Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-14 / 62. szám
1980. március 14-, péntek Lipcsei randevú (mintavásár) reklámfigurája, a kül- és belföldiek kedvenc vásárfiája A régi városháza reneszánsz árkádja rosházát, a Markt téri mérlegházat, a Nyalánkságok piacának (Naschmärktnak) nevezett kis téren a régi kereskedelmi tőzsdét, a híres gót stílusú Tamás-templomot, melynek J. S. Bach volt a karnagya a XVIII. század első felében. Aki a sok ámulásban elfárad, sétája közben betérhet a közeli teaházba, ahol még a legkritikusabb szakértő is elmeri: a lipcseiek kitűnő teapuncsot tudnak főzni. A fiatalok inkább a Pingvin tejbárt kedvelik, itt a fagyikoktél a sláger, a befőtt, fagylalt; tojás- vagy csokoládélikőr, tejszínhab összeállítás. Válogathatunk az éttermek és vendéglők között. A jó sörről nem is beszélve... Sokan töltik vásárlással a délutánt. Csábítóak a kirakatok, ilyenkor vásár idején az átlagosnál nagyobb az árubőség, mivel a turisták valósággal megrohamozzák az üzleteket, legszívesebben megvennék az egész várost. Vannak, akik kikapcsolódásként a nagymacskáiról (oroszlánokról, tigrisekről, leopárdokról...) Európa-hírű Zoot keresik fel. Este megszámlálhatatlan külföldi gépkocsi parkol a Karl- Marx-Platzon, a 40 ezer négyzetméteres lenyűgöző nagyságú téren, a kivilágított operaház előtt, mely mo- numentálissága mellett szép is, sőt építészet remekműnek tartják. Lipcse vendégszerető város, minden évszakban szívesen fogadja az idelátogatókat. Varázsa, légköre van: a tarka vásári forgatag mellett utánozhatatlan eleganciával tárja elénk irodalmi, színművészeti és zeneművéros életerőt áraszt, a sok nemzet zászlójával fellobogózott utcák a hagyományos nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra utalnak, egyben az országok, földrészek közötti gazdasági együttműködésre is, mely feltételezi, A műszaki vásár főbejárata A Nyalánkságok piacának terasza. Háttérben a régi kereskedelmi tőzsde barokk épülete Beköszöntött a kereskedelmi tavasz! — A hír évről évre március első felében repül világgá Lipcséből, amikor a nemzetközi szakvásár megnyitja kapuit, s kilenc napon át Moszkvától Sidneyig, New Yorktól Tokióig itt adnak találkozót egymásnak a szerszámgépipar, a fémipar, a kohászat, az élelmiszeripar, az elektronika és az automatizálási technika, a híradástechnika, a műszeripar nagyjai, monopol cégei. A délkeleti városrész 400 ezer négyzetméteres vásárterületén 22 csarnok, és még ennél is több pavilon, szabad térségek kiállításait járhatják végig az idelátogatók. Az idei ipari világtárlatra hatvanhat ország kilencezer kiállítója hozta el műszaki újdonságait, korszerű termékeit. Az NDK után a Szovjetunió a legnagyobb kiállító — a szovjet pavilon stilizált, hegyes tor- nyú, széles kiterjedésű épülete már a vásárkapuban szemünkbe tűnik. Felhívja magára a figyelmet India kupolás pavilonja is. Magyarország állandó kiállító: a hazai ipart (négyezer négyzetméteren) jelenleg is több mint harminc külkereskedelmi vállalat képviseli, amelyek a vásáron nemcsak reprezentálják technikai eredményeinket, hanem jelentős tárgyalásokat folytatnak, megállapodásokat, szerződéseket kötnek 1980-ra, 1981-re. Lipcse történetében meghatározók a vásárok: 815 éve nyert jogot a Jahres Märkte (éves vásárok) tartásához, s a város az elmúlt évszázadok alatt a fogyasztási cikkek legnagyobb hazai és nemzetközi piacává fejlődött. 1920 óta pedig — tehát hatvan éve — minden tavasszal megrendezik a Technische Messét (műszaki vásárt). Ilyenkor az egész város átalakul vásárrá: a történelmi városközpont régi vásárházaiban is felvonultatják áruikat, fogyasztási cikkeiket az egyes iparágak, így aztán az idegen, amíg lába bírja, reggeltől-estig járja az utcákat, tereket. Ha betelt a kiállításokkal, akkor megcsodálhatja Lipcse belvárosának értékes műemlékeit, nevezetességeit: a világ egyik legszebb reneszánsz épületét, a régi váYásári hangulat a belvárosban szeti múltját, kincseit. Lipcse az európai könyvkereskedelem egyik központja. S ki ne hallott volna a világ- hírnevű Gewandhaus-zene- karáról? Nem könnyű bemutatni Lipcse sokarcúságát. A vásöt igényli a barátságot, a békés egymás mellett