Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

1980. február 9., szombat «HlWKrUcl Merre tart a dévaványai ÁFÉSZ? Az elmúlt évben — az 1978-as jó gazdálkodásuk alap­ján — 25 fogyasztási szövetkezetét terjesztettek fel a ki­váló cím elnyerésére az országban. Közöttük volt a Dé- vaványa és Vidéke ÁFÉSZ is. Arról viszont már nem ők tehetnek, hogy időközben a létszámot 20-ra csökken­tették, így elúszott a megtisztelő elismerés. Dicséretük­re legyen mondva: nem estek pánikba. Tudomásul vet­ték a döntést, és folytatták a munkát ott, ahol abba­hagyták. Legfeljebb azon bánkódnak kissé, hogy az új közgazdasági szabályzók, és a szigorúbb gazdálkodá­si feltételek közepette aligha kerülnek egyhamar ilyen közel a képzeletbeli dobogóhoz. Vagy mégis? Valóban, egyetlen gazdál­kodó szervezet sincs rózsás helyzetben, különösen akkor, ha egyszerre kell kereskedni, felvásárolni, üzlethálózatot bővíteni. A dévaványai ÁFÉSZ, Ecsegfalvával együtt, 13 ezer ember ellá­tásáról gondoskodik. A for­galmat 16 élelmiszerüzlet, 11 iparcikkbolt és 15 vendéglá­tóipari egység bonyolítja le a két községben. A cukrász­üzem bevétele évente eléri a 2 millió forintot. Forgandó forgalom De milyen is ez a forga­lom közelről? Talán olyan, mint a szerencse: forgandó. Ha abból indulunk ki, hogy 1979-ben a kiskereskedelmi bevétel 193,5 millió forint volt, és ez 14,3 százalékkal több az előző évinél, jogos az elégedettség. Főleg az iparcikkek eladása emelke­dett számottevően. Példa­ként: a mezőgazdasági szak­bolt forgalma 137, a tüzelő- és építőanyag-telepé 24 szá­zalékkal nőtt. Még kedve­zőbb lenne a kép, ha van elegendő faanyag, vasbeton gerenda, előre gyártott elem. Az viszont mindenképpen örvendetes: a forgalom nö­vekedésének mindössze 5 százaléka származott az ár­változásból. Az élelmiszer-forgalom túlnyomó része a két ABC- áruházban valósult meg. Nem is akárhogyan, hiszen 14, illetve 30 százalékkal adtak el több árut, mint 1978-ban. Az I. félévben nem is volt különösebb gondjuk az áruellátással, annál több a másodikban. A túlzott fel- vásárlási láz nehéz feladat elé állította a kereskedőket. Gondot okozott a húskészít­mények, a vegyi áruk, egyes zöldségfélék beszerzése. A július 23-i áremelés nem rengette meg alapjaiban a vendéglátást sem. összesen 36,2 millió forintos'forgalmat értek el, amely 23 száza­lékos emelkedésnek felel meg. Figyelemre méltó az ételeladás. Ez 7,5 millió fo­rintot tett ki, 27 százalékkal többet az előző évinél. Per­sze, mindehhez olyan ven­déglő is szükséges, mint a Vadkacsa vagy az Éva presszó. Az előző üzlet étel­ből 53, áz utóbbi 113 szá­zalékkal növelte a forgal­mát. Az étteremben 1400 adag ebédet, vacsorát főz­A hazai tájak és a határon túli nevezetességek megisme­réséhez több mint tízfajta — immár egy évtizedes múlt­ra visszatekintő — utazási kedvezménnyel járul hozzá az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. Csak a felét fizetik a vas­úti jegyeknek a kiránduló KISZ-alapszervezetek, az or­szágjárásra induló úttörőra­jok és iskolai tanulók, ha hatnál többen jelentkeznek az útra, a 10 éven aluli kis­diákok pedig 75 százalékos kedvezményt kapnak. A tö­megszervezetek, az üzemek, a vállalatok és a termelő- szövetkezetek szervezte cso­portos vasúti utazásokon 33 százalék a kedvezmény mér­téke 25 részvevő esetén. A tanulmányi kirándulás­ra induló osztályok 10-től 30 diákig ugyancsak 33 százalé­kos engedményt kapnak a Volán menetrendszerű jára­tain, a KISZ-építőtáborozó fiatalok pedig díjmentesen utazhatnak, a lakóhely és a tek naponta, megoldották az óvodások, az iskolások ét­keztetését. Ez év januárjá­ban új napközis konyhát kapott a község, így a nagy teher lekerült a szövetkezet válláról. Valaki azt mondhatná: milyen jól megy a dévavá- nyaiaknak! Pedig nemcsak erről van szó. Az eredmé­nyek mellett akadnak gon­dok is. Itt van mindjárt a felvásárlás. Javult ugyan a tevékenységük az elmúlt év­ben, de ezzel nem lehetnek elégedettek. Kisállatokból, tojásból, pecsenyebárányból, gyapjúból 812 mázsát vettek meg, 12,6 millió forint érték­ben. Zöldségből, gyümölcs­ből azonban visszaesett a felvásárlás, nem tudták megoldani » téli tárolást. Az ok: a felvásárlótelep belvíz­kárt szenvedett, s az itt üze­melő tápbolt is használha­tatlanná vált. Jó gazda módjára Mint tudvalevő: az ÁFÉSZ- ek gazdálkodásán jócskán van» javítanivaló az egész országban, így megyénkben is. Nos, e tekintetben a dé- vaványaiakn'ak nincs szé­gyenkeznivalójuk. A számok önmagukért beszélnek. Az összes bevétel tavaly megha­ladta a 240, az eredmény a 7,6 millió forintot. Az előbbi mutató 14,7, az utóbbi 6,3 százalékkal jobb az 1978. évi­nél. Ebből egyenesen követ­kezik, hogy a bérszínvonal 5,2 százalékkal nőtt, jelen­leg eléri a 34 ezer 632 fo­rintot. Ami talán a legfonto­sabb: a hatékonyság esz­közmutatója 16,8 százalék, míg a megyei átlag csupán 10 százalék körül mozog, így a részesedési alap több mint 500 ezer forintot tesz ki, ami azt jelenti: 16,5 nap­nak megfelelő nyereséget fizetnek. Igaz, 1970 óta nincs adós­ságuk, még sem lesznek fel­hőtlenek az elkövetkezendő évek. Mindössze 5,3 százalé­kos forgalomnövekedést ter­veznek erre az esztendőre. Jó gazda módjára, reálisan értékelik a jövőt. Tudják, hogy a 130, belvízkárt szen­vedett lakóház helyreállítása után megcsappan az építő­anyagok iránti kereslet, s a kínálat sem javul. A gyer­mekétkeztetés és a felvásár­lótelep megszűnése ugyan­csak fejtörést okoz, hiszen tábor között egyszer oda- vissza. A KISZ- és az úttö­rőszervezetek akkor is 33 szá­zalékos kedvezményben ré­szesülnek, ha különjárattal kívánnak kirándulni. Hajó­val is olcsóbban utazhatnak a fiatalok hazánkban. A pe­dagógus vezette diákoknak, a tíz évnél idősebb úttörőkből szervezett csoportoknak, és a 25 KISZ-esnél többet szám­láló alapszervezeteknek is 33 százalékos kedvezményt nyújtanak. Az Express több nemzet­közi szövetség kedvezménye­it is hozzáférhetővé teszi a magyar fiatalok számára. A Nemzetközi Diákszövetség igazolványának tulajdonosa lehet minden magyar nap­pali tagozatos főiskolai vagy egyetemi hallgató. A kártya bemutatásával a szocialista országok vasútvonalain, 25 százalékos kedvezményben részesülnek, s a múzeumok és a képcsarnokok kiállítá­saira is olcsóbban juthatnak be. összességében mintegy 10 millió forint forgalomtól es­nek el emiatt. A kiskereske­delem bevétele 8, a vendég­látásé 2,3 százalékkal nő, a felvásárlásé jóval a 100 szá­zalék alatt marad. Termé­szetesen ez kihat a gazdál­kodásra is. Terveik szerint a nyereség 5,7 millió forint lesz, csaknem 2 millióval kevesebb a tavalyinál. Lé­nyegesen csökkennek a ha­szonkulcsok is. Éppen ezért még jobban oda kell figyel­ni a takarékos költséggaz­dálkodásra, az energia- és a szállítási költségek mér­séklésére, az élőmunka ha­tékonyságának a növelésére. üzlet és közérzet Sokan azt vallják: üzletel­ni könnyű. Ennek viszont egyik nem elhanyagolható feltétele, hogy megfelelő bolthálózat álljon rendelke­zésre. Ugyanis korántsem mindegy, hogy milyen a vá­sárlók közérzete egy-egy boltban. Ez azonban nem csupán elhatározás kérdése, pénz is szükséges hozzá.. A dévaványai ÁFÉSZ az V. öt­éves tervben nagyot lépett előre. Felépült a 640 négy­zetméter alapterületű Árpád úti ABC-áruház. Tavaly márciusban adták át Lenin úton az ABC-kisáruházat a 110 négyzetméteres presz- szóval. Ezek a létesítmé­nyek több mint 12 millió forintba kerültek. Megnyílt a mezőgazdasági szakbolt, a termény-, vegyi- és üveg­áruk üzlete, korszerűsítették a cipőboltot, a háztartási olajkutat, 100 négyzetméter­rel bővítették a bútorüzlet raktárát. Ez év januárjában készült el a zöldség-gyü­mölcs- és virágüzlet, átala­kították a ruházati olcsó­áruk boltját, amelynek a forgalma a duplájára emel­kedett. Ezzel párhuzamosan 8 elavult egységet szüntettek meg. Mintegy 2,5 millió fo­rint jutott gépek, berende­zések, járművek vásárlásá­ra. A kornak megfelelő hű­tőkamrák, vitrinek és Szek­rények lehetővé teszik a mi­relitáru több, választékosabb értékesítését. A fejlesztésből nem ma­radtak ki az ecsegfalviak sem. Elektromos HTO-ku- tat, mérlegházat kaptak. Bővítették a terményboltot, a felvásárlótelepet, ebben az évben pedig 200 négyzetmé­teres vegyesbolt nyílik. És itt hadd utaljunk az ÁFÉSZ- elnök szavaira, aki a renge­teg szám felsorolása köze­pette is az embert, a dolgo­zó kereskedőt állította a kö­zéppontba. Igazat kell adni neki, már csak azért is, mert nélkülük aligha menne előbbre a szövetkezet szeke­re. Eddig sima úton halad­tak, s ezután is igyekeznek kikerülni a zökkenőket. Re­méljük, sikerrel A fiatalokat olcsó szállás­hoz juttató „Youth hostel” mozgalom az idén lesz 50 éves. Egy esztendőre érvé­nyes, 35 forintba kerülő iga­zolványát nemcsak a fiata­lok vásárolhatják meg: hoz­zájuthat mindenki az Ex­press kirendeltségeinél. Utazásaik alkalmával hu­szonhat éves korukig — mintegy négyezer forintért — úgynevezett Inter rail iga­zolványt is vásárolhatnak az Expressnél a nyugatra ér­vényes útlevéllel rendelkező fiatalok. Ennek felmutatásá­val 18 ország vasútvonalait használhatják. A nappali tagozatos főis­kolások és egyetemisták ki­válthatják az ISIC- (Inter­national Student Travel Con­ference) igazolványt is, ame­lyet szállás-, étkezési és uta­zási kedvezmény mellett színház-, opera-, hangver­seny- és múzeumlátogatásra is felhasználhatnak. Az ára mindössze 35 forint. A kom­puterrel nyilvántartott kár­tyák csak az Express köz­pontjában vásárolhatók. — Mi is a saját bőrünkön tapasztalhattuk a régi igaz­ságot, a számítógép önma­gában nem sokat ér. Mikor elhatároztuk, hogy áttérünk az adózók számítógépes nyil­vántartására, illetve az adók gépi számítására, szembe találtuk magunkat azzal a nehézséggel, hogy nem volt adatrögzítő készülékünk — emlékszik a kezdetre Barcs Aladár, a megyei tanács pénzügyi osztályának adó­csoport-vezetője. A már ré­gebben kifejlesztett lyuk- és mágnesszalagos készülékeket nem használhatták erre a célra, mert nemcsak a kód­számokat és az adatokat, ha­nem az ügyfelek nemét, cí­mét és egyéb adatait is be kellett táplálni a gép me­móriájába. Olyan készülékre volt szükségünk, amely egy­aránt tud dolgozni betűkkel és számokkal, vagyis szak­nyelven szólva, alfanumeri­kus adatrögzítő kellett. Ha valakinek sok pénze van, nem gond hozzájutni ilyesmihez, sokat tudó ké­A megyében jelenleg 1511 hektárnyi üzemelő halasta­vat tartanak nyilván. Ezek az elmúlt esztendőben 1 mil­lió 838 ezer kilogramm ha­lat adtak, legtöbbet pon­tyot, 1 millió 260 ezer kilo­grammot. Az egy hektárra jutó szaporulat az elmúlt év­ben jó volt, meghaladta a 8 mázsát. A horgászok sem panasz­kodhatnak, ami a zsákmányt illeti. Megyénkben 5718 fel­nőtt. és 1180 ifjúsági horgászt tartanak számon, akik az elmúlt évben 100 ezer kilo­gramm halat fogtak ki. Je­lentősen emelkedett az egy főre jutó halfogás mennyisé­ge, ami meghaladta a 16 ki­logrammot. Persze, a horgá­szok nemcsak fogják a ha­tat, hanem telepítik is a vi­zekbe. Tavaly a MOHOSZ Békés megyei Intéző Bizott­sága által több mint 1 mil­lió forint értékű hal került a folyóvizekbe, csatornákba. Ennek legnagyobb része ponty, amelyből 24 ezer ki­logramm, balinból 3 ezer ki­logramm, busából csaknem 1000 kilogramm, compóból 6 ezer, csukából 50 ezer darab került a vizekbe, süllőkből és balinból 3650 kilogramm. Mindent egybevetve, me­gyénk halászai és horgászai eredményes évet zártak. Békés megyében 47 va­dásztársaság van, amelyek 515 ezer hektáron gazdálkod­nak, vadásznak. Ezenkívül van egy bemutató vadgazda­ság is. Tavaly — hogy a na­gyobb vadaknál kezdjük — 5440 őzet lőttek, ebből 1800 volt a bak. A külföldiek is előszeretettel keresik fel me­gyénk vadban gazdag tájait, és 313 őzet lőttek. A vadász- társaságok nem teljesítették a kilövési tervet, ami 6200 darab volt az elmúlt évben. Lemaradtak a tervteljesítés­ben a kötegyániak, az oros­háziak, a békéscsabaiak, a szülékek kaphatók kereske­delmi forgalomban. Csak- az a baj velük; hogy a feladat­hoz képest túl sokat tudnak és ezért meglehetősen drá­gák is. Ilyenre a tanácsnak nem volt pénze, de nem is lett volna célszerű olyan funkciókat megvásárolni, melyeket később sohasem használnak. így született az a gondo­lat, hogy a tanács számítás- technikai intézete fejlesszen ki egy, a célnak megfelelő, viszonylag olcsó alfanume­rikus adatrögzítőt. A mun­kára másfél hónapot kapott az intézet, és az az igazság, hogy senki, még a PM ille­tékes szakemberei sem bíz­tak abban, hogy ennyi idő alatt el lehet készülni a fej­lesztéssel. Csodálták is az in­tézet igazgatójának, Höss Károlynak a bátorságát, mert garanciát vállalt az időbeni elkészülésre. Ilyen előzmények után nyugodtan állíthatjuk, hogy meglepetésre, de elkészült az elsőként szükséges két be­sarkadiak és a nagykamará- siak. A tervezettnél viszont többet, lőttek a gyulaiak, me­zőkovácsháziak, békésiek. Az őzek többsége a MA- VAD-on keresztül exportra kerül. A lőtt. őzekből 3800-at szállítottak külföldre. A már felsoroltakon kívül 30 szarvas is puskavégre ke­rült, és az egyrP szaporodó vaddisznókból 40-et lőttek le a vadászok. A nyuiiovest Konatozian, inxaDo elve fogjaK meg a nyuiaxat, úgy gazaasago- saoo. z* ezret togcan a va­dászott, ez mina exportra került, rácán oo: izu ezret lőtten le, eoooi a itunoiaiex la ezer tuu-at. c,oooi is te­kintélyes mennyiséget, zz ez­ret fogtak be elve, es küld­tek exportra, üzen kívül U ezer vadkacsát, 38U vadlibát zsákmányoltak. Uj bevételi forrásként kezdődött meg az elmúlt évben a balkánigerle- vadaszat, amely bői H ezret sikerült lőni. A külföldiek nagyon szeretik ezt a sebes röptű madarat vadászni, ők ebből 7 ezret lőttek. Vannak úgynevezett kártékony va­dak is, amelyek irtása a va­dászok kötelessége. Rókából 240-et, kóbor macskából és kutyából csaknem 8 ezret lőttek le. Ezenkívül 29 ezer szarkát. Persze, a vadászok is törődnek azzal, hogy a vadállomány szaporodjon.. Fácánból például 8 telepen hétezres fácántörzsállomány van. Ezekből 130 ezer csibe került ki a természetbe. Min­dent egybevetve, a vadász- társaságok az elmúlt évben eredményesen dolgoztak, hi­szen összbevételük megha­ladta a 26 millió -forintot, s a külföldiek több mint 5 mil­lió forintot hagytak a me­gyében. Vadgazdálkodási cé­lokra viszont 13 millió fo­rintot fordítottak a vadász- társaságok. — tájékoztatott Nagy Sándor, megyei vadá­szai és halászati felügyelő. rendezés. Képes volt a kí­vánt adatok tárolására, el­lenőrzésére, majd lyukszala­gon való rögzítésére, és ki­jelzőjén 32 betűt vagy szá­mot jeleníthetett meg egy­szerre. Ezzel a két géppel kezdődött el öt város kör­nyéki község, illetve nagy­község adóadatainak rögzí­tése. Elsőként a törzsadattárat készítették el. Rögzítették 9300 adózó személyi számát, nevét, sorszámát, a dátumot és a helyesbített adóelőírást. Ezeket az adatokat a számí­tóközpont TPA kisszámító- gépeivel rendezte, ellenőriz­te, majd mágnesszalagon rögzítette. Ezt a mágnessza­lagot küldték fel Budapest­re, hogy az országos prog­ram keretében a Pénzügy­minisztérium számítóköz­pontja nagy teljesítmé­nyű Siemens-gépekkel fel­dolgozza. A helyi fejlesztés sikerét bizonyítja, hogy már az első próbánál is a visz- szakapott adatokban csak úgynevezett Siemens-hibát találtak, tehát jó volt, amit felküldtek. Bár a két gép alapvetően bevált, mégis azonnal meg kellett kezdeni továbbfej­lesztésüket. A gépben al­kalmazott világítódiódás ki­jelzők nagyon drágák, csak tőkés importból szerezhetők be. Ezenkívül nagy a fo­gyasztásuk és sok alkatrész kell a vezérlésükhöz. Emiatt a kis diplomatatáskába épí­tett szerkezet erősen mele­gedett, volt olyan rész ben­ne, ahová puszta kézzel nem volt ajánlatos benyúlni. Bár ez a működést nem befo­lyásolta, mégis a továbbfej­lesztés mellett döntött Hőss Károly. Az ötletet az adta, hogy megjelentek a piacon azok az integrált áramkörök, me­lyek lehetővé teszik, hogy közönséges televízió képer­nyőjére számokat és jeleket írjanak. Mindezt úgy, hogy a televízión semmiféle át­alakítást nem kell végezni, az antenna helyére kell csat­lakoztatni az adatíró készü­lék vezetékét. Már az első kísérletek úgy mutatták, hogy ez lesz a végleges megoldás. Alig két év alatt sikerült kifejleszte­ni az új rendszerű adatrög­zítő készüléket. A lényege­sen kevesebb alkatrészt tar­talmazó táska már nem me­legszik, felgyorsult a műkö­dése és a jelek nagyszerűen olvashatók a közönséges Tünde televízió képernyő­jén. És az sem elhanyagol­ható előny, hogy az egész televízió olcsóbb, mint egyetlen darab mátrixkijel­ző. Ezek után már tovább folytatódhat a számítógépes adóprogram, az idén már újabb községek és városok kerülnek fel a gépre. Így várhatóan a jövő év végére Békés megye valamennyi adózójának törzsadata mára számítógép adatbankjában lesz. Ezzel nemcsak a hibák száma csökkenthető, hanem lényegesen kevesebb lesz a mechanikus munka és szá­molgatás is. Lónyai László Seres Sándor Express-kedvezmények 1380-ra Erdőn, mezőn, vízen 26 millió fnrint Képernyőre írja az adatokat az alfanumerikus adatrögzítő Adóadatok a képernyőn

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents