Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-15 / 63. szám

1980. március 15., szombat A lökösházi MÄV-állomáson nemcsak a ténylegesek, hanem a vasutasok is ott vannak az okmányellenőrzéseknél A „láthatatlan őrs” Két évvel ezelőtt az EL- ZETT berettyóújfalui gyár­egységében vándorzászlót alapítottak, amelyet minden évben annak az önkéntes határőrcsapatnak ítélnek oda, amelyik a legeredményeseb­ben tevékenykedett az oros­házi határőrkerület terüle­tén. Az idén ezt a vándor­zászlót a lökösházi MÁV ön­kéntes határőrcsoport nyerte el és őrzője lesz egy évig. jelzés, bejelentés másoktól is, nemcsak az önkéntes ha­tárőröktől. — Most a MÁV-csoport nyerte el a vándorzászlót, de ez nem jelenti azt, hogy csak ők dolgoztak lelkiismerete­sen, kiemelkedően, ugyanezt a többiekről is el lehet mon­dani — toldja meg a be­szélgetést Horváth János hadnagy, a lökösházi őrs pa­rancsnoka. — Nyilván volt valami plusz is, ami az önkéntesek értékelésénél a MÁV-csoport Lökösházán a helyi határ­őrőrs irányításával 4 önkén­tes határőrcsoport működik. Négy évvel ezelőtt alakultak meg azzal a céllal, hogy tár­sadalmi munkában segítsék a határőrök munkáját. Van tennivalójuk bőven, hiszen itt 20 kilométernyi határsza- r kasz őrzéséről kell gondos­kodniuk. Az elmúlt évben több mint 11 ezer órát töl­töttek szolgálatban. — Lényegében azzal, hogy megalakultak az önkéntes határőrcsoportok ezelőtt 4 évvel, tulajdonképpen csak hivatalossá vált a kapcsolat, jogilag szabályozták azt, ami már jóval korábban megva­lósult ezen a határszakaszon, hiszen a lakossággal való kapcsolatunk jóval régebbi keletű — mondja Bánhegyi János főhadnagy. — Ez a se­gítségadás a lakosság részé­ről nemcsak kimondottan az önkéntesekre korlátozódik, hanem a község egész la­kosságára is, hiszen érkezett javára billentette a mérle­get. — Az elmúlt évben azzal kerültek az első helyre, hogy határsértőt fogtak el. De er­ről Simon Lajostól érdeklőd­jön. Az állomáson kerestük, a munkahelyén. — Reggel telt le a szolgá­lata, valószínűleg otthon van — kaptuk a tájékoztatást az állomásfőnöktől. Nem messze az állomástól sorakoznak a MÁV szolgála­ti lakások. Csak Simonrtét ta­láljuk otthon, aki kisgyerek­kel a karján fogad. — Az uram? — most ment el a boltba bevásárolni, de várjanak, nemsokára haza­jön. Zömök, bajszos, vidám sze­mű ember Simon Lajos, a lökösházi MÁV önkéntes ha- tárőrcsoport vezetője. — Be kell vallanom fér­fiasán, hogy a jó munka mellett némi szerencsére is szükség van ahhoz, hogy a sok jó közül valamelyik cso­port az élén végezzen. Most nekünk volt ilyen szeren­csénké Hogyan történt az el­fogás? Tavaly július 30-án éppen szolgálatban voltam, a forgalmi irodán intéztem a szokásos tennivalókat, ami­kor bekopogott egy fiatal­ember. Nem volt nehéz ki­találni, hogy idegen. Egy­részt azért is, mert eddig még soha nem találkoztam vele, másrészt azért, mert románul szólított meg. Ciga­rettára akart gyújtani és tü­zet kért. Elővettem a gyufát, rágyújtott, mondtam, hogy üljön le, nyugodtan szívja el, közben faggatni kezdtem, honnan jött, hová megy, mit keres itt? Éjfél felé járt az idő, nem sokan tartózkodtak az állomáson, kiszóltam az egyik szolgálatban levőnek, hogy ugorjon át az őrsre. Addig én úgy beszélgettem a fiatalemberrel, mintha régi ismerősök lennénk, nehogy gyanút fogjon. Néhány perc múlva megjöttek a határ­őrök és bekísérték a fiatal­embert. Kiderült, amire gya­nakodtam — persze csak később tudtam meg —, hogy finoman fogalmazzak, nem útlevéllel került át hozzánk. Hát ennyi volt az egész. — És a csoport többi tag­ja is vasutas? — Igen, valamennyien itt teljesítünk szolgálatot az ál­lomáson. Van közöttünk for­galmista, vonalbejáró, aki­nek minden nap kötelessége végigjárni a vasútvonalat Kétegyházától az államhatá­rig. Azért is döntöttünk úgy annak idején, hogy önkéntes határőrcsoportot alakítunk, mert lényegében összefügg a két munka. — És kik voltak a siker kovácsai? — Minden tagunk nagyon derekasan dolgozott, zokszó nélkül vállalják akkor is a szolgálatot, amikor éjszakai munka után hazamennek, de valamilyen okból szükség van rájuk nappal is. Nagyon sokat tett a vándorzászló el­nyeréséért Papp Gyula, Bota Tivadar — aki már nem is egészen fiatal, 60 -éves —, Kiri János és Halász Péter. Megtudtam azt is, hogy a lökösházi önkéntes határ­őrök nemcsak a munkából, a szolgálatból veszik ki pél­damutatóan részüket, de le­het számítani rájuk külön­böző társadalmi munkaak­ciókban, különböző rendez­vényeken, egyszóval a köz­életben. Az őrsparancsnok és helyettese úgy fogalmazott, hogy a 4 önkéntes határőr­csoport azt jelenti, mintha még egy határőrőrs lenne a területen. így pedig termé­szetesen, ha nem is vállalják át teljesen a szolgálatot, a munkát a tényleges határ­őröktől, de mérséklik a rá­juk jutó szolgálatot. Jó ba­rátság szövődött az önkén­tesek és a ténylegesek kö­zött, amelynek haszna az ál­lamhatárok biztonságos őr­zése. így dolgozik Lökösházán is a „láthatatlan őrs”. B. O. Miről ír a Fáklya? A Fáklya március 16-án megjelenő hatodik száma ve­zető publicisztikával köszön­ti a Magyar Szocialista Munkáspárt küszöbön álló XII. kongresszusát. Vlagyimir Iljics Lenin szü­letésének száztizedik évfor­dulója előtt a lap megem­lékezik a nemzetközi prole­tariátus kiemelkedő szemé­lyiségéről. A cikk képet ad arról, milyen volt Lenin az akkori időkben adott nyilat­kozatai tanúsága szerint. Magyarország felszabadu­lásának harmincötödik év­fordulója kapcsán — gazdag dokumentumgyűjtemény alapján — riport idézi fel az akkori harci eseményeket. Sok elemzés és cikk szól a szovjet fiatalok jelenlegi pá­lyaválasztási lehetőségeiről. Az anyagok ismertetik azt a széles körű tevékenységet, amelynek eredményeként a fiatalok a leginkább kedvük­re való szakmákban, a szük­ségletekkel összhangban ké­pezhetik magukat. Izgalmas írások foglalkoz­nak többek között a szovjet Jakutföld életével; a mező- gazdasági gépek és berende­zések gyártása terén elért legújabb eredményekkel; az űrobjektumok irányításában alapvető szerepet játszó, a szputnyikok és az űrhajók jelzéseit felfogó és továbbí­tó hatalmas óceánjáró hajók tevékenységével, valamint az Ermitázs ritka műkincseiről készült könyv sajátosságai­val. A számot Fáklya-fotó, az orosz nyelvlecke, a kereszt- rejtvény, a filmelőzetes, va­lamint a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza programjának ismertetése egészíti