Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG fl MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1980. MÁRCIUS 26., SZERDA Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa Lázár György, Gáspár Sándor és Sarlós István felszólalása Nagygyűlések a külföldi küldöttségek részvételével Kedden reggel 9 órakor az Építők Ró- az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának zsa Ferenc Művelődési Házában a Köz- elnöki megnyitója után ■Hossala József, a ponti Bizottság és a Központi Ellenőrző Csepel Vas- és Fémművek csőgyárának Bizottság beszámolójának vitájával foly- hengerésze, Budapest küldötte lépett a tatta munkáját a Magyar Szocialista Mun- mikrofonhoz, káspárt XII. kongresszusa. Fock Jenőnek, Vita a beszámolók felett HOSSALA JÓZSEF elöljáróban a csepeli kohászok nehéz munkakörülményeiről, a szakmai kiöregedés veszélyeiről, az utánpótlás égető hiányáról beszélt, majd szőkébb munkaterületéről, az ország legnagyobb csőgyáráról,“ és az ott dolgozó kommunisták példamutatásáról szólt. — Területünkön a termelés eredményeivel, a munkafegyelem megszilárdításában egyaránt mérhető a kommunisták jelenléte — mondta. — Tagságunk élen jár a minőség javításában, a technológiai fegyelem betartásában, az anyag- és energiatakarékosságban, a munkahelyi légkör, és az emberi viszonyok alakításában. Komoly eredmény és erő, hogy párttagságunk valamennyi tagja képezi magát, szakmaipolitikai területen egyaránt. Huszonnégy elvtársunk, velem együtt a forgatóvilla mellé érettségi bizonyítványt is szerzett. Tanulunk azért is, mert bízunk a körülmények javulásában. Vállalatunknál ugyanis jelenleg több mint egymilliárdos szinttartó beruházás folyik, ami üzemi helyzetünkön javít, igaz, gondjainkat még nem oldja meg teljesen, csak könnyít rajtuk. Elsősorban olyan területeken, ahol ma már nagyon hiányzik a munkáskéz. A népgazdaságnak szüksége van a különböző, jó minőségű csövekre. És ezt nekünk kell megtermelni. Pártmunkánk szerves részének tekintjük az óvodai, a bölcsődei, a lakáskérelmek igényeinek kielégítését. Büszkék vagyunk rá, hogy a jogos kéréseknek az utóbbi években százszázalékban eleget tudtunk tenni. Ez nemcsak a mi érdemünk, a Csepel Művek közösségének, áldozatkész erőfeszítéseinek is nagy része van benne. Ezután VÉKONY JUDIT, a pécsi tudományegyetem hallgatója, Baranya megye küldötte szólalt fel. Emlékeztetett a kongresszusi irányelveknek az értelmiség növekvő társadalmi szerepével kapcsolatos megállapítására, s hozzáfűzte: — Azt, hogy a holnap értelmisége mennyire lesz képes megbirkózni feladataival, a mai felsőoktatás színvonala határozza meg. Mi, egyetemisták, a tudományegyetem jellegéből adódóan is, fokozott érdeklődéssel fordulunk társadalmi kérdések felé. Sokszor nem értjük a meglevő társadalmi ellentmondásokat, azok okait. Kérdéseinkkel oktatóinkhoz fordulunk, s rájuk nagy felelősség hárul a válaszadásban. — Az ember húszévesen még formálható és formálni is kell. Szükségünk van eszményekre, példamutatásra, arra, hogy emberi tartást tanuljunk. Az egyetemnek szakembereket, hangsúlyozom, embereket kell nevelni. Az oktatók legfontosabb tevékenysége az oktatás-nevelés. Hiányosságnak tartom, hogy az egyetemi oktatók nem rendelkeznek pedagógiai képzettséggel. * Bírálta Vékony Judit az egyetemi oktató-nevelő munka fogyatékosságait, köztük például a jegyzetellátás akadozását, a nem mindig a rátermettséget mérlegelő felvételi vizsgarendet, majd így folytatta: az egyetemi oktatáson kívül a KISZ-nek, mint a fiatalok politikai tömegszervezetének is nagy szerepe van az elkötelezettség érzésének kialakításában és megszilárdításában. A KISZ-ben az egyetemisták- főiskolások szervezettsége a legmagasabb, országosan 78, a mi egyetemünkön több mint 90 százalékos. Az ai véleményem, eredményesebb munkát tudnánk végezni, ha az egyetemisták kisebb százaléka lenne KISZ-tag, de ezek között nagyobb arányban lennének lelkes, elkötelezett emberek. DR. GAJDÓCS1 ISTVÁN, a Bács-Kiskun mgyei Tanács elnöke, Bács-Kiskun megye küldötte: — Megyénk a népgazdaság helyzetével és lehetőségeivel összhangban fejlődik további A fejlesztés fő jellemzője a. termelési szerkezet további korszerűsítése, a minőségi tényezők meghatározó szerepe és a növekedési ütem nagyfokú differenciálódása. A lakásépítés tervezése és segítése továbbra is a taná-, csők kiemelt feladata marad. Megyénk lakossága eddig is sokat tett a lakásgond dók saját erőből való megoldásáért, hiszen a lakások 80 százaléka magánerőből épül. A