Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10., vasárnap NÉPÚJSÁG Pártértekezletekröl jelentjük Vésztön felszólalt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára A nagyközség 12 alapszervezetében 528 párttag tevékenykedik. Szombaton délelőtt az üzemek, a szövetkezetek, az intézmények kommunistáinak képviseletében 120 küldött gyülekezett, hogy részt vegyen a pártértekezlet munkájában. A tanácskozáson részt vett Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Tóth Sándor, a szeghalmi járási pártbizottság titkára, dr. Szentkereszti Tamás, országgyűlési képviselő. Sikerekről számoltak be a sarkad! kommunisták is Reggel fél 9-kor a tanácsháza nagyterme zsúfolásig megtelt. Az értekezlet résztvevőit úttörők köszöntötték, majd Fazekas István, a nagyközségi pártbizottság titkára előterjesztette a XI. kongresszus óta eltelt időszak munkájáról szóló beszámolót. Az elmúlt öt évben jelentős eredmények születtek a község politikai, gazdasági és kulturális életében. A lakosságnak mintegy a fele az iparban, közlekedésben, 30 százaléka a termelőszövetkezetben, 10 százaléka pedig a kereskedelemben dolgozik. A munkásság létszámának döntő aránya meghatározó a község társadalmi, politikai életében. Tevékenységük, szemléletük egyre nagyobb hatással van a környezetre, s az üzemekbe kerülő új dolgozókra is. A munkássá válás eddigi pozitív tapasztalatai mellett azonban továbbra is nagy. szükség van arra, hogy az üzemek párt- és társadalmi szervei, valamint a gazdasági Vezetés nagy gondot fordítson az új dolgozók munkahelyi beilleszkedésére, politikai, szakmai, továbbá általános műveltségének fejlesztésére. Erősödött az üzemi és a szövetkezeti demokrácia. Fellendült a szocialista brigádmozgalom. Jelenleg 63 szocialista brigádban 727 dolgozó tevékenykedik. A lakosság nagy aktivitással vesz részt a községet szépítő társadalmi munkában. A gazdasági építőmunka is jól halad a községben. A békéscsabai BEKÖT vésztői üzeme 250 dolgozót foglalkoztat. A beszámolási időszakban egy korszerű üzemcsarnokkal bővült, melyet új gépekkel szereltek fel. Az építkezés is fellendült. A költségvetési üzem fejlesztése megtörtént. S ugyanakkor megalakult a termelőszövetkezetnél egy több mint 50 dolgozót foglalkoztató építőbrigád, amely 3 év alatt 60 millió forint értékű beruházást valósított meg. A termelőszövetkezet az elmúlt 5 év alatt 130 millió forintot fordított beruházásra. Az elmúlt évben fokozatosan emelkedett a lakosság életszínvonala. A lakosság betétállománya jelenleg megközelíti a 70 millió forintot. Javult a lakáshelyzet is. A beszámolási időszakban 317 új lakóház épült fel. öt év alatt 110 dolgozó kapott több mint 5 millió 500 ezer forint kamatmentes kölcsönt lakásépítésre. A XI. kongresszus óta eltelt időszakban tovább erősödött a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és szervezési egysége. Növekedett a választott testületek önállósága, felelőssége, tökéletesedtek a munkamódszerek. A taggyűlések jól éltek a beszámoltatási és ellenőrzési jogaikkal. A pártbizottság és a pártalapszervezetek nagy gondot fordítottak a pártépítő munkára is. A párttagfelvételek során a dolgozók legjobbjait törekedtek felvenni a párt soraiba. A beszámoló és a határozati javaslat feletti vitában Szabó Béláné, Hunyadi György, Kaszai János, Kovács Sándor, Bertalan Károly, Szántó Lajosné, Szabó István, Sás Menyhért, Biriz- dó István fejlették ki véleményüket. Valamennyien annak elfogadására tettek javaslatot. Felszólalt a pártértekezleten Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára. Tolmácsolta a községi párt- értekezlet résztvevőinek az MSZMP Központi Bizottsága, a megyei és a járási pártbizottság üdvözletét. Bevezetőben szólt a nemzetközi helyzetről, hangsúlyozva, hogy a Szovjetunió, a szocialista államok és a mögöttük felsorakozó népek jelentik a béke igazi garanciáját. Belpolitikai helyzetünket értékelve, visszatekintett az elmúlt évtizedekre. Hazánkban szilárd és törvényes rend uralkodik, államunk tisztességes megélhetést biztosít minden állampolgárának. Az elmúlt húsz év alatt egy történelmi korszakot hagytunk magunk mögött. A lakosság reáljövedelme megduplázódott. A társadalmi juttatások ötszörösére emelkedtek 20 év alatt. 