Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-12 / 35. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG 1 MEGYEI PARTBIZOTTSÚG ES A MEGYEI TDNDCS LOP» 1980. FEBRUAR 12., KEDD Ara: 1,20 forint XXXV. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Varsóban megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt kongresszusa Varsóban, a Kultúra és Tudomány Palotájában hét­főn délután négy órakor megkezdődött a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa. Több mint há­rommillió párttag képvise­letében 1847 választott kül­dött vesz részt a munka- jellegű tanácskozáson, ame­lyen nemcsak az 1975-ben tartott, előző kongresszus óta eltelt időszak mérlegét vonják meg, hanem a hetve­nes évek, az elmúlt évtized eredményeit is értékelik. A kongresszus ünnepélyes megnyitása után Edward Gierek, a LEMP KB első tit­kára terjesztette elő a Len­gyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságának A szocialista Lengyelország továbbfejlődéséért, a lengyel nemzet sikereiért — az or­szág 1981—1985-ös társadal­mi-gazdasági fejlődésének megalapozása című prog­rambeszámolóját. Edward Gierek egyebek közt a következőket mon­dotta: — Mintegy 10 évvel ez­előtt pártunk nehéz hely­zetben, a népi Lengyelor­szág meglevő eredményeire támaszkodva kidolgozta azt a társadalmi-gazdasági stra­tégiát, amelynek középpont­jában az ember és szükség­letei állnak — mondotta Edward Gierek, majd rámu­tatott: a VI. és VII. kong­resszuson a Lengyel Egye­sült Munkáspárt által felvá­zolt stratégia — amely a társadalmi szükségleteknek a gazdaság dinamikus fejlődé­sén alapuló fokozott kielégí­tését tűzte ki célul — ki­állta az élet próbáját. Ezt a stratégiát a jövőben is foly­tatjuk — mondotta. A továbbiakban az elmúlt tíz esztendőben elért ered­ményekről szólt. Mint hang­súlyozta, 1971-hez képest a lakosság reálbére több mint 50 százalékkal, reáljövedel­me pedig csaknem 75 száza­lékkal emelkedett. Ez az előző évtizedhez képest két és félszeres emelkedést je­lent. A tízéves időszakban az előző évtizedhez képest négyszer annyit fordítottak a társadalmi szükségletek'ki­elégítésére, felemelték az öregségi és rokkantsági nyugdíjakat, s e nyugdíjakat minden dolgozóra kiterjesz­tették, városon és falun egy­aránt. A falusi lakosságra is kiterjesztették az ingyenes orvosi ellátást. Lényegesen meggyorsult a lakásépítés: a hetvenes évek alatt 9 millió lengyel állampolgár költöz­hetett új lakásba. Javultak a munkafeltéte­lek, tovább fejlődött a tudo­mány és az oktatás. E programnak az volt a reális alapja, hogy gyorsan és sokoldalúan gyarapodott a termelési potenciál az ipar­ban és a mezőgazdaságban egyaránt. Gierek emlékezte­tett arra, hogy mintegy 450 nagy ipari beruházás való­sult meg, s hogy lényegesen növekedett a közvetlenül la­kossági igények kielégítését szolgáló termelés részaránya. — Mindennek eredménye­ként a hetvenes években csaknem 85 százalékkal nö­vekedett a nemzeti jövede­lem, az ipar termelése 130 százalékkal emelkedett. Har­minc százalékkal növekedett a mezőgazdasági termelés. ezen belül a növénytermesz­tés valamivel több mint 12, az állattenyésztés pedig csaknem 36 százalékkal. A hetvenes évek második felében azonban a belső és a külső gazdasági körülmé­nyek lényeges rosszabbodá­sa vált jellemzővé. Az ország fejlődését ki­egyensúlyozottabbá kell ten­nünk — hangsúlyozta a LEMP KB első titkára. En­nek megfelelően fokozni kell azokat a beruházásokat, amelyek az energia- és nyersanyagtermelés fejlesz­tését szolgálják, valamint a szállítás korszerűsítését se­gítik elő. — Azt akarjuk, hogy az 1981—1985-ös időszakban a reálbér csaknem 9—11 szá­zalékkal növekedjék, to­vábbra is növelni kívánjuk a szociális juttatásokat. Min­denekelőtt a rokkantsági és az öregségi nyugdíjakat. — Azt akarjuk, hogy to­vább növekedjenek a pa­rasztság bevételei. — A nyolcvanas évek első felében 1,7 millió lakás .