Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-13 / 36. szám

1980. február 13., szerda Szabályozó-morgó Utóhangok egy főkönyvelői értekezlethez A PM Bevételi Főigazga­tóság Békés megyei hivata­lánál az utóbbi időkben egy­mást érték az értekezletek. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem szakemberei megvitatták az 1980. január 1-én életbe lépő új gazdasági szabályozó rendszert. Érté­kelték, véleményt mondtak várható hatásáról. Szót ej­tettek az ez évi helyi és or­szágos vizsgálatokról, az 1979-es mérlegbevallás he­lyességéről. Január végén volt az utolsó összejövetel a KISZÖV-székházban, ahol a megye 40 ipari szövetkezeté­nek, 16 ipari, építőipari taná­csi vállalatának és 3 építő­ipari közös vállalkozásának a képviselői gyűltek össze. Ennek tapasztalatairól be­szélgettünk Hőgyes Endré­vel, a hivatal ipari osztá­lyának vezetőjével. O A módosított szabályo­zók közül a legfontosabb és a leglényegesebb vál­tozást azok tartalmazzák, ame­lyek az árképzés módját és a követendő ármechanizmust írják elő. Ugyanis az utóbbi tíz év­ben csökkent az árak értékmérő szerepe, ebből adódóan a nyere­ség sem fejezte ki a termelés, a gazdálkodás hatékonyságát. Araink nem közvetítették a külpiaci árarányokat. Hogyan reagáltak erre a gépipari válla­latok, szövetkezetek? — Előre bocsátom: á fő­könyvelői értekezleten el­hangzottakat kommentár nélkül mondom el, hiszen feltehetően a VI. ötéves terv­vel összhangban a szabályo­zókat némileg 1980-ban iga­zítani kell, arra viszont nem lehet számítani, hogy az el­vek megváltoznak, fellazul­nak a gazdasági feltételek. A Békés megyei Vegyesipari Vállalat termelési és szol­gáltatási árszínvonala az in­duló árakat figyelembe véve, 20 százalékkal csökken. Leg­főbb gyártmányuk, az ÉTI gázkazán olcsóbb lett, holott a belföldi igényeket évek óta nem tudják kielégíteni. Ez a feszültséget még tovább nö­veli, éppen az induló ter­melői árak mechanikus al­kalmazása miatt. O lgen ám, de a termelői árak többsége versenyár, fontos annak eldöntése, hogy mennyiért képes a vállalat a termékét a világpiacon érté­kesíteni. Ügy tudom, a vegyes­ipari vállalat exportál is, a szo­cialista Csehszlovákiába. — Igen. Csakhogy figye­lembe kell venni: nem min­den gazdálkodó egység tud egyforma gyorsan alkalmaz­kodni a világpiachoz. Vi­szont: csak azokat a költsé­geket ismerik el az árakban, amelyek a szakma jó válla­lataira jellemzőek. Így a ru­belelszámolású exportjukra 30 százalékos termelési adót vetettek ki, ami valószínű­leg veszteséghez vezet. A szabályozók változásának a hatására az 1979. évi mér­leg szerinti nyereség mint­egy 26 millió forinttal lesz kevesebb. Következmény: az V. ötéves tervre kialakított jövedelmek is törést szen­vednek. Csökkennek a fej­lesztési lehetőségek, meg­hiúsulnak a profiltisztítási elképzelések, hacsak nem használják fel a kötelező tar­talékalapot. O Ezzel szemben az oroshá­zi KAZEP stabilnak Ítéli meg a gazdálkodását. Mind a kazángyártás, az oxid- kerámia előállítása, a különböző szolgáltatások egész évre le vannak kötve. Ml a derűlátás alapja? — Mindenekelőtt a kor­szerű és keresett termékeik. Ami bosszantja őket: az új árképzési rendeletek hiá­nya. Nem tudják az önkölt­ségszámítást, a szabadáras termékek árát kialakítani, amiatt, hogy az építőipari, vas-fém- és gépipari gyárt­mányokra vonatkozó ársza­bályozók nem jelentek meg időben. Közös ■JgHslDI&Tct Ki a virágot ismeri,... O A bér- és keresetszabá­lyozás rendszere nem változik alapvetően. Vál­tozatlanul a teljesítményhez kö­tött bértömeg, egyes esetekben a bérszínvonal és a központi bér- szabályozás lesz a fő forma. Nyilván növeli a hatékonyságot, ha a létszám csökkenéséből ere­dően pénzt takarítanak meg. Ennyire egyértelmű ez? — A Mezőberényi Mű­szaki Vasipari Szövetkezet szerint nem egészen. Ugyan­is az a véleményük, hogy az új bérszabályozás éppen csökkenti a hatékonyság javí­tásának a lehetőségét. Mi­ről van szó? Arról, hogy a létszámcsökkenésből szárma­zó bértömeg megtakarítá­sából csupán 3 százalék használható fel kedvezmé­nyesen a bérszínvonal növe­lésére. Ez megakadályozza a felesleges létszám 3 száza­léknál nagyobb csökkenté­sét, gátolja a termelés ha­tékonyságának teljes kihasz­nálását. Gond az is: a kész­termékek új termelői árának kialakításánál több költség- tényezővel nem számoltak, amelyek 1977-ben felmerül­tek. Ilyen többek között a műszakpótlék, amely a szö­vetkezetnél egymillió forin­tot tesz ki. O A külgazdasági szabályo­zók érthetően nagyobb mértékben • módosultak. Az állami támogatás szűk kör­ben és átmenetileg 4—5 évre ad­ható, hogy segítse a szerkezet átalakítását, az igazodást a kül­ső piacok követelményeihez. Mit szólnak mindehhez például a Szarvasi Vas-, Fémipari Szövet­kezetben? — A szövetkezet export- termelése meghaladja az összes gyártmány 10 száza­lékát. Ennek következtében a dollárkitermelési mutató határozza meg a kalkulálha­tó eszközbérarányos nye­reséget, amely kedvező. En­nek ellenére a nyereség várhatóan csökken. Oka, hogy az eddigi 20 százalékos állami visszatérítés helyett 10 százalékos támogatást ve­hetnek igénybe. Ez körül­belül 5 millió forint veszte­séget jelent. O Megyénkben jelentős he­lyet foglal el a könnyű­ipar. Hadd emeljem itt ki az Endrődi Cipész Szövetke­zetét. Tudják-e növelni az ex­porttermelést? — Az 1980-as céljaik kö­zött a nyugati országokkal való kereskedés bővítése sze­repel. A kevés létszám miatt azonban a korábban vállalt egymillió páros exportérté­kesítéssel szemben 800 ezer pár cipő szállítását vállal­ják. Ebből 450 ezer pár szo­cialista, 350 ezer pár pedig dollárelszámolású piacon ta­lál gazdára. Míg az exportra szánt termékek 10—15 szá­zalék bruttó nyereséget hoz­nak, a belkereskedelmi el­adás viszont veszteséges. Ráadásul évente 60—70-nel csökken, főleg a fizikai dol­gozók aránya, amelyen át­csoportosítással próbálnak segíteni. O A rendelet szerint a vá­rosi és a községfejleszté­si hozzájárulást 10 száza­lékban célszerű meghatározni. Régen a csökkent munkaképes dolgozókat foglalkoztató vállala­tot mentesítették ez alól. Vajon, így van ez most is? — Nem. Éppen ezt tart­ják méltánytalannak a Gyo­mai Háziipari Szövetkezet­ben. Ugyanakkor gazdálko­dásukat az is nehezíti, hogy termékeik szabadárasak ugyan, de a megegyezéses árak alkalmazását az I. ne­gyedévre az árhatóság nem engedélyezte. Szerződést sem tudnak kötni a vevők­kel, hiszen a fonalszállítmá­nyok késnek. Nehezíti a helyzetet az is: az előzetes megállapodásokkal ellentét­ben csak külföldi alap­anyagot tudnak beszerezni, az importárak viszont 20 százalékkal magasabbak a hazainál. O Végezetül kérem, szóljon az 1980. évi szakági és országos vizsgálatokról, valamint az elmúlt esz­tendő mérlegbeszámolóiról, a hibák gyakoriságáról. — Csak röviden. Hat szak­ágazatnál tartunk pénzügyi revíziót ez évben. Vizsgál­juk a pamut-, a kötszövő- ipart, a mosást, a festést és a vegytisztítást, a villany- szerelést és a fémtömegcikk­ipart, a beruházások szerve­zését, lebonyolítását. Orszá­gos témavizsgálatként meg­nézzük az építőipari gépek­kel való gazdálkodást, a ta­karékosságot, a hulladékok hasznosítását. Ami a mérleg- beszámolókat illeti: megyénk iparában egy mérlegre 21 hiba jut. A szeghalmi Tö- VÁLL beszámolójában 105 elírást számoltak össze. Gyengére sikerült a Békési Építőipari Szövetkezet, a MEGYEVILL, a vegyesipari vállalat mérlege. Évek óta hibátlan viszont az Orosházi Faipari Vállalat, a RUTEX, a Csaba Szőnyegszövő HISZ mérlegbeszámolója. Mit lehet mindezekhez hozzátenni ? Talán annyit: az észrevételeket, javaslato­kat továbbítják a felettes szervekhez, a Pénzügymi­nisztériumhoz. Bizonyára akadnak megszívlelendő ta­nácsok, amit a szabályozó­alkotók köszönettel vesz­nek. De hangsúlyoznunk szükséges, hogy a gazdálko­dó szerveknek alaposan fel kell készülniük. Késlekedés nélkül folytatni, illetve meg­kezdeni a hatékonyságot ser­kentő akciókat: a költségek csökkentését, a termékszer­kezet átalakítását, a takaré­kosságot. Hatalmas tartalé­kok vannak még a munka- szervezésben, a munkafegye­lem megszilárdításában, az ésszerű készletgazdálkodás­ban. A módosított szabályo­zók változott környezetet te­remtettek, amelyek az új követelményeknek megfele­lő vezetési stílust is követel­nek- Seres Sándor A dombegyházi közös ta­nácsban a választások óta (1973. április 15.) 40 hely­beli, kilenc kisdombegyházi és hat magyardombegyházi tanácstag tevékenykedik. Egy nemrég készült elemzés tapasztalatai alapján megál­lapították, hogy valamennyi tisztségviselő igyekszik ele­get tenni a vállalt kötele­zettségeknek, s összeférhe­tetlenségi ügyben egyetlen egy esetben sem kellett el­járni. Mind a végrehajtó bízott­Új ruhafazonok-» Fényes, lakkos hatást kel­tő alapanyagú termékek so­rozatgyártását kezdték meg az Elegant Május 1. Ruha­gyárában. A Magyar Se­lyemipari Vállalat Puszta el­nevezésű új anyagából fe­kete, bordó, lila és mályva divatszínekben, műszőrme­díszítéssel sportos kivitelű dzsekiket, pillekönnyű kabá­tokat és steppelt „pufajká- kat” készítenek, amelyek ed­dig jórészt csak a divatla­pokban voltak láthatók. Új­donságuk a bélelt ballonka­bát műszőrmedíszítéssel. Több új modellel gazdagodik sportruházati termékeik kö­re is. A gyár új, friss szellemű tervezőgárdájának munkája nyomán új fazonok, új alap­anyagok, ésszerűség és ké­nyelem jellemzi a ruhagyár idei termékeit. Ebben az esztendőben 560 ezer kis- és nagyszériás, minden igényt kielégítő férfi és női téli-, tavaszi- és átmeneti kabátot, női kosztümöt és ruhát ké­szítenek. és önálló vizsgálatok Az SZMT közgazdasági osztálya elkészítette az 1980. I. félévi ellenőrzési progra­mot. Ezek szerint az I. ne­gyedévben utánanéznék: mi­lyen az áruellátás a fonto­sabb közszükségleti cikkek­ből. Különös tekintettel lesz­nek Mezőkovácsházára és környékére. A lakossági be­jelentések ugyanis arról ta­núskodnak, hogy Mezőhe­gyesen mostohán elégítik ki a kereskedelmi igényeket. Gyakori, hogy 4 órát is sor­ban állnak húsért, olykor alapvető élelmiszerek hiá­nyoznak a polcokról. Elavult az üzlethálózat, mégis két italboltot nyitottak a közel­múltban. A kereskedelmi felügyelő­séggel közösen megvizsgál­ják a hatósági árváltozások végrehajtásának helyességét. Tájékozódnak a zöldség-, gyümölcsértékesítés körül­ményeiről is. Honnan, mi­lyen gyakorisággal szerzik be az árut, megtartják-e az osztályba sorolás előírásait? Ugyancsak közérdeklődésre tart számot az üvegvissza­váltást szabályozó rendelet gyakorlati megvalósításának ellenőrzése. A II. negyedév legfontosabb vizsgálata lesz a tömegétkeztetés. Az álla­mi vállalatok és a szövetke­zetek vendéglátóipari egysé­geit a kereskedelmi felügye­lőség, az üzemi konyhákat a társadalmi ellenőrök láto­gatják meg. Egyáltalán nem közömbös, hogy ezt a ked­vezményes étkeztetést mi­lyen körülmények között, színvonalon bonyolítják le. Sokszor elégedetlenek va­gyunk a lábbelik, az edé­nyek minőségével, árával. Nos, ezt is górcső alá teszik az ellenőrök. Sőt, újra meg­nézik: milyen a vasárnapi kenyér-, tej- és tejtermék- ellátás. Az utóbbi időben, mintha elhanyagolnák egyes vendéglátóipari egységekben ezt a szolgáltatást. Többször még a lakótelepi bisztrók­ban, büfékben sem lehet kapni a reggeli órákban fő­leg kenyeret, péksüteményt. ság, mind a hat szakbizott­ság a munkatervekben meg­határozott időben tartja ülé­seit, és a testületek tagjai jelentős segítséget nyújtanak a döntések előkészítésekor. A tanácsülések résztvevőinek aktivitása viszont nem min­dig egyenletes. A tanácstagok tájékoz­tatására több lehetőség kí­nálkozik. Ezek között leg­hatékonyabb és legközvetle­nebb az a tanácskozás, amelyhez írásos beszámolók készülnek. Ami a tanácstagi beszámo­lók eredményességét illeti, esetenként nem könnyű fel­adat az emberek mozgósítá­sa. Jóllehet a választók el­mondják véleményeiket, ja­vaslataikat ezeken az össze­jöveteleken, ám a tanácsta­gokkal fenntartott kapcsolat sokszor „az egyéni panaszok orvoslására korlátozódik”. Sipos Józsefnek, az ügy­rendi bizottság elnökének ér­tékelése szerint a választók­nak jobban kellene töreked­niük arra, hogy a tanácsta­gok még intenzívebben kap­csolódjanak be a közügyek intézésébe, s még több in- terpellálásra kerüljön sor az egyes napirendi pontok megvitatásakor. Dombegyházán is sok min­den megváltozott az utóbbi években: korszerűsödött a közvilágítás, az ÁFÉSZ üzembe állított egy benzin­kutat. Ezenkívül két új ál­talános iskolai tanterem, va­lamint egy egészségügyi komplexum épült. Sokan lelkesen- kiveszik részüket az utcák szépítésében. A lakosy ság jelentős hányada támo­gatja a VI. ötéves terv idő­szakában létesítendő vízmű építését. virágkötőnő lehet. Persze, csak akkor, ha a virágok alapos ismeretén túl ügyes kezű, ötletgazdag, továbbá szépérzékkel és alkotókedv­vel komponálja esztétikussá a csokrokat. „Csak” ennyi a követelmény. Ráadásul a virágkötészet nem tantárgy a szakiskolákban, így csu­Kompozíció, szárazvirágból. A képen: Pintér Ilona pán