Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-15 / 63. szám
1980. március 15., szombat A lökösházi MÄV-állomáson nemcsak a ténylegesek, hanem a vasutasok is ott vannak az okmányellenőrzéseknél A „láthatatlan őrs” Két évvel ezelőtt az EL- ZETT berettyóújfalui gyáregységében vándorzászlót alapítottak, amelyet minden évben annak az önkéntes határőrcsapatnak ítélnek oda, amelyik a legeredményesebben tevékenykedett az orosházi határőrkerület területén. Az idén ezt a vándorzászlót a lökösházi MÁV önkéntes határőrcsoport nyerte el és őrzője lesz egy évig. jelzés, bejelentés másoktól is, nemcsak az önkéntes határőröktől. — Most a MÁV-csoport nyerte el a vándorzászlót, de ez nem jelenti azt, hogy csak ők dolgoztak lelkiismeretesen, kiemelkedően, ugyanezt a többiekről is el lehet mondani — toldja meg a beszélgetést Horváth János hadnagy, a lökösházi őrs parancsnoka. — Nyilván volt valami plusz is, ami az önkéntesek értékelésénél a MÁV-csoport Lökösházán a helyi határőrőrs irányításával 4 önkéntes határőrcsoport működik. Négy évvel ezelőtt alakultak meg azzal a céllal, hogy társadalmi munkában segítsék a határőrök munkáját. Van tennivalójuk bőven, hiszen itt 20 kilométernyi határsza- r kasz őrzéséről kell gondoskodniuk. Az elmúlt évben több mint 11 ezer órát töltöttek szolgálatban. — Lényegében azzal, hogy megalakultak az önkéntes határőrcsoportok ezelőtt 4 évvel, tulajdonképpen csak hivatalossá vált a kapcsolat, jogilag szabályozták azt, ami már jóval korábban megvalósult ezen a határszakaszon, hiszen a lakossággal való kapcsolatunk jóval régebbi keletű — mondja Bánhegyi János főhadnagy. — Ez a segítségadás a lakosság részéről nemcsak kimondottan az önkéntesekre korlátozódik, hanem a község egész lakosságára is, hiszen érkezett javára billentette a mérleget. — Az elmúlt évben azzal kerültek az első helyre, hogy határsértőt fogtak el. De erről Simon Lajostól érdeklődjön. Az állomáson kerestük, a munkahelyén. — Reggel telt le a szolgálata, valószínűleg otthon van — kaptuk a tájékoztatást az állomásfőnöktől. Nem messze az állomástól sorakoznak a MÁV szolgálati lakások. Csak Simonrtét találjuk otthon, aki kisgyerekkel a karján fogad. — Az uram? — most ment el a boltba bevásárolni, de várjanak, nemsokára hazajön. Zömök, bajszos, vidám szemű ember Simon Lajos, a lökösházi MÁV önkéntes ha- tárőrcsoport vezetője. — Be kell vallanom férfiasán, hogy a jó munka mellett némi szerencsére is szükség van ahhoz, hogy a sok jó közül valamelyik csoport az élén végezzen. Most nekünk volt ilyen szerencsénké Hogyan történt az elfogás? Tavaly július 30-án éppen szolgálatban voltam, a forgalmi irodán intéztem a szokásos tennivalókat, amikor bekopogott egy fiatalember. Nem volt nehéz kitalálni, hogy idegen. Egyrészt azért is, mert eddig még soha nem találkoztam vele, másrészt azért, mert románul szólított meg. Cigarettára akart gyújtani és tüzet kért. Elővettem a gyufát, rágyújtott, mondtam, hogy üljön le, nyugodtan szívja el, közben faggatni kezdtem, honnan jött, hová megy, mit keres itt? Éjfél felé járt az idő, nem sokan tartózkodtak az állomáson, kiszóltam az egyik szolgálatban levőnek, hogy ugorjon át az őrsre. Addig én úgy beszélgettem a fiatalemberrel, mintha régi ismerősök lennénk, nehogy gyanút fogjon. Néhány perc múlva megjöttek a határőrök és bekísérték a fiatalembert. Kiderült, amire gyanakodtam — persze csak később tudtam meg —, hogy finoman fogalmazzak, nem útlevéllel került át hozzánk. Hát ennyi volt az egész. — És a csoport többi tagja is vasutas? — Igen, valamennyien itt teljesítünk szolgálatot az állomáson. Van közöttünk forgalmista, vonalbejáró, akinek minden nap kötelessége végigjárni a vasútvonalat Kétegyházától az államhatárig. Azért is döntöttünk úgy annak idején, hogy önkéntes határőrcsoportot alakítunk, mert lényegében összefügg a két munka. — És kik voltak a siker kovácsai? — Minden tagunk nagyon derekasan dolgozott, zokszó nélkül vállalják akkor is a szolgálatot, amikor éjszakai munka után hazamennek, de valamilyen okból szükség van rájuk nappal is. Nagyon sokat tett a vándorzászló elnyeréséért Papp Gyula, Bota Tivadar — aki már nem is egészen fiatal, 60 -éves —, Kiri János és Halász Péter. Megtudtam azt is, hogy a lökösházi önkéntes határőrök nemcsak a munkából, a szolgálatból veszik ki példamutatóan részüket, de lehet számítani rájuk különböző társadalmi munkaakciókban, különböző rendezvényeken, egyszóval a közéletben. Az őrsparancsnok és helyettese úgy fogalmazott, hogy a 4 önkéntes határőrcsoport azt jelenti, mintha még egy határőrőrs lenne a területen. így pedig természetesen, ha nem is vállalják át teljesen a szolgálatot, a munkát a tényleges határőröktől, de mérséklik a rájuk jutó szolgálatot. Jó barátság szövődött az önkéntesek és a ténylegesek között, amelynek haszna az államhatárok biztonságos őrzése. így dolgozik Lökösházán is a „láthatatlan őrs”. B. O. Miről ír a Fáklya? A Fáklya március 16-án megjelenő hatodik száma vezető publicisztikával köszönti a Magyar Szocialista Munkáspárt küszöbön álló XII. kongresszusát. Vlagyimir Iljics Lenin születésének száztizedik évfordulója előtt a lap megemlékezik a nemzetközi proletariátus kiemelkedő személyiségéről. A cikk képet ad arról, milyen volt Lenin az akkori időkben adott nyilatkozatai tanúsága szerint. Magyarország felszabadulásának harmincötödik évfordulója kapcsán — gazdag dokumentumgyűjtemény alapján — riport idézi fel az akkori harci eseményeket. Sok elemzés és cikk szól a szovjet fiatalok jelenlegi pályaválasztási lehetőségeiről. Az anyagok ismertetik azt a széles körű tevékenységet, amelynek eredményeként a fiatalok a leginkább kedvükre való szakmákban, a szükségletekkel összhangban képezhetik magukat. Izgalmas írások foglalkoznak többek között a szovjet Jakutföld életével; a mező- gazdasági gépek és berendezések gyártása terén elért legújabb eredményekkel; az űrobjektumok irányításában alapvető szerepet játszó, a szputnyikok és az űrhajók jelzéseit felfogó és továbbító hatalmas óceánjáró hajók tevékenységével, valamint az Ermitázs ritka műkincseiről készült könyv sajátosságaival. A számot Fáklya-fotó, az orosz nyelvlecke, a kereszt- rejtvény, a filmelőzetes, valamint a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programjának ismertetése egészíti ki. Könyv a szellemi termékekről Több mint 300 műszakiszellemi alkotást mutat be részletesen a Magyar Kereskedelmi Kamara szellemi termék szakbizottságának most megjelenő gyűjteményes kötete. A hatszáz olda- * las börzekönyv olyan értékes, a gyakorlatban hasznosítható újításokat, találmányokat tartalmaz, amelyeket egy-egy vállalatnál, intézménynél már sikeresen bevezettek, ám széles körű alkalmazásukra még nem került sor. A könyv nemcsak elősegítheti a szellemi javak országos elterjedését, hanem az iparban még oly gyákori párhuzamos fejlesztési kutatásoknak is elejét veheti. Magyarországon évente csaknem 80 ezer újítást, ötletet dolgoznak ki az üzemi kollektívák, szakemberek. Ezek gyakorlati alkalmazása három és fél, négymilliárd forinttal gazdagítja a népgazdaságot. Ezenkívül évente mintegy másfél ezer találmányt is benyújtanak egy-egy terület' hazai szakemberei, amiből ezerháromszázat a gyakorlatban is ‘hasznosítanak. A fölhasznált találmányok ugyancsak négymilliárd forint körüli hasznot hoznak az országnak. A ' szakemberek közötti • információáramlás gyorsítására és a párhuzamos műszaki fejlesztési munkák csökkentésére határozta el a Magyar Kereskedelmi Kamara illetékes szakbizottsága a szellemi termékek börzekönyvének rendszeres, évenkénti kiadását. A napokban megjelenő kötetben elsősorban az ÉVM, a KPM és a NIM vállalatai, üzemei teszik közzé újításaikat, találmányaikat. A börze első tavalyi kiadása hozzávetőlegesen 10 százalékkal növelte a szellemi termékek felhasználását, és ezzel 1 milliárd forint értékű hasznot hozott a népgazdaságnak. A legújabb börzekönyvtől legalább ugyanilyen eredményt várnak a kiadók. Simon Lajos, a lökösházi MAV-önkéntesek csoportvezetője büszkén vette át a legjobbaknak járó vándorzászlót Fotó: Surányi Andrásné — Béla Ottó Átgondolt városfejlesztés Békésen Hogyan lehetne röviden jellemezni a békési Városi Tanács 1979. évi költségvetését, fejlesztését? Talán úgy, hogy a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodás és a 15 millió forintos többletfelhasználás jó alapot teremtett az elképzelések valóra váltásához. A célok megvalósultak, csupán a felújításoknál van némi lemarádás. Az V. ötéves terv feladatai teljesülnek, van pénz és kivitelező. A költségvetési alap fel- használására jellemző: a gazdasági ágazatnál komoly eredményekről adhatnak számot. Az utak felújításánál a tervezett 3 millió forinttal szemben 4,5 milliót használtak fel. Felújították a rna- lomasszonykerti járdákat, megépítették a csatárkerti autóbuszfordulót. Az Egyetértés Tsz-szel, és a vízmű társulattal közösen megoldották Rosszerdő és Csatárkert vezetékes vízellátását. Az egészségügy fejlesztésében is nagy előrelépés történt. Csak a műszerek, berendezések vásárlására 200 ezer forintot költöttek. A kulturális kiadások közül jelentős a 100 személyes óvoda és a szintén 100 gyereket befogadó általános iskolai diákotthon fenntartása. Ezenkívül több százezer forintba került az oktatási szemléltető eszközök beszerzése, a cigányklub helyiségének a kialakítása. Átadták a 84 állami lakást, a fejlesztési alapból hozzájárultak az Univerzál és a szövetkezeti áruház létrehozásához. Elkészült a Ka- racs Teréz úti lakótelep köz- világítása, s befejezték az út építését is. Készen van az Ady Endre-lakótelep útjának, csapadékvíz-elvezetésének a terve, a kivitelezéshez ez évben kezdenek hozzá. Folytatják a gázvezeték és az elosztóberendezés kiépítését. Az OTP-s lakások területelőkészítésére ugyanitt 1,5 millió forintot fordítottak. Az egyéb állami beruházásokhoz is hozzájárultak. A 3 város közös szemétégetőjének és fertőtlenítő berendezésének tanulmánytervéhez, a DÉMÁSZ üzemi épületének kiviteli tervéhez, a 16 tantermes általános iskola, a dánfoki ifjúsági tábor, a III. kerületi olvasókör építéséhez nyújtottak anyagi segítséget. A víz- és csatornamű társulatnak 1,5 millió, a költségvetési üzemnek 600 ezer forintot adtak csatorna, illetve telephely építésére. Épülnek a lakások az Ady Endre-lakótelepen Fotó: Gál Edit fl Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének programja Mozgalmas hónapok várnak a Magyar Néphadsereg- Művészegyüttesére. Erről nyilatkozott Radovits Ferenc ezredes, az együttes igazgatója az MTI munkatársának: — Az utolsó simításokat végezzük azon a produkción, amellyel a „Magyar kultúra napjai a Szovjetunióban” című rendezvénysorozat nyitó gálaestjén Moszkvában ven- dékszereplünk — mondotta. — Az ünnepi alkalomra az énekkarunk, valamint a tánckarunk és a népi zenekarunk a magyar népzene és néptánc legkiválóbb alkotásaiból válogatott műsorral készül. A nyitó programon' kívül a kulturális napok alkalmából fellépünk Novo- szibirszkben, Kemerovaban és Irkutszkban is. Szovjetunióbeli turnénkat követően a Mongol Népköztársaságban szereplünk, ahova először jutunk el produkcióinkkal. Az idén egyébként hat bemutatót tervezünk. Üj műsoraink sorából. kiemelkedik az a tánckari program, amelynek premierjét a budapesti művészeti hetek alkalmából tartjuk. E műsorunk három egyfelvonásos táncjátékból, két néptáncprodukcióból és egy modern formavilágú dramatikus tánckompozícióból áll. Első és második részében a hazai folklórból, haladó néptáncha- gyományainkból ad ízelítőt, harmadik részében pedig békevágyunkat fogalmazza meg modern kifejezési formákkal a tánckar. A „Magyar rapszódia” című, kétrészes műsorában Liszt Ferenc legnépszerűbb művét — rapszódiáit, dalait — szólaltatja meg népi zenekarunk. Szimfonikus zenekarunk és szólistáink a szimfonikus könnyűzene mestereinek műveiből állítottak össze egy csokorra valót. A „Vígan, csak vígan” című produkciónkban pedig öt vígopera részleteivel ismerkedhetnek meg a hallgatók./- Énekkarunk új műsora ezer év kórusirodalmának vidám hangvételű műveiből válogatott összeállítás. Már járjuk az országot a „Vidám szívvel” című műsorunkkal, amelyben ugyancsak tréfás dalok hangzanak el az ifjúságról, a katonaéletről—a szerelemről. Továbbra is repertoáron tartjuk a korábban nagy sikert aratott produkcióinkat. Prózai részlegünk „Az első négy hét” című zenés színpadi játékkal, és Csehov három egyfelvonásosával lép a közönség elé. Az idén — más évekhez hasonlóan — 300 előadást tartunk. Műsorainkat fele-fele arányban tekintik meg a katonák, illetve a civil nézők.
