Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-23 / 70. szám

A 1980. március 23., vasárnap IgNiWlfrira II kongresszusi műszakokról jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) hagyományai vannak a tár­sadalmi megmozdulásoknak. Az elmúlt években fél mil­lió forint értékű önkéntes munkával járultak hozzá az óvodák, iskolák fejleszté­séhez. A tegnapi műszakban körülbelül 400-an dolgoztak, így 130 ezer forintot fizet­tek be erre a számlára. A Forgácsoló-szerszám­ipari Vállalat békéscsabai gyárának kapuján transzpa­rens köszöntötte a kommu­nista szombat résztvevőit. A hatalmas gépteremben zúg­tak a gépek, forogtak a tar­értéke 734, a munkabér pe­dig csaknem 63 ezer forint. Az utóbbi összeget ajánljuk fel a város gyermekintézmé­nyeinek megsegítésére. BÉKÉSEN a MEZŐGÉP 2. sz. gyárában a festők, a da­rabolok, a műszakiak dol­goztak. Kongresszusi műsza­kot tartott a vízgazdálkodási társulat, az építőipari szövet­kezet. Dánfokon a KÖVIZIG Zrínyi Miklós Szocialista Brigádjának kubikusai utat építettek. A Rózsa Ferenc ifjúsági táborban a városi párt- és KISZ-bizottság munkatársai legalább két­Békésen, a dánfoki ifjúsági táborban 2 ezer fát ültettek el a városi párt- és KISZ-bizottság munkatársai goncák. Az üzemorvos az egyik automata gépen dolgo­zott, az igazgató, az admi­nisztratív alkalmazottak, a műszakiak csomagoltak. Bo­dor Sándor, az üzem szak- szervezeti bizottságának tit­kára örömmel újságolta: — Jelenleg tőkés exportra gyártunk zégergyűrűket. Az első negyedéves tervünket sikerült teljesíteni. Mintegy 560-an dolgoznak ezen a napon, amelynek termelési ezer mogyoró-, juhar- és nyírfát ültettek, amelynek az értéke 10 ezer forint. A Fáy utcai KRESZ-parkban idős emberek ültették a díszcser­jét. Mindannyian a nyugdí­jasklub tagjai. Nagy Ger­gely bácsi röviden csak eny- nyit mondott: — Miért csináljuk? Mert nekünk is van unokánk, sőt dédunokánk. Ne mondják, hogy az öregek félnek a munkától. A forgácsolóban az irodisták zégergyűrűket csomagoltak flz orosházi járásban a csorvási Lenin Termelő- szövetkezet dolgozói szomo­rúan újságolták: az utóbbi napok esős időjárása lehetet­lenné tette, hogy a földekre menjenek. Márpedig a mai, kongresszusi műszak.' prog­ramjában répaültetés szere­pelt volna. Azért a gyer­mekintézmények javára vég­zett munka gondolatát nem vetették el végleg a Lenin A DÉGÁZ orosházi kirendeltségének dolgozói Kardoskúton 500 méter polietilén vezetéket hegesztettek össze és fektet­tek le Az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyár öntödéjében hét ton­na szürkeöntvény készült el a kongresszusi műszak alatt Tsz dolgozói. Ha jobbra for­dul az idő, elvégzik azt, amit ma nem sikerült megcsinálni. Ugyancsak Csorváson, a HÓDIKÖT üzemében már nem okozott zavart az idő­járás. Serény munka folyt mindenütt, délután is dol­goztak a kongresszusi mű­szak részvevői. A pénz ter­mészetesen a községi gyer­mekintézmények javát szol­gálja majd. Orosházán először a KA- ZÉP-et látogattuk meg. Az irodaépület csaknem üres volt, az adminisztratív mun­kakörben foglalkoztatottak is a termelőüzemekben dolgoz­tak. A nők az oxidkerámia üzemben végeztek munkát, a férfiak pedig szakmájuk­nak megfelelő tevékenységet folytattak. Csatlakoztak a kongresszusi műszakra való felhíváshoz a szövetkezet külső munkákon dolgozó sze­relői is. Nem utaztak haza hét végén családjukhoz, ha­nem ehelyett munkával töl­tötték a szombatot. A mai nap munkabérét — mintegy 40 ezer forintot — a szövet­kezeti lakásépítési alap fel­töltésére fordítják. Azért er­re, mert néhány napja ad­tak 250 ezer forintot a Tö­hötöm utcai óvoda építésére. Az üveggyárban a szokásos munka folyt. Mivel a gyár nagy része folyamatos üzem­ben dolgozik, ezért a kong­resszusi műszakra tett mun­kafelajánlást 3 hét alatt tel­jesítik. Ma a hármas huta rekonstrukcióját megelőző bontásban, alkatrészgyártás­ban, és a munkásszálló kö­rüli