1976-ban egymilliárd 883 millió forintot tettek ki a társadalmi juttatások, a múlt évben pedig 2,5 milliárdot. Húsz év alatt 55 ezer lakás épült megj'énkben. A gyermekek 80 százaléka óvodába jár. Jelentősen fejlődött megyénk ipara és mezőgazdasága. Példaként említette az egy főre •jutó mezőgazdasági termelési értéket, mely 1970-ben 81 ezer forint volt, a múlt évben pedig már meghaladta a Korán kelő emberek az építők. Ezt bizonyította a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártértekezlete is, amely tegnap, szombaton reggel fél 8-kor már megkezdte munkáját Békéscsabán, az építők Munkácsy Mihály kultúrházban. A pártértekezleten részt vett dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára és Rimovszki Mihály, a megyei pártbizottság munkatársa. Iga István, a pártbizottság titkára terjesztette elő az elmúlt 5 év munkájáról, politikai és termelési tapasztalatairól, a jövő feladatait ismertető beszámolót. Elöljáróban megállapította: — Az elmúlt öt év munkája során pártbizottságunk arra törekedett, hogy a XI. kongresszus által megszabott feladatokból meghatározza azokat a politikai teendőket, melyeket a gazdasági, társadalmi szervek vezetése valóra váltva, elősegítik vállalatunk dolgozóinak élet- és munkakörülményeinek javítását. Mint mondotta: — A vállalat dolgozóinak a szocialista építőmunkában való aktív részvételére kiemelkedő, mozgósító hatással volt, illetve van a Központi Bizottság 1978. október 12-i, az építőipar helyzetéről és további feladatairól szóló határozata, valamint a XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Mindehhez igyekeztek megteremteni a szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Arra törekedtek, hogy növeljék a fizikai dolgozók létszámát és szerepét a vállalat politikai, gazdasági és kulturális életében. Fontos elvi kérdésnek tekintették a 274 ezer forintot. A megye hústermelése, búza- és kukoricatermesztése világszínvonalú. Az elért eredmények alapján bizakodva tekinthetünk a jövőbe. Az utóbbi években a világpiaci hatások következtében romlott az ország pénzügyi egyensúlya, ami új helyzet elé állít bennünket. A meglevő életszínvonal megtartása azonban rajtunk múlik. A korábbi évekhez képest sokkal nagyobb gondot kell fordítani a munkaidő kihasználására, a munkaszervezésre. A munka szerinti elosztás elve megköveteli a differenciált bérezés minél gyorsabb elterjedését. Mégpedig azt, hogy aki többet és jobban dolgozik, többet is keressen. Meg kell erősíteni a vállalatoknál a szerződési fegyelmet. Kitért a háztáji és kisegítő gazdaságok fontosságára is. Hangsúlyozta, minden erőnkkel támogatnunk kell azokat, de a különféle spekulációs törekvéseknek nem adhatunk teret. A visz- szaélések elkövetőivel szem ben határozottan fel kell lépni. Óvakodni kell azonban az elhamarkodott általánosításoktól, mert azok éppen olyan károsak, mint a hibák elhallgatása. A megyei pártbizottság első titkára felszólalásában válaszolt a beszámolóban elhangzott kérdésekre is. Beszédét azzal fejezte be, hogy köszönetét mondott a vésztői kommunistáknak az eddig végzett munkájukért. Ezt követően a községi pártértekezlet megválasztotta