Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

o

l?l3U»)kf‘Tti

1980. március 2., vasárnap

Az elmúlt esztendőben új, modern üzemcsarnokot adtak át Csorváson a HÓDIKÖT helyi telepén. A község asszonyai most már kulturált körülmények között dolgozhatnak

(Folytatás az 5. oldalról)

években csökkent. Az üveggyártás az ingadozások ellenére gyorsan nőtt. Az üvegipar várhatóan túlteljesíti V. ötéves tervét.

A könnyűipar mennyiségi növekedése lényegesen lassúbb volt a tervezettnél. A tervidőszak közepén piaci feszültségek jelentkeztek a külföldi és belföldi beszerzés és értékesítés területén egyaránt. Ez kikényszerítette a termékszerkezet gyorsabb változását, a mennyiség növelése helyett az értékesebb cikkek arányának fokozását. Az ágazaton belül jelentős eltérések vannak, de általában nőtt a termelési érték, fokozódott a tőkés export, emelkedett a hazai alapanyag felhasználása. A nyomdaipar termelése meny- nyiségében is dinamikusan növekedett. A többi ágazatban az általános tendenciák mellett igen eltérő minőségű és kevésbé korszerű termékek is vannak.

Az élelmiszeripar fejlődése a Központi Bizottság 1978. március 15-i határozata által kijelölt úton halad. Az— ágazat termelőkapacitása és létszáma — elsősorban a Gyulai Húskombinát termelésbe lépésével — gyors ütemben nőtt. Ez lehetővé tette a középtávú terv előirányzatainak túlteljesítését.

A termelés várhatóan 50 százalékkal nő. Kiemelkedő szerepe volt ebben a folyamatos mezőgazdasági nyersanyagháttér biztosításának.

A központi célokkal összhangban mérséklődött a baromfiipar növekedési üteme. Kisebb ingadozásokkal, de gyors ütemben nőtt a tartósítóipar és a cukoripar termelése. A jelentős kapacitás- növelés ellenére — a gabonatermelés gyors emelkedése miatt — feszültségeket okozott a gabonaipar és — a nagy termések esetén — a tartósítóipar fogadóképessége, tároló-feldolgozó kapacitásának elégtelensége. A termékszerkezet ebben az ágazatban is korszerűsödött, főleg a külföldi piacokhoz igazodott jobban.

Az építőipar teljesítménye a tervezettől elmaradt. A kapacitás hiányosságai hátráltatják a megye gazdasági fejlődését. Az ágazat kapacitásnövelését szolgáló beruházások a tervezettnél ké- sőbo kezdődtek és mérsékeltebbek. Lassította a termelés ütemét a vissza-visszaté- rő anyaghiány. Az Állami Építőipari Vállalat dolgozói egy hányadának átirányítása az országosan kiemelt beruházásokra — Paksi Atomerőmű, budapesti építkezések — az amúgy is meglevő feszültséget növelte. Mindezek ellenére a megyei építőipar korszerűsödött, teljesítőképessége fokozódott, emelkedett az előre gyártott

elemek, a könnyűszerkezetes építési mód aránya. Ez a tendencia a gépesítés növekedésével együtt gyorsította a termelékenység emelkedését, javította az építőipari dolgozók munkakörülményeit.

A növekvő követelményeket figyelembe véve az ipar előtt az alábbi feladatok állnak:

— következetesebben és konkrétabban kell munkálkodni a gazdasági hatékonyság kritériuma alapján a termékszerkezet váltásán;

— az építőanyag-iparban szükséges a durvakerámia-, az üveg- és szigetelőanyag- gvártás kapacitásának rekonstrukciós bővítése;

— erősíteni indokolt az

azonos vagy kapcsolódó profilú üzemek, főleg az ipari szövetkezetek termelési

e°''üttműködését;

— a könnyűiparban a gyorsan változó igények miatt az átlagosnál is nagyobb rugalmasságra, alkalmazkodásra van szükség;

— az élelmiszeriparban a magasabb fokú feldolgozottság, a szélesebb választék irányába szükséges a termékszerkezetet módosítani;

— az építőiparban a gépesítés növelése, a korszerű technológiák bevezetése és folyamatos megújítása a feladat;

— javítani kell az építőipari szervezetek közötti együttműködést, a kapacitások jobb elosztását.

b) A megye mezőgazdaságában a jelentős beruházások, társulások és néhány területi egyesülés eredményeként fokozódott a termelés koncentrációja. Jelenleg 7 állami gazdaság, 83 termelőszövetkezet és 2 szak- szövetkezet működik. Az üzemek átlagos mérete megfelel a mai technikai és szervezettségi követelményeknek. A termelés színvonalában az állami és szövetkezeti szektor között — azonos természeti feltételek mellett — nincs lényeges különbség.

Továbbra is fontos — sőt néhány ágazatban döntő — szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságoknak. Nagy eredmény, hogy ezeknek a gazdaságoknak a termelését — a szorosabb integrációs kapcsolatok segítségével — nemcsak szinten tartani, hanem növelni is sikerült.

A mezőgazdaság fejlődésében fontos szerepük volt a termelési rendszereknek. A rendszerek tevékenységének országos vizsgálata alapján folyamatban van a megyei székhelyű rendszerek átszervezése, tevékenységük szélesítése; lucernatermesztés, rizstermesztés, juhtenyésztés, sertéstenyésztés. A megye mezőgazdasága az országosnál kedvezőbben fejlődött, és az időjárás okozta nehézségek ellenére az öt évre előirányzott 17—19 százalékos növekedést megközelítően eléri. Javult a mezőgazdasági termelés és élelmiszeripari kapacitás összhangja, bár a feszültségeket még nem sikerült teljesen felszámolni.

A termőföld védelme érdekében az utóbbi két évben felgyorsult és komplexszé vált a meliorációs tevékenység, a vízrendezés és talaj- javítás. A mélylazítás egyre inkább a termeléstechnika részévé vált. Mindezek ellenére a kedvezőtlen elosztású és nagy mennyiségű csapadék folytán növekvő volt a belvíz miatti vetetlen terület, különösen a Körösök völ- pvében és a mezőkovácsházi járás területén. A mezőgazdaságilag művelt terület csökkenése mérséklődött.

Az átlagosnál gyorsabban fejlődött a társulások munkája, szélesedett a tevékenységi körük, megnőtt a taggazdaságok száma. A Békés megyei társulások országos viszonylatban is példamutató módon valósították meg tevékenységükben a népgazdaság, az alapító üzemek és saját dolgozó kollektívájuk érdekeinek összhangját.

a fejlődés forrásaként számon tartott társulások a Központi Bizottságnak a már említett határozata alapján egy teljesen új formával, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesüléssel bővültek. Az egyesülés működése

— bár még kísérleti szakaszban van — eredményes. Koordináló munkája nyomán erősödött a taggazdaságok szakosodása, nőtt a fő profilt képező tevékenységek aránya, korszerűsödtek a termelési módszerek. Az egyesülésben részt vevő élelmi- szeripari vállalatok nyersanyagszükségletének nagy többségét ma már a mező- gazdasági tagüzemek elégítik ki. Elkezdődött az alaptevékenységet segítő szolgáltató- hálózat kiépítése.

Jelentős központi támogatással — szintén a titkársági határozat alapján — folyik a Mezőhegyesi Állami Gazdaság rekonstrukciója. A gazdaság termelési értéke megközelítette az 1 milliárd, nyeresége a 100 millió forintot. A műszaki színvonal emelése, s a gazdaság szellemi bázisa pozitívan hat ki környezetére.

A mezőgazdasági termelés növekedése kizárólag a termelékenység emelkedéséből származott. A foglalkoztatottak száma 4500 fővel csökkent. A csökkenés fokozatosan lassult, sőt 1979-ben megállt. A munkaerő szak- képzettsége viszont jelentősen növekedett.

A termelés állóeszköz-állománya a beszámolási időszak elején igen gyors ütemben, később mérsékeltebben bővült. A gépesítettség színvonala folyamatosan javult, a tervezettnél nagyobb mértékben bővültek a termelést kiszolgáló létesítmények; utak, tároló-, szárító-, szociális és más épületek. A tervezettnél lassúbb volt a nagyüzemi állatférőhelyek létesítése és az öntözés fejlesztése.

A megye mezőgazdaságának eredményességét hátrányosan befolyásolta, hogy a gyengébb adottságú, főleg a Körösök völgyében gazdálkodó üzemek körében évről évre visszatérő jelenség a veszteséges gazdálkodás. Ezekben az üzemekben a termelés növekedése csak a megyei átlag 60 százalékát éri el. Évente 6—8 gazdaságban költségvetési segítséggel kellett biztosítani a gazdálkodás folytatásának feltételeit.

A mennyiségi növekedés nem járt együtt a hatékonyság kellő javulásával. Nem csökkentek az azonos feltételek között működő üzemek eredményeinek különbségei. Az eszközkihasználtság, a költségszint alakulása kedvezőtlen. Különösen gyorsan

— a termelést meghaladó ütemben — nőtt az ipari anyagok és energiahordozók felhasználása. Elsősorban ezzel függ össze a bruttó jövedelem stagnálása. A jövedelem felosztása során

— az indokolt mértékű személyi jövedelem emelése mellett — csökkenő tendenciát mutat a fejlesztési alap. Tovább tart egyes ágazatok üzemek közötti színvonalának elmaradása. A dinamikus termelésnövekedésben — elsősorban az állattenyésztésben — a tervezettnél kigebb a mezőgazdasági nagyüzemek aránya. A sertéstenyésztésben a kisgazdaságok kerültek mennyiségi túlsúlyba, ami alapvetően pozitív, ám van realitása annak, hogy a ciklikusság elemeit rejti magában. Ezért politikai ügy is, hogy e gazdaságok termelési biztonságát torzításmentesen fenntartsák.

A mezőgazdaság főágazatai közül — a tervtől eltérően — a növénytermelés növekedése kisebb, az állat- tenyésztésé nagyobb volt. A növénytermesztésben továbbra is a gabonatermesztés a meghatározó. A búza és a kukorica hozama és termés- mennyisége — az időjárás okozta nehézségek ellenére is — növekvő tendenciájú. Emelkedett a cukorrépa-termelés színvonala, és — tavaly — a napraforgó-termelés is igen eredményes volt. Folyamatos volt a zöldségtermelés fejlődése, a felvásárlási igényekkel összhangban stabilizálódott a vetés- területi a hozamok emelkedtek. A tervezettnél gyorsabban fejlődött a vetőmag- termesztés. A rizstermesztés és a szálastakarmány-ter- mesztés színvonala elmaradt a lehetőségektől és a követelményektől.

Az állattenyésztés állományában, a termelésében, a fajlagos mutatókban dinamikus volt a fejlődés. A sertés- állomány évről évre nőtt, és az elmúlt évben tartósan meghaladta az 1 millió darabot. A hízósertések értékesítésének növekedése az állománylétszámnál is gyorsabban emelkedett, ami a javuló szaporulati mutatókat, a kedvezőbb egészségügyi körülmények betartását jelzi. A múlt évek piaci nehézségei miatt lassult a baromfi- tenyésztés növekedése, de a megyében még így is a második legnagyobb állattenyésztési ágazat maradt. A szarvasmarha-tenyésztésben pozitív fordulat állt be, az állomány növekedett. Gyorsan és egyenletesen emelkedett a tejtermelés, évi 4—5 százalékos ütemben. A juhállomány mintegy 25 százalékkal gyarapodott, ennél is gyorsabban nőtt a vágójuh- és gyapjúértékesítés. Növekedett a tőkés piaci export szempontjából jelentős kisállattenyésztés. Az állattenyésztés fejlődése a férőhely-kihasználás gyökeres javítása, és a fajlagos takarmányfelhasználás csökkenése mellett következett be. A mezőgazdasági üzemek fontos feladata:

— a szűkösebb fejlesztési lehetőségek ellenére is biztosítsák a dinamikus növekedési ütemet, főleg a növénytermesztésben ;

— folytassák a meliorációs program végrehajtását, a vetetlen területek csökkentését;

— a melléküzemági tevékenység bővítésével javítsák a foglalkoztatottság egyenletességét, növeljék bevételeiket ;

— a termelés és gazdálkodás területén jobban támaszkodjanak a társulásokban levő előnyökre;

.— komplex, átfogó intézkedésekkel számolják fel a veszteséges gazdálkodást;

— az eddiginél is takarékosabb energia- és anyagfelhasználással is javítsák a gazdálkodás hatékonyságát;

— növeljék a nagyüzemi állattenyésztés részarányát, fenntartva és segítve a kisgazdaságok termelését.

c) A közlekedés-szállítás fejlődése a terveknek megfelelően alakult. Az ágazat ki tudta elégíteni a fokozódó szállítási igényeket. Befejeződött a kis forgalmú, gazdaságtalan vasútvonalak — mintegy 470 kilométer vonalszakasz — felszámolása, a forgalom közútra terelése.

A tervidőszakban befejeződik — a tervezettnél nagyobb költséggel — a megye főúthálózatának szélesítése, erősítése. Az alsóbb rendű utak korszerűsítésének programja csökkenő ütemben valósul meg. Gyorsabban növekedett a közúti járműpark. A forgalom gyorsítását és biztonságát szolgálta a vasúti kereszteződések fénysorompóval való ellátása, a Körös-hidak átépítése. Fejlődtek a közlekedéssel kapcsolatos szolgáltatások, bővült — Szeghalom, Békéscsaba — az autójavító-bázis, több új töltőállomás biztosítja a növekvő üzemanyagigény kielégítését. Jó ütemben halad a vasúti vonalfelújítás. Megalakult a MÁV békéscsabai üzemfőnöksége. A postahálózat korszerűsödött. Békéscsabán felépült az új forgalmi épület, és megkezdődött a posta műszaki fejlesztése.

A szállítási feladatok teljesítése — különösen az őszi idényben — nem volt mentes a zavaroktól. Főleg a vasúti szállítás akadozott, elsősorban, kocsihiány miatt. Ugyanakkor a vállalati tulajdonú közúti járművek kihasználtságának fokozásában — a rendeletek előírásai ellenére — alig sikerült előbbre jutni. A közlekedés további javítása megköveteli, hogy

— a megyei úthálózatának állapotát gyorsabb ütemben korszerűsítsék;

— a tanácsi utak kiépítettségének fokát növeljék;

— több forgalmas vasútállomás — Békéscsaba, Orosháza, Gyula — fogadó- és átbocsátó képességét fokozzák;

— a posta és a hírközlés hálózatfejlesztésének ütemét gyorsítsák;

— a Körösökre vonatkozó hídprogram időben megvalósuljon;

— a vasúti és közúti szállítás szervezettsége, a MÁV, a Volán és a fuvaroztatók együttes erőfeszítésével fokozódjék.

3. A GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS FORRÁSAI

a) A megye beruházási előirányzata az V. ötéves terv időszakára 21 750 millió forint volt, a IV. ötéves terv tényleges teljesítésénél 39 százalékkal több. A terv szerint az ipar és a mező- gazdaság beruházásainak az átlagosnál lassabban, az építőipar és az infrastrukturális. ágazatok beruházásainak az átlagosnál gyorsabban kellett növekednie. A beszámolási időszakban a tervektől való eltérés leginkább a gazdaságnak ezt a területét jellemezte. A tervidőszak közepén évente 11—25 százalékos volt a növekedés, míg 1979-ben és még inkább — várhatóan —

1980-ban jelentős a beruházási tevékenység visszaesése. A hullámzás és az utóbbi évek korlátozásai ellenére a megye beruházási előirányzata — forintban mérve — túlteljesült. A határozatoknak megfelelően módosult a beruházások szerkezete, növekedett a gépberuházások aránya. A kommunális beruházások növekedési üteme egyenletesebb volt, aránya az utóbbi években növekedett.

A beruházások forrás szerinti megoszlása a korábbi tervidőszakhoz képest módosult. Emelkedett az állami támogatás, és csökkent a bankhitel. A hiteligénybevételen belül a megye gazdaságai az átlagosnál ütemesebben vették igénybe a konvertálható exportárualapot bővítő hiteleket, főleg az élelmiszer-gazdaságban.

Jelentősen gyarapodott a termelőágazatok eszközállománya. Két nagy beruházás — a Gyulai Húskombinát, a kardoskúti gáztároló — sikeresen befejeződött. A vállalati fejlesztések közül jelentős a konzervgyári tésztaüzemek, a BÉKÖT békési és sarkadi telepének, a Mezőhegyesi Állami Gazdaságnak rekonstrukciója. Megvalósult a cukorgyárak rekonstrukciójának első üteme, megépült a MOM és az ÉVIG gyára a mezőkovácsházi járásban. Több ezer tehén- és hízóférőhely épült

a mezőgazdaság szakosított telepein.

Az infrastrukturális ágazatokból kiemelkedik a kö- rösladányi duzzasztó és más vízügyi beruházások megvalósulása. Jelentős a békéscsabai Univerzál Áruház felépítése, amely a lakossági ellátást számottevően javítja. A lakásépítés és az ehhez kapcsolódó beruházások viszonylag gyorsan — ha idő- eltolódással is — valósultak meg. A beruházások, fejlesztések visszafogottsága, észszerűbb megvalósítása indokolttá teszi, hogy:

— a beruházási tevékenység tervszerűsége erősödjön;

— az erőket, eszközöket a folyamatban levő beruházásokra koncentrálják;

— a gépberuházások arányát — elsősorban hazai és szocialista importból származó gépekre alapozva — tovább növeljék;

— a beruházók, tervezők, kivitelezők közös érdekeltségének erősítésével csökkenjen a fajlagos költség- növekedés;

— a beruházásban részt vevők biztosítsák a pénzügyi és naturális előirányzatok teljesítésének összhangját.

b) A megye munkaerőforrása csökkent, a munkaerő- helyzet feszültsége fokozódott. Munkaerő-tartalékként gyakorlatilag csak az iskolából kikerülő fiatalok vehetők számításba. A foglalkoztatási szerkezet közeledett az országos ágazati struktúrához, de — azáltal, hogy a megyében magasabb a mezőgazdaság és élelmiszeripar, valamint a könnyűipar aránya — még eltérő. Az iparban dolgozók száma mintegy 2,5 százalékkal nőtt. A közlekedésben, a kereskedelemben és különösen a nem anyagi ágazatokban dolgozók száma dinamikusan emelkedett. A dolgozók szak- képzettsége, szakmai tapasztalata minden ágazatban gyarapodott. Ezek a változások összhangban vannak a középtávú terv előirányzataival. Továbbra is lassú viszont a munkaerő áramlása a hatékonyabban dolgozó üzemek felé, lassú a szakmai összetétel igazodása a termelés igényeihez. Mindezek szükségessé teszik:

— a vállalatok létszámkategorizálásának felülvizsgálatát, a munkaerő szervezett átcsoportosítását;

— a vállalatoknak a munka- és üzemszervezés javítására, a technikai fejlesztésre, a létszám felszabadítására való törekvést;

— az alkalmazottak létszámának felülvizsgálását,

munkájuk hatékonyságának javítását;

— a beiskolázás és továbbképzés hozzáigazítását a megye igényeihez.

c) A munkaverseny-moz- galom a két kongresszus közötti időszakban tovább fejlődött. Jól segítette a társadalmi, gazdasági, kulturális feladatok végrehajtását. Tartalmában és szervezettségében sokszínűbbé vált és igazodott a társadalmi, gazdasági fejlődés előtt álló magasabb követelményekhez. A munkaverseny-moz- galomban élen jártak a szocialista brigádok, melyek tevékenységében a „szocialista módon élni, dolgozni, tanulni” jelszó egyre valóságosabb tartalmat kap.

A XI. kongresszus tiszteletére indított munkaverseny eredményei alapján mintegy 60 brigád, kollektíva részesült országos és megyei elismerésben. E lendület jutott kifejezésre a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyben is. A XII. párt- kongresszusra és hazánk fel- szabadulásának 35. évfordulójára indított munkaverseny is tömegméretűvé vált. A vállalások a hatékonyság, a minőség javítására, a fokozottabb takarékosságra, a munkafegyelem javítására irányulnak. A pártszervezetek irányításával, a szakszervezetek szervezésével a versenymozgalom aktivitása fokozódik, hozzájárul a feladatok jobb végrehajtásához.

(Folytatás a 7. oldalon)