Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-10 / 34. szám
1980. február 10., vasárnap o |g|;ü*Jkfite Gyermekrajz-kiállítás nyílt Békéscsabán A megnyitó egy pillanatában ... Fotó: Veress Erzsi A Kulich Gyula Ifjúsági és Űttörőház és a békéscsabai Munkácsy Mihály Mór zeum a megyeszékhely kisdobosainak és úttörőinek alkotásaiból rendezett ■ képző- művészeti kiállítást a Munkácsy Mihály Múzeum új épületében. Az immár hagyományos •kiállításra több, mint 400 alkotás érkezett, melyből 250-et választott ki a fiatal alkotókból álló zsűri. A megnyitóünnepség tegnap, február 9-én délelőtt 10 órától Dinnyés József pol- beat énekes műsorával kezdődött, majd a kiállítást Uh- rin Erzsébet, városi úttörőtitkár nyitotta meg. Ezt követően elérkezett a nap legizgalmasabb eseménye, Sz. Kovács Mária, a múzeum közművelődési osztályának vezetője kiosztotta az ajándékokat annak a 11 gyermeknek, akiknek alkotásai a legjobbaknak bizonyultak. Végül a 250 kiállítónak oklevelet adtak át. Amatőr néptáncosok konferenciája Országos konferencián vesznek részt az amatőr táncmozgalom képviselői. A kertészeti egyetemen szombaton kezdődött kétnapos tanácskozáson megvitatják a néptáncmozgalom helyzetét, továbbfejlesztésének lehetőségeit, és megválasztják az amatőr néptáncosok országos tanácsát. A beszámolók tanúsága szerint az utóbbi években fokozódott a fiatalok érdeklődése a néptánc iránt. Az amatőr néptáncmozgalom mintegy 20 ezer tagja közül több mint 15 ezer tizenéves. A legidősebbek életkora sem haladja meg a 35 évet. A társadalom minden osztálya és rétege szinte azonos arányban képviselteti magát a félezernél több tánc- együttesben. Általános iskolai tanulók és főiskolai hallgatók csakúgy mint munkások, mezőgazdasági dolgozók és értelmiségiek, lelkesen ápolják néptánchagyományainkat, nemzeti kultúránk értékeit, Kondoros tisztaságáéit A község tisztaságáért sík- raszálltak Kondoroson is az állami és társadalmi szervezetek. Különböző tisztasági mozgalmak keretében értek is el eredményeket. A több mint 10 évvel ezelőtt indult Tiszta, rendezett Kondorosért mozgalomnak voltak erdményei, azonban hosszú időre szóló folyamatosságát nem tudta megőrizni. Értékelésére az utóbbi években nem került sor. Ez szerencsére nem a mozgalom „halálát” jelentette, mert ha nem rendszeresen, szervezetten, de a házak előtt ültettek virágokat, és rendben tartották az árkokat. A község vezetői, társadalmi szervezetei elhatározták. Eltüntetik a múló idő nyomait a soproni Eggenberg házról. A Szent György utca 12. szám alatti műemlékVeszély! Február 7. Helyszín: Gyula, a megyei tanács rendelőintézetének II. emeleti 213-as helyisége. Mosdó, felette lámpatest kicsavarva, a foglalat menetes része letörve, a két érintkező feszültség alatt áll. Csak éppen az hiányzik, hogy valaki hozzányúljon, vagy mondjuk a takarítónő vizes ronggyal szándékozzon letörölni... A következményekre még rágondolni is rossz. Nem hagytam szó nélkül. Remélem tehát, hogy kicserélték a törött foglalatot, és már nincg veszély. —or hogy újra elindítják a Tiszta, rendezett Kondorosért mozgalmat. Három kategóriát határoztak meg. Az elsőben elnyerhető címek: Tiszta udvar, rendes ház, Tiszta, virágos utca és Tiszta, virágos választókörzet. A második kategóriában okleveleket, jelvényeket ítélnek oda az aktíváknak. A harmadik kategóriában pedig a helyezések alapján okleveleket adományoz a tanács. Az elvégzendő feladatot a község összevont rendezési terve alapján írják majd ki. A legfontosabb munkák egyike a parkok felújítása