a 39 tagú pártbizottságot és a 29 küldöttet a járási pártértekezletre. A községi párt- bizottság titkára Fazekas István lett. c , munkások közvetlen jelenlétét a különböző testületekben. Ennek is tulajdonítható, hogy a vállalatnál a választott tisztségviselők 73 százaléka munkás. Természetesen azt is szorgalmazták, hogy a nőket és a fiatalokat is minél nagyobb számban bevonják a politikai és gazdasági vezetésbe. Elismerésre méltó, hogy a vállalat 91 brigádjának 868 tagja csatlakozott a kongresszusi versenyhez. A megyét járva szinte minden településen láthatjuk munkájuk eredményeit, az új ipari és mezőgazdasági üzemeket, oktatási, egészség- ügyi és művelődésügyi intézményeket. A beszámolási időszakban, folyó áron számolva 3 milliárd 581 millió forint termelési értéket hoztak létre, ami 56 százalékkal több, mint amennyit 1970—74 között elértek. Az elmúlt években is megkülönböztetett figyelmet fordítottak a megyei lakásépítési program megvalósítására, amihez jelentős segítséget ad immár a felújított poligonüzem. De nemcsak a megyében dolgoznak a viharsarki építőmunkások, hanem ott vannak a paksi atomerőmű és a budapesti lakásépítkezéseken is. Részletes áttekintést adott a beszámoló a dolgozók élet- és munkakörülményeinek fejlődéséről. Érzékeltetésképpen csak néhány számot ennek bizonyítására. A megyei lakásprogram folyama- „ tos teljesítése lehetővé tette, hogy a beszámolási időszakban 87 ezren jutottak lakáshoz. Rajtuk kívül többen építettek családi házat, vagy újították fel, illetve bővítették a meglevőt. A vállalat a dolgozók lakásvásárlását az elmúlt öt évben a fejlesztési alapból 2 millió 175 Az elmúlt öt esztendő eredményeiről és gondjairól, sarkad i történéseiről tanácskoztak tegnap, február 9-én a községi pártértekezlet résztvevői. A település kommunistáinak legfőbb fórumán 150 szavazati jogú küldött vett részt. A tanácskozáson az MSZMP megyei bizottságát dr. Herczeg Ferenc, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatóhelyettese, a gyulai járási bizottságot Kára Kornél, a járásj Pb titkára képviselte. A községi pártbizottság beszámolóját Kesztyűs Lajos, a pb titkára terjesztette elő. A beszámoló elsőként a községben működő ipari és mezőgazdasági üzemek gazdálkodását elemezte. Megállapította, hogy — a termelés szerkezetét és a lakosság foglalkozását tekintve — az egykor paraszti község napjainkra ipari településsé vált. Ezt jelzi többek között, hogy az ipari és ipari jellegű üzemek által előállított termelési érték az elmúlt esztendőben a mezőgazdaságból származónak több, mint hatszorosa volt. A beszámolási időszakban az ipari üzemek zömében jelentős fejlesztések valósultak meg. így a cukorgyárban folytatódott a rekonstrukció, melynek hatására nőtt a feldolgozó kapacitás, gazdaságosabbá vált az energiafelhasználás, csökkent a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyek száma, javult a feldolgozás minősége. A Szellőző Művek 3. sz. gyáregységében módosították a termelési szerkezetet. Hatására az utóbbi három évben több, mint két és félszeresére növekedett a termelési érték, kedvezően változott az üzem arculata, a dolgozók munkahelyi körülménye. ezer 500, a részesedési alapból 431 ezer forinttal segítette. Ezenkívül milliókat költött az egészségügyi ellátásra, a kulturált munkás- szállításra, a munkásszállók fenntartására és fejlesztésére, az üzemi étkeztetésre, munkaruhákra és védőöltözetre, valamint az üdültetésre, a különböző termelési folyamatok gépesítésére. Természetesen legjobb tudásuk szerint törekedtek arra is, hogy növeljék a politikai, a szakmai képzést és hozzáértést. A beszámoló megállapította, hogy bővült a politikai oktatás köre, fokozódott hatékonysága, emelkedett színvonala. A szak- szervezettel és a KlSZ-veze- téssel az elmúlt időszakban tovább javult az együttműködés. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg 854 dolgozó vesz részt különböző szintű politikai oktatásban, 184-gyel több, mint az 1974/75-ös oktatási évben. A pártbizottság irányításával tervszerűbbé vált a káderek politikai képzése és továbbképzése. Ugyanakkor fokozottabb figyelmet fordítottak az általános műveltség emelésére. Az elmúlt öt évben 67 munkás szerezte meg a 8 általános iskolai végzettséget. Mint sok mindenben azonban, ebben is van még tennivalójuk, mivel még több olyan fiatal dolgozik a vállalatnál, akinek nincsen meg ez a végzettsége. A beszámoló részletes elemzést adott a párt belső életéről, a pártbizottság irányítása alá tartozó 9 aláp- szervezet beszámoló, illetve vezetőségválasztó taggyűléseinek tapasztalatairól. Az élet itt sem múlt el nyomtalanul. A jó előkészítő munka eredményeként javult a fiatalok és a nők aránya a A beszámoló kritikusan szólt a Lenin Tsz nehézségeiről, a veszteséges évek okairól, de tartalmazta a szövetkezet vezetésének előrelépést biztosító intézkedéseibe vetett bizalmat is. Az ipari termelés növekedése jelentős mobilitással jár a foglalkoztatás terén. Növekedett az iparban dolgozók, csökkent a mezőgazdaságból élők és az eljárók száma és aránya. Napjainkban a községben dolgozik a foglalkoztatottak 77, az iparban, az építőiparban talált munkát 57 százaléka. (Ez az arány 1974-ben 72, illetve 49 százalék volt.) Az ipartelepítés és fejlesztés következtében számottevő munkásréteg alakult ki. Ezt igazolja, hogy a községben. 167 szocialista brigád dolgozik több, mint 2000 taggal. Többségük fizikai dolgozó. Nekik is tevékeny részük volt abban, hogy az üzemek zömében növekedett a termelés eredményessége, emelkedett a termelékenység, takarékosabbá vált az anyaggal és energiával való gazdálkodás, javult a minőség. Figyelemre méltó az iparfejlesztés, illetve a tudományosműszaki fejlődés társadalmi hatása. Műveltebbé, életmódjában is gazdagabbá vált a korszerűbb technikával kapcsolatba került munkás- és paraszti réteg. Növekedett a fizikai munka rangja, a munkásember megbecsülése. A beszámoló a továbbiak- részletesen kitért a településfejlesztés eredményeire és gondjaira. Megállapította, hogy az V. ötéves tervben visszafogottabban fejlődött a község. Jogos büszkeséggel szólt azonban az egészség- ügyi, szociális, kommunális, oktatási és kulturális létesítményekkel való gazdagopárttagfelvételnél. öt esztendő alatt 78 párttagot vettek fel. A pártépítésben továbbra is az egyik legfontosabb teendőnek tekintik a fiatal fizikai munkások számának növelését. A beszámoló befejezésül ismertette és minősítette a XII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos észrevételeket és javaslatokat. Az elemzésből kiviláglott, hogy a vállalat kommunistái és párton kívüli dolgozói egyetértenek a dokumentummal, s a viharsarki építőkhöz méltóan, cselekvőén részt vesznek az abban meghatározott feladatok végrehajtásában. A beszámoló és a határozati javaslat feletti vitában felszólalt: Bíró János, Farkas Pál, Pintér Lajos, Andó György, Szokolai Kálmán, Varga László, Vasas Pál, Tóth Sándor, Korek Ferenc, Török Imre és Nagy Zoltán. Felszólalt dr. Ábrahám Béla, az MSZMP békéscsabai városi bizottságának első titkára is. Elmondta, hogy a vállalat termelőmunkája politikai hangulatot meghatározó tevékenység. Ezért a testület megbecsüli az építők megyét gazdagító munkáját. Hangsúlyozta a felelősséget a jövő szakmunkásainak szakmai és politikai neveléséért. Hozzászólása után a közeljövőben nyugdíjba vonuló Iga Istvánnak, aki 1966 óta volt a vállalat