Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1980. március 25., kedd o II Központi Bizottság kongresszusi beszámolója Kádár János elvtárs előadói beszéde Hazánk kiemelkedő jelen­tőségű politikai eseményé­hez érkeztünk el, megnyílt és megkezdte munkáját a Magyar Szocialista Munkás­párt XII. kongresszusa. Fel­adatom, hogy ismertessem a Központi Bizottság beszá­molóját, amely a kongresz- szusi küldötteknek átadott előzetes írásos jelentés és a benyújtott határozati javas­lat figyelembevételével ké­szült. A Központi Bizottság az 1978 áprilisában elvégzett közbülső számvetésében ép­pen úgy, mint most, a fel­készülés időszakában, kriti­kusan és önkritikusan ele­mezte a pártnak és vezető testületéinek munkáját, el­lenőrizte a XI. kongresszus határozatainak végrehajtá­sát. A Központi Bizottság teljes felelősséggel jelenthe­ti, hogy társadalmunk az öt évvel ezelőtt elfogadott prog­ramnyilatkozatban megjelölt távlati célok irányában fej­lődik. A párt a XI. kong­resszus által kijelölt úton haladt. Az előreláthatónál nagyobb nehézségeket le­küzdve a szocialista építő­munkában jelentős eredmé­nyeket értünk el minden te­rületen. Népünk előbbre ju­tott a szocialista társadalom építésében, hazánk, a Ma­Pártunk és kormányunk a beszámolási időszakban a XI. kongresszus állásfoglalásai­nak megfelelően végezte nemzetközi tevékenységét. Hazánk, népünk érdekeit képviselve, a proletár inter­nacionalizmus és a békés egymás mellett élés elvét kö­vetve arra törekedtünk, hogy hozzájáruljunk az enyhülés térhódításához, a béke meg­szilárdításához és a nemzetti függetlenség, a szocializmus, a társadalmi haladás erőinek gyarapításához. Megkülönböztetett jelentő­séget tulajdonítunk a szocia­lista országokkal fennálló kapcsolatainknak. A szocia­lista közösség országai je­lentős eredményeket értek el az új társadalom építésében, internacionalista összefogá­suk, közös fellépésük döntő tényezője a békéért, a társa­dalmi haladásért vívott vi­lágméretű harcnak, kapcso­lataink a beszámolási idő­szakban egészségesen fejlőd­tek, és a jövőben is mindent meg fogunk tenni, hogy to­vább erősödjék a Szocialista országok egysége, politikai, gazdasági, kulturális és ideo­lógiai együttműködése. A Központi Bizottság nagy megelégedéssel jelenti a kongresszusnak, hogy az el­múlt öt évben tovább szi­lárdult internacionalista egy­ségünk a világ első szocia­lista államával, az emberi haladás ügyének fő táma­szával, felszabadítónkkal, a Szovjetunióval. Sokoldalú kapcsolataink lendületesen fejlődtek, népeink megbont­hatatlan barátsága még erő­sebb lett. Ez nagyszerűen ki­fejezésre jutott a szovjet párt- és kormányküldöttség hazánkban tett múlt évi lá­togatásának minden mozza­natában. örülünk, hogy eb­ből az alkalomból ismét Ma­gyarországon üdvözölhettük igaz barátunkat, a béke és a haladás ügyének kiemelkedő harcosát, L eonyid lljics Brezsnyev elvtársat. A ma­gyar—szovjet barátságnak szilárd alapja elveink, szo­cialista céljaink, alapvető ér­dekeink közössége. Sokolda­lú kapcsolataink, együttmű­ködésünk további fejlesztése nemzeti érdekünk. A világpolitikában fontos szerepe van annak, hogy a népek újabb sikereket értek el a gyarmati rendszer ma­radványainak felszámolásá­gyar Népköztársaság erősö­dött, fejlődésünk a felemelő távlati céljainkhoz vezető irányt követi. Eredményeinkről szólva a Központi Bizottság köszöne­tét mond a párt tagságának és pártonkívüli szövetsége­seinek, a magyar munkás- osztálynak, a szövetkezeti parasztságnak, az értelmiség­nek, egész népünknek azért a helytállásért, céltudatos és