Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

1980. február 5., kedd NÉPÚJSÁG Községi pártértekezlelekről jelentjük Mezökovácsháza „Van világos célunk, erőnk a feladatok megoldásához” ATa*m _ A 1 orm r> rt»T/\KV> f oif Ap+ C« oÁlfii/lQ+APíxí rt TTf\ 1 f A Nem véletlenül választot­ták Mezőkovácsháza kom­munistái a február 2-án, szombaton megtartott párt­értekezlet mottójául a fenti idézetet. A nagyközség 16 pártalapszervezetének és egy pártvezetőségének 124 küldötte 577 párttag képvi­seletében foglalt állást a párt politikája, a XII. kong­resszus irányelvei mellett. Ott volt a tanácskozáson Hugyik András, a megyei pártbizottság munkatársa, Szabó István, a járási párt- bizottság első titkára. Zsótér László, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára számolt be az elmúlt 5 év munkájáról, a jövő felada­tairól. Az értékelésből ki­tűnt: az előrehaladásért na­ponta küzdeni kell. Megkez­dődött a községben az ipar- telepítés. A jelentősebb üze­mek központjai Budapesten és a megyeszékhelyen vannak. Mindez nehezíti az irányí­tást, olykor a termelésre is kihat. Ennek ellenére a fej­lődés számottevő. Az ÉVIG gyáregysége 1978-ban 40 mil­lió forintot kapott új telep­hely létrehozására. A kezdeti buktatók után az üzem talpra állt, elindult a fel- emelkedés útján. A MEZŐ­GÉP 4. sz. gyára terméké­nek jelentős részét expor­tálja. Az V. ötéves tervben az a legnagyobb gondjuk, hogy kevés az építőipari ki­vitelező. Pedig nagy szükség lenne rájuk, hiszen a laká­sok zöme elavult. Az 1970-es adatok szerint a lakóházak mindössze egytizede készült téglából. Természetesen az utóbbi években itt is meg­gyorsult a korszerű lakás­építés üteme, de az igénye­ket így sem tudják kielégí­teni. Őt év alatt 12 OTP-s, 8 szövetkezeti, 40 állami la­kást adtak át, s felépült 109 családi ház. A legnagyobb erőkifejtést kiváltó cél az, hogy Mezőko­vácsháza megfeleljen- a vá­rossá nyilvánítás feltételei­nek. Ez megköveteli az ipar, az oktatás, a kultúra továb­bi fejlesztését, a vonzáskör­zet bővítését. Ezzel össze­függésben hangsúlyozta a párt titkár: az utóbbi eszten­dőkben kapott anyagi segít­ség több az előzőeknél, de ez még mindig kevés a múlt­tól örökölt hiányok pótlására. A két iskolában 45 gyerek tanul egyetlen osztályban, öt szükségtanterem van, tanítanak a napközi otthon ebédlőjében, az MHSZ-nél. Az óvodákban egy gyerekre egy négyzetméter terület sem jut. Az egészségügyi há­lózat szintén nem felel meg a középfokú központ kö­vetelményeinek. Kevés a szakorvos, ezért nincs bel­gyógyászati, szemészeti és laboratóriumi szakrendelés. Nagy gondot fordított a pártbizottság a marxista— leninista világnézet terjesz­tésére, a szocialista hazafi- ság gyakorlati érvényesíté­sére, a szocialista erkölcs és közgondolkodás kialakítá­sára. A párttagság zöme he­lyesen látja az érdekek ösz- szehangolásának a fontossá­gát. Ez azért is figyelemre méltó, mert még fellelhetők a szocialista életszemlélettel, életmóddal ellentétes néze­tek, magatartások. Ilyenek a közömbösség egymás és a közügyek iránt, a túlzott anyagiasság, az egyéni érde­kek hajszolása. A pártalap- szervezetek azon munkál­kodnak, hogy állandó kép­zéssel' megértessék a szo­cialista építőmunka szüksé­gességét, cselekvésre moz­gósítsanak. Az előadó részletesen ele­mezte a községi pórt- és végrehajtó bizottság mun­káját, amelyre a tervszerű­ség, a céltudatosság volt a jellemző. Eredményesen mozgósították a párttagságot a gazdasági feladatok meg­oldására. Ezzel párhuzamo­san tovább erősödött a párt­demokrácia. Előreléptek az ifjúság nevelésében. Az alap­szervezetek felelősséget éreznek a fiatalokért, segí­tik a KISZ-szervezeteket. Beszédének befejező részé­ben állást foglalt a gazdasá­gi, az ideológiai-kulturális, valamint a pártélet felada­tairól. Ismertette a párt­tagság véleményét a