Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2., vasárnap

o

(Folytatás a 8. oldalról)

ugyan képesek a feladatok ellátására, de munkájuk színvonala és hatékonysága nem kielégítő. Néhányan alkalmatlanok a vezetésre, nem tudnak lépést tartani a fejlődéssel.

A vezetés színvonalát és stabilitását jól szolgálta a káderek tervnek megfelelő cseréje és átcsoportosítása. A korábbi időszakhoz viszonyítva nagyobb arányú a változás, de ez nem okozott törést, mert megfelelő időben történt végrehajtásuk, és a döntések többsége találkozott a politikai közvélemény és az érintettek egyetértésével.

c) A járási, városi, községi, üzemi pártszervek, illetve pártszervezetek kádermunkáját is alapjában a tervszerűség jellemzete. A munka hatékonyságában és színvonalában viszonylag nagy az eltérés. Még mindig vannak „káderszegény” területek, ahol az előrehaladás a kívántnál lassúbb. Az utánpótlás nevelése általában rövid távlatú elképzeléseken alapult. Az alapszervezetek többsége is megfelelően érvényesítette jogait a káderkérdésekben.

d) Javult az állami személyzeti munka színvonala, a minősítések tartalma, a személyzeti apparátus munkája, felkészültsége. Tervszerűbb a káderek képzése, továbbképzése és utánpótlásuk nevelése. A káderek cseréje, átcsoportosítása viszont elmaradt a szükségletektől. A tehetséges, jól felkészült fiatalok előléptetésében nem érvényesült kellően a fokozatosság elve.

e) A tömegszervezetek kádermunkájának tervszerűsége, színvonala, hatékonysága fejlődött, az utánpótlással való foglalkozás tervszerűbb. A káderek cseréje, átcsoportosítása, előléptetése azonban itt is lassú ütemű volt. Az utánpótlás kiválasztása szűk körre korlátozódott, s mennyisége sem elegendő. A megye előtt álló jövőbeni feladatok megkövetelik:

— a kádermunka tervszerűségének, tartalmának és ""akorlatának továbbfejlesztését ;

— a káderek munkája megítélésének olyan mércével való elbírálását, amelyben az jut kifejezésre, hogyan szolgálja a politikai, gazdasági, kulturális és szociális feladatok maradéktalan megvalósítását, személyes példamutatásával hogyan hat környezetére;

— a nagyobb határozottságot, a vezetés gyenge pontjainak megszüntetését;

— a határozottabb fellépést a szubjektivizmus és a követelményeket sértő gyakorlat ellen;

— a demokratikus vezetői stílus tökéletesítését;

— a pártirányítás erősödésével együttesen a társadalmi, állami, gazdasági szervek önállóságának és felelősségének növelését.

3. A PART SZERVEZETI

Élete

a) Az irányító pártbizottságok területük elismert1 politikai vezetői, irányító testületéi. Munkaprogramjaik jól határozzák meg az alapvető feladatokat, biztosították az alsóbb pártszervek hatáskörének, felelősségének, önállóságának érvényesülését, elősegítették munkájuk színvonalának emelését. Nagy gondot fordítottak a pártmunka fejlesztésére, munkastílusuk, munkamódszerük tökéletesítésére, a káderek képzésére, továbbképzésére, a párthatározatok következetes helyi megvalósítására. A központi határozatok egyértelműbbé tették feladat- és hatáskörüket. A pártszervek tevékenységében kiemelt helyen szerepelt az alapszervezeti munka segítése, a gazdaságpolitikai feladatokkal való foglalkozás.

Jelentősen fejlődött a testületi munka színvonala, tervszerűsége, az ellenőrzés hatékonysága. A döntések, állásfoglalások konkrétabbak, reálisak, jól szolgálják a politikából eredő feladatok megvalósítását. A fejlődés ellenére azonban az irányító pártbizottságok munkájának színvonala különböző hatásfokú. Ez az eltérő adottságokra, a munka szervezettségének, a káderek felkészültségbeli különbözőségére vezethető vissza.

