommunista Párttól, a Guatemalái Munkapárttól, az Indiai Kommunista Párttól, a Japán Kommunista Párttól, a Jordániái Kommunista Párttól, a Mozambiki Felsza- badítási Fronttól, a Panamai Néppárttól, a Guinea-Bissau és a Zöldfoki-szigetek Afrikai Függetlenségi Pártjától. Losonczi Pál bejelentette, hogy összesen 156-an jelentkeztek felszólalásra, s az első három napon 55-en kaptak szót. A tanácskozás résztvevői ezután — a kongresszus elnökségének javaslatára — egyhangúlag úgy döntöttek, hogy még két küldött-társukat hallgatják meg. A többiek írásban nyújthatják be felszólalásukat a kongresszus titkárságához, mert a vitát lezárják. Az első hozzászóló LEND- VA1 MIKLÓS, az MSZMP zalaegerszegi járási bizottságának első titkára, Zala megye küldötte volt. Elmondta, hogy a párt vezető szerepe érvényesítésének nagyon fontos színtere a járási pártbizottság. A járások területén történt változások azonban — a fejlődéssel együtt — egy sor ellentmondást is felszínre hoztak. Ilyen például, hogy a köz- igazgatási és termelőszövetkezeti egység nem mindenütt esik egybe, ezért a pártszervek és -szervezetek nehezen tudják a község- és gazdaságpolitikai feladatokat irányítani, összehangolni. A továbbiakban kifejtette, hogy a pártalapszervezetek munkájának további fejlesztése nem képzelhető el az őket irányító pártszervek munkájának egyidejű fejlesztése nélkül. Ez pedig megköveteli a pártirányítás, a politikai tevékenység kultúrájának a fejlesztését. Meggyőződésem — mondta —, hogy a munkastílusunk, munkamódszerünk minőségében van a legnagyobb tartalékunk. SZABÓ FERENC, a Központi Fizikai Kutató Intézet főigazgatója, budapesti küldött rámutatott, hogy a magyar tudomány elismerésre méltó eredményeket ért el a nemzetközi tudományos versenyben. Sikereit megbecsülik külföldön is, barátaink és ellenfeleink egyaránt, persze, ki-ki a maga módján. Büszkék lehetünk arra, hogy a KGST országaival, elsősorban a Szovjetunióval jelentős tudományos együttműködésünk van. A nemzetközi tudományos közvélemény a magyar kutatókról több egyenletet, modellt nevezett el, s „Budapesti iskola” névvel illetik elméleti magfizi— A vitában felszólaló elvtársak kivétel nélkül kifejezték egyetértésüket a beterjesztett határozati javaslattal — mondotta a többi között. — A felszólalásokkal teljes összhangbán a Szerkesztő Bizottság is arra az egységes következtetésre jutott, hogy a határozati javaslat tükrözi a kongresszus állásfoglalását: megfelel marxista—leninista elveinknek, jól szolgálja szocialista céljainkat, népünk és hazánk érdekeit. — A határozati javaslat összhangban van a párt XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozattal, és bízvást mondhatjuk, hogy a javaslat határozattá emelésével, és még inkább a határozat következetes végrehajtásával újabb jelentős lépéseket teszünk a fejlett szocialista társadalom építésének útján. A határozati javaslat megfelel annak a lenini követelménynek is, hogy a konkrét helyzet konkrét elemzése alapján jelölje ki soron levő feladatainkat. A határozati javaslat nem légvárakat épít, hanem reális, elérhető célokat tűz ki. — A határozat, amit elfogadásra ajánlunk, kongresszusunk állásfoglalásának megfelelően és a magyar kommunistáknak, egész népünknek óhajával egyezően megerősíti a párt több mint két évtizede folytatott bevált politikai irányvonalát. Az eddigi politikai irányvonal folytatását támogató számos felszólalás közül most csak Veszprémi István elvtársnak, Komárom megye küldöttének felszólalására szeretnék hivatkozni, aki hangsúlyozta: a határozati javaslat biztosíték arra, hogy csaknem negyedszázados következetes politikánk folytatódni fog. A Szerkesztő Bizottság egyetért azzal is, kusaink eredményeit. Ha a tudományos élet nemzetközi eseményeit a sportversenyek mintájára rendeznék, akkor magyar kutatókat is láthatnánk a dobogón, és néha a magyar himnuszt is hallhatnánk az eredményhirdetéskor, s az eredmények láttán érzett öröm fontos dolog, hiszen az önbecsülés lényeges tényezője a további előrehaladásunknak. — Az általános pozitív értékelés természetesen nem jelenti azt, hogy a színvonal az eredményesség, a kutatási tevékenység teljes egészére