Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
1980. március 14., péntek Igaz történet a hallá változott gombról ■■■■■■■ Égi áldás Légből kapott gyomirtó szer Gombból halászlét főzni első hallásra olyasminek tűnhet, mintha valaki fából akarna vaskarikát csinálni. Mégsem lehetetlen ez a tett, ha egy kis teret engedünk a fantáziának, és átvitt értelemben fogjuk fel a gomb hallá változását. Kagylóból gyöngyház A dolog természetesen nem ment egyszerűen. Ügy kezdődött, hogy a hatvanas években meglehetősen rossz üzletnek számított a halászat. Nem tudták eltartani magukat a halászati szövetkezetek, ezért —, hogy csökkenteni lehessen az állami támogatást — sorban különféle melléküzemágakra kaptak engedélyt. A gyomaiak a gombgyártást honosították meg a szövetkezetben. Kagylóból készítettek gyöngyházgombokat, a Viharsarok Halászati Termelő- szövetkezetben, majd később, ahogy ez a melléküzemág fejlődött, rátértek a fémtömegcikkgyártásra. Különféle csatok, cidőkellékek készülnek milliós tételekben a nagyiparnak. Remekül bevált ez a melléküzemág a szövetkezetben. Állandó munkát biztosított a környékbeli nőknek, és persze az sem mellékes, hogy tisztességes nyereséget adott. Ezt a pénzt azután felhasználták a haltermelés fejlesztésére. Nagyarányú tórekonstrukcióba kezdtek, és az élővizekbe is új halfajtát telepítettek. A növényvédő busára esett a választás, mert ez a fajta nem kényes, kevés táplálékkal megelégszik, gyorsan növekszik és a természetes vizekben megfelelő életfeltételeket talál. Mindössze egy bökkenő volt vele: a hazai fogyasztók idegenkedtek tőle, nem szívesen vásárolták. Hiába nevezték el a kereskedők márványpontynak, a név nem fokozta a bizalmat iránta. Busából halászló Emiatt, úgy 1973—74-ben szerte az országban megtört a busaprogram lendülete. A különféle halgazdaságok sorban visszafejlesztették a növényevő haltermelést, helyette a kényesebb ponttyal foglalkoztak. A gyomaiak viszont más utat követtek. Valakiben felmerült az a remek gondolat, hogy ha egészben nem kell a busa, akkor adják el szeletelve. Létrehoztak egy kis halfeldolgozó üzemet, ahol eleinte Rotációs kapák Szegedről A háztáji gazdaságok, a hobbikertek legfontosabb munkaeszközei, a rotációs kapák készítésére rendezkedett be a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet, s hozzáfogott a kisgépek tömeges gyártásához. Az év végéig tervezett 10 800 motoros kapából kétezernyolc- százat 125 köbcentis, kétütemű motorral látnak el. Ezekből az első szériát már átadták a kereskedelemnek. A nagyobb hányad, vagyis, nyolcezer, négyütemű motorral készül majd. Ezek sorozatgyártását is hamarosan megkezdik. Mindkét típusú kisgép óránként 500— 800 négyzetméter megmunkálására alkalmas. A teljesítmény attól függ, hogy hány centiméter mélységű talajmunkára állítják be. nem csináltak mást, csak megpucolták a halat, feldarabolták és konyhakész halszeletként hozták forgalomba. Ez megnyerte a fogyasztók tetszését, egyre növekvő mennyiséget vásárolt tőlük a kereskedelem. Biztos piaca lett a busának. A halfeldolgozó üzemre felfigyelt a hűtőipar is, ahol a szakemberek éppen a gyorsfagyasztott halászlé kikísérletezésén fáradoztak. A Békéscsabai Hűtőház jó partnert talált a gyomaiakban, olyannyira, hogy az 1973-as próbagyártás után 1974-ben már nagydíjat nyert a BNV-n a növényevő halból készült gyorsfagyasztott halászlé. Azóta is évente mintegy 400 tonnányit készítenek belőLe. De nemcsak ez a haszna a halfeldolgozónak. Legalább ilyen fontos, hogy segít áthidalni a haltermelés és a halfogyasztás ciklussága közti különbséget. A baj ugyanis az, hogy a fogyasztók nem akkor igénylik a legtöbb halat, amikor azt a halászok kifogják. így, nagy költséggel élő állapotban kellett raktározni. A feldolgozó üzem segítségével tisztítva, darabolva és mélyhűtve akkor hozható forgalomba, amikor kell. Exportból nyereség A gombból tehát több hal, a halból feldolgozó, a feldolgozóból termelési biztonság lett, de hogyan lehet tovább fejlődni.? Nos, a cél és a hozzá vezető út világos. Az igények lényegesen i nagyobbak, mint amit a jelenlegi feldolgozó üzem ki tud elégíteni. Ráadásul a higiénés követelmények sem a legjobbak, ez pedig eleve lehetetHatárainkon belül, de külföldön is sok és jelentős törekvés tapasztalható az energiafelhasználás gazdaságosságának növelésére. A kutatások napjainkban is egyre újabb módszereket tárnak fel az energetika különböző területein. Jelentőségét alátámasztja az is, hogy a világ szinte valamennyi fejlettebb országában külön kormányprogram foglalkozik ezzel a kérdéssel. Hazánkban az elmúlt évben jelent meg a Nehézipari Minisztérium egy rendelete, amely az épületek fűtéséről szól. Ez szabályozza a különböző helyiségekben biztosítandó belső hőmérsékleti értéket, illetve az eltérés megengedhető tűrését. Tapasztalható azonban, hogy e rendelet végrehajtása sok esetben a szubjektív tényezőkön túl, objektív akadályokba is ütközik Sokszor nincsenek meg az egyenletes és takarékos fűtés üzemvitelére a mpszaki feltételek. Sok helyütt rosszul megépített, vagy szakszerűtlenül átalakított, esetleg elavult berendezés működik, gyenge hatásfokkal. Néhány szerelvény vagy szabályozóberendezés híján sok hasznosítható energiát engednek ki a szabadba. E problémákat az üzemben tartók többsége nem tudja megoldani, mert nincsen kellő szakismeretük, tapasztalatuk, sőt a még kisebb vállalatok, intézmények nem is rendelkeznek energetikus szakemberrel. így önmaguk nem is képesek arra, hogy a gazdaságos üzemvitel optimumát nyújtó műszaki megoldást megtalálják, s azokat alkalmazzák. lenné teszi a tőkés exportot. Belföldön viszont kevés a termékeken a haszon, a tavalyi 34 és fél millió forintos termelésen a másfél millió forintot sem érte el a nyereség. Ezért összefogtak a másik nagy haltermelő gazdasággal, a Hidasháti Állami Gazdasággal és közösen egy új, minden igényt kielégítő halféldolgozó üzemet építettek. Ennek az üzemnek a kapacitása évente mintegy 1600 tonna hal feldolgozása lesz. A lehető legtöbb munkafolyamatot gépesítik majd benne, és a dolognak külön érdekessége, hogy a gépeket a gombüzem műszaki szakemberei készítik. De még így is mintegy 100 millió forintba kerül majd a feldolgozó. Nem lesz olcsó tehát, de az előzetes kalkuláció szerint megéri az árát. Olyan körülményeket teremtenek benne, hogy a legkényesebb nyugati vevő se találhasson majd kifogást. Épül az üzemben egy gyorsfagyasztó is, így a termékeket már csak tárolásra kell Békéscsabára szállítani. Az új üzemtől lényegesen nagyobb nyereséget is várnak. Erre a tőkés export ad majd lehetőséget. De olyan lesz a feldolgozó konyha- technikája, hogy ha nem halat, akkor mást főzhetnek, így, különféle mirelit ételek készülhetnek. És nem titok az sem, hogy a tervekben az is szerepel: a halfel- dolgozó nyereségének egy részét a gombüzem korszerűsítésére fordítják. Ezzel tulajdonképpen be is zárult a kör, de a történet nem ért még véget. Folytatódik oly módon, hogy kezdődik minden élőiről. A különbség csak annyi, hogy mindent jóval magasabb szinten csinálnak, mint néhány évvel ezelőtt. Ám a megye ez irányú képesítéssel rendelkező építész-épületgépész és szabályozástechnikai szakemberei nagy segítséget tudnának nyújtani az üzemben tartóknak a gazdaságosabb műszaki feltételek megteremtéséhez. A megyei tanácsi tervező vállalat, és az ÁÉV foglalkoztat sok olyan, tapasztalattal rendelkező szakembert, akik vállalnák a szaktanácsadást. S természetesen szükség esetén szélesíteni lehet a munkába bevonható, hasonló végzettségű dolgozók körét. E tevékenység támogatása, ösztönzése jelentős népgazdasági feladat végrehajtását segítené elő. Éppen ezért üdvözölhető, hogy Békés megyében a MTESZ műszaki, fejlesztési bizottsága épületfűtési szakértői munkabizottságot kíván létrehozni, amely az MFB irányítása mellett működne. Tőlük kapná a feladatot, és koordinálná a munkabizottság által elkészített szakvélemények, javaslatok, tanulmányok feldolgozását. Az üzemben tartók a MTESZ-től igényelhetnék a berendezések felülvizsgálatát, szakvéleményt, vagy tanulmány kidolgozását. A szakértői munkabizottságok tevékenységi köre kiterjedne: a központifűtő-be- rendezések, energiatermelő és -átalakító berendezések, légtechnikai berendezések, épületek hővédelmi szakterületére. Ezzel jelentősen segíthetik az üzemben tartókat az energiatakarékos üzemvitel műszaki feltételeinek megteremtésében. J. P. A nadrágszíjparcellákon a földosztás utáni .időkben a gyomirtás nehéz munkáját kapával csinálták, majd a szövetkezetek megalakulásával egyre nagyobb területeken gépi műtrágyázást és permetezést vezettek be. Ma már a technika fejlődésének hatására nem ritka az a látvány, amikor a földek felett repülőgépek szórják az „égi áldást”. A Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés központjában kerestük fel Sziklai Andrást, hogy a mező- gazdaság repülőgépes permetezéséről és műtrágyázá- rói kapjunk felvilágosítást. . — Mióta dolgoznak pilóták a mezőgazdaságban a BAGE szervezésében a megye területén? — Két évvel ezelőtt, 1978- ban vette át a Békéscsabai Konzervgyártól a BAGE az irányítás jogát, most jelenleg két KA—26-os típusú helikopterrel és egy Z—37-es merevszárnyú repülőgéppel dolgozunk. A mi felettes szervünk a MÉM Repülőgépes Szolgálata. Állandó disz- pécseres kapcsolatban állunk velük munka közben, mivel a légköri és' időjárási előrejelzések a repüléshez nélkülözhetetlenek, ezeket pedig rádión közvetlenül a helyszínen megkapjuk. — Mekkora terület volt az elmúlt évben, ahol „légi kapával” folytatták a műtrágyázást és a vegyszeres növényvédelmet? — Tavaly 87 ezer hektárt repült be a két helikopterünk és 30 ezret a merevszárnyú repülőgép. A BAGE taggazdaságok száma 16, területük összesen 66 ezer hektár, s természetesen itt teljesítettük először az időszerű munkákat. A fennmaradó szabad kapacitással a gazdaságok igénylése alapján vállaltuk a hatóanyagok kiszórását, s így az összes leszerződött légiórát is túlteljesítettük. Az idén kisebb a kora tavaszi munka, mivel az év végi fagyos időben a mezőgazdasági üzemek rá tudtak menni saját műtrágyaszóró gépeikkel a földekre. •Persze ez így olcsóbb is, mert a műtrágyából a helikopter egy felszállással csak hat, a repülőgép 13 tonnát tud kiszórni, s a felszállás gyako-^ risága megdrágítja a munkát. A permetezéssel más a helyzet, arra szívesebben áldoznak a gazdaságok. Egyrészt mivel könnyebb fajsú- lyúak a növényvédő szerek, másrészt a kétrotoros helikopterrel minőségi munkát csinálunk, hiszen a rotorok felkavarják a növények leveleit, és mindenhová eljut a permetező szer. — A helyszínen kik segítik a repülőgépek munkáját? — Saját állandó kiszolgáló brigádunk van mindegyik gépnél. A szállítószalag, az üzemanyag, a repülőgépek tartozékai, a jelzők és természetesen az alapanyagok oda szállítására, a repülőgép fel töltésére 4-5 fős brigád áll rendelkezésre. A munka helyszínén a MÉM Repülőgépes Szolgálata is jelen van, a rádióssal és a szerelővel, s nagyon szép gesztus a RSZ részéről, hogy ha három napon belül nem tudják kijavítani a hibát, cseregépet biztosítanak a munka folytatására. — A BAGE hogyan szervezi a három gép munkáját? — Évenként összehívjuk az üzemek növényvédelmi szakembereit, ekkor egyeztetjük az éves terveket^ de a csúcsmunkák előtt is megbeszélést tartunk. Az üzemek vegyszerigénye alapján meghatározzuk. és elosztjuk az összes munkamennyiséget, majd a tényleges munka folyamán naponkénti szoros együttműködésre, koordinálásra is szükség van. A BA- GE-n kívüli munkákra is mi keresünk partnereket. — Hogy alakul a repülőgépes növényvédelem jövője a megyében? — Muronyban, Hidasháton és Szabadkígyóson építenek olyan telephelyeket, ahol a már meglevő tárházak mellé nyűgözőhelyeket is kialakítanánk, ahová a szeles időben le tudjuk kötni a gépeket. Szabadkígyóson szeretnénk még egy repülőteret építeni, és 1981-ben egy új lengyel, AN—ZR-es típusra cseréljük fel a már igen régi merevszárnyút. Kelemen T. Magda A pilóták naponta csak 55 felszállással előzik meg a fáradtságból adódó baleseteket A kétrotoros helikopter landolni készül az újbóli feltöltésre Szállítószalag segítségével tölti meg a kiszolgáló brigád a helikopter tartályát Fotó: Veress Erzsi Lónyai László Munkabizottság az energiatakarékosságért