sportpályák rendbe té­telében szorgoskodtak a dol­gozók. A kongresszusi mű­szakok munkabére mintegy 300 ezer forint lesz, és ezt átutalják a városi tanács­nak, hogy a legcélszerűbben felhasználhassák a gyermek- intézmények fejlesztésére. Ugyanezt a célt szolgálja az AKG mai, kongresszusi műszakja. Jóformán csak a betegek hiányoztak, minden­ki részt vett a munkában. Az öntödében például 7 ton­na szürkeöntvényt állítanak elő, a reduktorüzemben 200 darab nyomásszabályozó ké­szült el a műszak alatt. Tovább haladva Kardoskú­ton a DÉGÁZ szerelőivel ta­lálkoztunk. ók Kardoskút gázellátásának elősegítésén fáradoztak. A középnyomású polietilén csövet hegesztették és fektették, a műszak ered­ménye 500 méter elkészítése volt. Többek közt ennek a műszaknak is köszönhető, hogy mire szükséges, gázt kap a termelőszövetkezet új szárítója, télre pedig már gázzal fűthetnek a kardos­kúti otthonokban. Nem volt ma szabad szom­bat Tótkomlóson, a vegyes­ipari szövetkezetben sem. Csaknem mindenki bejött dolgozni, hogy munkájával támogassa a szövetkezet gaz­dasági célkitűzéseinek telje­sítését, és természetesen munkabérével a nagyközség gyermekintézményeit. Dol­goztak a lakatosüzemben, a konfekcióban, a bőrösöknél, és ebből az adminisztratív dolgozók is kivették részü­ket. Hasonló kongresszusi műszak volt a háziipari szö­vetkezetben is. Mintegy kétszáz pb-gázre- duktort szereltek össze szombat délelőtt Fotó: Liónyai László Természetesen egy délelőtt nem elég ahhoz, hogy Oros­háza és az orosházi járás va­lamennyi kongresszusi mű­szakban részt vevő üzemét, szövetkezetét meglátogas­suk. Legtöbbször csak a gép­kocsiból lehetett látni, hogy szorgos munka folyik, vagy a tárolókban levő kerékpá­rok árulták el, hogy dolgo­zik az üzem. A gyulai járásban A gyulai járásban a szom­bati nap semmiben sem kü­lönbözött a többi hétköznap­tól. A teherautók a megszo­kott módon hordták a vág­ni való állatokat a Gyulai Húskombinátba. A szállító- szalag a normális sebesség­gel haladt, búgtak a villany­fűrészek, gyors, szakavatott kezek dolgozták fel az alap­anyagot. De azért mégis csak más volt ez a munkanap, hi­szen a dolgozók keresetüket a gyulai gyermekintézmé­nyek építésére, bővítésére ajánlották fel. Nem volt kö­telező bejönni, mégis alig maradt távol valaki, de an­nak is meg volt rá az oka. Voltak olyanok is, akik mást csináltak, mint a többi napokon. Túri Sándor, a szakszervezeti bizottság tit­kára például beállt a cson­tozóasztal mellé. Csotya Já­nos, a- KISZ-bizottság titká­ra pedig villanyszerelő lett. — 1160 a húskombinát lét­száma. Ennek 55 százaléka dolgozik a mai kommunista műszakban. Ezen a napon a dolgozók 8 millió forint ter­melési értéket állítanak elő, keresetüket pedig befizetik a városi tanács csekkszámlájá­ra, mintegy 110 ezer forintot — mondja Szilágyi Gergely, az üzemi pártbizottság tit­kára. Ezúttal a vágóvonalon ta­láljuk Bezdán Jánost, aki egyébként a zsírüzemben művezető-helyettes. A város kongresszusi küldötte. — 1965-ben ipari tanuló­ként kezdtem, azóta dolgo­zom itt. Tizennégy éves vol­tam, ma már 28. A megyei pártértekezleten tudtam meg, hogy a párt XII. kongresz- szusán én is részt veszek. Azt hiszem, mondanom sem kell, mennyire büszke va­gyok, és örülök ennek a megtiszteltetésnek. A gyulai Munkácsy Ter­melőszövetkezet irodájában ketten voltak borongós han­gulatban. Az elnök, Sótyi Já­nos, meg a párttitkár, Kiss Mihály. — Az időjárás keresztül­húzta számításainkat. Pénte­ken 10 milliméter eső esett, nem tudunk a földekre menni. Pedig 100-an jelent­keztek a kommunista mű­szakra. Szerettünk volna ré­pát vetni, műtrágyázni. Most már csak két hét múlva ke­rülhet sor a műszak meg­rendezésére. De a kertészet­ben jelenleg is dolgoznak. A Gyulai Népművészeti és Háziipari Szövetkezetben az elnök, Vigh Imre és a fő­könyvelő, Csomós János az asszonyok között található. — Jól zártuk az elmúlt évet. Hárommillió forinttal