odaadó munkáért, amellyel a párt politikájának, a XI. kongresszus határozatainak megvalósítását elősegítette. Pártunk és népünk nevében köszönetét mondunk a szo­cialista országoknak, a kom­munista és munkáspártok­nak, a világ velünk együtt küzdő haladó erőinek, a Ma­gyar Népköztársaság minden barátjának és jóakarójának azért a szolidaritásért, együttműködésért, amellyel népünk munkáját támogat­ták. A Központi Bizottság ja­vasolja a kongresszusnak, erősítse meg pártunk politi­kai irányvonalát, és a je­lenlegi helyzet követelmé­nyeinek megfelelően jelölje ki azokat a feladatokat, amelyek megoldása biztosít­ja hazánkban a szocialista társadalom további töretlen fejlődését. ért, az új gyarmatosító törek­vések ellen vívott harcban. A beszámolási időszak tör­ténelmi jelentőségű esemé­nye volt a szabadságért küz­dő testvéri vietnami nép győ­zelme, az egységes Vietnami Szocialista Köztársaság lét­rejötte. Az indokínai népek sikeres küzdelme új helyze­tet teremtett Délkelet-Ázsiá- ban. Kambodzsa és Laosz népe előtt is megnyílt az önálló fejlődés, a nemzeti felemelkedés útja. Kádár János ezek után méltatta a nemzeti felszaba­dító és demokratikus forra­dalmi mozgalmak sikereit, és kifejezte a magyar kommu­nisták szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika né­peinek az új gyarmatosítók és mindenfajta agresszor el­len folytatott harcával. Rá­mutatott, hogy hazánk a nemzetközi élet jelentős té­nyezőjének tekinti az el nem kötelezett országok mozgalmát, támogatja a fej­lődő országok erőfeszítéseit a nemzeti függetlenségük megszilárdításáért, társadal­mi előrehaladásukért. A nemzetközi helyzetet be­folyásoló tényezők között szólni kell arról is — foly­tatta a Központi Bizottság első titkára —, hogy az el­múlt években tovább mé­lyült a kapitalizmus általá­nos válsága, éleződtek a tő­kés országok belső ellent­mondásai, erősödött az ener­gia- és nyersanyagforráso­kért, a piacokért egymással folytatott harcuk. A kapita­lista világrendszert tartósan gyötrő pénzügyi válság, a legfejlettebb tőkés országok­ban is mutatkozó gazdasági megtorpanások, az infláció, a tartósan nagyarányú mun­kanélküliség következtében súlyosbodnak a dolgozókra háruló terhek, fokozódnak a politikai feszültségek. Az a körülmény, hogy a tőkés or­szágokban erősödik az egy­oldalú előnyökre való törek­vés, a protekcionizmus, nö­veli a világgazdasági kap­csolatok bizonytalanságát. Ez kedvezőtlenül hat a tőkés országoknak a szocialista, il­letve a fejlődő államokkal fennálló kapcsolataira is. Az utóbbi időben a nem­zetközi helyzet éleződött, új­ra a hidegháború idejéből is­mert hangokat hallunk. A reakciós körök most — az afganisztáni események ürü­gyén — általános szovjetelle­nes, antikommunista, a szo­cialista társadalmi rend el­len irányuló propaganda- kampányt folytatnak, és az enyhülés ellen lépnek fel; a moszkvai olimpia elleni fel­lépésük is ezt a célt szol­gálja. Ami Afganisztánt ille­ti, mindenki tudja, hogy a törvényes afgán kormány a külső fenyegetéssel szemben a két ország közötti érvényes szerződés alapján katonai se­gítséget kért, és ezt a Szov­jetunió — a nemzetközi jog­gal összhangban — meg is adta. A Szovjetunió már vi­lágosan kifejezésre juttatta, hogy ha a segítségkérés és segítségnyújtás okai meg­szűnnek, kész csapatainak Afganisztánból való kivoná­sára. A jelenlegi nemzetközi fe­szültségek előidézői valójá­ban azok a különböző, a fegyverkezésben érdekelt, békeellenes, a társadalmi ha­ladással szemben álló impe­rialista erők, amelyek nyom­ban helsinki után fokozták támadásukat az enyhülés irányzatával szemben. Ezek az imperialista körök szeret­nék megbontani a két világ- rendszer között jelenleg fennálló egyensúlyt, és az a céljuk, hogy katonai fölény­re tegyenek szert. Ezt vilá­gosan jelezte már a közel- keleti helyzet rendezésére vonatkozó közös szovjet— amerikai állásfoglalás fi­gyelmen kívül hagyása, s még inkább a NATO 1978. évi washingtoni döntése a katonai kiadások növelésé­ről, valamint 1979. évi brüsz- szeli határozata, amely új, közép-hatósugarú rakéták te­lepítését irányozza elő egyes nyugat-európai országokban. A feszültséget növelik azok az újabb törekvések, ame­lyek az imperializmus kato­nai jelenlétének további ki- szélesítését és megerősítését célozzák a világ különböző térségeiben. Mindez súlyos veszélyt jelent nemcsak Európa, hanem az egész_ vi­lág békéjére, és kedvezőtle­nül hat az enyhülés további alakulására. A nemzetközi feszültséget növelik a kínai vezetők kül­politikai lépései is. Naciona­lista, hegemonista törekvé­seiktől vezetve, a kínai nép valódi érdekeit- figyelmen kívül hagyva, nyíltan együtt­működnek a nemzetközi im­perializmus szélsőséges, ag­resszív köreivel. Népünk ha­tározottan elítélte a szocia­lista Vietnam elleni kínai agressziót, amely nemcsak a vietnami és a kínai népnek, hanem a szocializmus általá­nos érdekeinek is súlyos ká­rokat okozott. A nemzetközi helyzet ki­élezésére, egy újabb fegy­verkezési hullám elindításá­ra törekvő imperialista kö­rök tévednek számításaik­ban, amikor katonai fölé­nyük kivívását, elvesztett po­zícióik visszaszerzését ter­vezgetik. A történelem nagy tanulsága, hogy az imperia­lizmus igája, a kapitalista kizsákmányolás alól felsza­badult népek minden körül­mények között megvédik vívmányaikat. A Szovjet­unió, a szocialista országok békét akarnak, és éppen ezért minden szükséges lé­pést megtesznek szabadsá­guk, függetlenségük, szocia­lista vívmányaik védelméért, békés építő terveik valóra váltásáért. Pártunk és kormányunk úgy ítéli meg a nemzetközi helyzetet, hogy a haladó és békeszerető erők összefogá­sával és aktív fellépésével megvan a reális lehetőség az enyhülés megvédésére, egy új fegyverkezési hullám el­indításának, egy új világhá­ború kirobbantásának meg­akadályozására. A haladó, demokratikus, békeszerető erők hatalmasak és növek­szenek; a reakció próbálko­zásai megtörnek rajtuk. Az emberiség egy olyan világ eljövetelében reménykedik, amelvben tartós és szilárd lesz a béke, most minden ország, minden nép érdeké­nek az felel meg, ha a kor­mányok felelősen foglalnak állást, és hozzájárulnak a feszültség csökkentéséhez, a különböző társadalmi rend­szerű országok békés egymás mellett éléséhez, a biztonság megszilárdításához, a béke megőrzéséhez. A Magyar Népköztársaság szövetségeseivel, a Szovjet­unióval, a Varsói Szerződés többi tagállamával együtt a vitás nemzetközi kérdések politikai megoldásának híve, támogatja a fegyverkezési verseny megállítását célzó javaslatokat, azt, hogy az egyenlő biztonság valósuljon meg a fegyverzet alacso­nyabb szintjén. Minden lé­pést készek vagyunk meg­tenni, amely az általános le­szerelés nagy célja felé kö­zelít. A Varsói Szerződés szervezete — amelynek ke­retében a Magyar Népköz- társaság híven teljesíti kö­telezettségeit — immár 25 éve látja el becsülettel vé­delmi feladatait. A Varsói Szerződés szervezete nem tö­rekszik katonai fölényre, nem kívánja rákényszeríteni akaratát a másik félre, és — jogosan — ilyen magatartást vár el a szemben álló erők­től is. A Magyar Népköztársaság a helsinki ajánlások megva­lósításáért dolgozik. Azt tart­juk, hogy a tervezett madri­di találkozóra konstruktív szellemben kell készülni. Sík- raszállunk egy olyan európai értekezlet mielőbbi megtar­tásáért, amely bizalomerősí­tő intézkedéseket tárgyalna meg, s eltorlaszolná az utat a hidegháború visszatérése előtt. Szükségesnek látjuk a SALT—II., a hadászati tá­madó fegyvereket korlátozó szovjet—amerikai megálla­podás mielőbbi törvénybeik­tatását, az újabb közép-ha­tósugarú rakéták telepítésé­re hozott NATO-döntés vég­rehajtásának felfüggesztését, hogy ily módon létrejöhes­senek a fegyverkezést csök­kentő további tárgyalások reális feltételei. Mi — mint ez közismert — a szocializmust építő népek­kel, a világ haladó erőivel vagyunk szolidárisak.. Ez érvényesül pártunk nemzet­közi munkájában, kormány­zatunk mindennapi külpoli­tikai tevékenységében is. A szocialista országokkal szo­ros együttműködésre, a fej­lődő, az el nem kötelezett országokkal baráti kapcsola­tokra törekszünk. A fejlett kapitalista országokkal a bé­kés egymás mellett élés, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás elve alapján a kölcsönös érdekek­nek megfelelő politikai, gaz­dasági, kulturális kapcsola­tok épültek ki, és készek va­gyunk ezeket továbbfejlesz­teni a jövőben is. Minden országnak vannak sajátos érdekei. Vannak azonban olyan érdekek, ame­lyek alapvetően fontosak minden ország számára, füg­getlenül attól, hogy vala­mely szövetségi rendszerhez tartozik, vagy az el nem kö­telezett országok mozgalmá­hoz, vagy semleges. A fegy­verkezésre fordított óriási összegek mind nyomasztóbb terheket rónak a népekre, ezeknek csökkentésével je­lentős anyagi eszközöket le­hetne felszabadítani a népek javára, az emberiség égető és közös problémáinak meg­oldására. A béke megőrzése mellett ilyen fontos, közös erőfeszítést igénylő felada­tok: a világ nyersanyag- és energiaproblémájának meg­oldása, a közlekedés fejlesz­tése, a természeti környezet védelme, a föld egyes térsé­geiben a súlyos népbetegsé­gek, az éhínség és a nyomor leküzdése, az írástudatlanság felszámolása. A Magyar Szocialista Mun­káspárt nemzetközi tevé­kenységét, a Magyar Nép- köztársaság külpolitikáját a jövőben is az internaciona­lizmus, a szolidaritás, a né­pek közötti barátság magasz­tos eszméje és a békés egy­más mellett élés elve hatá­rozza meg. Népünk teljes mértékben támogatja »nem­zetközi törekvéseinket, kül­politikánkat. A jövőben is arra törekszünk, hogy jó hazai munkával adjunk súlyt szavunknak a nemzetközi életben, s így szolgáljuk né­pünk, hazánk érdekeit, s egyben az általános haladás és a béke ügyét. A társadalmi viszonyok fejlődése, szövetségi politikánk A Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete ki­egyensúlyozott, a munkás- osztály, a dolgozó nép hatal­ma szilárd. Társadalmunk életében a párt vezető szere­pe érvényesül, a párt és a tömegek viszonyát a kölcsö­nös bizalom határozza meg. A párt politikáját népünk cselekvőén támogatja; erősö­dik a szocialista nemzeti ösz- szefogás. Társadalmunk po­litikai egysége nagy történel­mi vívmányunk. Ez az első számú, legfontosabb ténye­zője az eredményes belső építőmunkának éppen úgy, mint hazánk kedvező nem­zetközi megítélésének. Népünk a beszámolási idő­szak öt esztendejében is ma­gas fokú politikai érettsé­get, nagy felelősségérzetet és fegyelmezettséget tanúsított politikai állásfoglalásaiban, a mindennapi szocialista épí­tőmunkában, a bonyolult helyzetekben, a nehéz fel­adatok megoldásában. Ennek a helytállásnak nagyszerű bizonyítéka, az elemi köte­lességfel jesítésen túl, a szo­cialista munkaversenyben, a nemes, közösségi célú, ön­zetlen társadalmi munkában megnyilvánuló, növekvő szá­mú felajánlás és ezek telje­sítése. A teljes képhez hozzá tar­tozik, hogy tapasztalunk köz­véleményünkben a gazdasá­gi problémákkal kapcsolat­ban, s az utóbbi időben a nemzetközi feszültség növe­kedése következtében bizo­nyos aggodalmat, valamint a társadalmunkban fellelhető negatív jelenségek miatt kri­tikai észrevételeket is. A párt, a Központi Bi­zottság, kormányzatunk a bi­zalom alapján a valóságos helyzetet tárja közvélemé­nyünk elé, nyíltan szól a problémákról, a nehézségek­ről is, és figyelembe veszi a megalapozott, jogos bírála­tot. Ettől az sem tart ben­nünket vissza, hogy társa­dalmunkban törpe kisebb­ségben akadnak olyanok is, akik szocialista rendszerünk­kel, politikánkkal ilyen vagy olyan oknál fogva nem érte­nek egyet; sőt egyesek kri­tikátlanul átveszik az im­perialista propaganda szóla­mait, lebecsülik népünk eredményeit, kételyeket igye­keznek támasztani. A kongresszusi felkészülés hónapjai, az irányelvek or­szágos vitája megmutatták, hogy a párt és a nép egysé­ges, eltökélt és bizakodó. Kö­zös törekvésünk, hogy a he­lyes határozatokat követke­zetesen hajtsuk végre, hatá­rozottan lépjünk fel a szoci­alista építőmunkát hátrálta­tó, a közösség érdekeit sértő jelenségekkel szemben. A párttagság, népünk kész po­litikán]* következetes meg­valósítására, azoknak a ter­veknek, intézkedéseknek tá­mogatására, amelyektől vár­ható vívmányaink megszilár­dítása, az ország gondjainak megoldása, ,a további fejlő­dést és fölemelkedést aka­dályozó kedvezőtlen jelensé­gek leküzdése. Kádár János ezek után rá­mutatott, hogy a társadalom osztálytagozódása a legutób­bi öt évben nem változott. A társadalom osztályai és rétegei, a párttagok és a pár- tonkívüliek, a materialisták és a hívők ma nemzeti egy­ségbe tömörülve, egyetértés­ben dolgoznak a közös szo­cialista célokért. Fejlődésün­ket a munkásosztály, a pa­rasztság, az értelmiség alap­vető érdekeinek azonossága, a szocializmus építésének fő kérdéseiben megnyilvánuló egysége, alkotó együttműkö­dése, egymáshoz való közele­dése jellemzi. A jelenlegi kedvező helyzet kialakulásá­ban meghatározó szerepe van a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes szövetségi politikájának, amelynek megerősítése és határozott folytatása pár­tunknak, népünknek egy­aránt érdeke. A munkásosztály az egész nép érdekében eredményesen tölti bP vezető szerepét. Po­litikai súlya, állásfoglalása, aktivitása és kezdeményező­készsége, szemlélete és ma­gatartása jó irányban befo­lyásolja az egész társadalom ' szemléletét és magatartását. A Központi Bizottság a XI. kongresszus útmutatásait kö­vetve rendszeresen foglalko- — zott a munkásosztály élenjá­ró szerepének erősítésével, a munkások, különösen a de­rékhadat alkotó nagyüzemi munkások helyzetével. A szocializmus építésének el­engedhetetlen feltétele, né­pünk érdeke, hogy a mun­kásosztály vezető szerepe to­vább erősödjék. Gondoskod­ni kell arról, hogy a párt-, a társadalmi és az állami szer­vek vezető tisztségeiben, a választott testületekben a je­lenleginél nagyobb arányban legyenek ott azok a tehetsé­ges munkások, fizikai dolgo­zók, akik a társadalmi tevé­kenységben is aktívak, a ter­melésben is élen járnak. A szövetkezeti parasztság szocialista fejlődése meg­gyorsult, a munkásosztály­nak szilárd szövetségese, be­csülettel helytáll az építő- munkáhan. A mezőgazdasá­gi termelés iparosodása, a (Folytatás a 4. oldalon) A nemzetközi helyzet és hazánk külpolitikája

Next

/
Thumbnails
Contents