Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-02 / 52. szám

1

1------ - - ■ ■ ■ - ■

Hz MSZMP Békés megyei Bizottságának beszámolója

I. R társadalmi viszonyok jellemzői

1. A TERMELÉSI VISZONYOK FEJLŐDÉSE

a) A XI. kongresszus óta végbement gazdasági és politikai fejlődés hatására tovább folytatódtak a kedvező társadalmi változások Békésben is. Tovább erősödött és fejlődött a szocialista tulajdon, nőtt a termelés társadalmasításának foka.

Az új termelőkapacitások belépésével az állami szektor súlya tovább növekedett, gyarapodása többszöröse volt a szövetkezetinek. Különösen az élelmiszeripar fejlődött dinamikusan. A megye jellemző sajátossága maradt a szövetkezeti szektor nagy aránya.

Erősödött a szocialista földtulajdon. A föld 6 százaléka állami, 53 százaléka szövetkezeti tulajdonban van. A magán- és egyéni használatú föld tovább — az összterület öt és fél százalékára — csökkent. Ezek zöme kisegítő gazdaságokhoz tartozik, egyenként alig haladják meg a fél hektárt. Az állami és szövetkezeti földterületek személyi tulajdonú vásárlása megszűnt, az állampolgárok tartós bérlettel juthatnak föld-, illetve telekhasználathoz.

A nagyüzemi gazdálkodás integrált részeként növekedett és stabilizálódott a háztáji és kisegítő gazdálkodás. A mezőgazdasági nagyüzemek jelentőségüknek megfelelően szervezik, segítik és támogatják e gazdaságok tevékenységét, a velük való törődést gazdálkodásuk szerves részévé tették.

A tulajdonviszonyok új vonásaként megjelent az állami-szövetkezeti közös tulajdon. A központi szervek határozata alapján 1977. január 1-vel megkezdte működését a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés.

Gyarapodott a lakosság személyi tulajdona, nőtt a családoknak a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottsága. A legnagyobb értéket az 1975 óta épült több mint 9 ezer személyi tulajdonú lakás képezi.

b) Fejlődtek az elosztási viszonyok is. A termelőszövetkezetekben bevezették a teljes munkadíj garantálását, pénzbeni kifizetését. Csökkent a munkával arányban nem álló, a tulajdonból származó jövedelemszerzés. Néhány új jelenség is tapasztalható, ilyenek: a személyi jövedelmek és a vállalati eredmény kapcsolatának lazulása; a vállalati összjövedelmen belül a nyereség- részesedés, a termelőszövetkezeti kiegészítő részesedés arányának jelentős csökkentése; szektorok egy részében törekvés a jövedelmek minél nagyobb hányadának alapbéresítésére. A társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek összhangjának megvalósulása még gyakorta erős ellenállásba ütközik. Az érdekviszonyok gyorsabb ütemű fejlődését az érdekeltségi rendszerben tapasztalható ellentmondások is fékezik.

c) A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására — ha mérsékelten is — folytatódott a foglalkoztatottság szerkezetének átrendeződése. Az iparban foglalkoztatottak száma évi fél százalékkal nőtt, a mezőgazdaságban dolgozóké pedig 2 százalékkal csökkent.

A szocialista fejlődés fontos vonása, hogy tovább nőtt — 110 000 fő — a munkásság létszáma. A gyarapodás elsősorban a tercier ágazatban számottevő. A munkásság fele az iparban, mintegy tízezren az állami gazdaságokban, 10—>12 százalék a nem anyagi ágazatokban dolgozik.

A munkásság nemcsak létszámban, de műveltségben, szaktudásban is gyarapodott. A munkások 38 százaléka

szakmunkás, 39 százaléka betanított munkás, 23 százaléka segédmunkás. Az ipari munkásság képzettsége az átlagosnál magasabb, a koncentráltsága fokozódott, ám ez — a megye sajátosságai miatt — így is lényegesen kisebb az országosénál. A munkások egy- harmada a szövetkezeti iparban, egynegyede a nem megyei székhelyű vállalatoknak a megyében működő gyáraiban, telephelyein dolgozik.

A megye társadalmi életében is & munkásságnak van meghatározó szerepe. Politikai állásfoglalásukkal, tevékenységükkel alapvetően befolyásolják a dolgozók minden csoportjának, rétegének felfogását, cselekedetét. Az általános jellemzők mellett az is tény, hogy a munkássá válás folyamata erőteljesebbé vált. A munkások döntő többségének szocialista tudata, közéleti aktivitása, növekvő munka- fegyelme megfelelő, de nem azonos szintű.

A munkások mind többen részt vesznek politikai, ideológiai képzésben, szakmai ismereteket nyújtó tanfolyamokon. A munkahelyi köznevelés különböző formáiban, a kulturális rendezvények látogatásában mind több a munkások aránya. A műveltség fejlesztése, az önművelés iránti igény, a szakképzettség rangja a munkásközösségekben megnövekedett.

A szocialista brigádmozgalom különösen a munkások körében bontakozott ki. A szervezeti fejlődés mellett- erősödtek a mozgalom tartalmi jegyei. Főként a nagyüzemekben érzékelhető ez, amelyek a magasabb szintű munkavégzésnek, a művelődésnek, a közösségi tudatformálásnak bázisait alkotják. Pozitív hatásuk nemcsak az üzem, hanem az egész megye életében meghatározó.

A munkásság közéleti aktivitása az üzemi, munkahelyi fórumokon fokozódott, számuk a pártban, a társadalmi és gazdasági szervekben nőtt. Az ütem azonban nem kielégítő, főleg szemléleti fogyatékosságok miatt. A munkások politikai, erkölcsi, szakmai, társadalmi elismerésének és aktivitásának fokozása végett szükséges, hogy:

— a munkások politikai, ideológiai, szakmai műveltségének színvonalát tovább erősítsük;

— a munkássá válás folyamatát, politikai öntudatuk emelését gyarapítsuk;

— a munkások közéleti aktivitásának növelését a munkahelyi demokrácia fórumainak tartalmi fejlesztésével fokozzuk;

— a választott testületekben arányukat javítsuk;

— a szocialista brigádmozgalom közösségi erejét

még jobban és tudatosabban használjuk fel társadalmi gazdasági céljaink érdekében, a munkásság politikai öntudatának fejlesztésére.

d) A termelőszövetkezeti parasztság — 71 246 összes

tag, 62 077 család-, 35 536 dolgozó tag — életkörülményei, munkafeltételei, jövedelmi viszonyai megközelítik a munkásokét. A „nemzedékváltás” gyakorlatilag befejeződött, a ma dolgozó tsz-tagok többsége vagyon nélkül, munkavállalóként lépett a szövetkezetbe. Folytatódott a termelőszövetkezeti dolgozó tagság belső rétegződése. Az összdolgozók csökkenése mellett nőtt az ipari, építőipari, kereskedelmi szakmunkát végző tsz-tagok száma. Fokozódott a mezőgazdasági tevékenység iparszerűsége. Mindezek révén gyarapodott a parasztság műveltsége, szaktudása. A termelőszövetkezet dolgozóinak egyharmada szakmunkás, a szakképzet- lenek aránya nem alacsonyabb, mint az iparban.

A szövetkezeti parasztságot korábban rétegző tényezők teljesen elhalványodtak. Ma a munkamegosztásban elfoglalt hely, a végzett munka mennyisége, minősége, és az ezzel szerzett jövedelem alakítja a parasztság rétegviszonyait. A háztáji gazdálkodás a nagyüzem része, kiegészítő jellegű, s az abból származó jövedelem a végzett munkán alapszik. Az egyeseknél — olykor vezetőknél is — tapasztalható, ilyen címen bérmunkásokkal folytatott tevékenységnek és szerzett jövedelemnek, s az ebből eredő életfelfogásnak — magyarán a spekulációnak — semmi köze a háztáji gazdálkodáshoz. Vissza kell utasítani minden olyan felfogást és nézetet, mely ennek ürügyén indít támadást a háztáji és kisegítő gazdálkodás ellen. A termelőszövetkezeti parasztság jövőjét illető bizonytalanság megszűnt. Életkörülményeinek fokozatos javulásán, biztonságos létén át kézzel fog- hatóan érzi a munkás-paraszt szövetség fontosságát. A munkásokkal való szoros kapcsolat előrevivő hatással van gondolkodásukra, szokásaik változására. E pozitív irányban hat a szövetkezetekben dolgozó fiatal mérnökök, technikusok, gépészek, s más szakmunkások növekvő aránya is. A köztulajdonhoz való új viszony kialakulásában viszont még nem mindenütt érvényesül a közös felelősség, a tulajdonosi érzés, olykor túlzottan előtérbe és szembe kerül a csoport-, az egyéni érdek az össztársadalmi érdekkel.