és gondozása. épület a XVI. században épült. Becsesek kőkeretes ajtói, faragott mestergerendás mennyezetei. Az 1670-es években egy előkelő protestáns özvegy, Eggen- berg asszony lakta, aki az ellenreformáció évei alatt is kitartott hite mellett, felka- rola és udvartartásában kis közösséggé kovácsolta a város protestánsait, sőt még istentiszteleteket is tartott a házban. Erre utal az a XVII. századi szószék, amelyet az első emeleten találtak meg. Reneszánsz loggiás udvarát, hasonlóképpen szabadtéri templomnak használták. A műemléképületnek különösen értékes része a pince, amely szinte teljesen érintetlenül maradt meg. Középkori boltozatait, kőkeretes ajtóit, sőt még a hatalmas prést is megőrizte az idő, amellyel az egyházközség szőlőjét préselték. Az Országos Műemléki Felügyelőség úgy állítja helyre az épületet, hogy a műemléki értékeket láthatóvá teszik. Hangulatos árkádjai alatt, a földszinten „kulturális udvart” rendeznek be hanglemez- és könyvesbolttal, emeletén pedig négy lakást alakítanak ki. Domotechnika Jelentős üzletkötésekkel érkeztek haza a Transelektro vezetői Európa legnagyobb ház- tartásikészülék-kiállításáról, a kölni domotechnlkáról. A néhány napos bemutató alatt öt évre szóló megállapodást Írtak alá az NSZK-beli Rowenta-cég- gel, eszerint egymillió márka értékben szállítanak a Szarvasi Vas- és Fémipari Ktsz kávéfőzőiből, vasalóiból. Hasonló érÚj tanévre — Egy sor új, a következő tanévtől „érvényes” iskolai tankönyv nyomdai előkészítésén dolgoznak a Tankönyv- kiadó Vállalatnál. A legapróbbak, az írással-olvasás- sal éppen hogy ismerkedők az általános iskolák első osztályosai például négy részből álló, új ábécés könyvet kapnak. Az 1980—81-es tanévben új matematikai, ének-zene, anyanyelvi és olvasókönyvet kapnak az általános iskolák harmadik osztályosai, s ugyancsak kicserélik az ötödik osztályos irodalom, történelem, a hetedik osztályos matematika és a nyolcadik osztályos fizika, kémia tankönyveket is. Ezenkívül a nemzetiségi iskoláknak 42, továbbá a kisegítő iskoláknak egy, a siketeknek és a foglalkoztató iskoláknak pedig három-háromféle új tankönyv készül az elkövetkezendő hónapokban. Több üzem összefogásával feleslegessé teszik egy fontos ipari termék, az öntvénytisztító szemcse importját. Az ország számos üzemében dolgoznak ezzel a segédanyaggal, a különféle öntvényeket, alkatrészeket tisztítják, maratják a néhány milliméteres vasgolyócskákkal. A komáromi vasöntödében mostanáig nem tudtak elegendő vasszemcsét A Tatabányai Szénbányáknál a munkaerő-gazdálkodás javítása érdekében általánossá tették a vállalathoz belépők és a felmondók munkalélektani vizsgálatát. Különösen hasznosnak bizonyul az eltávozni szándékozók vizsgálata. Az ilyen dolgozókat beszélgetésre és- Köln tékű szerződést kötöttek más nyugat-európai és közel-keleti cégekkel is, ilyen kis háztartási készülékek exportjára. A kölni bemutatón a Transelektro egyik francia partnerével, a Ca- dillac-céggel négymillió frankos megállapodást írt alá, a VBKM pápai Elekthermax Gyárának Cyrkotoph kuktaszerü, légkeveréses főzőedényeinek exportjára. új tankönyvek A gimnáziumok második osztályosainak szóló tankönyvek nagy részét is újak váltják fel. Szeptembertől friss kiadású könyvekből tanulják a magyar irodalmat, a matematikát, a történelmet, a földrajzt és az énekzenét. Megváltozik az orosz, az angol, a francia, a német, az olasz, a spanyol és a latin nyelvkönyvek, valamint a hozzájuk tartozó nyelvi feladatlapok tananyaga is. A nemzetiségi középiskolák második osztályosai számára ugyancsak új tartalommal jelennek meg a szlovák, a szerb-horvát és a román nyelvkönyvek. A szakközépiskolák harmadik osztályosainak előírt tananyag is megért a felújításra, így a következő tanévben többek közt új irodalom, magyar nyelv, történelem, orosz nyelv és matematika könyvekből sajátítják el a tárgyakat. gyártani, s ezért importból fedezték a teljes szükségletet a hazai üzemek. Most megkezdték Komáromban egy új üzemcsarnok építését, ahol az eddigi 2500 tonna helyett 3300 tonna öntvénytisztító szemcsét gyártanak majd. Ezzel a kapacitásnöveléssel minden igényt ki tud elégíteni a komáromi öntöde. tesztlapok kitöltésére hívj ik meg a vállalat munkalélektani laboratóriumába, s az így kapott információkról tájékoztatják az üzemek vezetőit. Nagyon sok esetben meg is tudják változtatni a dolgozók távozási szándékát. A munkalélektani laboratórium javaslatára sokszor például az üzemen belül más munkahelyre helyezik át a távozni szándékozókat, s ez is elég elhatározásuk megváltoztatásához, holott a „tesztelés” előtt távozni akartak a vállalattól. Ilyen és hasonló intézke_dések nyomán tavaly száz dolgozó vonta vissza felmondását. A szénbányákhoz újonnan belépők munkalélektani vizsgálata elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a szakmai képességüknek, egészségügyi állapotuknak legmegfelelőbb munkahelyre kerüljenek. Soproni műemlékek Import helyen hazai Mire jó a munkalélektan? é II verseny ereje R endszeresen figyelemmel kísértem a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny híreit, eseményeit. A felajánlások, a plusz tonnák, a minőség javítására, a határidők lerövidítésére tett vállalások mögötti erőfeszítéseket latolgatom. Jön a hír: az egyik bányánkban néhány ezer tonnával több szenet küldtek a felszínre a bányászok. Sok-e ez? Mennyi erőfeszítésbe, verítékcseppjébe, törődésébe került ez az ott dolgozó embereknek? És vajon mennyi fejtörést okozhattak kitalálóiknak az újítások? Hány kilométerrel többet szaladgálnak a szövőnők a gépek között, hogy néhány százalékkal csökkentsék a selejtet? A munkaversennyel egyidejű az a tapasztalat, hogy az eredményeket nagyon nehéz mérni, még nehezebb összehasonlítani. De hát a verseny mégiscsak verseny, ezért szükséges valamiféle sorrendet is kialakítani, vállalva a megítélés szubjektivitását, azt, hogy az egyes erőfeszítések még ugyanazon a munkahelyen is csak nagyon nehezen vethetők össze egymással: mennyivel ér többet az aranykoszorú az ezüstnél? Milyen anyagi vagy erkölcsi mértékegységben lehet kifejezni a kettő közötti különbséget? Ezzel egyáltalában nem a verseny mai értékelésének gondjait kívántam felidézni. Inkább azon töprengek, hogy vajon jó-e az a gyakorta előforduló sztereotip megfogalmazás: szocialista címért, bronz-, ezüst- vagy aranykoszorúért versenyző brigád. Persze a vállalások között a brigádnaplókban mindig meghatározzák azt is, hogy milyen helyezést szeretne elérni a versenyben a kollektíva, de a fő célja mégis az, hogy lelkesedésétől, tehetségétől és szorgalmától függően minél hatékonyabban járuljon hozzá munkahelyi feladatai megoldásához. A kongresszusi és felszabadulási munkaverseny értékeléseiben mindig ott szerepel az a tény, hogy a mostani vállalások minden korábbinál jobban követik aktuális gazdaságpolitikai céljainkat. A felajánlások elsősorban a termelés gazdaságosságának és minőségének javítására irányulnak. Új kezdeményezések segítik az exporttervek megvalósítását, a beruházások befejezésének meggyorsítását, a műszaki, technikai haladást. Mindezek a tények adatokkal, tényekkel kifejezhetők, bizonyíthatók. De viszonylag kevés szó esik manapság arról, hogy mi van ezek mögött a számok mögött? A munkafelajánlások egyértelműen azt tanúsítják, hogy a dolgozók általános egyetértésével találkozott az MSZMP Központi Bizottságának felhívása a munka termelékenységének javítására, a termelés jövedelmezőbbé tételére, a népgazdaság exportképességének fokozására. A dolgozók nagy többsége nemcsak azt értette meg, hogy eddig elért eredményeink megszilárdításához, haladásunkhoz a korábbinál jobb munkára van szükség, hanem azt is, hogy mindez változó szemléletet, munkastílust is követel. A vállalások nem csupán a verseny részvevőinek szocialista elkötelezettségét, cselekvőkészségét, lendületét bizonyítják, hanem azt is, hogy megértették; saját eszközeiket, lehetőségeiket figyelembe véve, hogyan segíthetik a legjobban központi céljaink megvalósítását. Persze az ilyesfajta megfogalmazás túlságosan is sommás. Ha az ember tovább lapoz az újságokban, nem csupán jó híreket talál. Baj van a kooperációval, a munkafegyelemmel, a minőséggel, sok tervcélunkat nem sikerült teljesítenünk, és sorolhatnánk még hosszan tovább azokat a bajokat, amelyek évek óta napirenden vannak, s amelyekből csak nagyon nehezen tudunk kilábalni’. Hogy is van ez? Az egyik oldalon elkötelezettségről, cselekvőkészségről beszélünk, és soroljuk a verseny eredményeit, a másikon pedig arról panaszkodunk, hogy sok helyütt gondok vannak a munkafegyelemmel, hogy egyes termékeink minősége csapnivaló, hogy hányán és hányféleképpen szegik meg szocialista erkölcsi normáinkat. Végül is melyik kép tükrözi igazából a valóságot? Mindkettő. Egyre inkább tény, hogy a szocialista munkaverseny morális és politikai hajtóerő, amely nagymértékben hozzájárul gazdaságpolitikai céljaink megvalósításához, a szocialista szemlélet fejlesztéséhez. Ugyanakkor az emberek gondolkodásában még kísért a múlt, még hatnak a régi, mai valóságunktól idegen erkölcsi normák. Sőt, tegyük hozzá, ebben nemcsak a múltunk kísért, számos napjaink szülte. káros szemlélettel és gyakorlattal találhatjuk szembe magunkat. A lendület és a visszahúzó erő tehát egyaránt létezik társadalmunkban, eredményeink és gondjaink nagy része e kettősségből ered. Azzal kezdtem, hogy a szocialista munkaverseny eredményeit nagyon nehéz tonnákban, forintokban mérni. Még ennél is nehezebb azt meghatározni, hogy a verseny mennyivel és hogyan járul hozzá a szocialista erkölcs, a személyi képességek, egyéniségek sokoldalú kibontakoztatásához. Nem lehet mérni azt sem, hogy mennyire változtatja meg az emberek szemléletét, menynyire formálja gondolkodását. Mégis, a munkaverseny egész történetén végigvonuló tapasztalat az, hogy dolgozó százezrekben fejleszti a szocialista szemléletet. A z MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveiben is megfogalmazódott az a cél: a társadalmi élet minden területén fejeződjék ki jobban, hogy a munka a legfőbb értékmérő. Ennek jelképe, dolgozóink erkölcsi, politikai tudatosságának fokmérője az, hogy munkaversennyel készülnek a kongresszusra és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára. Eddig elért eredményeik jelzik és igazolják, hogy menynyi tartalékunk van még kihasználatlanul a termelésben, s jelzik azt is, hogy mennyi erkölcsi erő van az emberekben. A munkaverseny a hármas jelszó jegyében ez utóbbit is segíti felszínre hozni, s gazdagítja résztvevőinek egyéniségét, szocialista elkötelezettségét. Karcagi László