jövőben is elsősorban ezt az utat kell járnunk. Mindent megteszünk azért, hogy javuljon a magánépítkezők anyagellátása, több vállalkozó legyen a kivitelezésben, elegendő közművesített telek álljon rendelkezésre, a hatósági eljárás pedig váljék egyszerűbbé és gyorsabbá. A társadalmi munka szerepéről és jelentőségéről szólva elmondotta: — Az utóbbi négy évben a megye lakossága több mint kétmilliárd forinttal, lakosonként 3700 forinttal járult hozzá szűkebb hazája fejlesztéséhez. A társadalmi munka naturális értékét is messze meghaladja politikai jelentősége. A társadalmi munkával hatalmas értéket adhatunk hozzá az állami fejlesztéshez, miközben közéleti embereket formálunk. DR. CSERHÁTI ISTVÁN egyetemi tanár, a szegedi II, sz. belklinika igazgatója, Csongrád megye küldötte egészségügyünk helyzetével, fejlődésével és gondjaival foglalkozott. Ezzel kapcsolatban megállapította: — A kórházi, klinikai ágyak számának a növekedése olyan mérvű, hogy ezzel nemzetközi viszonylatban jó közepes helyet foglalunk el. Ha azonban ezen belül régi egészségügyi intézményeink nagy részét nézzük, kiderül, hogy ezek jelentős hányada elavult és egyáltalán nem felel meg a mai követelményeknek, sem állapotában, sem felszerelésében. A kongresszus határozati javaslatában olvashatjuk, hogy csupán új kórházak építésével nem lehet az egészségügyi ellátás színvonalát emelni. Ezért szükséges a régiek korszerűsítése, a mai követelményeknek megfelelő átalakítása. Nem fontossági vagy sürgősségi sorrendet akarok javasolni, de az orvosegyetemi klinikák tekintélyes részében erre égető szükség van. Különösen vonatkozik ez a budapesti egyetem jó néhány intézetére, de sajnos a vidéki egyetemi klinikák jelentős részére is. A továbbiakban az orvosképzésről szólva a többi között megállapította: Régebben a diploma megszerzése után két évet kellett eltölteni különböző kórházi vagy klinikai osztályokon, és csak ezután lehetett körzeti, általános orvosi gyakorlatot folytatni. Az ehhez való visszatérés áem jelentene visszalépést. Egészségügyi szolgálatunk ma már van olyan erős és fejlett, hogy nem okozna nehézséget a betegellátásban, ha orvosaink diplomájuk megszerzése után még két évig nem kerülnének körzeti orvosi állásokba, hanem kórházakban, klinikákon tovább bővítenék gyakorlati és elméleti ismereteiket. Ez később az ellátás színvonalát is emelné. Ezután BÓKA MIHÁLY- NÉ, Méhkerék község tanácselnöke, Békés megye küldötte szólalt fel. Bóka Míhályné megyei küldöttünk felszólalása Tisztelt Kongresszus! Kedves Elvtársnők, Elvtársak! Megkülönböztetett figyelemmel tanulmányoztam a Központi Bizottság beszámolóját, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentését, és hallgattam Kádár János elvtárs előadói beszédét, amelyek alaposan elemezték a XI. kongresszus óta elért eredményeket, meghatározva a legfontosabb teendőket. Ezekhez kapcsolódva a nemzetiségi politika gyakorlati végrehajtásáról kívánok szólni. Megnyugtató, jó érzéssel készültünk a párt XII. kongresszusára. Ennek az az alapja, hogy a XI. kongresszus óta eltelt időszakban a Magyar Szocialista Munkáspárt által irányított nemzetiségi politika teljesebbé és gazdagabbá vált. Ezek az esztendők a magyarországi nemzetiségek számára — így számunkra is — egyértelműen bizonyítják, hogy gazdasági, politikai és kulturális téren erősítették egyenjogúságukat. Erősödött az a tudat, hogy országunkban a közös célok, a közös munka alakítja a magyar és nem magyar anyanyelvűek együvé tartozását, egymásrautaltságát, a közös otthon, a közös haza szolgálatában. A mindennapi munkában érezzük, hogy pártunk rendszeresen, visszatérően elemzi a nemzetiségek helyzetét, körülményeit. Határozataival, állásfoglalásaival segíti, az élet új jelenségeihez igazítja nemzetiségi politikánk gyakorlati megvalósítását. Közismert, hogy megyénkben igen szép számmal élnek nemzetiségek: szlovákok, románok, németek és délszlávok. Ez a körülmény jó alapul szolgál pártunk és kormányunk lenini nemzetiségi politikájának következetes megvalósítása érzékeltetésére. A nemzetiségek állampolgári egyenjogúságot élveznek, anyanyelvűket az államigazgatás és a közélet fórumain szabadon használják, anyanyelvükön tanulhatnak, ápolhatják a szocialista eszmeiség jegyében fejlődő nemzeti kultúrájukat. Egyenrangú állampolgárként vesznek részt a választott párt-, állami és társadalmi szervek, testületek munkájában, és ezen belül a nők aránya is igen kedvező. Helyzetüket is alapvetően azok a folyamatok határozzák meg, amelyek