Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-02 / 52. szám
o A megyénkben folyó nagyarányú meliorációs munkák részét képezi a belvízlevezető csatornarendszer kiépítése. Képünkön átereszt helyeznek el Kaszaper határában, az országút alá (Folytatás a 4. oldalról) oktatásban részt vevők 30 százaléka fiatal. A velük foglalkozó propagandisták töobsége pártmegbízatásként végzi munkáját. Az ifjúság nevelését, a velük való törődést az eddigieknél is fokozottabb társadalmi üggyé kell tenni, ezért szükséges: — a fiatalok közéleti aktivitásának erőteljesebb kibontakoztatása ; — az ifjúság képzésének, továbbképzésének rendszeres és szervezett biztosítása; — a fiatalok nevelésében tovább szélesíteni a társadalmi munkamegosztást, hatékonyabbá tenni az irányítást és koordinációt; — az ifjúság aktivitását, cselekvőképességét még inkább társadalmi céljaink megvalósítására összpontosítani. k) A nemzetiségi lakosság társadalmi, politikai általános egyenjogúsága a legteljesebben érvényesül. A párt politikájával fenntartás nélkül egyetértenek, ezért tevékenyen dolgoznak. A párt-, állami, gazdasági- társadalmi szervek testületéiben képviseletük érvényesül. A kulturális egyenjogúság is biztosított. Feltételei mennyiségben és minőségben javultak. A folklórápoló kulturális tevékenységgel együtt hangsúlyt kapott a nyelv- művelés és a szocialista kultúra terjesztése. Gyarapodtak a nemzetiségi klubok, és több nemzetiségi tájház létesült. A nemzetiségi nyelvet oktató intézmények ellátottsági színvonala minden tekintetben jó. Gyulán új román tanítási nyelvű gimnázium létesül. Gyarapodott a városi és községi könyvtárak nemzetiségi nyelvű oktatási és szépirodalmi könyvállománya, s rendszeresen megjelennek a nemzetiségek lapjai is. 2. A TANÁCSOK, az Állami szervek MUNKÁJA, A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA fejlődése. Az állami szervek a me- —’ében is eredményesen dolgoztak az MSZMP XI. kongresszusa, valamint a megyei küldöttértekezlet határozatainak végrehajtásáért. Az ott dolgozó kommunisták értik a párt politikáját, képesek és készek azpk megvalósítására. A párthatározatok állami végrehajtása gyorsabb, körültekintőbb és egyben eredményesebb is lett. A törvényesség szilárd, fejlődik és erősödik a megyében is, A párt jogpolitikai irányelvei megvalósulnak. Az igazságszolgáltató szervek rendszere zavarmentesen, rendeltetésszerűen működik. Csökkentek a társadalmat nyugtalanító nem kívánatos jelenségek. Mindezek ellenére, a gyorsabb előrehaladást, a hatékonyabb munkát zavarják a bürokratikus jelenségek és megnyilvánulások. a) A szocialista demokráciának fontos eleme a választási rendszer demokratizmusa. Az országgyűlési képviselők és tanácstagok választása a közélet fontos eseményévé vált. A választások alkalmával a lakosság politikai aktivitása megnőtt. 1975-ben sok száz választási rendezvényen a választópolgárok egyharmada vett részt. Az elhangzott több mint tízezer vélemény és javaslat mutatja, hogv a lakosság egyértelműen helyesli pártunk célkitűzéseit, az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott pártprogramot nemzeti programként fogadták el a választópolgárok. A képviselők és tanácstagok jelölésében 70 000 választópolgár vett részt, a megválasztásukban pedig a választók 97—98 százaléka. A választók és választottak kapcsolata rendszeresebbé és sokoldalúbbá vált. A lakosság nagyszámú javaslata és megnyilvánulása a helyi politika aktivitásának egyik döntő tényezője lett. Az országgyűlési képviselők, a tanácstagok tevékenységük során — figyelemmel az össznépi érdekre — jól képviselik választóikat. A megye lakosságának döntő többsége törvénytisztelő, becsületesen élő és dolgozó állampolgár. Magatartására az önkéntes jogkövetés, a szocialista állam akaratával való azonosulás a jellemző. Az állampolgári fe- gvelem javult. Az állami szervek munkájában jól ér vényesül az a felismerés, hogy az állampolgár törvényes érdekeinek védelme és érvényesítése egyben állami érdek is. A szocialista állam és az állampolgár viszonya a megyében is rendezett és szilárd. b) A beszámolási időszakban fejlődött és erősödött a tanácsok népképviseleti, ön- kormányzati és államigazgatási jellege. Felelős gazdáivá váltak működési területüknek. A tanácsok