érvényes. Ezután — az elfogadott ügyrendnek megfelelően — ÓVÁRI MIKLÓS, a Szerkesztő Bizottság vezetője terjesztette elő a bizottság jelentését. amit Veszprémi elvtárs hozzáfűzött ehhez: a kongresz- szus után legyen gyorsabb a folytatás, fordítsunk nagyobb gondot a végrehajtásra. — A kongresszus előtt levő javaslat bizonyítja azt is, hogy politikai irányvonalunk töretlen folytatása nem jelent változatlanságot, konzervativizmust. Kádár János elvtárs éppen a kongresszusi előkészületek idején, a budapesti pártaktíva-értkezleten mutatott rá, hogy saját korábbi nézeteinket sem tekinthetjük dogmának. A határozati javaslat elvi alapokra épül, ugyanakkor gyakorlatiasan és mindenféle álmodozástól mentesen egy felelős, tapasztalt párt politikáját tükrözi. Az elvi szilárdság és a helyzet követelte változások nem zárják ki egymást. — A Szerkesztő Bizottság áttekintette a fővárosi, a megyei és megyei jogú pártér- tekezleteken elfogadott ajánlásokat is. Megállapította, hogy ezek túlnyomó' többsége összhangban van a határozati javaslat szövegével. A bizottság mégis szükségesnek tartotta, hogy ezek figyelembevételével néhány — a mondanivaló politikai lényegét nem érintő — módosítást hajtson végre. Óvári Miklós azután ismertette azokat a módosításokat, amelyekhez a Szerkesztő Bizottság a kongresz- szus hozzájárulását kérte, majd bejelentette: a szervezeti szabályzat módosítására nem kaptak újabb javaslatokat. A Szerkesztő Bizottság ajánlja a beterjesztett szöveg változtatás nélküli elfogadását. Ezután így folytatta: — A kongresszusi felkészülés időszakában, és itt, a kongresszusi vitában is számos fontos, más javaslat is R Szerkesztő Bizottság jelentése elhangzott. Ezek egy része nem kerül be a határozatba, mert nem igényli a kongresszus döntését. Az elmúlt hónapokban sok levél is érkezett a Központi Bizottsághoz és a területi pártszervekhez, párttagok és párton- kívüliek írták meg véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat. Értékesnek, a bizalom jelének tarjuk ezeket a hozzászólásokat is, és minden biztató szóért, hasznos tanácsért kongresszusunk fórumáról is köszönetét mondunk. Fontosnak tartjuk, hogy egyetlen jó észrevétel se vesszen kárba. Ezért azt javasoljuk, hogy határozatunkban is rögzítsük: gondoskodni kell róla, hogy ezeket a javaslatokat az illetékes pártszervek munkájúkban hasznosítsák. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolója feletti együttes vita ezzel befejeződött. Rövid szünet következett, majd Losonczi Pál arról tájékoztatta a kongresz- szust, hogy — mivel a második napirendhez nem hangzott el lényegi kiegészítés — Brutyó János, a KEB elnöke elállt a választól. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra az 1. és 2. napirend vitájának együttes összefoglalására. Kádár János elvtárs vitaösszefoglaló beszéde Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársak! Kedves Elvtársnők! Mint az elnöki bejelentésben elhangzott: a két napirendi pont vitájában 156 elvtárs kért és 57 elvtárs kapott szót. A pártélet és társadalmi életünk minden területének képviselője elmondotta véleményét. Az egyik felszólalásban elhangzott, hogy három nemzedék szavát hallottuk itt. Azt hiszem, ezt némileg korrigálni kell, mert ha az ösz- szes résztvevőt figyelembe vesszük, a párt harcosainak talán öt nemzedéke is képviselve van kongresszusunkon. Ide sorolom egyébként azokat a nagyon kedves gyerekeket is, akik az úttörők és a kisdobosok nevében üdvözöltek minket. Az elhangzottakból először a legfontosabbat említem. Mind az 57 felszólalót figyelemmel követtem, valameny- nyien elfogadták a Központi Bizottság beszámolóját (nagy taps), a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot, mint alapot, ami némiképp még kiegészül. Kongresszusunk titkársága úgy informált róla, hogy az a 99 elvtárs is elfogadja a Központi Bizottság beszámolóját, aki írásban nyújtotta be hozzászólását. Az az elvi, politikai és szervezeti egység, ami ezen a kongresszuson is megnyilvánult, a mi fő erőnk! De elmondhatjuk: nemcsak a kongresszus, hanem egész pártunk is egységes. (taps) Megállapíthatjuk, hogy közvéleményünk nagy figyelemmel kísérte a kongresz- szus munkáját. A