Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1980. március 2., vasárnap

(Folytatás a 7. oldalról)

mellett szervezettebbé és tartalmasabbá váltak a kulturális, a sport és a termelést segítő tapasztalatcsere- jellegű kapcsolatok.

Pártkapcsolat alakult ki a Portugál Kommunista Párt Santarém megyei szervezetével. A kölcsönös politikai látogatások elősegítették egymás megismerését, a tapasztalatok, vélemények kicserélését.

A bővülő és tartalmasabbá váló kapcsolatok jól szolgálták megyénk dolgozóinak internacionalista szellemű nevelését, a szocializmus hazai és nemzetközi ügye iránti elkötelezettségének erősödését.

Az agitációnak változatlanul feladata:

— hatékonyan járuljon hozzá a szocialista tudatformáláshoz, a napirenden levő kérdések megoldásához;

— szüntelenül erősítse a szemléleti és cselekvési egységet;

— megalapozott és megfőző érvekkel juttassa kifejezésre a napi feladatok és a távlati célok közötti összefüggéseket ;

— segítsen eligazodni az időszerű nemzetközi kérdésekben.

3. közoktatás, művelődés

a) A pártértekezlet óta eredményesen folyt a közoktatás-politikai feladatok időarányos végrehajtása. Elsősorban a szemlélet, a közfelfogás és a közoktatás tartalmi fejlesztésében számottevők az eredmények. Fokozódott az iskolaélet demokratizálódása, javult az oktatás és a nevelés egysége.

Az irányító pártszervek és a pedagógus-pártalapszerve- zetek politikai eszközökkel jól segítették a közoktatás fejlődését. A pártalapszerve- zetek megerősödtek, politikai tevékenységük módszerében és tartalmában egyaránt gazdagodott. Biztosítják a közoktatáspolitikai feladatok teljesítéséhez a kedvező politikai, hangulati feltételeket, érvényesítik a párt vezető szerepét.

A tárgyi, személyi feltételek néhány helyen jelentősen, összességében mérsékelten fejlődtek, s elmaradnak a társadalmi szükséglettől. Az egyenlőtlenségek több vonatkozásában megmaradtak és újra is termelődtek.

Különösen az óvodai hálózat bővült. A tervezett óvodai férőhelyeknek több mint négyszerese valósult meg. Azonban még így is — főleg a városokban — az elviselhetőségi határáig fokozódott az óvodák zsúfoltsága, és nőtt a kielégítetlen óvodai férőhelyigények száma is.

Az általános iskolai területen komoly eredmény az átfogó körzetesítési terv megvalósítása. A diákotthoni férőhelyek száma 20 százalékkal meghaladja a tervezettet. Tovább javult az iskolák tárgyi felszereltsége. A tanteremépítés és -korszerűsítés jelentős társadalmi összefogással folyik. A tervezettnél több, várhatóan mintegy 160 tanterem épül fel. A jelenlegi tanterem-ellátottsági gondokat növeli, hogy az állami beruházások mintegy 20 százaléka áthúzódó fejlesztésként valósul meg. A napköziotthon-háló- zat is gyorsabban fejlődött a tervezettnél, de még így sem elégíti ki az igényeket.

A középfokú oktatásban fejlődött a szakoktatási hálózat. A középiskolai diákotthonok ellátása számszerűleg és minőségileg is jelentősen fejlődött, de a szakmunkástanulók elhelyezési aránya nem kielégítő. Gondot jelent néhány oktatási intézmény zsúfoltsága, üzemeltetésének biztosítása, a műhelyek elavult eszközparkjának lassú felújítási üteme. Az iskolatípusok közti belső beiskolázási arányok kedvezően alakultak,. megközelítik a népgazdasági szükséglet arányait.

Két felsőoktatási intézményünkben a szakemberképzés és -nevelés színvonala megfelelően fejlődött. A végzettek mind szakmailag, mind világnézeti, politikai és

erkölcsi téren jól megállják a helyüket.

A közoktatás terén alapvetően fontos:

— a feltételek, különösen a tantermi ellátottság javítása;

ellenére, hogy kapcsolatuk az oktatási intézményekkel jelentősen szélesedett, és nőtt a szervezett előadások száma.