Minden szinten javult a munka tervszerűsége. A megyei pártszervek ötéves munkaprogram alapján — ez az éves és féléves munkatervek alapját képezte — 83 olyan témát tárgyaltak melyek a megye egészére hatással voltak, és jól szolgálták a párt- határozatok különböző területeken való eredményes megvalósulását.

A középtávú tervezés csökkentette — egyes területeken megszüntette — a megyei irányító szervek közötti párhuzamosságokat, segítette a munkamegosztást, az önállóság és a felelősség elvének jobb érvényesülését. Segítette a közvetlen irányító pártszervek és -alapszervezetek előrelátóbb tervezését, a helyileg indokolt kérdések napirendre tűzését.

A változásoknak megfelelően módosult a pártszervek hatásköre, kialakultak gyakorlatának formái, módszerei. A megyét érintő minden fontosabb kérdésben a megyei pártbizottság vagy — két ülése között — a végrehajtó bizottság döntött, illetve foglalt állást. A határozatok, elvi állásfoglalások konkrétak és végrehajthatók voltak, a legfontosabb tennivalókra összpontosultak. Tartalmazták a különböző szervekben, szervezetekben, mozgalmakban dolgozó kommunisták feladatait is.

A megyei testületek összetétele az elmúlt pártértekezleten jelentősen megváltozott. A pártbizottsági tagok 49,3 százaléka, a végrehajtó bizottsági tagok 46,2 százaléka kicserélődött. A változás nem okozott törést az irányító munkában. A testületi tagok élvezik a párttagság bizalmát. Felelősséggel képviselik választóikat, és példamutatóan dolgoznak a párt politikájának helyi megvalósításán.

Az ülések nyílt, őszinte légköre jól szolgálta az előrevivő vitát, az igényességet, lehetővé tette a helyes döntéseket. Biztosított a testületi tagok egyenjogúsága, az egymás iránti bizalom kölcsönös. Munkájukban előtérbe került a határozatok végrehajtásának ellenőrzése. A határozatok alaposabb ismerete egyben a helyszíni segítségnyújtást, az ellenőrzést is szolgálta. Módszerében és tartalmában javult a testületi tagok informálása.

Növekedett a munkabizottságok szerepe a pártbizottsági ülések napirendjeinek előkészítésében, a párthatározatok végrehajtásának ellenőrzésében. A jövőben még fokozottabban szükséges;

— a testületi tagok aktivitásának fokozása;-— a kritikai szellem, a nyílt, őszinte, elvtársi vita erősítése;

— a munkabizottságok témáinak jobb megválasztása, tagjainak aktivizálása.

b) Az alapszervezeti munka színvonala is fejlődött. A megye társadalmi, gazdasági szerkezetének megfelelően kialakult, stabilizálódott a pártszervezetek szervezeti rendszere. Működésük feltételei általában biztosítottak. Dinamikusabban fejlődtek a termelőüzemi alapszervezetek. Nagy létszámú alapszervezetek decentralizálásával, a kis létszámúak ésszerű ösz- szevonásával, az irányító pártszervek differenciáltabb segítségével, a területi alapszervezetek erősítésével csökkent a színvonalkülönbség.

A megyében működő 894 alapszervezet döntő befolyást gyakorol a helyi politikai munka irányítására és szervezésére. Jól alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez, igényekhez. Kezdeményezők, élen járnak az új felismerésében. Többségük megfelel a követelményeknek. Jó politikai érzékkel dolgozzák fel a felsőbb pártszervek határozatait. Tudatosabb a gazdaságszervező munkájuk, hatékonyabb a termelés pártellenőrzése, annak politikai eszközökkel történő segítése. Eredményesen irányítják, koordinálják a működési területükön funkcionáló társadalmi és tömegszervezeti munkát. Javult az alapszervezeti pártmunka személyi feltétele.

