Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-26 / 72. szám
1980. március 26., szerda o Folytatja munkáját az MSZMP XII. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) A két kongresszus között négy újabb tanteremmel bővült az általános iskola, az összes tanteremben és iroda- helyiségben központi fűtés van, amelynek építéséhez jelentős állami támogatást kaptunk. A tantermek bővítésével lehetőség nyílt a váltakozó tanítás megszüntetésére. Ez évben gyógyszertár fog létesülni, a beruházás költségeit a község saját bevételéből biztosítja. A Központi Bizottság közoktatáspolitikai határozatának végrehajtása során a román tanítási nyelvű általános iskola szép eredményeket ért el. A nyugodt, alkotó munka személyi és tárgyi feltételei biztosítottak. Fejlődött a tartalmi munka színvonala, lemorzsolódás, felmentés az utóbbi években nem volt. A 8. osztályt végzettek 95—100 százaléka továbbtanul. Pedagógusaink a tehetséges fizikai dolgozók gyermekeivel, a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozást fontos politikai kérdésnek tekintik. Elismerésre méltó eredményeket értek el a mozgalmi élet, a közéleti életre való nevelésben, a politikai-világnézeti nevelés terén. Hasonló eredményekről lehet szólni a közművelődés területéről is. Ebben igen fontos szerepet tölt be az anyanyelvi kultúra ápolását is elősegítő községi könyvtár, amely számottevő román nyelvű könyvvel is rendelkezik. Községünkben a haladó kulturális és népművészeti hagyományaink ápolását öntevékeny művészeti csoportjaink végzik (úttörő, KISZ, öregek csoportja). Több országos fesztiválon vettek részt, szerepeltek a rádióban, televízióban. Az eredményes munkáért többen kapták meg a Szocialista Kultúráért kitüntetést, a Népművészet Mestere elmet, dicséreteket, elismeréseket. Arra törekszünk, hogy öntevékeny népművészeti együtteseink műsoraikkal és a vendégül látott szomszédos romániai művészeti csoportok jól szolgálják a különböző nemzetiségű népek barátságának elmélyítését, az egymás kultúrája iránti tisztelet és megbecsülés kifejezését, hidat alkotva a szomszédos országok között. Ezzel is hozzá kívánunk járulni a különböző népek barátságának és együttműködésének elmélyítéséhez, az internacionalizmus, az egyetemes béke eszméjének megvalósításához. Tisztelt Kongresszus! Meggyőződésünk, hogy azok az eredmények, amelyeket elértünk annak köszönhetjük, hogy olyan pártunk van, mint a Magyar Szocialista Munkáspárt. Mi, nemzetiségiek teljes egészében egyetértünk pártunk politikájával és cselekvőén részt veszünk annak végrehajtásában. A nemzetiségiek hazánkban nem elszigetelt állampolgárok, hanem tevékeny, alkotó dolgozói a fejlett. szocializmust építő hazának. Pártunk következetes politikája — ahogyan azt a XII. kongresszus irányelvei is meghatározzák — biztosítéka annak, jiogy továbbra is töretlenül fejlődjünk. Éppen ezért Méhkerék község román nemzetiségű dolgozói teljes joggal valljuk és mondjuk: itthon vagyunk, ez a mi hazánk, amely nemzetiségre való tekintet nélkül egyesít bennünket, ez a haza minden állampolgárának biztosítja az egész nép közös munkájának gyümölcsét. Ebben a szellemben kívánok a kongresszusnak további hasznos és sikeres munkálkodást. A Központi Bizottság beszámolójával, a Központi Ellenőrző Bizottság jelentésével, a határozati javaslatokkal egyetértek — fejezte bP felszólalását. * * * HÁRY BÉLA, a Győr- Sopron megyei Pártbizottság első titkára, Győr-Sopron megye küldötte felszólalása elején azt hangsúlyozta, hogy általánossá kell tenni közéletünkben a kezdeményezőkészség, a