A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat tevékenysége

változások ellenére az eredmények elmaradnak a valóságos társadalmi szükséglettől, ezért indokolt, hogy:

— az ifjúság testnevelése és sportja, az iskolai sportnevelés váljon közüggyé;

A lakosság társadalmi munkájával és 28 millió forintos beruházási költséggel épült fel Tótkomlóson megyénk egyik legszebb épülete, az új művelődési központ és könyvtár

— a szakmunkástanulók kollégiumi elhelyezésének javítása és a tanműhelyek gépparkjának korszerűsítése;

— az új pedagógiai do_ku- mentumok célkitűzéseinek következetes érvényesítése az oktató-nevelő munkában.

b) Eredményes a közművelődés-politikai feladataink időarányos végrehajtása. Elsősorban a szemléletben, a közfelfogásban, az irányításban és a tartalmi fejlesztésben történt előrehaladás. A munkahelyi közösségekben és a közművelődési intézményekben gazdagabbá és korszerűbbé váltak a különböző közművelődési formák. Fejlődött a munkahelyi közművelődés, melynek bázisát az egyre szélesedő szocialista brigádmozgalom alkotja. A munkahelyek a közoktatási és a közművelődési intézményekkel együttműködve jelentős eredményeket értek el a felnőttoktatásban. A munkahelyi közművelődés anyagi és szellemi erői tovább javultak, a kulturális alapok felhasználása célszerűbbé vált. Az üzemek döntő többségében létrejöttek a munkahelyi művelődési bizottságok.

Javult a megye közművelődési intézményeinek tartalmi tevékenysége, annak ellenére, hogy a tárgyi feltételek és anyagi ellátottságuk általában elmarad az igényektől. Nyitottabbá váltak, korszerűsödtek a különböző tevékenységi formák és módszerek. A szakkörökben és klubokban, öntevékeny művészeti csoportokban — mintegy 800 csoportban — nőtt a munkások, a dolgozó fiatalok száma. A közművelődési könyvtárakban nőtt az olvasók száma. A Megyei Könyvtár szakmai, módszertani bázistevékenysége a mostoha feltételek ellenére is példás. A Megyei Művelődési Központ, a Megyei Múzeumi Szervezet és a Megyei Levéltár egyre fontosabb szerepet tölt be a megye közművelődésében.

A Békés megyei Jókai Színház műhelymunkája elmélyült, közművelődési tevékenysége erősödött. Különösen gyermekszínházi tevékenységük járult hozzá jelentősen a jövő színházértő közönségének neveléséhez. Az irányítás színvonala nem nőtt a követelményeknek rpegfelelően, és a műsorpolitika sem felelt meg minden esetben a megye társadalmi, politikai szükségleteinek, igényeinek.

A Gyulai Várszínház országosan is elismert a klasz- szikus történelmi dráma ha- gvományainak ápolásában.

A megyei moziüzemi vállalat feltételei tovább romlottak. Csökkent a filmszínházak látogatottsága, annak

korszerűsödött, mozgalmi jellege erősödött. Szélesedett az ismeretterjesztés hatóköre.

Szorosabbá vált a művészet és a dolgozó ember kapcsolata. A művészek növekvő szerepet vállaltak a megye kulturális életében, a közművelődésben. Erkölcsi és anyagi megbecsülésük javult. A szellemi erők koncentrálása jelentősen fejlődött.

A közművelődés feltételei javultak. Erősödött a közoktatási és közművelődési intézmények kapcsolata.

A közművelődési intézmények támogatása nőtt, több helyen anyagi koordináció után. A személyi ellátottság javult, de minőségében, különösen a művelődési ház jellegű intézményekben nem kielégítő. A növekvő közművelődési igények kielégítése és feltételeinek javítása szükségessé teszi, hogy:

— továbbra is kiemelt feladatnak tekintsék a munkásság műveltségi színvonalának emelését;

— tökéletesítsék a közművelődés pártirányítását, mindenekelőtt az alapszervezeti irányítás eszközeit és módszereit;

— fokozzák a helyi tanácsok irányító, koordináló, szervező és ellenőrző tevékenységét, a társadalmi és tömegszervezetek mozgósító erejét;

— kiemelten foglalkozzanak a szocialista brigádmozgalomban folyó művelődési tevékenység erősítésével, a bejáró munkások, a lakótelepen, a tanyákon és szórvány- településeken élők művelődési lehetőségének javításával;

— a művészek alkotásaiban tükröződjék társadalmi, politikai felelősségük;

— a kulturális ágazat vezetőivel történt fejlesztési elképzelések realizálódjanak.

A párt- és állami szervek növekvő mértékben támaszkodtak a meglevő tudományos kapacitásra a társadalmi, gazdasági szükségletek és feltételek felmérésében, a közép- és hosszú távlatú megyei fejlesztési programok kimunkálásában. A tudományos kutatás hatékonysága azonban még nem kielégítő, további tartalékok várnak kiaknázásra, elsősorban a megvei kutatóhelyek és a termelés kapcsolatában.

ej A testnevelési és sportmozgalom számottevő változáson, fejlődésen ment keresztül. Az állami irányítás rendszere bevált. A megye lakosságának 25—30 százaléka többé-kevésbé rendszeresen részt vett a sport, a testedzés valamilyen formájában. Jó eredmények születtek az Edzett Ifjúságért mozgalomban is. A kedvező

— javuljon a sport anyagi, technikai és létesítményellátottsága;

— kerüljön visszautasításra minden olyan megnyilvánulás, amely idegen a szocialista sporterkölcstől.

d) Az egészségügy jelentősége, társadalmi súlya és szerepe növekedett. A személyi és tárgyi feltételek javulása, az irányítás korszerűsítése, a szocialista vonások erősödése eredményeként emelkedett-. az egészségügyi ellátás színvonala, de a fejlődés nem egyenletes. Üteme és az ellátás körülményei több vonatkozásban nem elégítik ki a társadalmi szükségletet.

