Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

NÉPÚJSÁG

1980. március 2., vasárnap

(Folytatás a 6. oldalról)

d) Emelkedett a gazdaság pártirányításának színvonala, fokozódott hatékonysága. A pártszervek munkájában a gazdasági munka irányítása és szervezése kiemelt jelentőséget kapott. A testületek — a Központi Bizottság határozatai alapján — foglalkoztak a termelési szerkezet korszerűsítésének, a mezőgazdaság és élelmiszeripar, az építő- és építőanyag-ipar helyzetével, feladataival. Rendszeresen meghatározták az éves gazdaságpolitikai feladatokat és ellenőrizték azok teljesítését. Szükség szerint áttekintették a gazdaság egy-egy nagyobb jelentőségű területét (munkaerő-gazdálkodás, beruházás, közlekedés, áruellátás, veszteségesen gazdálkodó termelőszövetkezetek).

Az állami irányítás és a megyében fontos szerepet betöltő szövetkezeti szövetségek munkája is fejlődött. Különösen a mezőgazdaság irányításának, szervezésének területén történt jelentősebb változás. A termelő- szövetkezetek állami felügyeletének megyei szintre emelése zökkenőmentesen történt, s a kezdeti tapasztalatok kedvezőek. A tsz területi szövetségek elősegítették a megye gazdaságpolitikai feladatainak végrehajtását. Az előző pártértekezlet kezdeményezése alapján fokozatosan kialakultak a mezőgazdasági tájkörzetek. Erősödött az ipari és a kereskedelmi szövetkezetek szövetségeinek gazdaságpolitikai tevékenysége, koordináló szerepe is.

A gazdasági területen dolgozó káderállomány megfelel a növekvő követelményeknek. A négy év alatt elért eredmények, az utóbbi időben kibontakozott kedvező változások ezt egyértelműen bizonyítják. A beszámolási időszakban a kádercserék és a szervezett képzés, továbbképzés következtében emelkedett a gazdasági vezetés színvonala. A növekvő feladatok azt igénylik, hogy:

— a vezető, irányító munka még jobban igazodjék a követelményekhez;

— a pártszervezetek gazdaságszervező, ellenőrző

munkája következetesebben, hatékonyabban érvényesüljön;

—• a vállalati, a szövetkezeti vezetésben erősödjön a közgazdasági szemlélet, nagyobb figyelmet fordítsanak a középvezetői gárda, a közvetlen termelésirányítók alkalmasságának fejlesztésére, erősítésére.

4. AZ

ÉLETKÖRÜLMÉNYEK

ALAKULÁSA

A két kongresszus közötti időben megyénk lakosságának életszínvonala és élet- körülménye a gazdasági feltételekkel összhangban alakult.

a) A lakosság főbb forrásokból származó készpénz- bevétele 1975-höz képest várhatóan 38 százalékkal emelkedik. A fogyasztói árszínvonal növekedése folytán a reáljövedelem üteme csökkenő. A bér és bérjellegű jövedelmek — a fogyasztói árakkal párhuzamosan — gyorsuló ütemben nőttek. A mezőgazdasági termékek értékesítéséből származó jövedelmek tendenciája — évenkénti ingadozás mellett — emelkedő volt és ütemében lassult, de így is gyorsabb az átlagosnál.

A munkások, szövetkezeti parasztok és más rétegek jövedelmei a négy évet tekintve megközelítően azonos mértékben emelkedtek. Ebben nagy szerepe volt az 1977-ben elrendelt központi bérintézkedéseknek — a műszakpótléknak, egyes nem termelő területeken a bérek emelésének — és az áremelés 1979. évi kompenzációjának. Az életszínvonal alakulása — a nehezebbé vált feltételek közepette is — olyan eredmény, ami nem lebecsülendő. Indokolt azonban: ••

— az anyagi ösztönzés funkciójának további erősítése;

— változtatni a bérnövekedés és a vállalati eredmény közötti kapcsolat lazulásának tendenciáján;

— visszaszorítani a vállalatok közötti és a vállalaton belüli béregyenlősdire irányuló szemléletet;

— növelni a telesítmény- követelményekhez, főleg a minőségi mutatókhoz kötött bérezés arányát.