ki. Könyv a szellemi termékekről Több mint 300 műszaki­szellemi alkotást mutat be részletesen a Magyar Keres­kedelmi Kamara szellemi termék szakbizottságának most megjelenő gyűjtemé­nyes kötete. A hatszáz olda- * las börzekönyv olyan érté­kes, a gyakorlatban hasz­nosítható újításokat, talál­mányokat tartalmaz, ame­lyeket egy-egy vállalatnál, intézménynél már sikeresen bevezettek, ám széles körű alkalmazásukra még nem került sor. A könyv nem­csak elősegítheti a szellemi javak országos elterjedését, hanem az iparban még oly gyákori párhuzamos fejlesz­tési kutatásoknak is elejét veheti. Magyarországon évente csaknem 80 ezer újítást, öt­letet dolgoznak ki az üzemi kollektívák, szakemberek. Ezek gyakorlati alkalmazása három és fél, négymilliárd forinttal gazdagítja a nép­gazdaságot. Ezenkívül éven­te mintegy másfél ezer ta­lálmányt is benyújtanak egy-egy terület' hazai szak­emberei, amiből ezerhárom­százat a gyakorlatban is ‘hasznosítanak. A fölhasznált találmányok ugyancsak négymilliárd forint körüli hasznot hoznak az ország­nak. A ' szakemberek közötti • információáramlás gyorsítá­sára és a párhuzamos mű­szaki fejlesztési munkák csökkentésére határozta el a Magyar Kereskedelmi Ka­mara illetékes szakbizottsá­ga a szellemi termékek bör­zekönyvének rendszeres, évenkénti kiadását. A napokban megjelenő kö­tetben elsősorban az ÉVM, a KPM és a NIM vállalatai, üzemei teszik közzé újításai­kat, találmányaikat. A bör­ze első tavalyi kiadása hoz­závetőlegesen 10 százalékkal növelte a szellemi termékek felhasználását, és ezzel 1 milliárd forint értékű hasz­not hozott a népgazdaság­nak. A legújabb börze­könyvtől legalább ugyanilyen eredményt várnak a kiadók. Simon Lajos, a lökösházi MAV-önkéntesek csoportvezetője büszkén vette át a legjobbaknak járó vándorzászlót Fotó: Surányi Andrásné — Béla Ottó Átgondolt városfejlesztés Békésen Hogyan lehetne röviden jellemezni a békési Városi Tanács 1979. évi költségve­tését, fejlesztését? Talán úgy, hogy a kiegyensúlyozott pénzügyi gazdálkodás és a 15 millió forintos többletfel­használás jó alapot teremtett az elképzelések valóra vál­tásához. A célok megvaló­sultak, csupán a felújítások­nál van némi lemarádás. Az V. ötéves terv feladatai tel­jesülnek, van pénz és kivi­telező. A költségvetési alap fel- használására jellemző: a gaz­dasági ágazatnál komoly eredményekről adhatnak szá­mot. Az utak felújításánál a tervezett 3 millió forinttal szemben 4,5 milliót használ­tak fel. Felújították a rna- lomasszonykerti járdákat, megépítették a csatárkerti autóbuszfordulót. Az Egyet­értés Tsz-szel, és a vízmű társulattal közösen megol­dották Rosszerdő és Csatár­kert vezetékes vízellátását. Az egészségügy fejlesztésé­ben is nagy előrelépés tör­tént. Csak a műszerek, be­rendezések vásárlására 200 ezer forintot költöttek. A kulturális kiadások közül je­lentős a 100 személyes óvo­da és a szintén 100 gyereket befogadó általános iskolai diákotthon fenntartása. Ezen­kívül több százezer forintba került az oktatási szemlélte­tő eszközök beszerzése, a ci­gányklub helyiségének a ki­alakítása. Átadták a 84 állami la­kást, a fejlesztési alapból hozzájárultak az Univerzál és a szövetkezeti áruház lét­rehozásához. Elkészült a Ka- racs Teréz úti lakótelep köz- világítása, s befejezték az út építését is. Készen van az Ady Endre-lakótelep útjá­nak, csapadékvíz-elvezetésé­nek a terve, a kivitelezéshez ez évben kezdenek hozzá. Folytatják a gázvezeték és az elosztóberendezés kiépí­tését. Az OTP-s lakások te­rületelőkészítésére ugyanitt 1,5 millió forintot fordítot­tak. Az egyéb állami beruhá­zásokhoz is hozzájárultak. A 3 város közös szemétégető­jének és fertőtlenítő beren­dezésének tanulmánytervé­hez, a DÉMÁSZ üzemi épü­letének kiviteli tervéhez, a 16 tantermes általános isko­la, a dánfoki ifjúsági tábor, a III. kerületi olvasókör épí­téséhez nyújtottak anyagi se­gítséget. A víz- és csatorna­mű társulatnak 1,5 millió, a költségvetési üzemnek 600 ezer forintot adtak csator­na, illetve telephely építésé­re. Épülnek a lakások az Ady Endre-lakótelepen Fotó: Gál Edit fl Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének programja Mozgalmas hónapok vár­nak a Magyar Néphadsereg- Művészegyüttesére. Erről nyilatkozott Radovits Fe­renc ezredes, az együttes igazgatója az MTI munka­társának: — Az utolsó simításokat végezzük azon a produkción, amellyel a „Magyar kultúra napjai a Szovjetunióban” cí­mű rendezvénysorozat nyitó gálaestjén Moszkvában ven- dékszereplünk — mondotta. — Az ünnepi alkalomra az énekkarunk, valamint a tánckarunk és a népi zene­karunk a magyar népzene és néptánc legkiválóbb alko­tásaiból válogatott műsorral készül. A nyitó programon' kívül a kulturális napok al­kalmából fellépünk Novo- szibirszkben, Kemerovaban és Irkutszkban is. Szovjet­unióbeli turnénkat követően a Mongol Népköztársaság­ban szereplünk, ahova elő­ször jutunk el produkcióink­kal. Az idén egyébként hat be­mutatót tervezünk. Üj mű­soraink sorából. kiemelkedik az a tánckari program, amelynek premierjét a bu­dapesti művészeti hetek al­kalmából tartjuk. E műso­runk három egyfelvonásos táncjátékból, két néptánc­produkcióból és egy modern formavilágú dramatikus tánckompozícióból áll. Első és második részében a hazai folklórból, haladó néptáncha- gyományainkból ad ízelítőt, harmadik részében pedig békevágyunkat fogalmazza meg modern kifejezési for­mákkal a tánckar. A „Magyar rapszódia” cí­mű, kétrészes műsorában Liszt Ferenc legnépszerűbb művét — rapszódiáit, dalait — szólaltatja meg népi ze­nekarunk. Szimfonikus zene­karunk és szólistáink a szimfonikus könnyűzene mestereinek műveiből állí­tottak össze egy csokorra valót. A „Vígan, csak vígan” című produkciónkban pedig öt vígopera részleteivel is­merkedhetnek meg a hallga­tók./- Énekkarunk új műsora ezer év kórusirodalmának vidám hangvételű műveiből válogatott összeállítás. Már járjuk az országot a „Vi­dám szívvel” című műso­runkkal, amelyben ugyan­csak tréfás dalok hangza­nak el az ifjúságról, a kato­naéletről—a szerelemről. Továbbra is repertoáron tartjuk a korábban nagy sikert aratott produkcióin­kat. Prózai részlegünk „Az első négy hét” című zenés színpadi játékkal, és Csehov három egyfelvonásosával lép a közönség elé. Az idén — más évekhez hasonlóan — 300 előadást tartunk. Műso­rainkat fele-fele arányban tekintik meg a katonák, il­letve a civil nézők.

Next

/
Thumbnails
Contents