Az orvoslétszám 11 százalékos növekedése javította az ellátás színvonalát, s a járóbeteg-ellátás is az országos átlagszintre emelkedett. Továbbra is gond a szakorvos- hiánv és a betöltetlen körzeti orvosi állások nagy száma. A megye legégetőbb gondja továbbra is a meglevő kórházak, gyógyintézetek elavultsága, szakmai-műszaki rekonstrukciójának hiá- nva, és — különösen a városokban — a rendelők gyenge műszaki állapota. Lassú a békéscsabai kórház építése és a gyulai kórház rekonstrukciója. Égetően sürgős tehát:

— gyorsítani a tárgyi és személyi feltételek javítását, és a meglevő lehetőségek jobb kihasználását;

— az alapellátásban mindenekelőtt a minőségi fejlesztések szorgalmazása;

— meggyorsítani a fekvőbeteg-ellátásban a mennyiségi és minőségi fejlesztéseket;

— az egészségügyi ágazatban is jobban éljenek a társadalmi összefogás lehetőségeivel ;

— a megelőző munka, az egészségügyi felvilágosítás erősítése, a lakosság egészségügyi kulturáltságának fokozása.

IV. fl pártáiét kérdései

1. A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK ÉRVÉNYESÜLÉSE, TÖMEGKAPCSOLATÁNAK HELYZETE

A beszámolási időszakban a párt szerveiben és szervezeteiben megerősödött az eszmei-politikai-cselekvési és szervezeti egység. Politikai befolyása és tömegkapcsolata a pártonkívüliek körében szilárd.

a) Az elmúlt öt évben megnövekedett követelményeknek megfelelően a mesében minden területen érvényesült a párt vezető szerepe. Az eltelt időszak azt bizonyította, hogy a XI. kongresszus jó határozatai, a pártértekezlet helyes állás- foglalásai a párttagság és a közvélemény egyetértésével találkoztak. Végrehajtásuk eredményeként jelentős fejlődés következett be a megye társadalmi, politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális életében.

A megye pártszerveinek és -szervezeteinek élete megfelelt a pártélet lenini normáinak. Érvényesült a demokratikus centralizmus elve. Munkájuk fő tartalmát a központi és felsőbb párt- szervek határozatainak helyi végrehajtása képezte.

A megyében végbement változásokhoz igazodott feladat- és hatáskörük, felépítésük, szervezeti rendszerük.

b) Tartalmában és módszerében tovább tökéletesedett a párton belüli tájékoztatás rendszere; a döntésekben, állásfoglalásokban tükröződik a pártszervek, -szervezetek véleménye. Rendszeresebb a testületi tagok, a társadalmi, állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunisták informálása, bár annak színvonala, hatékonysága nem mindig felel meg a követelményeknek.

Egységesebb a határozatok, a feladatok ismertetése, az írásos, szóbeli formák tartalmasabbak. Üj formák bevezetésével gazdagodott a párttagok munkahelyi tájékoztatása de ezek politikai tartalmukat tekintve gyakorta hiányosak. Évről évre javul az alapszervezeti taggyűlések színvonala, fokozódott az évi beszámoló taggyűlések szerepe. E fórumok mindinkább megfelelnek a párthatározatok helyi végrehajtása követelményeinek. Nagyobb figyelmet fordítanak a kollektív vezetés és személyi felelősség elvének érvényesítésére, a pártirányítás és az ellenőrzés egyéni értékelésére.

c) A tagkönyvcserét megelőző beszélgetések tovább érősítették a pártegységet, jó alkalom nyílt arra, hogy a kommunisták véleményt mondjanak a párt politikájáról, megismerkedjenek a megnövekedett követelményekkel. A beszélgetések eredményeként fokozódott a végrehajtásban való személyes részvétel. Javult a pártmegbízatások konkrétsága, jobban figyelembe veszik a párttagok felkészültségét, érdeklődési körét. A felvetett észrevételek, javaslatok, személyes gondok megválaszolása, megoldása erősítette a párthoz való kötődést, bizalmat.'

Előfordult azonban — s ez a pártdemokráciát is sértette —, hogy egyes kérdéseket a testületek helyett személvek döntöttek el. Nem mindig tartották tiszteletben a párttagok jogait, a felvetéseikre, észrevételeikre késve válaszoltak. Az alapszervezetek vezetőségeinek egy része nem számolt be rendszeresen a két taggyűlés között végzett munkáról. A párttagok között voltak, akik nem éltek kellően a szervezeti szabályzatban biztosított jogaikkal. A helyszíni segítségnyújtás és ellenőrzés során olykor joggal kifogásolták a feladatkörébe való jogtalan beavatkozást. Helyenként indokolatlan a hatáskörök túlzott centralizálása.

d) A párt politikáját a lakosság elismeri, elfogadja, a pártszervezeteknek tekintélye van. Vezető szerepének általános érvényesülése mellett előfordult, hogy a párt tekintélye esetenként és helyenként a konkrét ügyek kapcsán nem érvényesült kellően. Ennek oka, hogy nem az adott viszonyokra alkalmazták a párt politikáját, nem vették figyelembe az érdekviszonyokat, előtérbe helyezték a helyi érdekeket, nem tartottak igényt a párttagok és pártonkívüliek véleményére, nem biztosítottak elég érvanyagot a határozatok melletti kiálláshoz, s bizonytalanok voltak egyes ideológiai kérdésekben. Olyan vélemény is akadt, hogy a társadalmi, állami, gazdasági szervek az indokoltnál nagyobb jogkörrel rendelkeznek. Az elmondottakból következik, hogy az irányító pártszervek:

— minden időszakban feleljenek meg a megnövekedett követelményeknek, döntéseikkel, állásfoglalásaikkal biztosítsák a tervfeladatok időbeni és maradéktalan végrehajtásának megszervezését;

— a párttagokat fokozott aktivitással, példamutató magatartással ösztönözzék a kitűzött célok valóra váltására;

— következetesebben és differenciáltabban lépjenek fel a párt vezető szerepét negatívan befolyásoló nézetek és gyakorlat ellen;

— tovább szélesítsék a nártmunka társadalmasítását, tervszerűbben vonják be a testületi tagokat, 'kommunista szakembereket, társadalmi aktívákat mind a döntések előkészítésébe, mind a végrehajtás megszervezésébe és ellenőrzésébe;

— fordítsanak nagyobb gondot a döntések politikai hatásának tudatosabb vizsgálatára, az ezzel kapcsolatos jelzések és észrevételek érdemi hasznosítására;

— törekedjenek a határozatok egységes értelmezésének, a pártegység folyamatos erősítésének megújítására, a személyi felelősség növelésére.

2. A KÁDERPOLITIKA ÉRVÉNYESÍTÉSE ÉS FELADATAI

a) Az utóbbi években, de különösen az elmúlt pártértekezlet óta jelentős volt a fejlődés a párt káderpolitikai elveinek gyakorlati megvalósításában. A megyében tovább növekedett a párt ügyéért dolgozni képes, az irányító munkára alkalmas, politikailag és szakmailag jól képzett káderek száma. A megyei pártbizottság megkülönböztetett figyelmet fordított a politika végrehajtásának személyi feltételeire. A testületek rendszeresen értékelték a határozatok megyei végrehajtásának átfogó és részkérdéseit.

Rendeződtek a káderhatáskörök, érvényesült a kollektivitás és személyi felelősség elve. Javult a kádermunka demokratizmusa, a káderek munkájának megítélése, minősítése, képzésük és továbbképzésük. Helyesnek bizonyultak a különböző területeken végrehajtott

tervszerű és tudatos kádercserék.

b) Hatékonyabb lett a kádermunka pártirányítása, koordinációja, a párt-, állami, társadalmi és tömegszervezetek között. Évente több mint 2000 különböző területen dolgozó vezető marxista képzése és továbbképzése folyik az Oktatási Igazgatóságon. Jelentősen fejlődött a beiskolázások tervszerűsége, az irányító pártszervekkel való együttműködés. A céltudatosabb munka eredményeként a pártszervek rendelkeznek olyan káderállománnyal, amely politikai és szakmai felkészültségét tekintve, többsége hosszabb távon is képes eleget tenni a megnövekedett követelményeknek. Fejlődött az utánpótlás felkészítése. A pártértekezlet állásfoglalásának megfelelően a pártszervek azonos gondossággal kezelték a funkcióban levő és utánpótlásként számításba vett káderek képzését, továbbképzését. A párt káderpolitikai elveinek gyakorlati végrehajtása — bár területenként eltérő színvonalon — jól szolgálta a vezető szerep érvényesülését, kedvező hatással volt a párt és a tömegek kapcsolatának erősödésére.

A különböző területeken és szinteken dolgozó vezetők eredményesen tettek eleget a velük szemben támasztott követelményeknek, többségük továbbra is alkalmas a növekvő feladatok ellátására. Közöttük vannak, akik

(Folytatás a 9. oldalon)