teljesítettük túl a tervünket. A nyereség is majdnem el­érte az 5 millió forintot. Ez 40 százaléknál több az el­múlt éyinél. Kedvezőek az eredmények az év eddig el­telt időszakában is, s ezért örülünk ennek a műszaknak, mert amellett, hogy elősegí­ti az első negyedéves terv teljesítését, mintegy 20 ezer forintot tudunk befizetni a gyermekintézmények támo­gatására. A sarkadi részle­günknél is 60-an dolgoznak az ottani iskola javára. A Gyulai Harisnyagyárban Terék Mária, az aranykoszo­rús Rosa Luxemburg brigád tagja korszerű harisnyakötő gépen dolgozta le a vállalt műszakot A Gyulai Harisnyagyárban zakatolnak a gépek. Itt a három műszak miatt 3 alka­lommal rendezik meg a kom­munista műszakot. Ott ta­láljuk a cseh gyártmányú harisnyakötő gépek mellett Terék Máriát, a Rosa Lu­xemburg aranykoszorús szo­cialista brigád tagját. — Tíz évvel ezelőtt ala­kultunk. A 9 tagú brigád­ban kötőnők vannak, meg egyszem férfi. Én most dol­gozom le a műszakot, a töb­biek majd más napokon. A Gyulai Húskombinát B üzemébe, ahol a gyulai kol­bász és csabai szalámi ké­szül, özvegy Toldi Sándomé, Sarkadkeresztúrról utazott be: — A férjem 4 évvel ezelőtt halt meg, ott maradiam há­rom gyerekkel. Nyugodtan otthon hagyhattam a gyere­keket, önállósághoz vannak szokva. Nem mondom, lett volna otthon is mit tenni, de úgy érzem, tartozom ez­zel a nagyközösségnek. Sarkadon, a cukorgyárban csaknem 600-an vették részt a tegnapi műszakban. A munkabért, mintegy 100 ezer forintot, a Sarkadi 1. sz. Ál­Bezdán János, a kongresz- szus városi küldötte is ott volt a kommunista műszak­ban talános Iskola javára fizetik be. Ami követendő, nemcsak a fizikai dolgozók vettek részt a munkában, de a 132 alkalmazottból 124-en ezút­tal fizikai munkát végeztek. Ugyancsak kommunista műszak volt Sarkadon, a BE­KÖT telepén. A Sarkad és Vidéke ÁFÉSZ dolgozónként egy-egy napi munkabérüket ajánlották fel, a Szellőző Művek sarkadi gyáregységé­ben nemcsak a szocialista brigádtagok, hanem vala­mennyi dolgozó 12-szer 35 percet dolgozott — utalva ez­zel a párt XII. kongresszu­sára és hazánk felszabadulá­sának 35. évfordulójára. Két- egyházán, az ÉRDÉRT Vál­lalat dolgozói közül is vala­mennyien részt vettek, illet­ve vesznék részt a tegnapi és a jövő szombati kommu­nista műszakban. A dobozi Petőfi Termelőszövetkezet­ben az 5 szocialista brigádon kívül további 50 dolgozó je­lentette be részvételét a kommunista műszakokra. Szarvasi járás — Az elnököt a másik te­lepen találja, fahasábokat rak máglyába — mondja egy hölgy Gyomén, a Fa- és Épí­tőipari Szövetkezet központ­jában. — Reggel hat óra óta ott dolgozik. A szárító előtt négy asz- szony társaságában, kesztyű­vel a kezén karvastagságú fahasábokat emelget, egymás tetejére Gonda Károly. — Csak egy lélegzetvétel­re —, szabadkozom. — Há­nyán dolgoznak a műszak­ban? — Legalább 270-en. Pon­tos választ én sem tudok ad­ni, mert a brigádvezető rám szól, ha lazsálok — kacsint hátra a brigadérosra —, most nem lehet elmenni. Mi mind­annyian a vezetésben, vagy az adminisztrációban dolgo­zunk, de most itt.-A fizikai­ak pedig azt a munkát vég­zik, amit... egyébként hétköz­nap is csinálnak. Így tudják legjobban hasznosítani ma­gukat. De, ha érdekli, a fő­könyvelőnőnket is megtalál­ja a másik telepen. Ök ci- pőlágyékot fűznek fel kari­kára, úgy viszik az edzőke­mencébe. A patronált isko­la diákjai Is segítik őket. Az így bejött munkadíjjal járu­lunk hozzá községünk isko­lájának, tornaterem-építésé­hez. Endrődön a szarvas—me­zőtúri elágazás mögött van a sportpálya. Kékesszürke egyenruhások lepik el a kör­nyéket. A szarvasi munkás- őrzászlóalj második századá­nak harmadik szakasza — endrődiek — dolgozik itt. A legközelebb álló munkásőr­höz fordulok, aki szinte kér­dés nélkül mondja: — Reggel hét óra óta va­gyunk itt, a tanács felkéré­sére körbekerítjük a sport­pályát. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents