Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980, február 10., vasárnap SPORT SPORT SPORT SPORT Halló,. Róma, edzőtábor? így látja Borbély Pál - „Gyorsan telnek a napok" - vallja Pásztor Szombaton reggel felhívtuk telefonon, a magyar olimpiai labdarúgó-válogatott római edzőtáborát. A 36-851 szám meglepő gyorsasággal „bejött”, és máris beszélgethettünk Borbély Pállal, a Népsport szerkesztő bizottságának a tagjával és Pásztor Józseffel, az Előre Spartacus középpályásával. — Hogyan látja az újságíró az eddig eltöltött hetet? — kérdeztük először Borbély Pált. — Egy kicsit élőbbről kezdem. Amikor az MLSZ arról tárgyalt, hogy miképpen lehetne a legjobban felkészülni a számunkra áprilisban még kicsit korainak tűnő, csehszlovákok elleni, mindent eldöntő olimpiai selejtező mérkőzés visszavágójára, többféle lehetőség felmerült. Eredetileg a ligaválogatott dél-amerikai túráját ennek a keretnek szervezték, mint ahogy a végül Dózsának adott japán utat is. Lakat Károly dr. és segítői azonban, nagyon helyesen, inkább az oktató-nevelő munkát, a csapatformálási lehetőségeket jobban szolgáló római edzőtáborozás mellett döntöttek, amely mellesleg Szepesi György MLSZ-elnök nagy nemzetközi kapcsolatainak köszönhetően igen gyorsan létrejöhetett. Így most ugyanolyan körülmények között készülhet a csapat, mint a világhírű olasz klubok a nemzetközi kupákban a folytatásra. Amióta itt vagyunk és legyőztük az Avellinót, mondhatom, nagyon megnőtt a csapat ázsiója. Itt, ebben a világban sokat adnak a hírekre, arra, amit az újságok írnak. De jóval többet a tényekre! Az, hogy az első félidőben 4-5 gólt rúghattunk volna, és hogy végül 3—2 lett az eredmény azzal az Avellinóval szemben, amely két éve került fel az első osztályba, és pillanatnyilag olyan szerepet tölt be, mint amikor nálunk a ZTE NB I-es lett, szóval ez nagyon feldobta az érdeklődést. Naponta kapunk meghívásokat, s lehetőség szerint ezeknek igyekszünk is eleget tenni. Pénteken például a Rómától 40 kilométerre levő Asenzióban töltötte a csapat a napot. Vendéglátóink tíz éve a Vasas emblémáját viselik és a helyi kommunista párt támogatja őket. Minden szempontból értékes volt a találkozás. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a lényeg természetesen az edzéseken, a játékon, a csapat formálásán van. Lakat dr.-nak olyan kérdésekre kell megnyugtató választ keresnie — most akár vereségek árán is —, mint például az, hogy kik legyenek majd a szélsők a csehszlovákok ellen, milyen összetételű hátvédsor lehet a legjobb, és hogy elbírja-e majd a csapat együtt a két „játszó” középpályást, Pásztort és Kársait? Nos, gondolom, a békéscsabaiakat ez utóbbi külön is érdekli. Biztató, amit például együtt csináltak az Avellinó ellen, fazont adtak a csapat játékának. Szóval alakul a csapat gerince, persze még távolról sem teljes a kép. Edzés, játék, megint edzés és megint játék tehát a fő program, elméleti előadásokkal, beszélgetésekkel kiegészítve. Most példápl az edzőtáborozások jelentőségéről, lehetőségeiről folyik odabent a szó, erről beszélget a szövetségi kapitány mindenkivel külön-külön. A szó ezután Pásztoré lett. — Mi újság? — Köszönjük, itt remek idő van, 18—20 fok napközben: Jól vagyunk, egy szobában lakunk Kerekes Attilával, ő pont most ment be az értekezletre. Sajnos tegnap beleléptem egy gödörbe a meccsen kapura lövés közben, és a jobb bokám kifordult, ezért 3-4 napot ki kell hagynom, de nem veszélyes különösebben. Gondolom, az nem újság, hogy állandóan edzünk és játszunk, délutánonként buszra ülünk és különböző kisebb csapatokkal találkozunk. Pénteken például az egész napot Asenziben töltöttük a tengerparton, sokat beszélgettünk is az ottani labdarúgókkal, nagyon kedvesek, szimpatikusak voltak a helyi srácok. Jót nevettek, amikor mondtam, hogy jól főznek az olasz szakácsok, de én azért nem szeretem annyira a makarónit, mint ők... — Legközelebb kivel játszik a keret? — Ügy tudom, kedden a római másodosztályú Banco di Roma együttese lesz az ellenfél. Vasárnap meccset nézünk. Az elmúlt fordulóban különben a 0—0-ás Roma—Lazio találkozót láttuk, szerintem nem volt egy jó parti, ma birtos érdekesebb lesz a Lazio Ascoli elleni mérkőzése az olimpiai stadionban. — Akkor most totózzunk, jó? Mit tippel a vasárnapi meccsekre? — Megpróbálhatjuk, de az olasz bajnokság nincs híján meglepetéseknek, a játék kedvéért azonban lehet, legfeljebb majd megmosolyognak vasárnap este. Szóval tippjeim: Bologna—Avellinó x, Catanzaro—Cagliari x, Lazio—Ascoli 1, Milan—Perugia 1, Napoli—Internaziona- le x, Pescara—Fiorentina 2, Torino—Roma 1, Udinese— Juventus 2, Cesena— Atalan- ta x, Palermo—Pistoiese 1, Parma—Léccé 1, Pisa—Verona x, Taranto—Matera 1. A pótmérkőzésekre 1-es a tippem. Elnézést, most már sietek, engem is várnak. Attilával együtt üdvözöljük az otthoniakat. — Köszönjük, átadjuk! (fábián) A nagykanizsai Hevesi Sándor Művelődési Ház gyermektorna-szakkört szervezett. A gyerekek játékos tornagyakorlatokat végeznek (MTI-fotó — Rózsás Sándor felvétele — KS) Ez történt 1980-ig Érmek, tények U.ii sok vita, egyet nem értés, sportági „hatalmi harcok” előzték meg a chamo- nixi I. téli olimpia versenyeit, annyi bizonyos, hogy a havas-jeges esemény megrendezésének óhaja csaknem egyidős a nyári olimpiákéval. S ezen aligha kell csodálkozni. A téli sportágak egyik legrégebbike, a korcsolyázás rendkívüli népszerűségre tett szert a múlt század kilencvenes évei elején, a Nemzetközi Korcsolyázó Szövetség 1894-es megalakulása után két évvel már gyorskorcsolyázó VB-t rendeztek. A tömeges érdeklődés vetette fel a téli olimpia — részleges — rendezésének gondolatát. Az 1900-as párizsi nyári játékok műsorára a műkorcsolyázást fel is vették, de technikai akadályok miatt csak 8 évvel később, a londoni jégpályán bonyolították le ezeket a versenyeket. A sikeren felbuzdulva a téli sportágak vezérkara minden egyes „nyári” olimpiai évben azon fáradozott, hogy az éppen soros olimpia szervező bizottságával felvétesse műsorba a téli sportágakat is. így 1911-ben a svéd olimpiai bizottságot keresték meg a kéréssel, a skandinávok azonban csak a síelő sportágak programba vételét erőltették. Érthető okok miatt, hiszen a svédek ezekben voltak rendkívül eredményesek. 1914-ben a jégkorong, síelés és műkorcsolyázás kapott polgárjogot, de az I. világháború miatt a kérdést 1919- ig elnapolták. 1920-ban Antwerpenben műkorcsolya- és jégkorongolimpiát rendeztek, hatalmas sikerrel, de ezek az események, eredmények (1908-cal együtt) azóta is sok vitát váltanak ki. Vannak érvek mellette és ellene: vajon hivatalos versenyek voltak-e az említettek? Annyi azonban bizonyos, hogy 1923. április 8-án Rómában a NOB egy „nemzetközi téli sport hét” rendezésével bízta meg a francia Chamonix városát. Erre az eseményre 1924. január 25. és február 4. között került sor, s azok a szavak, melyeket Gaston Vidal fogalmazott és Mandrillon francia síkapitány első téli olimpiai esküként elmondott, már az I. téli olimpia hivatalos nyitányaként foghatók fel. Utólag 1925. május 25- én megfogalmazták azt a chartát, amely a Chamonix- val kezdődő eseménnyel hivatalossá tette a téli olimpiákat. Erre főként pénzügyi előnyök késztették a NOB- nak a téli sportokban érdekelt tagállamait, hiszen a chamonixi versenyek óriási anyagi haszonnal jártak. A téli ötkarikás eseményeket eddig 8 nemzet látta vendégül. Harmadszor lesz 1980-nal házigazda az Egyesült Államok, Lake Piacid (1932) és Squaw Valley (1960) után idén újra Lake Piacid következik. Kétszer utaztak Franciaországba (1924, 1968) Svájcba (1928, 1948) és Ausztriába (1964, 1976) a világ legjobb téli sportolói, míg egy-egy alkalommal rendezett az NSZK (1936), Norvégia (1952), Olaszország (1956), és Japán (1972). Az 56 év eddigi 12 téli olimpiája közül csak 3 nemzet (Nagy-Britannia, Svédország és az Egyesült Államok) volt ott mindig delegációjával. A 12 téli olimpia közül hat alkalommal volt a legeredményesebb éremgyűjtő Norvégia. 1956-os első jelentkezése óta ötször a Szovjetunió, míg egy alkalommal Svédország. Az éremtabella élén végzettek listája: arany ezüst bronz 1924, Norvégia 4 7 7 1928, Norvégia 5 5 5 1932, Norvégia 3 4 2 1936, Norvégia 7 5 2 1948., Svédország 4 3 3 1952, Norvégia 7 2 5 1956, Szovjetunió 6 4 6 1960, Szovjetunió 6 5 8 1964, Szovjetunió 10 8 6 1968, Norvégia 6 6 1 1972, Szovjetunió 8 5 3 1976, Szovjetunió 13 6 8 ♦ A több olimpián szerepelt * * zeti, aki 3 téli olimpián állt „éremgyűjtő” sportolók listárajthoz (1960, 1964, 1968), s ját a szovjet gyorskorcsolyáezeken 6 aranyérmet gyűjzónő, Ligyija Szkoblikova ve- tött. Minden idők legeredményesebb sportolói a téli olimpiákon: arany ezüst bronz Ligyija Szkoblikova 6Clas Thunberg 5 1 1 (finn gyorskorcsolyázó) Sixten Jernberg 4 3 2 (svéd sífutó) Ivar Ballangrud 4 1 1 (norvég gyorskorcsolyázó) Jevgenyij Grisin 4 1(szovjet gyorskorcsolyázó) Ard Schenk 4 _ . (holland gyorskorcsolyázó) Veikko Hakulinen 3 3 1 (finn sífutó) Eero Mäntyranta 3 2 2 (finn sífutó) Johan Gröttumsbraaten 3 1 2 (norvég, északi összetett) Galina Kulakova 3 £1 » (szovjet sífutó) Thorleif Haug 3 _ ’ 1 (norvég sífutó) Sonja Henig 3 . (norvég műkorcsolyázó) Hjalmar Andersen 3 _ _ (norvég gyorskorcsolyázó) Toni Sailer / 3 _ _ Jean-Claude Killy 3-• LABDARÚGÁS Előkészületi mérkőzések: Bcs. Előre Spartacus—Békés 4—0 (1—0). Békés, 300 néző. V: Simon. Előre Sp.: Hanyecz (Tasnádi) — Zsöm- börgi, Hódi, Vágási, Láza — Kőhalmi, Csepregi, Pogács (Oláh) — Mártái (Ravasz), Tisza (Vágó), Budavári. G: Vágási 2, Budavári, Csepregi. Bcs. Előre Sp.