élést a jelenben és a jövőben egyaránt. Tehát túlzás nélkül mondhatjuk: Lipcse a béke fóruma is. Irta és fényképezte: Horváth Anita A lipcsei operaház Ki botlik bele? Küszöb az flBC-ben Mikor kész -egy áruház? Akkor, amikor megnyitják. Az építés befejeződött, tehát nincs rajta több munka. A kivitelezés kálváriáját megjártak azonban csak mosolyognak. Tudják: az építőipari szóhasználatban a „kész” kifejezés tartalmát tekintve nem egészen fedi a valóságot. Az átadás-átvétel időpontját a kivitelező határozza meg. összehívják az érdekelteket: a vízmüvet, a postát, a tűzoltóságot, a Kö- JÁL-t, a szakszervezetet, a tanácsot. Mindenki megvizsgálja az épület minőségét, aztán döntenek a használatba vételről. És mi van, ha nem veszik át az ABC-t? Semmi. Üresjárat volt, néhány hét után kezdődik minden elölről. Érdekek Ma már 40-nél is több élelmiszer-áruház üzemel megyénkben. A kiskereskedelmi bolthálózat alapterületének 35—36 százalékát ezek teszik ki, az összes eladásból legalább 36—38 százalékkal részesednek. (Krizsán Miklós, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat igazgatója: Jelenleg 12 ilyen üzletünk van, elsősorban a városokban. Évi áruforgalmunknak csaknem a felét ezekben bonyolítjuk le. Nagy gondot ^ fordítunk a szervezésre, növeljük az árukínálatot, az áteresztőképességet.) Ezek után úgy látszik, mintha csupán a vásárlók érdekét szolgálnák a modern, tágas, az áruk széles skáláját bemutató üzletek. Kevesebbszer beszélünk arról: szívesebben dolgozik az ember lelkes, tiszta környezetben. A kereskedelmi munkakörülmények pedig korántsem rózsásak. Ám, az alapterület még nem minden. öt évvel ezelőtt is épült olyan ABC-áruház, ahol hiányzott az öltöző, a mosdó és a többi szociális helyiség, az iroda meg fullasztó kalitkára hasonlított. A tervezők, mintha elfeledkeztek volna arról: lépcsőn, küszöbön nehéz, sőt, lehetetlen konténert, kocsit tolni. Többek között azért kellett átalakítani a vésztői, az okányi ABC-áruhá2at, hogy megfeleljenek a korszerű árumozgatás, -fogadás feltételeinek. Kérdés: most már nincsenek ilyen gondok? Falak Induljunk ki abból, hogy az átadott új ABC-áruházak csaknem mindegyike minőségi hibákkal, több-kevesebb javítanivalóval készül el. Sajnos, évek óta fennmaradnak az általánosságban fogalmazott átvételi jegyzőkönyvek, aztán megszületnek a tételes, aprólékos garanciális hibajegyzékek. Kezdődnek a viták, a perek, levelezések. (Szepesvári János, az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat beruházási-üzem- fenntartási csoportvezetője: Sok ABC kivitelezését kísértem figyelemmel, de annyi baj, huzavona sehol sem fordult elő, mint Szarvas új városrészében, a vásártéren felépült 110. számú üzletünknél. Először simán ment minden. A kivitelező, a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövetkezet építőrészlege, a lebonyolító, a Békés megyei Beruházási Vállalat mindent megtett) hogy a miskolci SZÖVTERV-nél papírra vetett elképzeléseket megvalósítsa.) Az építési szerződést 1978. január 5-én kötötték meg, majd március végén hozzákezdtek a kivitelezéshez. Olyan tempót kellett diktálniuk, hogy a régen várt üzlet 1979. június 30-án már vevőket fogadjon. Több meghiúsult műszaki átadás után június 21-én végre nem szé- ledtek szét a szakemberek. A papírra mintegy 40 hiba került fél. Ekkor derült ki, hogy a százötvenezer forintot érő téglakerítésnek se híre, se hamva, amely az áru fogadását, a göngyöleg tárolását szolgálta volna. A részletterveken ez nem szerepelt, és a beruházó ennélfogva a költségvetést sem készítette el. Érdekes módon, mindez menet közben senkinek nem szúrt szemet! Világos, hogy a kivitelezőnél ez csak pótmunkaként jöhetett számításba. (Krizsán Miklós: Szaladgáltunk fűhöz-fá- hoz, mert a szövetkezeti építőrészleg nem vállalta a munkát. A városi tanács költségvetési üzeme októberre ígérkezett. Végül az előbbiek mégiscsak felrakták a falat, hiszen augusztus 20- án szerettünk volna nyitni.) Szikrák Nincs szándékunkban az összes bosszantó hibát felsorolni. Tény: ezek nagy része nem kifejezetten kivitelezői hiányosság, legalábbis jogilag.