pártbizottságának titkára, elismerő és köszönő szavak kíséretében átadta a városi pártbizottság ajándékát. A vita összefoglalója után a pártértekezlet megválasztotta a 31 tagú pártbizottságot és a 14 küldöttet a városi pártértekézletre. A párt- bizottság első ülésén megválasztotta a 7 tagú végrehajtó bizottságot és a munkabizottságokat. A pártbizottság titkárává Tóth Sándort választották" meg, P. P. dásról. A községben átadtak 38 OTP-lakást, felépült 80 családi ház. Bővült az óvodai férőhelyek száma, javult a napközi otthoni ellátottság, felépült a községi tornacsarnok, bővült a könyvtár és ha szerény mértékben is, de javult az általános iskolai oktatás feltétele. Az eredmények ellenére sok még a sürgős tennivaló. Csak a legfontosabbakat kiragadva: új óvodai férőhelyeket kellene kialakítani, fel kellene építeni az elkészült tervdokumentáció alapján 8 új tantermet, felújítani a közönség fogadására hovatovább alkalmatlan községi mozit. A beszámoló e témához kapcsolódóan elismeréssel szólt a község lakosságának társadalmi munkájáról. A pártbizottság a pártértekezlet fórumáról mondott köszönetét a sarkadiak 8 millió forint értéket megközelítő munkájáért. A beszámoló végezetül az ideológiai, kulturális kérdésekkel foglalkozott. Ennek sorában részletesen elemezte a pártszervezetek és a párttagság munkáját. A beszámolási időszakban tovább növekedett a párttagok száma. A tervszerű tagfelvételi munka eredményeként ma elmondható, hogy a tagság mintegy 18 százaléka az előző pártértekezlet óta nyert felvételt. Figyelemre méltó, hogy a felvettek 80 százaléka fizikai dolgozó, 30 százaléka nő, 67 százaléka 30 év alatti volt. A fiatalok többségének egyik ajánlója KISZ-v alapszervezete volt. Tovább erősödött a községi pártbizottság és az alsóbb szintű pártszervek irányító-ellenőrző tevékenysége. Ennek sorában külön ki kell emelni a gazdaság pártirányítását. Színvonalát és rendszerességét jelzi, hogy a testületi ülések napirendjének 25 százaléka gazdaságpolitikai természetű volt. Rendszeressé vált a gazdasági vezetők beszámoltatása és a termelés cselekvési program szerinti figyelemmel kísérése, segítése. Tovább javult a községi és üzemi pártbizottságok alapszervezetek munkáját irányító, segítő és ellenőrző tevékenysége is. A beszámoló elégedetten szólt arról, hogy növekedett a párttagság általános és politikai műveltsége. Döntő többsége rendszeres pártmegbízatással rendelkezik. Megállapította, hogy a községben erősödött a pártszervezetek cselekvési egysége, a tagság a község politikai arculatának meghatározó tényezője. A pártértekezlet a beszámoló feletti vitával folytatódott, melyben 16 küldött vett részt. Hozzászólt Herczeg Ferenc is. A legtöbben a termelőmunkáról beszéltek. A népgazdaság helyzetének tükrében elemezték a konkrét munkahelyi eredményeket, gondokat és feladatokat. Kifejezték egyetértésüket azzal, hogy a jövőben az alapvető követelmény a hatékonyabb, a fegyelmezettebb minőségi munka legyen. Többen szóltak a mun- kaverseny-mozgalom eredményeiről. Bejelentették, hogy a község szocialista brigádjainak többsége csatlakozott a traktorgyári Sziklai brigád „kongresszusi kommunista vasárnapra” szóló felhívásához. A hozzászólók foglalkoztak az ifjúság oktatásának és nevelésének időszerű kérdéseivel. A jelenlevők egyetértéssel hallgatták a nyolctantermes iskola építéséhez tett tömeges munkafelajánlásokat. A vitát követően a küldöttek megválasztották a 39 tagú pártbizottságot és a járási pártértekezlet 52 sarka- di résztvevőjét. A pb első ülésén titkárt, vb-t, munka- bizottságokat és fegyelmi bizottságot választott. A párt- bizottság titkára ismét Kesztyűs Lajos lett. A. Z. A viharsarki építőkhöz méltóan