visszhangból úgy tűnik: helyesli a kongresszus irányvonalát és támogatja munkáját. Erről az a számtalan távirat is meggyőző bizonyítékot ad, amelyet itt ismertettek. A jókívánságokon és a sikeres munkának az óhaján kívül úgyszólván majdnem minden távirat a kongresszusi vállalások teljesítését jelentette, sőt, újabb vállalásokról adott hírt. Ez azt jelenti, hogy népünk, közvéleményünk nemcsak politikailag és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel támogatja a kongresszus munkáját és a párt politikáját. (nagy taps) Közvéleményünk visszhangjának ismeretében, azt hiszem, megismételhetjük, amit a Központi Bizottság a beszámolójában mondott: a pártnak élő tömegkapcsolatai vannak, a párt és a tömegek összeforrottak, s a magyar dolgozók a szocializmus alapvető céljaiban — pártállástól, világnézettől, hivatástól, foglalkozástól, rangtól függetlenül — egységesek és tettre készek, (taps) Kedves külföldi vendégeink is elmondták, mi a benyomásuk a kongresszusról, mit szólnak a vitához. Nagyon meleg, elismerő szavakat mondtak, megállapítva, hogy népünk munkájának nagy eredményei vannak mögöttünk. A Szovjetunióban és a többi szocialista országban is kedvező visszhangot váltott ki pártunk XII. kongresszusa. A nemzetközi kommunista mozgalom, a világ kommunista és munkáspártjai szolidárisán tekintenek kongresszusunkra, és — ahol ezt kifejezésre juttathatták — pozitív véleményt mondtak róla. A kapitalista sajtó nagyjából a valóságnak megfelelően foglalt állást, természetesen a saját terminológiájának megfelelően. Azt mondják rólunk: a külpolitikában fölzárkóztunk a Szovjetunióhoz. Azt is mondják: a gazdasági kérdésekben nagyon reális és bátor a kongresz- szus. Mi ezt is tudomásul vesszük. Az eddigi kommentárjaik sommázata az, hogy a Magyar Népköztársaság megy tovább az eddigi útján. És ebben igazuk van! (taps) Kongresszusunk állást foglalt elvi politikánk folytatása mellett. Folytatjuk bevált módszereinket a párt vezető szerepének érvényesítésében, ennek fő vonása a meggyőzés. Külpolitikánk lényege: mi a társadalmi haladás, a szocializmus, a népek szabadsága és a béke érdekében folytatjuk nemzetközi tevékenységünket. (taps) Most már három világrészen épül a kommunizmus, illetve a szocializmus. A világnézetünkkel, a szocializmussal szembenálló ellenséges erők magyarázgat- ják, hogy már a szocializmus sem olyan, mint amilyennek eleinte mutatkozott, nincsenek olyan nagy sikerei, ellenben nehézségei vannak. Erre azt mondom: csemegézzenek ők napi propagandájukban, ahogyan akarnak. Nekünk mély meggyőződésünk, hogy az emberiségnek nincs más útja, jövője, reménye, mint a béke és a szocialista társadalom. (taps) Béke kell! Amikor a beszámolóban ehhez a témához értünk, azzal kezdtük, hogy most kiéleződött a nemzetközi helyzet. Ez így van, és ez nyugtalanítja a béke őszinte híveit, nemcsak nálunk, hanem a világ minden országában. De arról is mélyen meg vagyok győződve, hogy nem lesz új világháború, azt képes megakadályozni az emberiség. Ereje abból az akaratból fakad, amely a világ népeinek jobbik felét összefogja: csak háború ne legyen! Természetesen egy új világháború kirobbantásának megakadályozására más, nyomatékos eszközeink is vannak tartalékban. (taps) A Központi Bizottság beszámolójában is megmondottuk, hogy mi a viták tárgyalásos megoldásának hívei vagyunk. Azt is megmondtuk — nem most először, de talán itt sem árt megemlítenünk —, hogy a munkásosztály nem megrögzött híve a fegyveres felkelésnek. A munkásosztály számára a legkedvezőbb a társadalmi rend békés módon történő megváltoztatása, de hogy ez lehetsége-e, nem rajta múlik. Azért említem ezt, mert miközben mi itt tanácskozunk, a burzsoázia megmutatta, hogyan értelmezi az osztályharcot, és milyen eszközökhöz nyúl. Gondoljanak a salvadori érsekre, akiről nem hiszem, hogy kommunista forradalmár lett volna, de mert fellépett a junta fasiszta terrorja ellen, a kápolnában — amely még a középkorban is menedékhelynek számított — orvlövészekkel meggyilkoltatták. Álláspontunk változatlan: mi nem akarjuk exportálni a forradalmat, az ellenforradalom exportálását pedig nem tűrjük, (taps) (Folytatás a 2. oldalon)