tanfolyamokon, bemuta­tókon, versenyeken lehet el­sajátítani az alapismerete­ket, elemi fogásokat. Ilyen házi tanfolyamot szervezett a közelmúlt napokban a Bé­késcsabai Kertészeti és Köz- tisztasági Vállalat a virág­üzletek vezetői és a köté­szettel foglalkozó, főleg fia­tal dolgozók számára. — A fogások betanítására szaktekintélyeket szoktunk meghívni, akik az első na­pokban bemutatót tartanak, utána pedig maguk a részt­vevők is munkához látnak — tájékoztat Krauspe Erzsé­bet kertészeti osztályvezető. — Ezúttal Pintér Ilonát, a Sasadi Tsz virágkötőnőjét, a budapesti Hilton Szálló vi­rágüzletének vezetőjét hív­tuk meg. Most éppen a vi­rágtálak, csokrok összeállí­tását mutatja be. De néz­zük meg közelebbről! A teremben, ahová az irodából kalauzol az osztály­vezetőnő, szemet, lelket gyö­nyörködtető látvány fogad: itt egy cserepes jácint ízlése­sen dekorálva, odébb egy kompozíció szárazvirágból, mellette elegáns szegfűcsok-. rok. A résztvevők szemmel kísérik Ilonka minden moz­dulatát. Éppen a szárazvirág- kötészet a „lecke”. Miután el­készül a kompozíció, leülünk beszélgetni. — Milyen csokrot kötne Ilonka például egy halvány­kék, hosszú menyasszonyi ru­hához, amihez rövid fátyolt viselnek? — Fehér, rózsaszín vagy sárga virágot Választanék. Kálából, sárga szegfűből, la­za, úgynevezett svéd csokrot, rózsászín szegfűből, sárga ró­zsából kerek biedermeier csokrot kötnek. Általában a rövid menyasszonyi ruhához kerek, a hosszúhoz laza, svéd csokor illik. A színekre na­gyon kell ügyelni, pirosat a rózsaszínnel soha nem kö­tünk egybe! Kötészeti szem­pontból fontos a virág for­mája. Kálát például szegfű­vel lehet egybe kötni, és íriszt hozzá, de a szegfű ger- berával nem szép. Gerberá- hoz rózsa, vagy írisz, frézia, strelícia illik. — Mit jelképeznék a virá­gok színei? — A piros szegfű és rózsa a szeretet, szerelem jele. A fehér az ártatlanságé vagy semleges. Rózsaszínt a kislá­nyok szoktak kapni, úgy 18— 20 éves korukig, aztán rend­szerint piros következik. A sárga meg a féltékenység je­le. — Szökás-e férfiaknak vi­rágot adni? — Miért ne! Például egy üveg márkás italra egy szép csokrot formálni. Ha az ajándékozó szerelmes az ille­tőbe, akkor piros virágból. Néni törvény egyébként, hogy csak páratlan szál lehet a csokorban, mindenesetre pá­ratlanból szebbre lehet köt­ni. — Lakásban nagyon szép az ikebana. Ennek a kötésze­ti módnak mi a titk^? Egy pompás menyasszonyi csokor fréziából — Az alapja ennek a ja­pán kötészeti módnak: 3 vi­rág aszimmetrikus elrendezé­se. Ezek az alapvonalak fon­tosak, s ezen belül azután számtalan lehetőség, variáció kínálkozik. Mit is jelent számunkra a virág? Lírai felsorolás he­lyett hadd idézzünk egy em­léket, melyet beszélgetés köz­ben Ilonka elevenített fel: amikor a háború végén a bu­dapestiek végignéztek a ro­mos utcákon, nemigen hitték, hogy valaha újjáépül a fő­város. És ezekben az elkese­redett napokban az egyik, félig-meddig épségben ma­radt virágbolt kirakatában megjelent egy hatalmas cso­kor vörös szegfű. A látvány bizakodást, derűt lopott az emberek szívébe... Szorgalmasan jegyzetelnek, rajzolnak a fiatalok Fotó: Veress Erzsi A tanácstagok munkája Dombegyházán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents