Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-09 / 33. szám

1980. február 9., szombat o EHEEZ*} Idegenvezetők értekezlete A sakkozók kedvelt televíziós műsora a Sakk-matt, Vitár Róbert vezetésével kalauzolja nézőit a fekete-fehér kockák birodalmába. Feladványaira sok száz levélben küldenek be helyes megfejtéseket (MTI-fotó — Friedmann Endre felvétele — KS) HMmHHWMIWWtWHtMtHtMmmmMmiH« Kulcsszerepben a bizalmi Megyénkben az IBUSZ 24 idegenvezetőt foglalkoztat. Van közöttük tanár, orvos, jogász. Többségük egy, vagy két idegen nyelvet beszél. Tegnap Békéscsabán az ide­genvezetők részére az IBUSZ megyei irodáján ér­tekezletet tartottak. Az értekezleten megtár­gyalták a múlt év munká­ját, értékelték a tapasztala­tokat és megbeszélték a so­ron következő feladatokat. Dr. Fabulya Balázs, az IBUSZ megyei igazgatója rövid tájékoztatójában el­mondta, hogy sikeres évet tudhat maga mögött az IBUSZ. Az idei feladatok azonban megnövekedtek, s a teljesítésükre jól fel kell készülni. A tanácskozáson szó esett a hazai és a kül­földi utazási irodák szol­gáltatásairól, az utazási programok fejlesztésének le­hetőségéről. Több hasznos javaslat hangzott el, hogy megyénkben is jobban kell élni a fizetővendég-szolgá­lat adta lehetőségekkel, s a meglevő szállodai kapacitá­sokat is jobban ki kell hasz­nálni. április 4. tiszteletére Magyar filmhét Kubában Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére magyar filmhetet rendeznek a Kubai Köztársaságban. A távoli baráti országban elő­ször kerül sor ilyen jelen­tős magyar filmeseményre, amelynek során nemcsak Havannában, hanem előre­láthatólag más városokban is levetítik a kiválogatott kilenc magyar filmet. Február 12-től a kubai né­zők megismerhetik a többi között Jancsó Miklós két legújabb művét, a „Magyar rapszódiát”, és az „Allegro Barbaro”-t. A Szinetár Mik­lós rendezte „Az erőd” cí­mű produkciót, amelyet a tavalyi moszkvai nemzetközi filmfesztiválon különdíjjal jutalmaztak. Vetítik majd Mészáros Márta „Olyan, mint otthon” című .alkotását és Bácskai Lauró István gyermekekhez szóló filmjét, a „Keménykalap és krump- liorr”-t. Műsorra kerül a „Hasta Manana” is, amely a KISZ KB megbízásából készült az 1978-as kubai világifjúsági találkozón. A Kereskedelmi, Pénzügyi'. és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága a közelmúltban tartott ülésén egyebek kö­zött megtárgyalta a közelgő alap- és középszervezetek újjáválasztásával kapcsola­tos szervezési tennivalókat. Hangsúlyozták: az idei mun­ka középpontjában a válasz­tások előkészítése áll. A szakszervezeteknek segítsé­get kell nyújtani ahhoz, hogy a jogok és a kötelességek összhangban legyenek, a bé­rekben és a különböző jut­tatásokban a fegyelmezett, jó munka jusson kifejezésre. A vezető testületekbe olyan ta­gokat szükséges jelölni, il­letve megválasztani, akik ér­tik és alkalmazni tudják a párt politikáját, ugyanakkor odafigyelnek a dolgozók gondjaira, képviselik jogos érdekeiket. Nem elhanyagol­ható az sem: erkölcsi maga­tartásuk, szakmai tudásuk alapján rászolgáljanak a dolgozók megbecsülésére, bi­zalmára. Ügyelni kell arra, hogy egyetlen értékes tiszt­ségviselő se kallódjon el, de Mesterséges tavak a Bükkben Két új mesterséges tavat alakított ki a Bükk-hegység- ben az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság. Az egyik Szilvásvárad fölött, több mint hatszáz méter magasságban, a másik a Bükk „tetején” a Jávorkút szomszédságában található. Mindkét tározónak a tava­szi-őszi esőzések, a sebes vizű hegyi patakok hordalé­kának felfogása, valamint az egyszerre nagy tömegben jelentkező csapadékvíz egyenletes elvezetése a fel­adata. A két mesterséges tó ki­alakítására összesen mint­egy négymillió forintot köl­töttek. A tervek szerint az új tá­rozókat még az idén hor­gászvízként is hasznosítják. az arra érdemes fiatalok is bekerüljenek a mozgalom ve­zető testületéibe. Szó volt arról is: az egy vállalat — egy szakszerveze­ti aiapszervezet típusú fel­építés továbbra is jellemző lesz. Ez azt jelenti, hogy a bizalmi kulcshelyzetbe ke­rül : alkotó részese lesz a szakszervezet irányításának. A döntés és a végrehajtás személyén keresztül egybe­fonódik, jobban érvényesül a demokratizmus. Világos, hogy így határozottan kör­vonalazódik a tagság akara­ta, egyszerűbbé, rugalma­sabbá válik az alapszerve­zet, jobban illeszkedik a vál­lalat, szövetkezet felépítésé­hez. Ezért az eddigieknél a gondosabb kiválasztás alap­vető feltétele a színvonalas munkának. Egyöntetű volt a vélemény: a szakszervezeti munkának is vannak belső tartalékai, mégpedig a mód­szerek és a munkastílus ja­vításában. A mozgalom be­bizonyítja: érett arra, hogy szerepet vállaljon a szocia­lizmus soron levő feladatai­nak megoldásához. Tovább folytatja a kontói nerkazánok gyártását a Láng Gépgyár. A szállítható és bárhol percek alatt beköt­hető kazántelepeket szükség- megoldásként kezdték el gyártani az angyalföldi gyárban, mert tavaly több külföldi partnerük is le­mondta a megrendeléseket. A gyár szakemberei három hónap alatt rendezkedtek be a konténerkazán gyártására, és a kényszerű termékszer­kezet-váltás nem várt sikert Régészeti kutatások Székesfehérváron Nagy jelentőségű régészeti kutatások kezdődnek feb­ruár második felében Szé­kesfehérvár történelmi bel­városában, a Géza téren, ahol a feltételezések szerint a fejedelem palotájának ma­radványait rejti a föld. A területen korábban már vé­geztek kutatásokat, s akkor bukkantak rá az úgynevezett karéjos templomra. Az ak­kori ásatások eredményei alapján látnak hozzá ismé­telten az István király Mú­zeum régészei a tizedik szá­zad utolsó harmadában épült fejedelmi lak felkutatásához. Géza fejedelem székesfehér­vári rezidenciája egyébként rendkívül egyszerű lehetett: a feltételezések szerint mindössze 2—3 szo­bás kőépület volt. A munká­val a tervek szerint április­ra végeznek a régészek. H Tanács- köztársaság Magyar- bánhegyesen Az 1918. évi polgári de­mokratikus forradalom, a KMP és a Tanácsköztársa­ság megalakulásának 60. év­fordulója alkalmából jelent meg a Tanácsköztársaság Ma- gyarbánhegyesen című kiad­vány, a községi tanács gon­dozásában. A szerkesztők és a munkatársak nem titkolt szándéka az volt, hogy meg­ismertessék a lakosságot a 120 éves település történeté­nek rövid, de kiemelkedő szakaszával. Balogh György, a mező­kovácsházi járási-községi könyvtár igazgatója, Mészá­ros Sándomé, a helyi általá­nos iskola tanára és Oltva i Ferenc, a Csongrád , megyei Levéltár nyugalmazott igaz­gatója által összeállított do­kumentumok az .egész me­gye szempontjából különle­ges értékek, sőt országosan is használhatók, jellemző adatokat nyújtanak a prole­tárhatalom rendelkezéseinek helyi végrehajtására, a ta­nácsrendszer kialakítására. Növeli az összegyűjtött anya­gok értékét, hogy a voltKe- let-Csanád megye (battonyai és a mezőkovácsházi járás) területéről Magyarbánhegyes az egyetlen község, amely­nek iratanyaga teljesen meg­maradt. A kiadvány Oltvai Ferenc tanulmányával kezdődik. A szerző tágabb összefüggés­ben vizsgálja a község Ta­nácsköztársaság alatti ese­ményeit, politikai és gazda­sági arculatát, értékeli az egyes dokumentumok jelen­tőségét. Ugyanakkor beveze­tésként a település múltjára is visszatekint, kiemelve a jellemző vonásokat. A má­sodik rész dokumentumait a Békés megyei levéltár anya­gából válogatták ki. A közölt iratok egyszerű és világos szövegezésűek. Éppen ezért felhasználásuk az oktatás és a közművelődés területén in­dokolt és kívánatos. hozott: ma már