egész társadalmi fejlődésünkre hatnak. A párt és a kormány központi szervei, a megyei, a járási pártbizottság és a tanácsi szervek politikai és anyagi támogatást nyújtanak sajátos nemzetiségi igényeink, jogaink megvalósításához, nemzetiségünk megőrzéséhez, mozgósítanak bennünket a szocialista társadalom építésére. A párthatározatokból, valamint az állami élet területén hozott törvényekből és rendelkezésekből egyértelműen nyilvánul meg a marxi —lenini politika gyakorlati végrehajtására irányuló intézkedés. Pártszerveink tudatformáló munkájának eredménye, hogy a nemzetiségi lakosok sajátjuknak tartják az ország, a megye, a járás terveit, céljait, és részt vesznek ezek megvalósításában. Engedjék meg, hogy röviden illusztráljam azt a fejlődést, amelyet életünk minden területén elértünk Méhkerék — közel 2600 lakosú — községben, ahol 98 százalékban román nemzetiségű lakosok élnek, mely községben a tanácselnöki tisztséget látom el. Ahhoz, hogy az elért eredményeket jobban érzékeltessem, szükségesnek tartom, hogy rövid visszapillantást tegyek községünk múltjára. A felszabadulás előtt községünk román nemzetiségi lakosai többszörös elnyomás alatt szenvedtek. Egyrészt- politikai-társadalmi-gazda- sági, másrészt nemzetiségi okok miatt. A falu gazdasági élete tragikus volt. A lakosság nagy része napszámosként, vagy béresként tengődött. A nyomor és elkeseredés igen nagy volt. A lakosság alig tudta a létminimumot biztosítani. A nehéz életkörülmények között tengődő lakosság számára igen nagy megváltás volt a felszabadulás. Politikai, társadalmi, gazdasági téren egyaránt megindult a fejlődés. A község lakosainak munkát és megélhetési alapot nyújtott a termelőszövetkezet. Az 1970-es évtől kezdve megszűnik a munkaképes lakosság túlnyomó többségének az elvándorlása, mind kevésbé keresnek munkaalkalmat az ország'különböző állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben. Községünk politikai és általános közhangulata jó, lakosaink élet- és munkakörülményei, szociális helyzete, életszínvonala azonos a magyar lakosságéval. Hogy mennyire így van ez a mi gyakorlatunkban, hadd említsek meg erre néhány konkrét példát, adatot. A község 700 lakóházának több mint a felét az utóbbi 10 évben építették újjá, vagy építették át úgy, hogy minden házban két-három szoba van, egyre több lakásban központi fűtés. Teljesen eltűntek a régi nádfedeles lakóházak. A törpevízmű csaknem 20 kilométer hosszú vízvezetékkel rendelkezik. A lakóházak 100 százaléka be van kapcsolva a központi vízellátásba, mintegy 320 lakásba be van vezetve a víz, ezeknek 80 százalékában fürdőszoba van. A törpevízmű létesítése előtt a község lakosságának ivóvíz-ellátását három ivóvizű kút. látta el. Az életszínvonal jelentős növekedését jelzi az is, hogy a beszámolás időszakában ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma. Jelenleg mintegy 780 családot figyelembe véve minden negyedik családra egy személy- gépkocsi jut. Szinte minden lakásban van televízió, sokat fejlődött a lakáskultúra, jelentősen növekedett a háztartási gépek száma. Mindezt az tette lehetővé, hogy a lakosság jövedelme évről évre növekszik. A termelőszövetkezetből származó jövedelmet jól egészíti ki a háztáji gazdálkodásban szinte országosan is híres primőr zöldségtermelés, valamint az állattenyésztés ár-, bevétele. Az elmúlt gazdasági évben a lakosság jövedelme — az 1976-os évhez viszonyítva — két és félszeresére növekedett. Ismerve dolgozóink szorgalmát, becsületes helytállását, a jövőben helyi pártszerveinknek arr.a kell törekedni, hogy megteremtsék a közös és az egyéni érdek összhangját. Hisz társadalmunkban a7 egyén boldogulása csak a közösség boldogulásával együtt valósítható meg. A demokráciát helyesen csak úgy foghatjuk fel, mint a jogok és kötelezettségek társadalmi méretű egyensúlyát. Nemcsak az egyének gazdagodták, hanem az egész közösség is. Csak néhányról ejtsek szót. Lakossági kezdeményezésre — a tanács elhatározására — széles körű összefogással, társadalmi munkával és hozzájárulással 1977-től kezdődően 8 utcában 3 kilométer hosszon betonút épült: Addig a községnek egyetlen egy mellékutcájában sem volt szilárd burkolatú út. Az 1976-ban teljesített 190 ezer forint értékű társadalmi munka, 1978-ban többszörösére növekedett, több mint 4 millió forintra, az egy lakosra' jutó érték 1800 forint volt, mely a megyei átlag ötszöröse. Ezzel az eredménnyel a községek közötti versenyben megyei első helyezést értünk el. (Folytatás a 2. oldalon) *
