Békés Megyei Népújság, 1980. március (35. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-14 / 62. szám

1980. március 14., péntek o Ma este bemutató a színházban Brecht—Weill: Koldusopera Önkiszolgáló benzinkutak, jobb ellátás propán-butángáz- palackból Takarékoskodás a szénhid­rogénekkel és a magasabb feldolgozottságú termékek arányának növelése határoz­za meg idei munkánkat — mondotta Péceli Béla, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezérigazgató-helyet­tese csütörtökön az OKGT és az ÁFOR közös sajtótájékoz­tatóján a Magyar Sajtó Há­zában. # Az idei kőolajtermelés az 1979-es szinten marad. Na­gyobb súlyt fordítanak vi­szont a lakossági igények jobb kielégítésére. Ezt cé­lozza az önkiszolgáló benzin­kutak üzembe helyezése és a palackos propán-butángáz- ból a megfelelő ellátás biz­tosítása. Április 1-től az ÁFOR-ku- taknál és felvevőhelyeken a közületektől és a magánosok­tól is visszavásárolják a fá­radtolajat. Az eddigi 40 fil­lér helyett 2,20 forintot fi­zetnek egy liter fáradtolajért. Brecht átdolgozásában és Weill zenéjével több mint 50 éve aratja világszerte sike­reit a ma este Békéscsabán a Jókai Színházban bemuta­tásra kerülő mű. Nemzedé­kek sora előtt ismert figura Bicska Maxi, a koldusok ki­rálya Peacock, g „nemeslel­kű” leánya, Polly, Kocsma Jenny és Tigris Brown. Képünk a próbán készült Mindnyájan bábfigurái a ka­pitalista világ farkastörvé­nyű rideg-kegyetlen életének. A fordító Vas István, a rendező Kelemen Pál főis­kolai hallgató, Bicska Maxi szerepében vendégként Vár- dai Zoltán, Peacock Tyll Attila Jászai-díjas, felesége Dénes Piroska Jászai-díjas, leányuk pedig Vennes Emmy lesz. A népes szereplőgárdá­ban ott találjuk többek kö­zött Felkai Esztert, Széplaky Endrét, Gyurcsek Sándort, Kárpáti Tibort és Barsy Gé­zát is. A jelmezeket Egedi Edit, a díszleteket Mayer László m. v. tervezte, kore­ográfus Felkai Eszter, zenei vezető Holpert János. Fotó: Martin Gábor Melléküzemágak a tsz-ekben Fejlesztik a szarvasi idegenforgalmat A Békés megyei Népi El­lenőrzési Bizottság széleskö­rű vizsgálatot fejezett be. A - megye 19 mezőgazdasági ter­melőszövetkezetében arra ke­restek választ a népi ellen­őrök, hogy milyen alaptevé­kenységen kívüli termelést folytatnak. Megtartják-e a melléküzemágakra vonatko­zó jogszabályokat? Hogyan biztosítják ezen a téren' a társadalmi tulajdon védel­mét ? A tapasztalatokat a megyei népi ellenőrzési bi­zottság ülésén tegnap, csü­törtökön ismertette dr. Ko­vács Gábor, a megyei NEB tagja, a vizsgálat vezetője. A vizsgálat megállapította, hogy a 19 termelőszövetke­zetben az alaptevékenységen kívüli termelés jelentős sze­repet tölt be. A melléküzem- ágak árbevétele évek óta növekszik. Az építőiparnál némi csökkenés tapasztalha­tó, az ipari és a szállítási tevékenységnél mérsékelt a növekedés, a kereskedelmi tevékenységnél viszont szá­mottevő emelkedés tapasz­talható. Ez döntően a ház­táji gazdaságokból származó termékek forgalmazásából adódik. A népi ellenőrök azt is megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a melléküzemágak jól szolgál­ják a társadalmi igények ki­elégítését, az időszakonként Bábcsoportok találkozója Endrödön A szarvasi Járási Hivatal és a szarvasi Városi Tanács művelődésügyi osztályai, a Vajda Péter Művelődési Köz­pont, valamint az endrődi Déryné Művelődési Ház március 15-én, szombaton délelőtt 9 órai kezdettel ren­dezi meg Endrődön a báb­csoportok II. járási-városi találkozóját. A rendezvényt Dankó Pál, a járási hivatal művelődés- ügyi osztályának vezetője nyitja meg. Ezt követően 11 óráig tartja bemutatóját a békésszentandrási művelődé­si ház „Gyermekmosoly”, a szarvasi általános iskola szlovák diákotthon „Száz­szorszép”, valamint a kon- dorosi művelődési ház báb­csoportja. A találkozó szak­mai értékeléssel, s végül ok­levelek és ajándéktárgyak átadásával ér véget. rendelkezésekre álló kapaci­tások ésszerű lekötését, a munkaerő rendszeres foglal­koztatását. A lehetőségeket azonban csak részben hasz­nálják ki. A megyei népi ellenőrzési bizottság a vizsgálat ta­pasztalatairól szóló jelentést elfogadta. Csabacsüdön értékelte a megyei trófeabíráló bizott­ság kedden az elmúlt évben terítékre került nagy vad tró­feákat, többségében őzagan­csokat. A bírálatra 47 va­dásztársaság, 3 állami szek­tor és a bemutató vadgazda­ság hozta el mintegy 300 trófeáját. Volt közöttük 7 gímszarvasagancs és 3 vad­disznóagyar is. Megállapítot­ták, hogy a helyes vadgaz­dálkodás eredményéként alig akadt közöttük olyan, amely mínusz pontot kapott volna. A vadásztársaságok zömében eleget tettek bemutatási kö­Ebben az évben több mint 1400 vendéget fogad a szarvasi idegenforgalmi köz­pont. A motelben 106 sze­mélyre tudnak lakosztályo­kat biztosítani, összkomfor­tos faházakban 150 vendéget telezettségüknek, de akadt néhány, amely nem tudott elszámolni az agancsokkal. Az is elhangzott itt, hogy a trófeák kikészítése néhány esetben elmaradt a kívánal­maktól, s ezért hasznos len­ne a kikészítés módját egy- öntetűsíteni. A bírált trófeák közül 9 volt aranyérmes, 15 ezüst, 13 pedig bronz minősítést ka­pott. Ezek az adatok nem mutatják a tényleges helyze­tet, hiszen a külföldi vadá­szok 300 nagyvadat lőttek ki, amelyek trófeái közül 60 százalék lett érmes. fogadhatnak, és a harmad- osztályú turistaszállást 150- en vehetik igénybe. A júni­usban nyíló kemping ezer autóst vár, akik sátorban, la­kókocsiban szállhatnak meg. Ekkor nyílik meg az Arany- szarvas étterem 400 ülőhely- lyel és egy külön önkiszol­gáló ebédlővel. A nyári víkendezés végén a konyháról a diákotthonok­nak visznek ebédet, ezzel ki­használva a konyha kapaci­tását és elkerülve egy új be­ruházást. A téli hónapokban a motel is működik, szükség esetén a faházak is fűthetők. Máris igen nagy az érdek­lődés. A Körösök völgyében épülő pihenőhely a végleges tervek szerint 15 ezer em­ber fogadására lesz majd képes. A víz és a nagy ki­terjedésű arborétum mellett horgászhatnak is a vendé­gek. Jó hatásfokú termálvizet találtak a talajban, amelyet gyógyításra is alkalmassá szeretnének tenni. Ahhoz azonban, hogy ez megoldha­tó legyen, hűteni kell a vizet. A hűtőtornyok építése he­lyett egy többhasznosítású megoldás mellett döntöttek a város vezetői. Úgy tervezik, hogy ezer lakás fűtését, me­legvízellátását oldják meg, valamint a fóliasátrak fűté­sét, s az így lehűlt vizet al­kalmazzák gyógyításra. A gazdaságos megoldás nem­csak azért hasznos, mert a víz megtartotta tartalmát és hatásfokát, hanem azért is, mert rövid idő alatt megté­rül a lakások fűtésének be­ruházása is. Koordinációs értekezlet Tegnap, csütörtökön dél­előtt Békéscsabán, az ú'j pos­ta műszaki épületének beru­házásában részt vevő 15 vál­lalat képviselője egyeztette a kivitelezéssel kapcsolatos te­endőket. A napirenden az építés és szerelés ütemét gyorsító fel­adatok összehangolása szere­pelt. A partnerek megvitat­ták annak lehetőségét is, ho­gyan tudnák a vonalhálózat építését a tervezettnél ha­marabb megkezdeni. A bírálatra beérkezett trófeák egy része Fotó: Béla Ottó Gazdag trófeazsákmány A kongresszus jegyében A vegyipar világgazdaság szer­kezeti változásának egyik legfontosabb jellemzője, hogy a vegyipar egyre jelentősebb szerepet kap az országok gazdasági életében, a termelésben, és a fogyasztásban egyaránt. Az MSZMP Központi Bi­zottságának 1977 októberi határozata alapján a vegy­ipar fejlesztése továbbra is kiemelt feladat. A kongresz- szusi irányelvek ezt úgy hangsúlyozzák, hogy az egyik legfontosabb exportágazat — a gyógyszeripar — ver­senyképességének javítását külön is aláhúzzák. Az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában a vegy­ipar termelése átlagosan évi 8,4 százalékkal fejlődött, lé­nyegesen gyorsabb ütemben, mint a szocialista ipar ter­melése. Ez időszakban a termelés nem egyenletesen alakult: 1976-ban és 1978- ban az átlagosnál gyorsabb, míg 1977-ben mérsékeltebb volt a fejlődés. A vegyipar fejlődési irama szakágaza­tonként is eltérő volt. A szerves és szervetlen vegy­ipar az átlagosnál gyorsab­ban, a kőolajat feldolgozó ipar pedig lassabban fejlő­dött. A magyar vegyipar egyik kiemelkedő és exportképes alágazata a gyógyszergyár­tás. (A gyógyszeripar ter­melésének mintegy 70 szá­zalékát exportálja.) A ter­melésben jelentős szerkezeti változások mentek végbe a szakágazatokban: csökkent a hagyományos gyógyszeripari termékek részaránya; nőtt a kiegészítő gyártmányok, mint emberi és állati táp­szerek, állategészségügyi ké­szítmények, takarmánykiegé­szítők, növényvédő szerek, kozmetikumok aránya. A piaci jelzések is egyre inkább arra utalnak, hogy a gyógyszergyártásban, fel kell gyorsítani a minőségi váí- tozások ütemét. Ez többek között azt jelenti, hogy nö­velni kell az eredeti magyar készítmények számát, vala­mint • serkenteni kell a li- cenc és komplett gyártási technológiák vásárlásait. A termelékenység növelése ér­dekében növelni kell az au­tomatizált szakaszos és folytonos gyártási eljárások fejlődése részarányát, törekedve a fejlettebb gyártási eljárások meghonosításra, új hazai résztechnológiák kifejleszté­sére. A vegyiparban gyártott legfontosabb termékek közé soroljuk a műtrágyákat is. Ezek termelése főként mi­nőségüket tekintve, nem áll összhangban az igényekkel. A szerkezeti változás fő irá­nyát az utóbbi években az agrotechnika fejlődéséhez jobban alkalmazkodó ösz- szetett (kombinált) — kettős, hármas, nyomelemes stb. — műtrágyaféleségek jelentik. A korszerű élet velejárója a műanyagok felhasználása. Az 1970—1979 közötti idő­szakban 30-szorosára nőtt az egy főre jutó műanyag­termelés mennyisége. De a nemzetközi mezőnyben ez­zel együtt is még mindig szerény helyen találhatjuk országunkat. A gumiipar korszerűsítése 1975-től vett nagyobb lendü­letet. Ennek jele a korszerű radiál gépkocsiabroncsok előállítása, valamint a me­zőgazdaságban alkalmazott gépekhez a gumiból készült alkatrészek gyártásának ki- terjesztése. A vegyipar viszonylag még fiatal ágazat, s így ter­mékeinek relatív életkora is alacsony. Az ágazat 1978. évi értékesítésében az új gyártmányok aránya 1,9 szá­zalék volt. Az értékesített termékek 8,9 százalékát 3 éven belül kezdték el gyár­tani, míg 35,7 százalékát legfeljebb 8 év óta termelik. De az ágazatban is jelent­kezik a gyártmányok „elöre­gedésének” veszélye. Pél­dául a gyógyszeripari ex­portban tíz évnél régebbi termékek aránya több, mint 75 százalék. Ez egyértelmű­en sürgeti • a termékváltás ütemének gyorsítását a vegy­iparban is. Ö világ ipari fejlődési irányzatai, valamint a hazai jövedelmezőségi viszonyok együttesen azt mutatják, hogy a vegyipar fejlődése a VI. ötéves terv­időszakban is gyors lesz, s a belső szerkezeti változások jelentősen növelik a korsze­rű termékek arányát. Wiesel Iván Éremkiállítás Mezöberényben A mezőberényi Petőfi Mű­velődési Központban márci­us 16-án, vasárnap délelőtt 10 órától délután 3 óráig tart nyitva a Megyei Művelődé­si Központ pénz- és érem­gyűjtők klubjának kiállítása. Megnyitó beszédet dr. Káplár László, a Magyar Éremgyűjtők Országos Veze­tőségének tagja tart. A kiállításon az érdeklő­dők többek között a szabad­ságharc és a Vörös Hadse­reg pénzeit, az infláció­sort, a felszabadulás utáni magyar emlékpénzeket, va­lamint a római kor pénzeit és a világ pénzeinek egy- filléresett láthatják. Emellett bizonyára sokan megcsodál­ják a bemutatásra kérülő különös alakú, méretű és süllyesztett vereteket, a szük­ségpénzeket, a zsetonokat, a gúnypénzeket és a pénzhami­sítványokat, amelyek ugyan­csak a kiállítás anyagai kö­zött szerepelnek majd. Száz fotó filmszínészekről Száz fotó filmszínészekről, megemlékezés azokról, akik­nek a mozdulatai már csak a mozivásznon élnek, illetve a MAFILM színésztársulata 36 tagjának bemutatkozása. A MAFILM-újdonság „Filmszí­nészek” címmel került a könyvesboltokba. A több mint százoldalas kötet első részében a MA- FILM igazgatója, Föld Ottó elmondja, hogy, a hazai film­gyártás régi problémája ol­dódott meg az önálló film­színésztársulat létrehozásá­val. A színház, a televízió, a rádióadásidő, a növekvő szinkronigény szétaprózta a színészek idejét, így nehezen tehettek eleget filmgyári szerződéseiknek. Az állandó társulat — miként az elmúlt két év tapasztalatai mutat­ják — színvonalasabb művé­szi alkotást nyújt, hiszen nem próba vagy előadás után rohannak felvételre a színé­szek. A magyar filmgyártás le­gendás alakjai, felejthetetlen egyéniségei is helyet kaptak az összeállításban. Többek között Latabár ■ Kálmánról, Kabos Gyuláról, Karády Ka­talinról, Jávor Pálról, Görbe Jánosról, Soós Imréről, Lati- novits Zoltánról olvashatnak •az érdeklődők. A kötet második felében a mai filmszínésztársulat tag­jai vallanak magukról, s pá­lyájuk valamennyi filmszere­pével megismerkedhet az ol­vasó. ■

Next

/
Thumbnails
Contents