három bu­dapesti lakótelepet is az új Láng-termékkel fűtenek, s idén újabb kilenc konténer­kazánra érkezett hazai meg­rendelés. A konténerkazánok leg­főbb előnye, hogy gyorsan beköthetők és azonnal mele­get adnak. Elsősorban olyan helyeken — lakótelepeken, építkezéseken — használha­tók gazdaságosan, ahol a fűtés nem kapcsolható be a központi hálózatba. Pedagógiai hónap Konténerkazánok Zánkán, az úttörőváros télen is fogadja az úttörőket. Egy hónapon át mintegy ezer kispajtás vesz részt a téli táboro­záson, ahol az iskolai tanulás mellett rajtitkárokat és őrsve­zetőket is képeznek (MTI-fotó — Matusz Károly felvétele — KS) A Békéscsabai 5-ös számú Általános Iskolában pedagó­giai hónapot rendeznek feb­ruárban. Részben, a nevelő munkaközösségeken belül tartanak bemutató tanításo­kat, máskor a szülői érte­kezlet lesz. végül a tervek szerint pszichológiai előadás­ra is sor kerül. Természete­sen e rendezvénysorozat nemcsak és nem elsősorban a pedagógusoknak ígér sok érdekességet, hiszen a hónap minden napjára jut két- három nyílt tanítási óra, részben a szaktárgyakból, részben pedig a napközis foglalkozásokból. A pedagógiai hónap kere­tében rendezik meg mind­ezek mellett február 17-én az iskola farsangját, s a kul­turális szemlét, amelyen a diákok vizsgáznak tudásuk­ból. Lengyelország — pártkongresszus előtt □ Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusa február 11-én kezdi meg munkáját. A számvetés Lengyelország életében mérföldkő lesz, amely meghatározza a követ­kező évek tennivalóit. A hetvenes évek kezdeté­vel ,a gazdaság minden terü­letén komoly elhatározások születtek az akkor lelassult fejlődés fellendítésére. A Lengyel Egyesült Munkás­párt Edward Gierék első titkár vezetésével olyan prog. ramot hirdetett meg, amely az azóta eltelt időszakot az ország legújabb kori történe­tének legfontosabb évtizedé­vé tette. A nemzeti vagyon csaknem kétszeresére, az ipari termelés két és félsze­resére nőtt, nagymértékben korszerűsödött ,a gazdaság, rgen fontos társadalmi refor­mokat fezettek be 1970 óta. A kongresszusi irányelvek ennek a tíz esztendőnek a mérlegét adják és ambició­zus programot vázolnak fel a nyolcvanas évekre. Az össz­társadalmi vita szinte vala­mennyi résztvevője hangsú­lyozta, hogy a társadalmi és a gazdasági célokkal össz­hangban továbbra is az élet- színvonal folyamatos emelé­sét tartja kívánatosnak. Ez­zel összefüggésben érdemes emlékeztetni azokra a fő fel­adatokra. amelyek ,az elmúlt esztendőkhöz hasonlóan a jövőben is elsőbbséget élvez­nek. Ezek: a lakásépítés üte­mének gyorsítása, az ener­getikai beruházások növelé­se, az egészségügyi hálózat bővítése, valamint a7 ex­portra és a hazai piacra ke­rülő árucikkek gyártásának fokozása. Ez utóbbi azért is rendkívül jelentős, mert az elmúlt időszakban ,a lengyel lakosságnak a belső ellátás zökkenői okozták a legtöbb gondot. A vásárlói igényekkel — mindenekelőtt a mezőgazda­ság jelenlegi színvonala mi­att — ma még nincs össz­hangban a termelés. S ez nemcsak a lengyel mezőgaz­daság egyéni gazdaságokra épülő rendszeréből fakad, hanem abból is, hogy az utóbbi négy esztendőben ka­tasztrofális időjárási körül­mények között kellett meg­termelni és betakarítani a termést. Mindenesetre az el­képzelések, a jövő tervei vi­lágosan mutatják: az ország vezetői tisztában vannak ,a reformok fontosságával, a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének szükségességé­vel, mint ahogy azzal is, hogy mindez csak fokozato­san. lépésről lépésre, a me­zőgazdasági gépgyártás és a kemizálás összehangolt fej­lesztésével érhető el. A lengyel parlament ta­valy decemberi ülésén Piotr Jaroszewicz miniszterelnök a mezőgazdaság vonatkozásá­ban két nagyon fontos dön­tést, ismertetett. Az egyik: a takarmánymegtakarítás pre­mizálási rendszerének beve­zetése. Ennek célja az, hogy érdekeltté tegyék a gazdá­kat a takarmány gazdaságos felhasználásában, valamint abban, hogy növeljék saját takarmánytermelésüket, s ál­lattartásukat erre alapozzák. A másik döntés, hogy 1980. február 15-től felemelik a tej literenkénti felvásárlási árát, ami a mezőgazdaság jöve­delmét 6 milliárd zlotyval növeli. Ez a két fontos in­tézkedés is bizonyítéka a LEMP és az Egyesült Pa­rasztpárt összehangolt mező- gazdasági politikája követke­zetes megvalósításának. Nem csupán a mezőgazda­ságra, hanem ,a lengyel gaz­daság egészére vonatkozik az a megállapítás, amit Edward Gierek ,a kongresszust meg­előző XVI. plénumon tett: „Célunk a további rendsze­res, bár óvatosan és reálisan tervezett gazdasági fejlődés.” Ezt az elhatározást teljes tá­mogatásukról biztosították a kongresszust megelőző össz­társadalmi vita résztvevői. Az előirányzatok szerint az új évtized első ötéves terv­időszakában a fogyasztás 13 —15 százalékkal, a reálbérek szintje pedig 9—11 százalék­kal növekszik. A nyolcvanas években Lengyelország dina­mikusan folytatja a felsza­badulása óta eltelt 35 esz­tendő alapvető céljainak va­lóra váltását. -A lengyel nép változatlanul nagy jelentősé­get tulajdonít a Szovjetunió­val és a többi szocialista testvérországokkal való sok­oldalú együttműködésnek, s továbbra is munkálkodik a Varsói Szerződés védelmi erejének és a világbéke ér­dekében kifejtett tevékeny­ségének fokozásán. őst, a LEMP kong­resszusa előtt, az irányelvek ismereté­ben, elmondható: átgondolt, az állampolgárok érdekeit messzemenően szem előtt tartó programról kezd ta­nácskozást a lengyel testvér­párt legmagasabb fóruma, amely az új belső és külső körülmények figyelembevéte­lével továbbra is a VI. és a VII. kongresszuson elfoga­dott politikai irányvonalat folytatja. Krassó László Véget ért a pécsi filmszemle A Csontváry-film díszbe­mutatójával pénteken befe­jeződött a XII. magyar já­tékfilmszemle Pécsett. A Pe­tőfi filmszínházban rende­zett záró ünnepélyen Szabó B. István, a Kulturális Mi­nisztérium Film-főigazgató­ságának vezetője értékelte az ötnapos találkozó mun­káját, amely, mint hangsú­lyozta, jó indítása volt a nyolcvanas évek magyar filmgyártásának. Ezt köve­tően vetítették le a Hunnia Filmstúdióban készült Csont- váry című filmet, Huszárik Zoltán rendező alkotását. Az ősbemutató érdekes helyi vonatkozása, hogy — mint köztudott — Pécsett van a festő múzeuma és első köz­téri szobrát is ebben a vá­rosban állították fel, halálá­nak 60. évfordulóján. A filmszemle szakmai programjának záró esemé­nye a MAFILM Hunnia Filmstúdiójának bemutat­kozása volt. Alkotóközönsége zömmel a Balázs Béla stú­dió hajdani tagjaiból jött létre, s mint a tájékoztatón elhangzott?- mindmáig meg­őrizték élénk szociológiai ér­deklődésüket, ezt jelzi a bemutatott és készülő fil­mek többsége is. A műhely minden évben elindít egy- egy első filmes rendezőt, olykor kettőt-hármat is; munkájukat a műfaji és a tematikai sokszínűség jel­lemzi. A pécsi szemlén vetített mind az öt Hunnia-film ős­bemutató volt. A Csontváry mellett Dobray György Az áldozat, Elek Judit Majd holnap, Grunwalsky Ferenc Utolsó előtti ítélet és Gyar- mathy Lívia Koportos című filmje. Köllő Miklós stúdió- vezető arról számolt be, hogy jelenleg két koproduk- ciós filmen dolgoznak a Hunniában, Mészáros Már­ta a franciákkal, Zsombo­lyai János pedig a finnekkel forgat együtt. Érdekes vál­lalkozásnak ígérkezik a Ka- rády Katalinnal készülő film, amelynek első részlete­it Sándor Pál rendező az Egyesült Államokban vette filmszalagra, a további je­leneteket pedig Budapes­ten forgatják. A filmet elő­reláthatóan még az idén be­mutatják.

Next

/
Thumbnails
Contents