A szervezeti élet tervszerűbb és tartalmasabb lett. Jobb az ülések előkészítése, megtartása, javult a határozathozatali tevékenység. Csökkent a kötelezően előírt napirendek száma. A tárgyalt témák összetételére jellemző, hogy növekedett a termeléshez kapcsolódó, a párt belső életével foglalkozó, valamint a felsőbb pártszervek határozatait ismertető, azok végrehajtását ellenőrző napirendek száma. Az ideológiai kérdésekkel, közművelődéssel, kulturális munkával kapcsolatos témák aránya nőtt, de ezek színvonala és konkrétsága elmarad a követelményektől.

Rendszeressé vált a pártcsoportok tevékenysége, jelentős részt vállaltak a párt- határozatok megismertetésében, megértésében és végrehajtásában. Növekedett szerepük a párttagok nevelésében, az utánpótlás felkészítésében. Döntő többségük munkahelyekre épül. Nagyobb figyelmet fordítottak a pártonkívüliek tájékoztatására, észrevételeik; javaslataik továbbítására, politikai befolyásukra, mozgósításukra.

Az alapszervezetek egy része még nem él megfelelően jogaival. Munkájuk színvonala elmarad a követelményektől. Ez részben szervezeti gyengeségekkel, a személyi feltételek hiányosságával és irányításuk fogyatékosságaival függ össze. Előfordul, hogy a döntések túl általánosak, a felsőbb szervek határozatait másolják, s viszonylag kevés figyelmet fordítanak arra, hogy a pártmegbízatások a határozatok végrehajtásához kapcsolódjanak. Az alapszervezeti munka további javítása érdekében szükséges, hogy:

— tegyék konkrétabbá és ellenőrizhetőbbé a pártmegbízatásokat, jobban kapcsolják azokat a párthatározatokhoz, az éves gazdasági tervek megvalósításához;

— a taggyűlések és pártcsoportok munkájában szüntessék meg mindazokat a formaságokat, kötöttségeket, melyek gátolják az élethez való rugalmas alkalmazkodást, a politizáló légkör kialakulását;

— az irányító pártbizottságok adjanak az eddiginél is több segítséget az alapszervezeti munka tervezéséhez, a végrehajtás helyi megszervezéséhez és ellenőrzéséhez, jobban vegyék figyelembe a működési feltételek különbözőségét, törekedjenek a meglevő színvonalbeli eltérések megszüntetésére.

c) A XI. kongresszus után a határozatoknak és a megyei pártértekezlet állásfoglalásainak megfelelően a megyei pártbizottság és az irányítása alá tartozó pártszervek a korábbinál is nagyobb figyelmet fordítottak a pártépítő munkára és a párttagság szociális összetételének alakulására. Elvi, politikai kérdésként kezelték, hogy tagfelvételkor a termelésben élen járó munkások, parasztok, a kiemelkedő munkát végző értelmiségiek, a fiatalok és a nők kerüljenek elsősorban számításba.

Az eltelt időszakban tovább javult a párt szervezettsége, a párttagság szociális összetétele, általános és politikai műveltségének szintje.

A pártépítés gyakorlatát a folyamatosság és tervszerűség jellemezte. Az elmúlt években felvett párttagok 76,3 százaléka fizikai dolgozó és közvetlen termelésirányító, 57 százaléka 30 éven aluli fiatal, és 34,4 százaléka nő. A párttaggá nevelő munkában erősödött a pártcsoportok szerepe. Szervezettebb lett az új párttagokkal való foglalkozás.

A tagfelvételi joggal rendelkező pártszervezetek párttaggá nevelő munkájának színvonalában nagy az eltérés. Néhol nem fordítottak kellő figyelmet a követelmények differenciált alkalmazására, a tervszerűség és folyamatosság biztosítására, a politikai megbízatások számonkérése.