mint testületek — mindenekelőtt a megyei tanács — fokozott mértékben és javuló hatékonysággal foglalkoztak a hatáskörükbe tartozó gazdaságpolitikai, társadalompolitikai, valamint a lakosság jobb ellátását szolgáló feladatok megoldásával. A tanácsok testületi munkája fejlődött. A megye településhálózata korszerűsödött. Városaink egy részének közigazgatási határai bővültek. Helyesnek bizonyult, a kisebb községek esetében a közös tanácsú közséeek kialakítása. A városok körül fokozatosan kialakult a városkörnyéki községek rendszere. A járási hivatalok tevékenysége elősegítette a nagyközségi tanácsok munkájának fejlődését, a községi tanácsok rendeltetésszerű tevékenységét. Űj jelenség, hogy Békés, Békéscsaba, Gyula városok párt- és tanácsi, valamint tömegszervezeti vezetői széles körben kibontakozó együttműködést valósítanak meg. Folyamatosan javult az államigazgatás egyszerűsítése és korszerűsítése. Az ügyek 85—90 százalékát a lakosság helyben tudja intézni. Fejlődött az államigazgatás szakszerűsége és kulturáltsága, gyorsabb az ügyintézés. A tanácsok minden szinten javítsák: — az állampolgárok ügyeivel való foglalkozást, az ü"vek gyors intézését; — a szocialista állam érdekeinek védelmét; — az államigazgatás egyszerűsítését. A tanácsok intézményirányító és ellenőrző tevékenysége a kongresszusi határozat végrehajtása ■ nyomán pozitívan fejlődött. Az állami és társadalmi ellenőrzés szervezete kialakult és megszilárdult. Fogyatékosság, hogy a problémákat olykor csak feltárják, de nem szüntetik meg. c) A pártszervek a bűnözés elleni harcot, az igazságszolgáltatás törvényes és hatékony működését politikai kérdésként kezelik. A párt jogpolitikáját a bűnüldöző és igazságszolgáltató szervek- eredményesen váltják valóra. A bűnözés elleni küzdelem szervezettebbé és hatékonyabbá vált. A közrend és közbiztonság szilárd a me- gvében is. A társadalomra nagyobb veszélyt jelentő bűncselekmények száma csökkent. Az állam elleni bűncselekmények elenyészően csekélyek. Eredményesen lépnek fel a rendőri, ügyészi és bírói szervek az emberélet védelmében, hatékonyan üldözik az ember eoészségét, testi épségét súlyosan veszélyeztető magatartásokat. Csökkent az erőszakos bűncselekmények, s a köznyugalmat jelentősen zavaró események száma, amelynek jelentős részét alkoholos állapotban követik el. A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma is csökkent, de a népgazdaság ellen elkövetett bűncselekmények üldözése még nem elég hatékony. Figyelmet érdemel a városi bűnözés emelkedése. Szervezett bűnözés azonban nem alakult ki. A rendőri, ügyészi, bírói szervek tevékenysége törvényes és kiegyensúlyozott. Nagy erőfeszítéseket tettek a bűnözés megelőzésére, a bűnelkövetők felderítésére és üldözésére, a bűnözés okainak feltárására. Munkájuk során eredményesen törekedtek az eljárások egyszerűsítésére és gyorsítására. Intézkedéseik és ítéleteik találkoztak az érdekeltek igazságérzetével. A megpanaszolt, a megfellebbezett ügyek száma csekély. A büntetőeljárás alá vont személyek a törvényben meghatározott módon védekezhettek. . A polgári ügyek intézése során megfelelően érvényesült az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak, törvényes érdekeinek védelme. Sokoldalúbbá vált a családvédelem. A gazdasági bírság hatékony eszköznek bizonyult a tisztességtelen gazdálkodás, a tisztességtelen haszonszerzés, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés jelenségeinek mérséklésére. A jövőben a gazdasági bírság szerepe tovább növekszik. A munkaügyi bíráskodás fejlődött. Az ítélkező gyakorlattal elősegítették a munkafegyelem szilárdítását, a társadalmi tulajdon védelmét, védték a dolgozók jogos érdekeit. Jól bevált az üzemek és gazdaságok területén bevezetett jogsegély- szolgálat. A szolgálatot a dolgozók bizalommal vették igénybe, ügyeik gyorsabban és nagyobb eredményességgel rendeződtek. A jövőben gondoskodni kell arról, hogy: — minimálisra szoruljon a felderítetlen bűncselekmények száma; — nagyobb figyelmet fordítsanak a bűncselekmények alapos gyanújának vizsgálatára; — a közúti közlekedés féléimé, morálja megszilárduljon. d) A megyében állomásozó fegyveres erők alakulataival való kapcsolataink megfeleltek a vonatkozó párthatározatoknak. Az alakulatok állományának erkölcsi, politikai, fegyelmi helyzete jó, harckészültségük az elvártnak megfelel. A lakossággal való kapcsolatuk baráti és segítő. A területvédelmi és hadkiegészítő parancsnokság rendeltetésszerűen működik, tevékenysége törvényes. A határőrség egységei és alegységei eredményesen látták el a rájuk eső határszakasz őrzését és védelmét. A politikai, társadalmi, gazdasági szervekkel és a lakossággal jó kapcsolatot alakítottak ki. Jól szolgálta közös céljainkat a határőrközségek rendszere. Az országban elsőnek Gyula városát nyilvánították határőrvárosnak. A megyei munkásőrség állományának erkölcsi, politikai tudatossága szilárd, fel- készültségi szintje tovább javult. Erősödött szervezettsége, a követelményeknek megfelelő a kiképzési és technikai ellátottsága. A pártszervek minden szinten megfelelő figyelmet fordítottak az alegységekkel való foglalkozásra. További feladat: — az elért eredményszint tartása, a politikai nevelő munka hatékonyságának fokozása ; — az egyes alegységek közötti színvonalkülönbségek folyamatos megszüntetése; — a parancsnoki állomány stabilizálása és utánpótlásának tervszerű biztosítása. A fegyveres erők és testületek együttműködése jó, kölcsönösen segítették egymás alaprendeltetésének minél jobb ellátását, tevékenységük jól illeszkedett egymáshoz. Az MHSZ feladatait javuló színvonalon látta el. A társszervekkel együtt jól járult hozzá az ifjúság és a lakosság hazafias, honvédelmi neveléséhez. Jó eredményeket értek el országosan is egyes honvédelmi sportágakban. Javult tevékenységük anyagi és technikai feltétele is. A- tűzoltóság jól védi a társadalmi tulajdont, az ál1980. lampolgárok javait és biztonságát. e) A népi ellenőrzési bizottságok munkájukat továbbra is az 1968. évi V. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően végezték. A bizottságok tevékenységét a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság eredményesen irányította és szervezte. Tovább javult a vizsgálatok szervezése, módszerei tökéletesedtek. A népi ellenőrzés társadalmi bázisa — a testületek, a népi ellenőrök — és függetlenített apparátusa jól megfelelt a követelményeknek. Az elmúlt időszakban lefolytatott vizsgálatok céljukat elérték, érvényesült azok megelőző és segítő jellege. A jövőben indokolt: — a vizsgálatok színvonalát és hatékonyságát minden szinten tovább emelni; — a vizsgálatok során feltárt hiányosságok megszüntetését folyamatosan ellenőrizni. március 2„ vasárnap sában részt vevő szervezetek együttműködésének hiányosságai, esetenként a szűkös kapacitás lassítja és drágítja a fejlesztési tevékenységet. A növekvő mezőgazdasági termelés és a tárolófeldolgozó kapacitás közötti feszültséget — az élelmiszer- inar igen gyors fejlődése ellenére — még nem sikerült teljesen felszámolni. A Körösök völgyének kedvezőtlen adottságú üzemeiben a fejlődés üteme lassult. Ezek az üzemek a megye területének mintegy 25 százalékán gazdálkodnak. Az erőfeszítések ellenére sem csökkent a mezőgazdasági üzemek differenciálódása, a termelési eredmények azonos természeti feltételek melletti különbségei. Az értékesítési lehetőségek szűkülése, a piaci követelmények fokozódása több termelőegységet váratlanul ért, mert nem volt elég gyors és rugalmas a változásokra való reagálásuk. A szűkösebb fejlesztési lehetőségek az indokoltnál nagyobb óvatosságot váltottak ki. A vállalatok, a szövetkezetek egy része nem volt hajlandó ésszerű kockázatot vállalni. A vállalatok vezetése, belső szervezeti rendje, anyagi ösztönzési rendszere még nem igazodott megfelelően a hatékonyság, a minőség, a takarékosság követelményeihez. 2. A GAZDASÁG EGYES TERÜLETEINEK HELYZETE a) Az ipar fejlődése az intenzív szakaszba lépett. A növekedés forrásainak szűkülése nem teszi lehetővé a megye középtávú tervében előirányzott mennyiségi növekedés elérését. A tervezett 34—36 százalékos növekedéssel szemben négy év alatt 22 százalékkal nőtt a termelés volumene. Ugyanakkor sikerült kibontakoztatni a népgazdasági egyensúly javításához szükséges folyamatokat. A termelés növekedése — a létszám alig több mint 1000 fős emelkedése mellett — 90 százalékban a termelékenység növekedéséből adódott. A termelési szerkezet átalakításában a kezdeti lépések megtörténtek. Mérhető eredmények