A fejlődő társadalmi-gazdasági körülmények hatására is egységesebbé vált a termelőszövetkezeti parasztság politikai arculata. Politikai műveltségük a XI. kongresszus óta sokat fejlődött. A párt politikáját egyértelműen helyeslik, azt bizalommal támogatják. Mindamellett továbbra is fontos teendő:

— a termelőszövetkezeti parasztság, általában a mezőgazdaságban dolgozók politikai és általános műveltségének, szakképzettségének emelése;

— fokozottabb bevonásuk a tömegpolitikai és közművelődési tevékenységbe;

— közéleti tevékenységük még szélesebb körű kibontakoztatása ;

— a közösségi felelősség- érzet, a köztulajdonosi szemlélet erősítése, az össztársadalmi, a csoport- és az egyéni érdek helyes értelmezésének és gyakorlatának elmélyítése.

e) A társadalmi-gazdasági fejlődéssel, a tudományostechnikai forradalom kibontakozásával tovább növekedett az értelmiség szerepe a megyében is. Az értelmiség létszáma — mintegy 11000 fő — tovább gyarapodott; összetétele megváltozott. A mai értelmiség 80 százaléka munkás-paraszt származású, egy részük pedig maga is munkás, paraszt volt.

Politikai arculatuk formálódott, ideológiai képzettségük növekedett, szocialista elkötelezettségük erősödött. Szemléletmódjuk, életfelfogásuk, szokásaik egyre jobban közelítik a két alapvető osztályét. Politikai kérdések iránt érdeklődőek, aktív részesei a közéletnek. Munkájuk hatékonyságát növelte a párt politikája iránti bizalom megerősödése körükben is, a jó politikai légkör, az őket érintő javuló erkölcsi és anyagi megbecsülés.

Az értelmiség nagy része aktívan bekapcsolódik a társadalmi életbe, szocialista céljaink hirdetői. Közöttük is vannak, akiknél tapasztalható közömbösség, túlzott anyagiasság, szocialista elveinktől eltérő nézet, életideál. A közvélemény az ilyen magatartást elítéli, ezért csupán környezetük vagy baráti körük szűk rétegére hatnak.

Az egyre növekvő számú értelmiség — noha létszámát tekintve még nem felel meg a szükségleteknek — mind nagyobb, differenciáltabb és bonyolultabb feladatok megoldására képes. A megyében elért társadalmi, politikai és kulturális eredmények az értelmiség jó munkáját dicsérik, akik támogatják a párt politikáját és céljait, akik saját érdekeik megvalósulását is a szocializmusban látják. Az értelmiség növekvő társadalmi szerepe teszi szükségessé:

— elsődlegesen szaktudásával szolgálja a szocialista építés feladatainak megoldását;

— fokozza közéleti aktivitását, mindenekelőtt a marxista—leninista világnézet és a kultúra terjesztésében, ' a közgondolkodás formálásában, a társadalmi folyamatok elemzésében, a politikai döntések előkészítésében, határozott visszautasításban részesüljenek az értelmiség szerepét lebecsülő vagy azt túlbecsülő nézetek és jelenségek.

ff Az alkalmazotti réteg száma meghaladja a 26 000 főt a megyéhen. Létük, munkájuk nem nélkülözhető — ésszerű keretek között — az adminisztratív, az ügyviteli, az államigazgatási munka területén. Műveltségük,

szakképzettségük nőtt, részvételük a közéletben erősödött. Számuk különösen az adminisztratív munkakörökben a kívánatosnál gyorsabb ütemben emelkedett. Indokolt tehát, hogy:

— számuk arányban legyen a valós szükségletekkel;

— a jövőben az e területen dolgozó munkaerő ne növekedjen, sőt, egy része átcsoportosításra kerüljön;

— az indokolt alkalmazottá réteg politikai, szakmai, erkölcsi színvonalát fokozzák, a lelkiismeretes és gyors ügyintézésre sarkallják.

g) A társadalom más rétegeinek, a kisiparosoknak — 1610 fő — a kiskereskedőknek és a különböző ma- gánfoglalkozásúaknak száma nem jelentős. Tevékenységük — főként a kisiparosoké — a lakosság részére végzett szolgáltatás területén fontos. A magánkereskedelem a szocialista kereskedelem kiegészítője, bár egy részük tevékenysége nem indokolt. A jövőben az a fontos, hogy:

— a lakossági szolgáltatást végző kisiparosokat mindenütt, ahol társadalmi igény van rá, támogassák;

— a minden ízlést nélkülöző termékeket forgalmazó kiskereskedők körét szűkítsék;

— a helyi tanácsok a működési engedélyek kiadását a törvényes előírásokkal összhangban jobban mérlegeljék, azok betartását fokozottabban ellenőrizzék.

h) Pártunk szövetségi politikája érvényesül a megyében is. A rendezett viszonyok, a kölcsönös bizalom és tisztelet légköre jelzi, hogy meghatározó a munkásosztály vezető szerepe. A munkásság politikai, ideológiai arculatának alakulása nagy hatással van a parasztságra, a különböző társadalmi rétegekre.

Az osztályszövetség szocialista tartalma erősödött. A két osztály szövetsége, politikai egyetértése és bizalma megszilárdult. Az osztálykülönbségek objektív alapjai tovább csökkentek. Az élet- színvonalban és a szocialista tudat fejlődésében jelentős az egymáshoz közeledés.

Szövetségi politikánk nagy eredményeket hozott a megyében is. A társadalom különböző rétegeit — ideológiai és nemzetiségi hovatartozástól függetlenül — sikerült mozgósítani társadalmi céljaink végrehajtására. A

következő időszakban is arra kell törekedni, hogy:

— a szocializmus építésében való közös érdekeltség, a politikai egyetértés szüntelen erősítése szolgálja a világnézeti egység fejlődését is;

— erősödjék a társadalmi összefogás a város- és köz- séefejlesztési ügyekben, mindenütt támaszkodjanak a lakosság bizalmára, segíteni- és tenniakarására.

ij Eredményes a párt nőpolitikái határozatának időarányos végrehajtása, mindenekelőtt szemléleti változás következtében. A keresőképes korú nők 62,8 százaléka aktív dolgozó. A nők politikai, közéleti érdeklődése rlőtt, részvételi arányuk a különböző testületekben, társadalmi, állami, gazdasági és egyéb tisztségekben javult. A megye párttagságán belül a nők aránya meghaladja a 27 százalékot.

A nők zömének a munkában való helytállása példás. A szocialista brigádokban számuk emelkedik, aktivitásuk fokozódik. Munkájuk anyagi, erkölcsi elismerése javult, csupán egyes területeken tapasztalható lemaradás.

Javult a nők szakmai műveltsége, bár elmarad a szükségletektől. Vezetői munkakörbe állításuk növekszik, de még lassú ütemű. A vonatkozó párt- és kormányhatározatok intenzívebb végrehajtása indokolttá teszi, hogy:

— több figyelmet fordítsanak a családon belüli helyzetükre, az általános, szakmai és politikai műveltségük további emelésére;

— gyorsítsák az azonos munkáért azonos bér elvét a nők esetében is, élve a munka mennyisége és minősége miatti differenciálással is;

— fokozzák a nők közéleti aktivitását és életkörülményeik javítását szolgáló feltételek javításával is;

— az egyenlő feltételek biztosításával gyorsítsák a nők testületi tagokká, vezetőkké való megválasztását, kinevezését.

j) A megye ifjúságának túlnyomó többsége — a 157 000 harminc éven aluli fiatal, a 26141 KISZ-tag — becsülettel helytáll a mindennapi munkában, felelősséggel készül az önálló életre. A munkához, politikához, művelődéshez való tudatosabb viszonyuk egyre inkább a szocialista társadalom követelményeinek megfelelő korszerű jegyeket hordoz. Döntő többségük egyetért pártunk politikájával, célkitűzéseivel. Mind többen érdeklődnek társadalmi-politikai kérdések iránt. Kritikai érzékük erősödött. Esetenként téves nézetek, helytelen magatartás is fellelhető soraikban. Gond, hogy az igényeket és társadalmi lehetőségeket nem mindig vetik kellően egybe. A fiatalok többsége eredményeinket, s lehetőségeinket nem a múlthoz, hanem inkább jelenünkhöz köti. A fejlődés, a változás ellentmondásai gyakran türelmetlenséghez vezetnek nem kevés fiatalnál. Kritikusan ítélik meg a fejlődés negatív jelenségeit, különösképpen a visszásságokat, a tehetetlenséget. Mind kevesebb azok száma, akik csak a gondtalan életet keresik. Ezt a munkához való szocialista viszony fejlődése is mutatja. Az értelmes feladatok, az előremutató célok végrehajtására — legyen az társadalmi vagy gazdasági jellegű — az ifjúság széles rétegeit lehet mozgósítani.

A politikához való_ szocialista viszony erősödését mutatja a fiatalok közéleti aktivitásának, a marxista—leninista világnézet iránti érdeklődésének növekedése. A legutóbbi választásokon a szakszervezetekben az összes tisztségviselők 26,3 százaléka, a tanácstagok 16 százaléka, a Hazafias Népfront-testületek tagjainak 22 százaléka 30 éven aluli fiatal. A KISZ-oktatás mellett a pártoktatásban részt vevők 25 százaléka, a szakszervezeti

(Folytatás az 5. oldalon)

Békéscsabán, a Lencsési úti lakótelepen hatalmas lendületet vett az építkezés