vállalkozó kedv bátorítását, ösztönzését, s ha kell, védelmét is. Elmondta, hogy a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban a szocialista integrációban kialakult közúti járműprogram alapján a hatvanas évek elején kibontakozott és a gyakorlat által igazolódott a termékszerkezet-váltás. Nemcsak alkalmazkodtak e programhoz, hanem kezdeményező, előrevivő szerepet is betöltötték. Csak ez tette lehetővé, hogy termékeik’ különösen a futóművek, ma mindenütt, szocialista és kapitalista országokban egyaránt keresettek, gazdaságosan értékesíthetők. A megye köny- nyűipari üzemeinek egy részében az elmúlt években mór nagyon komoly gondok jelentkeztek. Egyes gyárakban a vezetők jó felismerése, kezdeményezése alapján azonban olyan termékszerkezet-váltás és ehhez kapcsolódó műszaki, technológiai fejlesztés történt, amelynek alapján a jelenlegi világgazdasági helyzetben is megállják a helyüket, többet fizetnek az államkasz- szába, mint amennyit kivesznek belőle. A továbbiakban arról beszélt, hogy a vállalati kezdeményezések gazdasági hatékonyságát csökkenti egyes irányító szervek apparátusának bürokratizmusa. Sokszor előfordul, hogy a dön? tések után hónapok telnek el a már jóváhagyott import tételek engedélyezésével. — Megyei pártértekezletünk egyértelmű állásfoglalása volt, hogy az elkövetkezendő évek nagy politikai feladata minden állampolgárunkkal megértetni: a meglevő életszínvonalunkért, mindenkinek, bárhol dolgozik is, többet kell tennie. VERESS PÉTER külkereskedelmi miniszter hangsúlyozta : a világgazdaság megváltozott feltételei, a cserearányok, nem változnak meg javunkra pusztán attól, ha csak bíráljuk őket. Felismerhettük, hogy az egykor eredményes munkamódszerek ma már nem mind állják meg a helyüket. Széles körű összefogás szükséges ahhoz, hogy vállalni tudjuk a változtatás terheit és felelősségét. A nehezebbé vált helyzet kikényszerítette, hogy felkutassuk saját tartalékainkat. Ezek ma elsősorban a fejlettség emberi tényezői, a meglevő műszaki tudás, az új iránti fogékonyság, a munkakultúra, a lelkesedés, a' jobb technológia és munkafegyelem, a szervezettebb, korszerűbb vállalati munka. ' Szocialista forgalmunk — ezen belül a szovjet viszonylat — marad továbbra is külgazdasági kapcsolataink meghatározó eleme. Az utóbbi hónapokban bonyolultabbá vált nemzetközi helyzet ellenére mindent megteszünk, hogy gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal normálisan fejlődjenek. A tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján kereskedünk. Gazdaságot gazdasággal, jogot joggal,' előnyöket előnyökkel, és ha ránk kényszerítik, a megkülönböztetéssel megfelelő ellenlépéseket állítunk szembe. Tőlünk nem indul ki gazdasági kapcsolatokat gyengítő törekvés, vagy lépés. Az irányelvek feladatul szabják többek között, hogy váljék szorosabbá a termelő és külkereskedelmi vállalatok együttműködése, növekedjék közös érdekeltségük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, gyorsabban, rugalmasabban kövessük a piac változásait. Már dolgozunk ezeknek a problémáknak a megoldásán, többek között az olyan érdekeltségi rendszer kimunkálásán, amely jobban összekapcsolja a termelő és a külkereskedelmi vállalatokat. 1LOVA1 JULIANNA, a gödi Dunamente Tsz virágkertésze, Pest megye küldötte a szövetkezeti demokráciáról és a szocialista brigádmozgalomról szólt. A módosított szövetkezeti törvény a szövetkezeti demokrácia érvényesülése érdekében a közgyűlés hatáskörébe — helyesen — csak a tsz működésének, gazdálkodásának legfontosabb kérdéseit utalja — mondotta. — Rendkívül fontos viszont, hogy a szövetkezet ügyeiben az, akinek mondanivalója van, más fórumokon véleményét nyilváníthassa. A továbbiakban a munkahelyi közösségek szerepét fejtegette. Ezeket a fórumokat még alkalmasabbá kell tenni arra, hogy az emberek véleményt mondhassanak és a döntésekbe beleszólhassanak. Hangsúlyozta a felszólaló, hogy a demokrácia nemcsak A Minisztertanács elnöke bevezetőben kifejezte egyetértését mind a Központi Bizottság, mind a Központi Ellenőrző Bizottság beszámolójával és az előterjesztett dokumentumokkal, majd így folytatta: — Az elmúlt évek kormányzati munkájában az a szándék vezetett bennünket, hogy eleget tegyünk a XI. kongresszus határozatainak, s legjobb tudásunk szerint dolgozva, megfeleljünk pártunk és népünk bizalmának. Munkánkhoz folyamatos segítséget kaptunk a Központi Bizottságtól, az országgyűléstől. Az elmúlt években is elvszerű és gyümölcsöző volt a kormány és a szak- szervezetek együttműködése. Mindvégig élveztük a Hazafias Népfront, a KISZ és a többi társadalmi szervezet támogatását. A Központi Bizottság beszámolója a kormány számára megtisztelő elismeréssel szólt erőfeszítéseinkről, de munkánkat bíráló észrevételeket is tett. Ezekkel teljes mértékben egyetértek. Magam is úgy látom, hogy a kormányzati munkában van fejlődés, de a megnövekedett követelményekhez még nem mindenben tudtunk felzárkózni. A kormányzati munkában az utóbbi öt évben azok a társadalmi és szabályozási kérdések foglalták el a fő helyet, amelyek gazdaságpolitikai céljaink elérését, a gazdaság, hatékonyabb működését voltak hivatva szolgálni. Emellett — folytatta Lázár György — az utóbbi években is nagy figyelmet fordítottunk a szocialista demokrácia, a tudomány, a közoktatás, a kultúra, a közművelődés fejlesztésére. Ezt kell tennünk a jövőben is. Fontos feladatunknak tekintettük az államélet demokratizálásának fejlesztését. A közszolgálat dolgozóinak többsége szerencsére nem hivatalnokszellemben, hanem a nép ügye iránti el? kötelezettséggel végzi munkáját. Ez azonban még nincs mindenütt így. Ezért jogosnak tartom, ha a Központi Bizottság közvéleményünkkel egyetértve sürgeti, hogy az állampolgárokat jobban vonjuk be a közügyek intézésébe és ellenőrzésébe, kedvező gazdasági helyzetben szükséges, hanem a nehéz gazdasági körülmények között is. DR. MARTOS ISTVÁN, a Medicor Művek vezérigazgatója, budapesti küldött: — Állítom, hogy a vállalatok jelenlegi körülményei között is lehet eredményesebben dolgozni, nagyobb hatékonyságot elérni — hangsúlyozta —, mégis úgy érzem, hogy pártunk kongresszusa az a hely, ahol fel lehet vetni azokat a problémáinkat, amelyek a mi viszonyaink között gátolják a gyorsabb előrehaladást. Az elmúlt években minden gazdasági témájú párthatározat, a Központi Bizottság kongresszusi beszámolója hangsúlyozta a differenciálás szükségességét, azt a követelményt, hogy a jobbak gyorsabban fejlődjenek, a rosszabbak szoruljanak visz- sza. Az 1980-as szabályozó rendszer működéséről még nincsenek megfelelő tapasztalataink, de amit eddig láttunk, az nem bizonyítja ezt a törekvést. Meg lehet érteni azt a költségvetési jellegű szemléletet, amely szerint csak azoktól lehet elvenni, hogy további lépéseket tegyünk az igazgatás egyszerűsítésére és szakmai kultúrájának növelésére. Pártunk helyes gazdaság- politikájának, népünk szorgalmának, egyre növekvő tudásának köszönhetjük. A megelőző öt évhez képest, ha szerényebben is, tovább javultak népünk anyagi és kulturális életkörülményei. Teljesítjük, sőt várhatóan némileg túl is teljesítjük a lakásépítés