b) A lakossági fogyasztás — értékét tekintve, folyó áron — a jövedelmeket meghaladó 46 százalékkal növekedett. Ezt a takarék- betétek lassuló növekedése, a nagyobb áruvásárlási hitelállomány tette lehetővé. A növekvő forgalmat jelentős — bár a tervtől elmaradó — bolti és vendéglátói hálózatbővülés biztosította. Az új kereskedelmi létesítmények a települések alapellátását, valamint a városok és vonzáskörzetük iparcikkellátását szolgálják. Ilyenek Békéscsabán az Univer- zál Áruház és ÁFÉSZ Bútoráruház, s más városokban a szakbolthálózat fejlesztése. A kiskereskedelmi hálózat 19 százalékkal, a vendéglátóhálózat 12 százalékkal bővül az év végéig.

A forgalomnövekedés nagyobb részét a korszerűbb áruértékesítési módszerekkel, jobb szervezéssel biztosították. A kereskedelmi ellátásban, a felvásárlásban és az ipari tevékenységben egyaránt növekedett az ÁFÉSZ-ek szerepe.

A lakossági szolgáltatás növekedésének üteme évente 12 százalékos volt, meghaladta az áruforgalom emelkedését. Ennek is jelentős szerepe volt az élet- körülmények javításában. Az ipari szolgáltatások fejIII. Hz ideológiai és kulturális élet

1. IDEOLÓGIAI ÉS PROPAGANDAMUNKA

a) A megye ideológiai arculatát a kedvező tendenciái erősödése jellemzi. Növekedett a marxizmus—leni- nizmus befolyása, az elméleti tudás, a politikai műveltség tekintélye. Tömegméretűvé vált a szocializmus céljaival való azonosulás, a párt politikai irányvonalának és gyakorlatának helyeslése. A nemzetközi ideológiai harc fokozódása hatására a párttagság és az aktívan politizáló lakosság körében erőteljesebb az érdeklődés az ideológiai kérdések iránt.

Erőteljesebbé vált a pártszervek eszmei harca a polgári, kispolgári ideológiák, a tudománytalan világnézetek ellen. Fokozták nevelőtevékenységüket a szocialista közgondolkodást sértő nézetekkel és magatartással szemben. A párt belső életében is növekedett az ideológiai aktivitás, az ideológiai egység erősítésére irányuló törekvés.

A megye politikai, gazdasági, kulturális életében tovább nőtt a megye munkásságának súlya. Vezető szerepének megítélésében tovább szilárdult az a meggyőződés, hogy szocialista fejlődésünk elválaszthatatlanul összeforrt a munkásosztály érdekeinek megvalósulásával.

Erősödött a szocialista ha- zafiság és a proletár internacionalizmus érzése. Ez kifejezésre jut az eredmények tudatosabb megbecsülésében, a szűkebb környezetért való önzetlenebb munkálkodásban. Teret hódít az a felismerés, hogy a szocialista ha- zafiság cselekvő hazafiság.

Tudatos az a felfogás, hogy népünk sorsa, nemzetünk gyarapodása elválaszthatatlan a Szovjetunió, a szocialista országok sikereitől, támogatásától, a közös erőfeszítésektől. Gond viszont, hogy nem kellő hatékonysággal kerül bemutatásra a szocialista országok élete, elért eredményei, a szocialista országok és hazánk együttműködése.

Az utóbbi évek nevelő munkájának nem kis eredménye, hogy a megyében is erősödik a szocialista köz- gondolkodás, a dolgozók társadalmi felelősségtudata, a

lődése — ezen belül a gépkocsival és más tartós fogyasztási cikkekkel kapcsolatos szolgáltatások növekedése — dinamikus volt. Az építőipari és lakáskarbantartási szolgáltatások elmaradnak az igényektől. Mivel a magánkisipar adja a szolgáltatások teljesítményértékének 52—54 százalékát, továbbra is indokolt — a lakossági igények kielégítése érdekében — a saját munkájából élő kisiparosok támogatása.

c) Erőteljesebb ütemben fejlődött az V. ötéves tervben a megyében a lakás- és kommunális ellátás. A középtávú tervben előirányzott 15 ezer lakásból az eltelt évben az időarányosnál több lakás épült. A tervciklus végéig várhatóan 17 300 lakás épül meg. A lakások nagyobb hányada a városokban valósul meg, de a lakás- helyzet feszültsége így is fennmarad. Az állami lakások aránya valamelyest növekedett a mostani tervciklusban, de az új otthonok több mint 80 százaléka továbbra is magánerőből — családi és társasházformában — épül. Az is eredmény, hogy évről évre csökkent a megszűnő lakások száma, ily módon a lakásszaporulat meghaladja a tervezettet.

A lakásépítés együtt járt a kommunális hálózat bővítésével. Több mint 500 kilométer új vízvezeték került megépítésre, bővült a csatornahálózat. A vezetékes gázellátásba bekapcsolt lakások száma 50 százalékkal nőtt. Mindemellett a közműépítés csak akadozva tudta követni a lakásépítést Békéscsaba, Békés, Gyula szennyvíztisztító kapacitása 200 százalékkal van terhelve.

közélet tisztasága. Mindenekelőtt a kommunisták érzékenysége fokozódott a fejlődést fékező jelenségek ellen, rájuk jellemző a kritikai hang, a társadalmi élet visszásságainak bírálata. Elismerik, hogy a megyében is egyre több azoknak a száma, akiknél a szocialista értékrend a meghatározó a munkában, a közéletben és a családban, de látják a gondolkodás- és a szokásrend- szer alakításában tapasztalható ellentmondásokat is.

A nevelő munka hatékonyságát csökkentik a múltból örökölt és tovább élő, visz- szahúzó hagyományok, a vallás még meglevő befolyása, a bővülő idegenforgalom negatív hatásai, a megye földrajzi adottságai, amelyekkel szükséges a továbbiakban is számolni.

Elevenen él még a burzsoá ideológia maradványa, a nacionalizmus, különösen kispolgári körökben, bár nyílt politikai nacionalizmus nincs a megyében.

Az anyagi, tudati fejlődés, és az ideológiai, politikai nevelő munka eredményeként visszaszorult a vallás világnézeti befolyása. Csökkent a szertartásokon részt vevők és az egyházi szolgáltatásokat igénybe vevők száma. Az iskolai hitoktatásra a tanulók mindössze 0,7 százaléka jelentkezett. A megyében az egyházi hitélet csökkenése gyorsabb ütemű az országos átlagnál, de a vallásos élet gyakorlása mind számszerűségében, mint aktivitását tekintve a megye településein eltérő képet mutat. Áz egyház befolyása az idősebb korosztály egy részénél, a vallásos szülők által befolyásolt kisszámú ifjúságnál és az értelmiség egy szűk körénél tapasztalható. Kis részük mint szokásrendet, közvetlen környezetük hatására gyakorolja. Valamelyest aktívabb viszont a szabad- egyházak hitéleti tevékenysége. A hívők egyenrangú állampolgárként döntő többségben tevékenyen vesznek részt a szocializmus építésében, a közéletben. Ez abból is fakad, hogy az állam és az egyházak viszonya rendezett, a párt, s az állam egyházpolitikája következetes.

A pártszervek és -szervezetek mind határozottabban fellépnek a jogtalan haszon- szerzési és spekulációs törekvések, a munkanélküli jövedelemszerzés, a nyerészkedés ellen. Ebben különösen megkövetelik a párttagság személyes példamutatását. Küzdenek a káros, szocialista építőmunkánkat nehezítő szemlélet, az egyenlőség negatív értelmezése, az egyenlősdi ellen, amely kedvez a középszerűségnek, akadályozza a képességek kibontakozását, társadalmunk dinamikus fejlődését. Ideológiai életünk feladatai szorosan összefüggnek társadalmi érdekeinkkel, szocialista építőmunkánkkal :

— a pártszervezetek a figyelmet a legfontosabb eszmei és erkölcsi kérdésekre összpontosítsák;

— neveljék és befolyásolják környezetüket a közélet tiszteletben tartására, szolgálatára, a munka becsületének növelésére, a közösségi szellem erősítésére;

— segítsék elő a szocialista módon élő, gondolkodó és dolgozó embertípus kinevelése és általánossá tétele folyamatának meggyorsítását.

b) A pártpropaganda eredményesen szolgálta a párt előtt álló feladatok megvalósítását, a XI. kongresszus határozatainak végrehajtását. Elősegítette a társadalmi, a gazdasági előrehaladás és a nemzetközi helyzet összefüggéseinek, fejlődési tendenciáinak megértését. Nagyobb fiveimet fordított a politikai munka tapasztalatainak tanulmányozására, jobban kapcsolódott a társadalmi, politikai gyakorlathoz, a párttagságot foglalkoztató kérdésekhez.

A pártoktatásban előtérbe kerültek az oktató-nevelő munka minőségének és hatékonyságának kérdései. A párttagság körében mindjobban elmélyült az a felismerés, hogy társadalmunk előrehaladásában növekszik az eszmei megalapozottság és meggyőződés, a szocialista közgondolkodás szerepe.

A tömegoktatás hatóköre céljának és feladatának megfelelően bővült. Tízezerrel növekedett a párt- és tömegszervezeti politikai oktatásban részt vevők száma. A legutóbbi pártoktatási évben

27 ezer 769 párttag és 10 ezer 685 pártonkívüli hallgatója volt a pártoktatásnak. A tömegszervezeti politikai oktatásban csaknem 47 ezer fő volt a résztvevő, zömmel pártonkívüliek.

A pártoktatás propagandistáinak 45 százaléka egyetemi vagy főiskolai, 78 százaléka felső- vagy középfokú politikai iskolai végzettségű. E fontos pártmegbízatást végzők 41 százaléka párt- vagy tömegszervezeti,

28 százaléka gazdasági vagy állami vezető.

Az elmúlt években emelkedett a KISZ-ben folyó politikai képzés rangja. Ennek eredményeként sikerült a szervezeti és a tartalmi munkában előrehaladni. A szak- szervezeti oktatásban minőségi változást eredményezett a szervezeti és tartalmi keretek módosítása. A HNF politikai ismeretterjesztésében nőtt a középkorosztályúak, a nők és a fiatalok részvétele. Űj réteg bekapcsolódását

eredményezte a KIOSZ alap- szervezeteméi folyó politikai oktatás.

A káderképzés és továbbképzés bázisa az Oktatási Igazgatóság. Tárgyi, személyi feltételei kialakultak,

emelkedett a tartalmi munka színvonala. A beiskolázás a megye politikai igényeinek megfelelően tervszerűbbé vált, a párt káderképzési elvei szerint történik. 1975-től a pártiskolai és esti egyetemi tanfolyamokon 6 ezer

500-an végeztek. Többségük propagandista vagy különböző társadalmi, gazdasági, politikai funkciót tölt be. Növekedett az oktatásban részt vevők között a fizikai dolgozók és a fiatalok aránya.

Az alapfokú káderképzés — a határozatban előírt követelmények szerint — jól szolgálja a helyi párt- és mozgalmi szervek kádereinek és aktivistáinak felkészítését és továbbképzését. A kétéves esti középiskolák általánossá váltak a megyében. A pártpropagandában arra kell törekedni, hogy:

— időszerűsége, politikai kérdésekre való reagálása javuljon és gyorsabb legyen;

— az esti egyetemi felvételek még jobban a szükségletekhez igazodjanak, s a követelmények növekedjenek;

— a speciális továbbképző tanfolyamok beiskolázása tervszerűbbé váljon, színvonala emelkedjék.

2. AZ AGITÁCIÓS MUNKA

a) A párt agitációs munkája betölti feladatát, jól szolgálja a párt politikáját. Az emberek figyelmét a lényeges összefüggésekre irányítja, válaszol kérdéseikre, mozgósít a megye előtt álló célkitűzések megvalósítására. Az agitáció érzékenyen reagál a közhangulat megnyilvánulásaira.

Az elmúlt években az agitáció megkülönböztetett figyelmet fordított a gazdasági építőmunkára, a nemzetközi élet eseményeire. Szervezeti rendszere kialakult, átfogja a megye minden rétegét. Alkalmas arra, hogy a párt politikáját terjessze, védje, s tájékoztasson a belpolitikai és külpolitikai élet aktuális kérdéseiről.

A párttagság többsége jól képviseli, terjeszti a pártpolitikáját és mozgósít annak végrehajtására. Azonban nem fejlődött a lehetőségeknek és szükségleteknek megfelelően vitakészsége. ök sem használják ki kellően a szocialista demokrácia intézményes fórumait.

A nártszervek és -szervezetek az utóbbi években tudatosabban végezték agitációs munkájukat. Nőtt a társadalmi aktívák és a munkacsoportok száma. Kibontakozott az agitációs és propagandaközpontok és -csoportok tevékenysége, melynek keretében 46 ágit. prop.-köz- pont és 436 csoport tevékenykedik. Az agitáció személyi feltételeit javította, hogy az elmúlt 5 év alatt közel 1500- an vettek részt az agitáció módszertani speciális továbbképző és megyei szervezésű tanfolyamain.

Az agitációban fontos szerepet töltöttek be a pártnapok, amelyek iránt az érdeklődés megnövekedett, s az aktivitás fokozódott.

A szóbeli agitáció szervezett eszközeként működik a politikai vitakör. Jelenleg 510 csoportban 8500 résztvevő foglalkozik a kiscsoportos agitáció és agitátorképzés érvanyagának közvetítésével. A vitakörök gazdagabbá, szervezettebbé tették a párt- alapszervezetekben a politikai agitációt. Sokat fejlődött a szemléltető agitáció is.

b) A politikai ismeretek terjesztésében, a közvélemény formálásában nagy feladatot tölt be a sajtó. A Békés megyei Népújság, valamint a Szövetkezeti Élet jól segítette a társadalom- politikai, gazdasági, kulturális élet megyei feladatainak megvalósulását. Űj, korszerű formában, napi 51 ezer példányban jelenik meg. Figyelmet érdemel a magyar nyelven megjelenő szovjet lapok terjesztése, hasznosítása, amelyből az országos átlagnál jóval több példányszám talál olvasóra.

Minőségi változás következett be a politikai irodalom terjesztésében. Évről évre emelkedett a terjesztett kiadványok mennyisége és értéke. Lassan, de emelkedik a pártfolyóiratok példányszáma is.

c) Az elmúlt időszakokban fontos szerepet és rangot kapott a politikai információs munka. Kialakult a megye társadalmi, gazdasági helyzetét tükröző információs rendszer. Javult a jelzések tartalmi színvonala. Előtérbe kerültek a gazdasági, gazdaságpolitikai információk. E munkának a pártszervezetekben megfelelő rangja van, azonban nem mindenütt kezelik a politikai információt a vezetés szerves részeként.

d) A megyében szép számmal — jelenleg 63 — alakultak MSZBT-tagcsoportok. Közöttük találhatók a megye legnagyobb ipari üzemeinek, állami gazdaságainak, termelőszövetkezeteinek, élenjáró intézményeinek és tanintézeteinek dolgozói. A kollektívák munkájában kevesebb a formális elem, és egyre nagyobb teret kapnak a barátsági munka minőségi jegyei. Az aktivisták lelkes munkájának is köszönhető, hogy nőtt az MSZBT tömegbefolyása. A pártszervezetek és -szervek irányításával az MSZBT- tagcsoportok munkája szerves része a helyi politikai életnek.

e) A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség eszméjének megvalósulását szolgálják a megye külkap- csolatai.

Tovább erősödtek, szélesedtek, tartalmában kiteljesedtek a testvérmegyei kapcsolatok a Szovjetunió Pen- za megyéjével. A politikai és kulturális kapcsolatokon túlmenően rendszeressé váltak a szakmai tapasztalatcsere jellegű látogatások, testvérvárosi látogatások, csereüdültetések, levelezések. Tartalmas kapcsolat alakult ki az SZMT-vel és a KISZ megyebizottságával. Az elmúlt tíz év alatt közel másfél ezer Békés megyei dolgozó járt Penzában. Kapcsolatainkat az őszinteség, egymás jobb megismerése, s a barátság további mélyítésének szándéka jellemzi. A lehetőségek továbbra is széles körűek, továbbfejlesztésükre következetesen törekszünk.

Tartós barátság köti hosz- szú évek óta megyénket a szomszéd Román Szocialista Köztársaság Arad megyéjéhez. A politikai kapcsolatok

(Folytatás a 8. oldalon)

Jelentős szerepet tölt be a marxizmus—leninizmus ideológiájának oktatásában, terjesztésében a Békés megyei Oktatási Igazgatóság