4. A PÄRTFEGYELEMRÖL

a) A megye párttagságának fegyelme — a növekvő követelményeket is figyelembe véve — megfelelő. Értik a párt politikai, ideológiai, erkölcsi normáit, döntő többségük munkája, magatartása megfelel a kommunistákkal szemben támasztott igényeknek. A fejlődés ellenére megállapítható, hogy még mindig viszonylag sok párttag nem teljesíti önként vállalt kötelezettségeit.

b) A megyében a XI. kongresszus óta a megye párttagságának 2,9 százaléka kapott pártbüntetést. Gond,

hogy a pártbüntetésben részesültek 57,9 százaléka fizikai dolgozó, 13,9 százaléka vezető beosztású. A vezetők által elkövetett pártfegyelmi vétségek sokkal negatívabb hatást gyakoroltak a politikai hangulatra, a párt tömegkapcsolatára, mint amennyit a számszerűség mutat. A jövőben a párt- szervezetekben fokozni kell:

— a megelőző tevékenységet, a kritikai szellemet;

— a határozatok végrehajtásának folyamatosabb, következetesebb és személyre szóló ellenőrzését.

5. A TÁRSADALMI ÉS TÖMEGSZERVEZETEK, MOZGALMAK PÄRTIRANYlTÄSA

A tömegszervezetek és -mozgalmak jelentősen hozzájárultak a XI. kongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtásához. Fontos szerepük volt a társadalmi, gazdasági, kulturális eredményeink alakulásában.

A pártszervek, -szervezetek elvi-politikai irányítással biztosították rendeltetésszerű működésüket. Javult munkájuk színvonala, nőtt hatáskörük, önállóságuk és felelősségük. Előtérbe került a dolgozók politikai nevelése, a feladatok végrehajtására való mozgósítás.

a) A megye felnőtt társadalma által is elismerten teljesítette párttól kapott feladatát a KISZ. Eredményesen vett részt a párt politikájának ismertetésében, elfogadtatásában, mozgósította tagjait a kapott feladatok megvalósítására. Képviselte és védte a fiatalok érdekeit, törvényes jogait. A szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban való aktív részvételükkel, védnökségeikkel, kommunista műszakokkal, társadalmi munkaakciókkal jelentősen hozzájárultak a megyében elért eredményekhez. A KISZ szervezettsége javult, nőtt befolyásuk a fiatalokra. A taglétszám a beszámolási időszakban

mintegy 4300 fővel nőtt, jelenleg 26141. Erősödött az eszmei, politikai nevelő tevékenység kommunista jellege. Kezdeményező és mozgósító szerepet vállalt a fiatalok hazafias és honvédelmi nevelésében, a tömegsport kiszélesítésében, a szabad idő hasznos eltöltésében. A KISZ további feladata, hogy:

— növelje tovább szervezettségét, elsősorban a munkás és parasztfiatalok, - a műszaki és agrárértelmiségiek körében;

— tegye még vonzóbbá szervezeti életét;

— tartalmasabban és életszerűbben foglalkozzon a hazafiasság és a proletár internacionalizmus, a szocialista erkölcs és életmód politikai és gyakorlati összefüggéseinek megértésével;

— mind több fiatalt tegyen alkalmassá a párttagságra ;

— fordítson megkülönböztetett figyelmet az alapszervezeti munka továbbfejlesztésére, a korcsoportokkal, rétegekkel való differenciáltabb foglalkozásra.