eddig főleg a megyei székhelyű iparban születtek, ott, ahol a technológiai és szakmai feltételek kedvezőbbek. A nagyvállalatok, trösztök megyei üzemei a több lépcsős irányítás áttételei miatt kevésbé érzékelték termékeik versenyképességét, gazdaságosságát. A legutóbbi időben kialakultak itt is a gyártmányszerkezet korszerűsítésének irányai, és több üzem fontos szerepet tölt be országos jelentőségű programok megvalósításában, főleg a gépipar, az építőanyag-ipar és az élelmiszeripar. Javult a vállalatok piaci munkája, erősödött a termelés exportorientációja. Az export aránya az értékesítésen belül 29 százalékra emelkedett. Ezen belül az utóbbi időben gyorsult a dollár elszámolású export, javult a devizatermelés gazdaságossága. Az egyes iparágak fejlődése a piaci helyzet és a korábbi fejlesztési döntések hatására differenciálódott. A nehézipar növekedési üteme elmaradt az előirányzottól, de a mérsékeltebb növekedés gyorsabb szerkezet- váltással párosult. Az energiaipar — szénhidrogén feltárása, kitermelése — elérte a kormányhatározatban előírt szintet, feltárásra kerültek a következő 15 évben hasznosítható készletek. A gépiparban dinamikusan fejlődött a mezőgazdasági gépgyártás, kialakult néhány más korszerű termékcsoport megyei termelési bázisa. Ezek: a kazánok, a világítás- technikai és háztartási elektromos berendezések, a festő- berendezések és hajtóművek, a forgácsolószerszámok gyártása. Az építőanyag-iparfejlődése a felújítások és rekonstrukciók miatt erős hullámzást mutatott. A tégla- és cserépgyártás az utóbbi (Folytatás a 6. oldalon) II. II gazdasági építőmunka kérdései, az életkörülmények alakulása 1. A gazdasági FEJLŐDÉS FŐBB JELLEMZŐI A párt XI. kongresszusán elfogadott gazdaságpolitikai elvek és az V. ötéves terv célkitűzései alapján a megye gazdasága — a tervezettnél nehezebb feltételek ellenére is — fejlődött, s a teljesítés a főbb előirányzatokat tekintve megközelíti a megyei középtávú tervben foglaltakat. A kongresszusi határozat, majd a — változó külső és belső feltételekhez igazodó, új követelményeket kifejező — központi bizottsági határozatok hosszú távú és kiemelt feladatként jelölték meg a hatékonyság növelését, az intenzív jellegű és exportorientációjú gazdaságfejlesztést. A határozat konkrét, gyakorlati végrehajtása eredményeket hozott a megyében is. Megindult a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítása, a gazdaságtalan termelés csökkentése. Nagyobb figyelmet kap a belső tartalékok feltárása, a munkaidőalappal való jobb gazdálkodás, a termelőberendezések kihasználtságának fokozása. Kezd teret nyerni a közgondolkodásban, s a szemléletben a takarékosság. Erősödött a jobb minőségű munka iránti igény, szilárdult a munka- és technológiai fegyelem, bár a munkaerő-gazdálkodás területén még jelentős tartalékok kihasználatlanok. A beruházások terén elsőbbséget kapta« a gazdaságos exportot növelő, a hatékonyabb foglalkoztatást szolgáló, az importhelyettesítést biztosító fejlesztések. Jelentős eredmény, hogy a tervidőszak nagyberuházásai a tervezett határidőn és költségen belül valósultak meg. Változott és fejlődött a megye gazdaságának szerkezete. Az országos jelentőségű és dinamikusan fejlődő mezőgazdaság mellett a megye természeti kincseire, hagyományaira, a még termelésbe vonható munkaerőre alapozva növekedett az ipar részaránya. Néhány ágazat — a szénhidrogén-kitermelés, az élelmiszeripar, az építőanyag-ipar, a mezőgazdasági gépgyártás — jelentősége túlnő a megye határain. A mezőgazdaság termelése az országosat meghaladó ütemben nőtt, szerkezetében jobban igazodott a népgazdaság igényeihez. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedésével párhuzamosan folytatódott a termelői és lakossági infrastruktúra kiépítése, felgyorsult az urbanizációs folyamat. A gazdasági fejlődés együtt járt a megye lakosságának anyagi gyarapodásával, életszínvonalának növekedésével. A kedvező folyamatok, eredmények ellenére továbbra sem sikerült megoldani néhány, a megye gazdaságának fejlődését nehezítő, lassító problémát. Az ipari üzemek szétaprózottsága, a gvönge kooperációs fegyelem fékezi a dinamikusabb termékszerkezet-váltást, a ter- ' melési tényezők jobb kihasználását. A beruházások előkészítésében és megvalósítá