át­adását tervezzük. Edward Gierek rámutatott: a nyolcvanas évek első felé­ben az életkörülmények ja­vításának fontos előfeltéte­lévé kell válnia annak, hogy érezhető haladás tör­ténjék a lakossági jövedel­mek, illetve az áruellátás kiegyensúlyozásában. A kor­mánynak olyan árpolitikát kell folytatnia, amely biz­tosítja a dolgzók reáljöve­delmének tervezett növeke­dését, mindenekelőtt a leg­alacsonyabb fizetésűeknél. — Agrárpolitikánkban — amelyet az Egyesült Pa­rasztpárttal együtt dolgoz­tunk ki, és hajtunk végre — alapvető irányvonal volt és marad az a törekvés, hogy a termelés állandó növeke­dését összekapcsoljuk a pa­raszti gazdaságok fokozatos szocialista átalakításával. — mondotta Edward Gierek, majd rámutatott: a nyolcva­nas években, mostani agrár- politikai elveinket fenntart­va olyan feltételeket terem­tünk, amelyek a mezőgazda­ság valamennyi szektorában kedvezőek lesznek a terme­lés fejlesztésére. Jelentős teret szentelt elő­adói beszédében Edward Gierek a munkafegyelem kérdésének, majd hangoztat­ta: — A VII. pártkongresszus óta tovább erősödött a szo­cialista törvényesség és a közrend hazánkban. A párt egyik legfontosabb feladata a szocialista haza- fiság és a proletár interna­cionalizmus elmélyítése, amelyek alapvető fontossá­gúak a fiatal nemzedék ne­velésében — mondotta Ed - ward Gierek, majd hangsú­lyozta az oktatás, a tudo­mány és a kultúra fejlődé­sének átfogó jelentőségét. Beszédének befejező részét elsősorban a külpolitika kér­déseinek szentelte Edward Gierek. Rámutatott arra, hogy a lengyel külpolitika alapvető célja a nemzet biztonságának garantálása, a békés alkotómunka felté­teleinek megóvása. Emlékez­tetett arra, hogy Lengyelor­szág hatmillió állampolgárát vesztette el a második vi­lágháborúban, és e történel­mi tapasztalat meghatározza állásfoglalását: „mindig, és minden eszközzel megvédel­mezzük a békében élés jo­gát”. Rámutatott, hogy Lengyel- ország a szocialista orszá­gok közösségének szilárd tagja és e közösség ideológiai egysége, po­litika együttműködése mind erősebb és szorosabb. Emlékeztetett arra, hogy a békéért, az enyhülésért, a különböző társadalmi rend­szerű országok aktív párbe­szédéért és együttműködésé­ért folytatott politikában kulcsszerepet játszottak és játszanak a Szovjetunió, és személyesen Leonyid Brezs- nyev kezdeményezései. Az enyhülési politikának egyik kezdeményezője Lengyelor­szág volt, és ezt az irányt változatlanul folytatni, tar­tósítani és elmélyíteni kí­vánja. Európa háború utáni tör­ténelme egyik legfontosabb eseményeként értékelte Ed­ward Gierek az európai biz­tonsági és együttműködési értekezletet, amelynek ered­ményességéhez Lengyelor­szág is igyekezett hozzájárul­ni. A továbbiakban kifejtette: az utóbbi időben rosszabbo­dott a nemzetközi kapcsola­tok légköre, hidegháborús körök propagandakampányt folytatnak a szocialista or­szágok ellen. Mindez annak ellenére történik, hogy a Varsói Szer­ződés szervezete többször is konkrét javaslatokkal ki­nyilvánította azt az őszinte óhaját, hogy reális, valódi leszerelést kíván. Meggyő­ződésünk, hogy az emberiség nem engedheti meg a hi­degháború visszatérését, nem hagyhatja az európai béke fontos szerkezeti ele­meinek megsemmisítését — mondotta Edward Gierek. — Az elmúlt évben szö­vetségeseinkkel együtt ja­vaslatot tettünk az európai katonai enyhülési és leszere­lési értekezlet összehívására. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja üdvözletét küldött a Lengyel Egyesült Munkás­párt VIII. kongresszusának. Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozza: a LEMP kong­resszusa összegzi az eddig el­Az SZKP KB üdvözlete hangsúlyozza, a szovjet kom­munisták még tovább erősí­Lengyelország kész arra, hogy fővárosában e tanács­kozás házigazdája legyen. Véleményünk szerint a je­lenlegi kedvezőtlenebb poli­tikai légkör nem állhat e fontos konferencia megren­dezésének útjába. Számítunk az európai államok kormá­nyainak politikai realizmu­sára — emelte ki Edward Gierek. — Örömmel üdvözöltük Afganisztán visszatérését az áprilisi antifeudális és anti- imperialista forradalom esz­méihez. Ez teljesen megfe­lel az afgán nép létérdekei­nek. Szolidárisak vagyunk az afgán dolgozó nép, minden af­ganisztáni haladó erő azon törekvésével, hogy véget ves­sen a külső reakció beavat­kozásának. Végezetül a Lengyel Egye­sült Munkáspárt erejét és te­kintélyét méltatta, és felhív­ta a figyelmet arra, hogy az új évtized megnövekedett feladatainak megfelelően a pártmunkát is még hatéko-^ nyabbá, jobbá kell tenni. A mintegy három és fél órás beszámoló után az esti órákban a mandátumvizsgá­ló bizottság elnökének je­lentésével véget ért a Len­gyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusának első munkanapja. * * * A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak meghívására Övári Mik­lósnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével vasárnap pártkül­döttség utazott Varsóba, a Lengyel Egyesült Munkáspárt február 11—15. között sorra kerülő VIII. kongresszusára. A küldöttség tagjai: Gyenes András, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának titkára és Garamvölgyi József, a Ma­gyar Népköztársaság varsói nagykövete, aki a lengyel fő­városban csatlakozott a dele­gációhoz. ért eredményeket és megje­löli a következő feladatokat abban a nagy munkában, amelyet Lengyelországban végeznek a fejlett szocialista társadalom megteremtésére. tik harci szövetségüket len­gyel elvtársakkal, fejlesztik a két nép együttműködését. „Mint az önök szövetségesei a közös ügyért vívott küzde­lemben, büszkék vagyunk arra, hogy a népi Lengyelország történelmileg rövid idő alatt a világ élenjáró fejlett ipari országai közé került — hangzik az üdvözlet. — Tiszta szív­ből kívánjuk Önöknek, hogy emeljék új magasságokba a gazdaságot és a kultúrát országukban, haladjanak tovább az emberek életének megjavítása útján, növeljék meg még in­kább a Lengyel Népköztársaság tekintélyét a nemzetközi életben." „Immár több évtizede országaink szorosan együttműköd­nek az élet minden területén. Országaink kultúrája között még sohasem voltak ilyen mélyek és tartalmasak a kapcso­latok. Szocialista államaink, a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződéseknek megfelelően, hatékonyan összehangolják akcióikat a nemzetközi küzdő­téren. Az SZKP és a LEMP a többi testvérpárttal együtt jelentős mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a kommunista világmozgalom erői összeforrjanak az egyedüli helyes, mar­xista—leninista alapon.” Hz SZKP Központi Bizottságának üdvözlete A Kéziszerszámgépgyár Omega gyáregységében gyártják az ipari, mezőgazdasági gépkéseket, körfűrészeket. A gyár mint­egy ezerféle terméke a KGM-hez tartozó vállalatok folya­matos munkájához nélkülözhetetlen. Az elmúlt évben több mint száznegyvenmillió forint értékben gyártottak gépkése­ket, melegipari körfűrészeket és egyéb termékeket, az idén több mint tíz százalékkal tervezik növelni a termelést (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) «IHUMVHnMMMHHHHHMMIMHIHMMMMMIMW A debreceni szovjet fökonzul Békéscsabára látogatott Tegnap, hétfőn Kraszarm Ivanovics lvanov, a Szov­jetunió debreceni főkonzul­ja Békéscsabára látogatott. A vendéget fogadta Frank Fe­renc, az MSZMP Békés me­gyei bizottságának első tit­kára és Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke. A megye vezetői tájékoz­tatták a főkonzult a megye társadalmi, gazdasági, kultu­rális életéről, valamint a párt XII. kongresszusára tör­ténő felkészülés tapasztala­tairól. Kilenc kiállító Békésből Júliusban ismét kaput nyit a szegedi ipari vásár Még az 1976-os, centenári­umi vásárra sem jelentke­zett annyi kiállító, mint az ideire — állapította megdr. Csikós Ferenc, a szegedi ipa­ri vásár igazgatótanácsának elnöke azon a sajtótájékoz­tatón, amelyet a vásár és ki­állítás igazgatósága tegnap, február 11-én délelőtt ren­dezett a megyei jogú város­ban. Hagyományaihoz híven az immár rangossá vált alföldi ipari seregszemle ez alka­lommal is az újdonságoknak szeretne teret adni, s erre a felhívásra eddig 250 hazai iparvállalat, szövetkezet csat­lakozott a kiállítókhoz. A né­pes mezőnyben — egy kivé­telével — az ország vala­mennyi megyéje képviselteti magát. A fővárosból 75 cég hozza el termékeit, Szeged városa 50 kiállítót szerepeltet a 16 Csongrád megyei mel­lett. Bács-Kiskun 23 válla­lattal, Szolnok 15-tel, Győr- Sopron pedig 12-vel követ­kezik a sorban. A hatodik legnagyobb ha­zai részvevő a szegedi vásá­ron Békés megye. Szűkebb hazánk színeiben a Békés­csabai Baromfifeldolgozó Vállalat, a Dél-Alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalat, a Békés megyei Üdítőital­ipari Vállalat, a Békéscsabai Kötöttárugyár, a Békés me­gyei Vegyesipari Vállalat, a Békéscsabai Hűtőház, a ME- TAKÉMIA Ipari Szövetkezet, a Békésszentandrási Sző­nyegszövő és az Orosházi Üveggyár verseng új termé­keivel a Csongrád megyei Tanács, a szegedi Városi Ta­nács és a vásárigazgatóság díjaiért. ­A július 18-tól 27-ig nyit­va tartó vásáron népes kül­földi kiállítógárda is felvo­nul. A testvérvárosi kapcso­latok gazdagodásának, a kis- határmenti árucsere bővülé­sének eredményeként Sza­badka vezetésével önálló pa­vilonban mutatkoznak be a vajdasági iparvállalatok, de a lengyelországi Lodzból, a finnországi Turkuból és a Szovjetunióból, Odesszából is vámak vendégeket a rende­zők. A tegnapi sajtótájékoztató szerint igen tartalmasnak ígérkezik tehát az 1980-as szegedi nyár, hiszen a divat- bemutatókkal, szakmai na­pokkal fűszerezett ipari vá­sár nyitva tartása idején kezdődik az ünnepi hetek hangversenysorozata is, a szabadtéri játékok előadásai­val. K. E. P. Művelődés könyvvel, közösségben Üjabb nekirugaszkodással igyekszik előmozdítani a népfrontmozgalom ország­szerte a könyvszeretetet, az olvasókultúra további terje­dését — jelentették be teg­nap azon a tanácskozáson, amelyen a HNF közművelő­dési aktivistái, könyvtárosok, népművelők vettek részt. A Belgrád rakparti székházban több százan kapcsolódtak be a HNF Országos Titkársága által kezdeményezett érte­kezlet munkájába. A téma: művelődő közösségeket le­het és keR szervezni az or­szágos hálózatú könyvtárak köré. A tízéves hagyomá­nyokkal, tapasztalatokkal rendelkező „Olvasó népért” mozgalom. friss feladatáról volt szó. Nevezetesen arról, hogy a hajdani munkás­földmunkás olvasókörök mintájára — jó hagyomá­nyukat felelevenítve — szer­te az országban megterem­tik az egyéni művelődés kö­zösségi formáit, könyvbarát- köröket, a könyvtárakhoz kapcsolódó csoportokat, klu­bokat hoznak létre.

Next

/
Thumbnails
Contents