—Gyulai SE 3—2 (2—0). Gyula, 350 néző. V: Roxin. Bcs. Előre Sp.: Hanyecz (Tasnádi) — Zsöm- börgi, Hódi, Vágási (Ravasz), Láza — Kőhalmi, Pogács (Vágó), Csepregi — Mártái, Tisza (Oláh), Budavári. GYSE: Szabó — Felegyi, Csorba, Tunner, Otott — Cseh, Molnár, Kocsis, Zám- bori — Tóth II., Steigerwald. G: Vágási 2, Ravasz, ill. Steigerwald 2. (Egyet 11-esből.) * * * A csabaiaknál újság, hogy Magyar könnyű mozgással elkezdte az edzéseket, Ku- rucz viszont az ifi válogatott edzőmérkőzésén megsérült, s egy hétig pihennie kell. MWMWVVUWWUUWH Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke már egy Lake Placid-i hotelben várja a téli olimpia megnyitását (Telefotó) CSELGÁNCS A Békés megyei TSH a közelmúltban rutinszerző cselgáncsversenyt rendezett serdülők és úttörők részére. A viadalon a Debreceni Sí, a SZEOL AK, a Nagykanizsai Vasutas és a Honvéd Szal- vai SE dzsúdósai küzdöttek az elsőségért, a helyezésekért. Eredmények. Üttörők. 29 kg (7 induló): X. Fábián, 2. Várad! (Békéscsaba), 3. Salamon (Nagykanizsa). Kiss (Békéscsaba). 32 kg (11): l. Németi (Debrecen), 2. Jávori (Debrecen), 3. Szikora, Honti (mindkettő Békéscsaba). 38 kg (10): 1. Juhász (Debrecen), 2. Vajda (Debrecen), 3. Punyi (SZEOL AK), Csaba (Békéscsaba) ... 5. Gajdács (Békéscsaba). 35 kg (20): l. Haja (Debrecen), 2. Táv (Debrecen), 3. Egresi, Farkas (mindkettő Bé-: késcsaba). 41 kg (5): 1. Parkos (Békéscsaba), 2. Nagy (Debrecen), 3. Gyebrovszki (Békéscsaba) . 45 kg (5): 1. Daró, 2. Kocsis (mindkettő Debrecen), 3, Vidovenyecz (Békéscsaba). 49 kg (2): 1. Papp, 2. Bagyinka (mindkettő Békéscsaba). 58 kg (5): 1. Bozó (Békéscsaba), 2. Vi- kó, 3. Szilágyi (mindkettő Debrecen). Serdülők. 35 kg (4) : 1. Ozsgyán (Debrecen), 2. Kiss I„ 3. Kiss Ä. (mindkettő Békéscsaba). 40 kg (7): 1. Palik, 2. Galbicsek, 3. Szabó, Erdei (valamennyi Békéscsaba). 44 kg (11): 1. Hor7 váth (Békéscsaba), 2. Koszó (SZEOL AK), 3. Tóth, Farkas (mindkettő Békéscsaba). 48 kg (11): 1. Kiss (SZEOL AK), 2. Szűcs (Debrecen), 3. Sebestyén (Békéscsaba), Fábián (SZEOL AK). 52 kg (4): 1. Krajkó (SZEOL AK), 2. Jánosi (SZEOL AK), 3. Kották (Békéscsaba). 56 kg (4): 1 .Oláh (Debrecen), 2. Csuka, 3. Aradi (mindkettő Békéscsaba) . 60 kg (4): 1. Erdei (SZEOL AK), 2. Kovács (Debrecen), 3. Kerényi (Békéscsaba). 64 kg (4): 1. Nyilas (Debrecen), 2. Szabó (Debrecen), 3. Tóth (Békéscsaba), BÉKÉS MEGYEI Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyettes: Rocskár János. Szerkesztőség: Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba Pf: 111. Munkácsy u. 4. szám, 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpást Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetői díj egy hónapra 30 forint. Dürer Nyomda, Békéscsaba, Szerdahelyi u. 2/A, 5600. Igazgató: Háromszéki Pál INDEX: 25054 ISSN 0133—0055
