Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-19 / 66. szám

1980. március 19., szerda o IZHaUKTlltJ­Amint arról már beszámoltunk, kétnapos látogatásra érkezett megyénkbe Jan Likowski, a budapesti Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatóhelyettese és Bene Lajos, az intézet munkatársa. A vendégek tegnap, kedden délelőtt a Békéscsabai Konzervgyárba lá­togattak, ahol az igazgató, Kardos «Ernőné és munkatársai tájékoztatták a vendégeket az élelmiszerfeldolgozó nagyüzem munkájáról. A lengyel vendégek nagy érdeklődéssel hall­gatták a tésztaüzemről szóló beszámolót, hiszen évekkel korábban Békéscsabáról is expor­táltak száraztésztát Lengyelországba. A tájékoztató után üzemlátogatás következett, ahol megtekintették a gépsorok munkáját, a feldolgozás folyamatait Fotó: Béla Ottó Koszorúzás a loliot-Curie- szobornál Frederic Joliot-Curie szü­letésének 80. évfordulója al­kalmából kedden koszorúzá- si ünnepséget tartottak a világhírű francia tudós és a békemozgalom kiemelkedő személyiségének szobránál, a róla elnevezett téren. Pa­taki János, a Hazafias Nép­front budapesti bizottságá­nak alelnöke méltatta a Nobel-díjas atomfizikus munkásságát. Az Országos Béketanács nevében dr. Kovács Béla főtitkár és dr. Sztanyik B. László, az OBT alelnöke, a HNF budapesti bizottsága nevében Turóczy Bertalan titkárhelyettes helyeztek el koszorút. Elhozták virágai­kat a kerület fiataljainak, üzemi hivatali dolgozóinak képviselői is. Megalakult a sportcsarnok szervező bizottsága Új bérezés, takarékosság a veszprémi MHSZ-nél Tegnap délelőtt Békéscsa­bán, a városi tanács vb-ter- mében megalakult a megye- székhelyen épülő sportcsar­nok szervező bizottsága. A résztvevőket — gazdasági és társadalmi vezetőket, pénz­ügyi szakembereket, — Aradszki János tanácselnök üdvözölte, majd ismételten hangsúlyozta, hogy a me­gyei összefogással épülő fe­dett sportcsarnok építése fontos társadalompolitikai ügy. Beszámolt arról is, hogy kedvező visszhangra talált az a társadalmi összefogásra irányuló felhívás, amelyet január első napjaiban a vá­rosi pártbizottság tett közzé. A sportcsarnok építését mostantól irányító, összefo­gó, a munkálatokat szervező bizottság két munkabizott­ságból áll. Az egyik a mű­szaki, pénzügyi kérdésekkel foglalkozik, a másik a szer­vezést, a propagandamunkát irányítja. Az előbbinek a ve­zetője Papp János, a beru­házási vállalat igazgatója, az utóbbié Fazekas Tamás, a Kner Nyomda főosztályveze­tője. A két bizottság hama­rosan részletes programter­vezetet dolgoz ki, s a to­vábbiakban kéthavonként ta­nácskozik. A közeljövőben megkezdik a terület kisajátí­Múlóban az influenzajárvány Lapunk március 5-i számában adtunk hírt az influenzajár­ványról. A Békés megyei KÖ­JÁL megfigyelő szolgálata sze­rint az elmúlt héten több mint 1000-rel csökkent a megbetege­dések száma a megyében. A jár­vány tehát múlóban van. Ezért rövidesen feloldja a KÖJÁL az egészségügyi intézmények láto­gatási tilalmát. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1980. MÁRCIUS 18-AN: Trabant Hyc. Lim. (Bp.) 9 197 Trabant Lim. (Bp.) 24 187 Trabant Lim. (Győr) 10 305 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 37 211 Trabant Lim. Spec. (Győr) 20 143 Trabant Combi (Bp.) 5 434 Trabant Combi (Győr) 1 758 Wartburg Lim. (Bp.) 17 829 Wartb. de Luxé (Bp.) 24 475 Wartb. de Luxé tolót. (Bp.) 6 437 Wartb. Lim. tolót. (Bp.) 4 082 Wartburg Tourist (Bp.) 8 492 Skoda 105 (Győr) 522 Skoda 105 (Bp.) 630 Skoda 105 (Debrecen) 4 544 Skoda 120 (Bp.) 312 Skoda 120 (Győr) 370 Skoda 120 (Debrecen) 306 Lada 1200 (Bp.) 109 421 Lada 1200 (Debrecen) 62 269 Lada Combi (Bp.) 16 404 Lada 1300 (Bp.) 20 767 Lada 1300 (Debrecen) 12 394 Lada 1500 (Bp.) 33 199 Lada 1600 (Bp.) 5 876 Lada 1600 Debrecen) 2 220 Moszkvics Bp.) 9 265 Zaporozsec (Bp.) 30 570 Polski Fiat 126 (Bp.j 26 345 Polski Fiat 1500 (Bp.) 517 Dácia (Bp.) 1 059 Dácia (Debrecen) 431 tásával kapcsolatos intézke­déseket. A kiviteli terv — a KÖZTI készíti — a jövő év tavaszára áll rendelke­zésre. Legközelebb májusban vá­rosi sportaktíván kerül na­gyobb fórum elé a sport- csarnok ügye. Elfogták az OTP-fiák rablóját Március 17-én, a reggeli órákban a XI. kerület, Irinyi utca '30. szám alatti OTP- fiókban fegyveres rablótáma­dás történt. Egy ismeretlen személy kényszerítette a pénztárost, hogy a pénztár­ban levő pénzt rakja ki az asztalra. A pénztáros ezt megtagadta, mire az ismeret­len támadó erőszakkal ma­gával ragadott 372 500 forin­tot, a pénzt egy táskába tet­te, majd gépkocsival elmene­kült. A Budapesti Rendőr­főkapitányság széles körű nyomozást indított az elkö­vető kézrekerítésére, mely­nek során az esti órákban el_ fogták Donászi Aladár 26 éves tapolcai lakost, aki a cselekmény elkövetését be­ismerte, a pénzt — 8000 fo­rint kivételével — és a pisz­tolyt megtalálták nála. A rendőrség Donászi Aladárt előzetes letartóztatásba he­lyezte és az ügyben a vizsgá­latot tovább folytatja. Ma kétnapos tapasztalat- cserére Veszprémbe érkezett a Békés megyei MHSZ nyolctagú küldöttsége Ivicz Imre megyei titkár vezetésé­vel. A vendégek - a veszpré­mi MHSZ gépjárműiskolán az új bérezési rendszert ta­nulmányozták — aminek eredményeként létszámcsök­kenést hajtottak végre. Jú­liustól pedig új premizálási rendszert is bevezetnek, ami javítja a munkát, annak eredményességét. Ivicz Imre elmondta, hogy hétfőn indult Békésben a pi­lótaképzés az MHSZ repülő­bázisán a MALÉV számára. A szövetség központi moto­ros iskolája már nagy múlt­ra tekinthet vissza, akárcsak az ejtőernyős képzés. A re­pülőmodellező versenyben pedig a békéscsabaiak tart­ják a világcsúcsot, amit ta­valy az NSZK-ban állítottak fel, óránként 262 kilométeres sebességgel. Sertéstartás olcsóbban, korszerűbben Tegnap Gyulán a Körö­sök Vidéke Tsz-ek Területi Szövetségének sertéstenyész­tési szakbizottsága és a MAE állattenyésztési szak­osztálya közös szervezésé­ben szakmai tanácskozást tartottak a termelőszövetke­zetek sertéságazati és ser­téstelep vezetői, valamint az ágazatot ellátó állatorvosok részére. Deák Antal, az Ál­lattenyésztési Felügyelőség igazgatója megnyitó beszé­dében felhívta a szakembe­rekből álló hallgatóság fi­gyelmét arra, hogy a sertés- ágazatban is az egyik leg­fontosabb feladat: az új, megváltozott gazdasági fel­tételekhez gyorsan és rugal­masan alkalmazkodni. A nagyüzemi sertéstelepek energiát igénylő berendezé­sei költségtöbbletet idéz­nek elő a végtermékben, s ennek ellensúlyozására az ágazat más területein kell ésszerűbben gazdálkodni. Ennek jegyében hangzott el Vértes László, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát ta­karmánytechnológiai osz­tályvezetőjének előadása a sertés takarmányozásának eddig fel nem tárt tartalé­kairól, hatékonyságnövelő tényezőiről. Balázs Mihály, a gyulai SERKÖV igazgatója az elmúlt évi eredmények­ről és az 1980-as célkitűzé­sekről tartott beszámolót. Majd Ökrös István, a gyulai Köröstáj Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet üzemi állat­orvosa vázolta a malacok felnevelési veszteségeinek csökkentési lehetőségeit. Laczó Pál, a Körösök Vi­déke Tsz-Szövetség munka­társa pedig az elmúlt évben a Gyulai Húskombinátban vágott sertések átlagárainak értékelését ismertette. A hozzászólásokat a gyu­lai SERKÖV-ben tett láto­gatás követte. >♦♦♦♦♦« A Békéscsabai szimfonikus zenekar tegnap este tartotta meg jubileumi hangversenyét a békéscsabai Jókai Színházban. A zenekart dr. Csende Béla, a Békés megyei Tanács műve­lődésügyi osztály helyettes vezetője köszöntötte, majd ezután csendült fel a klasszikus mű­vekből összeállított koncert. Vezényelt Martos László, az együttes karmestere Fotó: Gál Edit Kongresszustál Kongresszusig Amennyit megtermelünk M indannyiunk számára egyszerű összefüg­gés : amennyit meg­termelünk, annyit osztha­tunk el, s ez társadalmi mé­retekben éppúgy igaz, mint a kisebb közösségekben. A feladatokról így szólt a nép­gazdaság V. ötéves tervéről a jóváhagyott törvény, me­lyet az országgyűlés 1975. december 18-án fogadott el: „A gazdaságpolitika fő irányvonala a társadalmi termelés hatékonyságának erőteljes növelése legyen. Ennek érdekében gyors ütemben kell fokozni a munka termelékenységét, jobban ki kell használni az álló- és forgóalapokat, s a felhalmozási eszközöket, fo­kozottan kell takarékoskod­ni az energiával, és a ter­melés anyagi ráfordításai­val.” Valamelyest elmarad a tervezettől az ipari terme­lés növekedése, az 1976— 1979-es időszakban évi át­lagban öt százalékot ért el. Ami kedvező: a XI. kong­resszus határozata alapján megkezdődött a termelési szerkezet fokozott átalakítá­sa, ám az irama még — a lehetségeshez és a kívána­toshoz mérten — lassú. Ezekben az esztendőkben vált érzékelhetővé az egyes iparterületek termelésnöve­kedésének különbözősége; a szelektivitás, a differenciáló­dás kezdeti jegyei ezek. Könnyen kimutatható egyes iparcsoportok, ipar­ágak — például a vegyipar, a műszeripar, a híradás- és vákuumtechnikai ipar — át­lagosnál gyorsabb fejlődése, nemcsak a termelés meny- nyiségét, hanem a termelé- kehységet is tekintve. Ez egyébként — a központi irá­nyítás szándékai szerint — tartós folyamat kell hogy le­gyen; ebben az irányban hatnak az 1980. januártól érvényes szabályozók is. Ami megkülönböztetett figyelmet érdemel: a nemzetközi ösz- szehasonlításban gazdaságo­san — versenyképes árukat — termelő vállalatok az ipari átlagot kétszeresen, há­romszorosan meghaladó mér­tékben bővítették eladásai­kat, azaz bizonyították: a nehéz piaci helyzet ellenére is a korszerű áruk értékesí­tése növelhető. A két kongresszus kö­zötti időszakban az ipari termelés a leggyorsabban Szabolcs-Szatmár, Vas, Haj- dú-Bihar megyében nőtt. Lényeges eleme a változá­soknak az állóeszközök ál­lományának bővülése. Itt a sorrend: Hajdú-Bihar, Tol­na, Zala, míg a fölhasznált — ipari — villamos energia mennyisége — ami az adott terület ipará korszerűsítésé­nek egyik jelzője lehet — a legnagyobb iramban Csong- rád, Szabolcs-Szatmár, Haj­dú-Bihar megyében emelke­dett. A közös gazdaságok egy hektár termőterületre jutó termelési értéke — 1978-ban — Pest, Komárom, Bács- Kiskun megyében a legma­gasabb, a legalacsonyabb Borsod, Nógrád, Zala megyé­ben. A fontosabb növények egy hektárra számított ter­mésátlaga a két kongresz­szust összekötő években erő­teljesen nőtt a búzából Szol­nok, Veszprém, Pest, Hajdú- Bihar, a kukoricából Szol­nok, Tolna, Veszprém, Za­la, a burgonyából Baranya, Békés, Fejér megyében. A száz hektár mezőgazdasági területre felosztott szarvas­marha-állomány Vas, Győr- Sopron, Zala megyében, a sertéseké Békés, Tolna, Csongrád gazdaságaiban a legnagyobb. A mezőgazda­ság gépesítése Nógrád és Zala megyében bizonyult a legfrissebb tempójúnak, míg az öntözött területet nagy iramban Győr-Sopron­ban és Bács-Kiskunban bő­vítették. Még az előbbi, vázlatos adatok, jellemzők birtokában is megállapíthatjuk, hogy a két kongresszus közötti idő­ben a korábbinál sokkal na­gyobb szerephez jutottak a területi adottságokhoz jól il­leszkedő fejlesztések. A ter­melők — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — fokozott figyelmet fordítot­tak a gazdálkodás intenzív jellegét erősítő tartalékfor­rások feltárására és haszno­sítására. Négy év alatt jelentősen túlléptük a középtávú terv előirányzatát a külkereske­delmi behozatalnál, ugyan­akkor a tervcéloktól elma­radtunk a kivitelben. Ez — ismeretes — erőteljesen be­folyásolta a népgazdaság egyensúlyi helyzetét, s a cserearányok számunkra kedvezőtlen változásával együtt, határozott intézke­déseket követelt a kedvező átalakulások érdekében. A szocialista országokkal foly­tatott gazdasági együttmű­ködés lényegesen bővült ezekben az esztendőkben — az áruforgalom egészének növekedését jóval megha­ladta a kooperációban és szakosítási egyezmények alapján gyártott termékek értékesítése —, s legnagyobb partnerünk változatlanul a Szovjetunió. D külkereskedelmi te­vékenységben 1979- ben mutatkozó ked­vező változások és kezdeti eredmények még inkább aláhúzzák annak a feladat­nak a realitását, amelyet az MSZMP Központi Bizottsá­ga kongresszusi irányelvei­ben így fogalmaztak meg: „A nemzetközi munkameg­osztásban való hatékonyabb részvétel nagy feladatokat ró a külkereskedelemre: váljék szorosabbá a terme­lő és a külkereskedelmi vál­lalatok együttműködése, nö­vekedjék közös érdekeltsé­gük, erősödjék a szállítási fegyelem, javuljon a piaci munka, a termelő és a ke­reskedelmi tevékenység gyorsabban és rugalmasab­ban kövesse a piac válto­zásait.” Mészáros Ottó Küzlekedésbiztonsági nyílt nap A tavasz beköszöntésével a közutakon megélénkült a forga­lom, mind több autós veszi elő a garázsból gépkocsiját. Közle­kedésbiztonsági szempontból megnyugtató, ha hosszabb állás után mindenki átvizsgálja, vagy átvizsgáltatja járművét. A KPM Autófelügyelet Békés megyei Közlekedésfelügyelet dolgozói március 22-én és 23-án, szomba­ton és vasárnap, Békéscsabán közlekedésbiztonsági nyílt napot rendeznek. E két napon reggel héttől, egy óráig, de amennyiben igény mutatkozik rá tovább tar­tanak ügyeletet, mely keretében díjtalanul, hatósági vizsga sze­rűen átvizsgálják a magánautó­kat, a hibákra felhívják a tu­lajdonosok figyelmét. Azokat a gépjárműveket, amelyeknek a közeljövőben, egy-két hónap múlva lejár a műszaki vizsgája, s az átvizsgáláson a jármű mű­szaki állapota megfelel az elő­írásoknak, úgy a helyszíni befi­zetés után a műszaki vizsgát so­ron kívül elvégzik. A KPM Autófelügy.elet megyei Közleke­désfelügyelet dolgozói így kíván­ják a közúti közlekedés bizton­ságát elősegíteni, fokozni.

Next

/
Thumbnails
Contents