tervét, számos új szociális és egészségügyi, oktatási, kulturális intézmény szolgálja a lakosság jobb ellátását. Gazdasági fejlődésünkről szólva azt sem hallgathatjuk el, hogy teljesítményünk egésze elmarad a tervezettől, a mai szigorú követelményektől és reális lehetőségeinktől is. Munkánk gyengeségei mindenekelőtt abban tükröződnek, hogy a hatékonyság, s ennek következtében a nemzeti jövedelem sem éri el a tervezett mértéket. Az előirányzottnál kedvezőtlenebb az egyensúlyi helyzet, nem valósul meg a reálbér és reáljövedelem tervezett növelése. Az okokat keresve, hiba lenne úgy megosztani a felelősséget, hogy a kormányzati irányító munka mindenben megfelelő volt, s csak a végrehajtás volt elégtelen. Ugyanígy hiba volna az is,, ha csak a központi irányítási gyengeségeit okolnánk az elmulasztott vagy a kellően ki nem használt lehetőségekért. Az igazság azt kívánja, hogy a kritikából és a akiknek van. De ennek az elvnek további alkalmazása nem ösztönöz a fejlődésre. Ezért elengedhetetlenül szükséges meggyorsítani a differenciálás helyes elvének gyakorlati végrehajtását minden területen. — Tapasztaljuk azt is, hogy a vállalatokat irányító állami szervek határozataiban, magában a gazdasági szabályozásban is sok esetben bizalmatlanság nyilvánul meg a végrehajtással szemben. Ez az alapállás egyrészt sérti azokat a vállalatokat — és szerintem ezek vannak többségben —, amelyek nem szolgáltak erre rá, másrészt viszont ennek hatására nő a bürokrácia, és nem egy esetben ellenbizalmatlanság is tapasztalható. Végül a vezérigazgató arról beszélt, hogy a magyar gazdaság fokozatosan kikerül a mai nehéz helyzetből, bár nem szabad azt hinni, hogy ez gyorsan fog történni. Ezt követően az elnöklő Győri Imre, a Központi Bizottság titkára Lázár Györgynek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének adta meg a szót. felelősségből is a kormány vállaljon többet. Elsősorban a kormányzati munka gyengeségeire vezethető vissza, hogy — főleg a tervidőszak első éveiben — késlekedve reagáltunk a világgazdaságban lezajló változásokra, alábecsültük azok várható hatását. Erre alapozva túlzott védettséget tartottunk fenn vállalatainknak. Amikor a Központi Bizottság 1978 decemberében ele-, mezte a helyzetet, két lehetőség között választhatott: vagy folytatjuk a korábbi gazdasági gyakorlatot, vagyis változatlanul mindennél előbbrevalónak tekintjük az ötéves terv számszerű előirányzatainak teljesítését, vagy mérsékelve a növekedés ütemét, a minőségi követelményeket helyezzük előtérbe, és az elosztást is jobban alárendeljük a fő célnak — az egyensúly javításának. A realitás ez utóbbit követelte. Az 1979-es év gazdasági mérlege azt mutatja, hogy a Központi Bizottság helyesen döntött. Pozitív folyamatok indultak el a termelési szerkezet korszerűsítésére, a vállalati gazdálkodás jobban igazodott az új követelményekhez. Üjabb vállalatok léptek arra az útra, ami a Bakonyi Bauxitbányák Vállalatnál, a Zalaegerszegi-Ruhagyárban már évek óta jó eredményeket hoz, s ma is példát mutat a munkaerő-gazdálkodás megjavításában, a korszerű munka- szervezésben. Az intézkedések végrehajtását — amelyek között a fogyasztói ? árak felemelése is szerepelt — megkönnyítette, hogy ezeket, mint szükséges lépéseket, népünk magas fokú politikai érettségről tanúskodó megértéssel fogadta, sőt cselekvő módon támogatta is. Ismét bebizonyosodott, hogy a dolgozók bizalma, a tőlük kapott támogatás a mi legnagyobb erőforrásunk, amire - mindig építhetünk, de amivel — Kádár elvtárs szavaival élve — visszaélni sohasem szabad. Az, hogy 1978-hoz képest jelentősen mérséklődött a behozatali többlet, és a tőkés viszonylatú külkereskedelem mérlege kedvezőbben alakult, ez előnyös feltételeket biztosított folyó évi tervünk indulásához is, de ahhoz, hogy az idén újabb lépéseket tehessünk az egyensúly helyreállítása felé, még jobb munkára, igen nagy erőfeszítésekre van szükség. Lehetőségeinket számba véve, úgy látjuk, hogy a hatodik ötéves terv időszakában is azt az utat kell járnunk, amelyre 1979-ben léptünk, s továbbra is az egyensúly javítását kell a követelmények középpontjába állítani. Emellett, vívmányainkat megőrizve, meg kell szilárdítanunk az elért élet- színvonalat, erőinkhez mérten igyekeznünk kell javítani a szociális, az egészség- ügyi ellátást, segíteni a sok gyermekes családokat, az otthont alapító fiatalokat, és enyhíteni az idős emberek gondjain. A gazdálkodás minőségének és hatékonyságának javításában csak akkor érhetünk el sikert, ha a Központi Bizottság 1977. októberi határozatának szellemében olyan szelektív fejlesztési politikát valósítunk meg, amely megfelel adottságainknak, és jól beilleszthető a szocialista gazdasági integrációba is. Továbbá ha a beruházásra fordítható eszközöket, a szűkös devizaforrásokat nem az eddig megszokott, a „mindenkinek jár” hibás gyakorlatát követve osztjuk fel, hanem a legtöbb eredményt hozó, a hatékonyság gyors növelését elősegítő fejlesztésekre összpontosítjuk, Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglevő erőforrásaink — a munkaerő, a felhalmozott és hatalmas értéket képviselő technika, a termőföld, természeti kincseink — jobb hasznosítására. Ehhez azonban a munkakultúra általános növelése mellett arra is szükség van, hogy polgárjogot kapjon az a felfogás, ami szerint a munkaerővel, a pénzzel, az anyaggal és mindenekelőtt a folyamatosan dráguló energiával való szigorú takarékosság nem a szükség, hanem az értelem parancsa. Egész társadalmunknak alapvető érdeke, hogy még jobban felkaroljuk a tehetségeket, sehol ne tűrjük meg a sablonos, a fél szívvel végzett rutinmunkát. Mindez megköveteli, hogy színvonalasabbá tegyük a kormány hatáskörébe tartozó népgazdasági tervezést, a gazdasági fő folyamatok összehangolását és irányítását, következetesebben ellenőrizzük a határozatok végrehajtását. Ugyanakkor elhatározott szándékunk, hogy a közgazdasági szabályozás célszerűbb érvényesítése közben a jövőben is biztosítjuk, sőt fejlesztjük a vállalatok és az üzemek önállóságát, szervezeti és más intézkedésekkel több támogatást, nagyobb mozgásterét adunk a kezdeményező, a felelősen dolgozó, de az észszerű kockázatot is vállaló vezetőknek. A munkakollektívákban, a szocialista brigádokban nagy a tettrekészség, a segíteni akarás. Mindenekelőtt az illetékes vezetők feladata, hogy a tennivalók konkrét kijelölésével lehetővé tegyék e nagy erőforrásunk okos hasznosítását. A fejlesztési ezközök és a jövedelem differenciálása nem új keletű igény. Érvényesítésében azonban alig- alig jutottunk előbbre. Tudatában vagyunk, hogy elveink következetesebb érvényesítése, így a fejlesztési eszközök és a bérek differenciáltabb elosztása a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek között több ütközést fog kiváltani, mint amennyivel korábban találkoztunk. Ezeket vállalnunk kell, de — különösen ha emberi sorsokról van szó — szocialista módon kell megoldanunk. A becsülettel dolgozó többség helytállása és magatartása megadja számunkra az erkölcsi alapot (Folytatás a 3. oldalon) Lázár György: Nagyobb figyelmet kell fordítanunk meglevő erőforrásaink jobb hasznosítására