* Az építők például a terveknek megfelelően 4—5 centis küszöböket, melegpadló néven parkettát raktak le a polcok és a pult között, holott mindkettő erősen megkérdőjelezhető. A műszaki ellenőröknek viszont joga lett volna a tervet megváltoztatni. Mint ahogy a hűtőkamrát alumínium lemezzel borították be, hiszen a csempe a hideg miatt előbb-utóbb lepotyogott volna. Ilyen előzmények után, augusztus 17-én a városi tanács műszaki osztálya kiadta a használatba vételi engedélyt, és az áruház augusztus 31-én megnyílt. Nem akadályozta ezt semmi, hiszen az épület rendeltetés- szerű használatra alkalmasnak bizonyult. Igaz, üresen állt a kazánház, a mozaikpadló egy része fellazult, a bukóablakokról hiányzott a kitámasztó szerkezet, a központi villamos kapcsolószekrényeket szakszerűtlenül szerelték, a szociális helyiségekben a falak 20—30 centiméter magasságban még ma is vizesek. Ezek kijavítására viszont egy év áll a kivitelező rendelkezésére. ( Dombóvári József, az élelmiszer- kiskereskedelmi vállalat műszaki előadója: Az SZMT munkavédelmi felügyelője is kifogásolta a kapcsolók és az elosztóberendezések hibáját. Szeptemberben szemlét tartottunk, de ígéretnél többre nemigen futotta a kivitelező erejéből. írtuk a leveleket, s még válaszra sem méltattak. Október első hetében a hűtőpult villanymotorja és kapcsolószerkezete leégett, hat hűtőgép hőkioldója a mágneskapcsolóval együtt meghibásodott. Ennek következtében 1,5 ezer - forint értékű hús romlott meg. Mindez azért történt, mert különböző keresztmetszetű és anyagú vezetékeket egyetlen szorítókapocs alá helyezték. Persze, nem ismerik el a hibát, az ügy a bíróságon fejeződik be.) legyzékek Az újabb szemlére december 28-án került sor. Hiba még ekkor is akadt. A kijavítás határideje 1980. január 3. Ennek letelte után jegyzőkönyvben rögzítik: a húselőkészítőben nincs zsírfogó szifon, nem oldották meg a hűtőkamrák tömítését, a mozaikkockákban botladoznak a vevők. (Krizsán Miklós: Nem tudom, jogilag helyes-e, de nem engedélyezem a 112 ezer forintos számla kifizetését, míg egyetlen hibát észlelünk.) Február 14-én jártunk az áruházban. A kenyerespolc előtt felszedték a padlót, a balesetveszélyes szegélyvasat kerülgették a vásárlók. (Batta Judit boltigazgató: A legnagyobb gondunk a négy hűtőkamra. A lemezek nem fedik egymást, nagy a rés, a hús belekerülhet a baktériumokkal együtt. A hézagokat bekenték ugyan, az általunk beszerzett svájci ragasztóval, de az így semmit sem ér.) Előbbre kell lépni, mondogatjuk. évek óta. De ezen túlmenően tekintélyt szükséges szerezni a minőségi munkának. Jutalmazni a jól, büntetni a hanyagul dolgozókat. Lejárt a magyarázkodások ideje, a tetszetős érvek feletti sóhajtozás. ( Bodai József, a vas-, fémipari szövetkezet építésvezetője: Valóban nincs nagy gyakorlatunk az áruházépítésben. Előtte egyetlen ABC-t adtunk át Szarvason. A terveknek megfelelően dolgoztunk. Közben rengeteg gondunk akadt. Egy olyan kazánt kellett volna beszerelnünk, amit már sehol sem gyártanak. Két kisebbet szereztünk helyette, de a megrendelés átfutása .két év. Az úgynevezett Viktória ablaknyitót égen-földön nem kaptunk. A hűtőkamrában csak plusz 18 fokon lehet ragasztani. Ami a villamosberendezést illeti: a műszaki átadáskor nem kifogásolták. Véleményem szerint túlterhelték a hálózatot, ezért következett be a baj. Mindössze három burkolónk van, hogyan mernénk felelősségre vonni őket, elmennének. Nincs nálunk minőségi bérezés, a hullámos padlót végeredményben másod- osztályúként vették át.) Ennek alapján még ide kívánkozik: február 19-én levél érkezett a villanyszerelőrészleg vezetőjétől a kereskedelmi vállalat központjába, hogy küldjenek egy újabb hibajegyzéket. Most már türelmetlen a kérdés: nem lenne-e jobb a felesleges levelézgetés, pereskedés helyett véglegesen kijavítani a hibákat? Ugyanakkor elgondolkozni azon, hogy milyen is nálunk a műszaki előkészítés, az összhang, a tervezők, a kivitelezők, a beruházók és az építtetők között. Tegyünk róla: olyan üzletek épüljenek, mint Békéscsabán, a József Attila- lakótelepen, ahol a helyi költségvetési üzem egyetlen hiánypótlás nélkül hozta létre a Fényes ABC-áruházat. Bebizonyítva: nem is olyan ördöngös dolog ez, csak akarni kell! Seres Sándor