Az úttörőszövetség — a megyében — a gyermekek szocialista szellemű nevelésének meghatározó tényezője. Tartalmas, élményt nyújtó, játékos programjai jól szolgálták a gyermekközösségek erősödését, a nevelő-oktató munka célkitűzéseinek megvalósulását. Szélesedtek a szövetség társadalmi kapcsolatai. Az üzemi kollektívák, a szocialista brigádok eredményesen segítik a működési feltételeik javítását és egyre eredményesebben a nevelő munkát, a pályairányítást is. Az elnökségek irányításával elhivatott és hozzáértő úttörő- és ifivezetők dolgoznak az úttörőcsapatokban. Most az a feladat, hogy:

— az egységes követelményrendszert következetesen érvényesítsék;

— fokozzák a gyermekönkormányzati szervek önállóságát, a társadalmi kapcsolatok tartalmát.

b) A szakszervezetek betöltik szerepüket. Befolyásuk és tekintélyük tovább nőtt. Alapvetően eleget tettek kettős hivatásuknak. Hozzájárultak a társadalom anyagi alapjainak erősítéséhez, a dolgozók szocialista szellemű neveléséhez. A lehetőségek szerint biztosították a dolgozók érdekeinek képviseletét. Eredményesen vettek részt a szocialista munkaversenyek és brigádmozgalmak szervezésében.

Tovább fejlődött a testületek irányító, ellenőrző tevékenysége, javult a szakmai megyebizottságok önállósága, sokrétűbbé vált a vállalati, intézményi szak- szervezeti szervek munkája.

Az üzemi demokrácia fórumainak kiszélesítésével, új rendszerének bevezetésével különösen megnőtt a szakszervezeti tisztségviselők és bizalmiak jogköre, felelőssége. A megfelelő színvonalú munkát helyenként szervezeti, személyi és értelmezési fogyatékosságok negatívan befolyásolták. A pártszervek a feladatok elvégzését eredményesen segítették. A szakszervezeteknek továbbra is feladatuk:

— segíteni a termelési feladatok eredményes megoldását, a dolgozók politikai nevelését, a szocialista munkaverseny, a szocialista brigádmozgalom új követelményrendszerének érvényesülését ;

— követeljék meg tagjaiktól kötelezettségeik maradéktalan teljesítését, a fegyelmezett és pontos munkát;

— segítsék elő a munka szerinti elosztás elvének következetesebb érvényesülését;

— fordítsanak nagyobb figyelmet a káderek képzésére, továbbképzésére, a káderutánpótlás nevelésére, a tervszerű és tudatos kádercserékre.

c) A Hazafias Népfront társadalmi szerepe megyénkben is fokozódott. Fontos szerepet töltött be a szövetségi politika alakításában, a párttagok és pártonkívüliek, a különböző világnézetű emberek politikai együttműködésében. A lakosság jelzéseire, véleményére támaszkodó javaslataival tevékenyen részt vett a megyei és helyi politika alakításában. Eredményesen segítette a tanácsok önkormányzati és nép- képviseleti jellegének, a tanácsok és az országgyűlési képviselők állampolgárokkal való kapcsolatának erősítését. Széles körű társadalmi akciók szervezésével hozzájárult a város- és községpolitikai célok megvalósításához. Eredményesen munkálkodott a népek barátságának, az aktív békeharcnak és szolidaritásnak az elmélyítésén. Részt vállalt az iskola és a család együttműködésének szervezésében, a lakosság szocialista szellemű nevelésében. A Hazafias Népfront mozgalomnak a megyében továbbra is feladata .

— az országos és helyi célok megvalósítására történő mozgósítás;

— még hatékonyabban segíteni a lakóterületeket szolgáló kommunális, szolgáltatási és környezetvédelmi intézkedések megvalósulását;

— támogatni a tanácsi testületek tevékenységét, szorosabbá tenni a választó- polgárokkal való kapcsolatát.

d) A Vöröskereszt megyei, járási, városi szervei és szervezetei eredményesen segítik a párt egészségügyi-szociálpolitikai célkitűzéseinek megvalósítását.

MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGA

A Mezőhegyesi Cukorgyár laboratóriumi szocialista brigádja egy 1976-ban meghirdetett üzemtörténeti pályázatra feldolgozta a gyár történetét, és ezzel 56 brigád közül a harmadik díjat nyerték