XII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos észrevételekről, javaslatokról. A vitában 14-en szólaltak fel. Volt közöttük tsz- és ÁFÉSZ-elnök, tanácsi dol­gozó, pedagógus, szocialista brigádvezető, kultúrházigaz- gató, népfrontaktivista. Fel­szólalásukból kitűnt: dol­gozni kell, ez az egyetlen útja az előrehaladásnak. Vannak dinamikusan fejlő­dő, országos és világhírű gazdaságai a községnek, mint a fogyasztási szövetkezet, az Üj Alkotmány Tsz. Az ÁFÉSZ a kereskedelmen, a vendéglátáson kívül sokat tesz a felvásárlás, az ipar és a szolgáltatás bővítéséért, öt évre 4,8 milliárd forint be­vételt terveztek, amelyből 3,8 milliárd már megvaló­sult, az exportszállítások ér­téke elérte a 7 millió dol­lárt. Ugyancsak jelentős a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet eredménye, öt év alatt 16-ról 46-ra emelkedett a diplomás szakemberek száma. S 56 százalékkal nőtt a dolgozók fizetése. Ma már évente az egy tagra ju­tó átlagkereset meghaladja a 49 ezer forintot. A gazda­ság a zöldségvetőmag ter­mesztésének az országos gesztora lett. Persze, még van tennivaló. Növelni a tej- és hústermelést, jobban hasznosítani a melléktermé­keket, magasabb szinten al­kalmazni a tudomány ered­ményeit. Ne csak a szocia­lista brigádok tagjaitól vár­janak jobb, lelkiismerete­sebb munkát, hanem min­denkitől, személyre szólóan. Szó esett a szocialista de­mokrácia kapcsán arról isj nőtt a helyi szervek önálló­sága, felelőssége, bővült a tanács jogköre, fejlődött népképviseleti, önkormány­zati, államigazgatási tevé­kenysége. Erősödött a la­kosság és a hivatal, a gaz­dálkodó szervek és a tanács kapcsolata. A tanácstagok, a népfrontaktivisták segítségé­vel megszervezték a társa­dalmi munkát, amelynek ér­téke 14,5 millió forintot tett ki. Sajnos, dívik még itt-ott a régi beidegződés, a hivatali szellem. Most a hátrányok ledolgozása, csök­kentése a cél, amelynek agyi sarkalatos pontja a vállalatokkal, szövetkeze­tekkel való jó együttműkö­dés. Ennek már eddig is megtermett a gyümölcse, hi­szen csak az ÁFÉSZ-szel kö­zösen 7 millió forint értékű beruházás valósult meg a községben. Az elmúlt évben 300 ezer forinttal járultak hozzá az üzemek a nagyköz­ség fejlesztéséhez. A jövő­ben is számítanak a kom­munisták, az egész lakosság egészséges lokálpatriotizmu­sára,. példamutatására. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a 41 tagú községi pártbizottságot és a járási pártértekezlet 40 kül­döttét. Végül az új pártbi­zottság megtartotta első ülé­sét, ahol 9 tagú végrehajtó bizottságot, párttitkárt, va­lamint munka- és fegyelmi bizottságot választottak. A községi pártbizottság titkára ismét Zsótér László lett. S. S. munkával juthatunk előbbre Gyoma: Fegyelmezett Gyoma gazdasági egysé­geinek, intézményeinek, hi­vatalainak kommunistái kép­viseletében 135 küldött gyü­lekezett vasárnap, hogy részt vegyen a községi pártérte­kezlet munkájában. A ta­nácskozáson ott volt Totorán János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Oktatási Igazga­tóságának tanára, Medvegy András, a szarvasi járási pártbizottság titkára, és je­len voltak a szomszédos End- rőd vezetői is. A művelődési ház nagytermét ez alkalom­ra jó ízléssel rendezték be, bizonyítandó — s ez általá­ban is jellemző a gyomaiak­ra —, hogy lelkesedéssel, együttes cselekvéssel a nem éppen csillogóból is lehet a célnak megfelelőt létrehozni. Az előcsarnokban ugyancsak egyszerű, de szemléletes tab­lók tájékoztatták az érkező­ket arról, mi minden történt, mi mindennel gazdagodott az elmúlt öt évben a község. Ez alkotta a tartalmas be­számoló gerincét is, amelyet Jenei Bálint, a községi párt- bizottság titkára terjesztett elő. Talán szokványos az első mondat, de igaz: az elmúlt öt esztendőben nagyot lépett előre a község. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a városok után Gyoma a me­gye harmadik legnagyobb te­lepülése, hanem abban is, ahogyan átrendeződött a gazdaság szerkezete, amit teremtettek eddig és amilyen tartalékaik vannak. Lássuk először a gazdasá­got. Az V. ötéves tervben véglegesen kialakultak az ipari üzemek telephelyei, me­lyek révén biztosították a teljes foglalkoztatottságot. A termelési érték négy év alatt 150 millió forinttal nőtt, kü­lönösen a vegyesipari válla­lat és a sütőipari vállalat, valamint a fa- és építőipari szövetkezet teljesítménye ki­emelkedő. Az árbevétel még a termelésnél is dinamiku­sabban emelkedett, s különö­sen örvendetes a szocialista és a tőkés export nagyará­nyú növekedése. A nagyköz­ség ipari üzemei 70 millió fo­rintot fordítottak beruházás­ra, döntően a technika és a technológia fejlesztésére. A vállalatok igyekeztek meg­szüntetni a gazdaságtalan termékek gyártását, s he­lyettük újakat vezettek be. A vegyesipari vállalatnál új kazántípust fejlesztettek ki, a fa- és építőipari szövetke­zetnél minden piacon jól ér­tékesíthető bútorok gyártá­sára tértek át, a háziipari szövetkezetben belföldi alap­anyagokkal váltották ki az importot és a divatigények­nek megfelelő kollekciókkal rukkoltak ki. A hatékonyság­ra jellemző, hogy a vegyes­ipari vállalatnál a termelési érték megkétszerezését 13 fős létszámcsökkentés mellett ér­ték el. összességében megál­lapítható, hogy az ipari üze­mek töretlenül fejlődtek, ter­mékeikkel nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is elismerést arattak. Hasonlóan fejlődött a me­zőgazdaság is. A termésát­lagok az elmúlt négy évben — a rizs kivételével — va­lamennyi fő növénynél emel­kedtek. A mezőgazdasági üze­mek árbevétele 62, a szövet­kezeti eredmény 90 száza­lékkal magasabb, mint 19Tő­ben volt. Különösen dina­mikus a Győzelem Tsz fej­lődése, de magára talált az Alkotmány Tsz és a Vihar­sarok Htsz is. Gondot okoz viszont a Körösi Állami Gazdaság, ahol a kedvezőt­len körülmények jelentős ki­esést okoztak. A kereskede­lemről szólva a beszámoló megállapította, hogy az ÁFÉSZ jól oldotta meg fel­adatát, forgalma tavaly 40 százalékkal haladta meg a négy évvel ezelőttit. A gazdasági építőmunka eredményeivel összhangban emelkedett a község lakossá­gának életszínvonala, és ja­vultak az életkörülmények. A pártbizottság kiemelt fel­adatként kezelte a község fejlesztését. A közös cél és a közös érdek kezdettől ösz­tönzően hatott az együttmű­ködésre a szomszédos End­réddel. Ennek keretében ké­szült el a két község közös vízműrendszere, több kom­munális létesítmény, s vette kezdetét az ifjúsági tábor, valamint az új lakótelep épí­tése. Ezzel is igyekeznek megteremteni azokat a fel­tételeket, amelyek a nem is olyan távoli egyesüléshez, majd a későbbi várossá nyil­vánításhoz szükségesek. Mint a bevezetőben emlí­tettük, a község lakóit a szí­vesen vállalt társadalmi munka, a leleményesség jel­lemzi. A társadalmi összefo­gásban rejlő lehetőségek ki­használását bizonyítja, hogy helyi erőforrásból épült fel a 60 gyermek elhelyezésére al­kalmas bölcsőde, 9 általános iskolai tanterem, az új könyvtár, az öregek napközi otthona, 50 férőhellyel bő­vült az óvodai hálózat, és 250-ről 600 adagosra növelték a napközi konyha kapacitá­sát. A beszámoló foglalko­zott a továbbiakban ideoló­giai és művelődéspolitikai kérdésekkel, a közoktatás és közművelődés, a pártélet helyzetével, az alapszerveze­tek munkájával. A beszámolót követően élénk vita bontakozott ki, melynek során tízen szóltak hozzá. Farkas Sándor ta­nácselnök, kiegészítve a be­számolót, néhány adattal bi­zonyította a község fejlődé­sét. Míg 1970-ben a lakásál­lomány több mint a fele egy­szobás volt, ma csak negyed­része az, 10 évvel ezelőtt a három vagy ennél több szo­bás lakások aránya 8,1, je­lenleg 20 százalék. Hangsú­lyozta viszont, hogy az alap­ellátás javításában további erőfeszítésre van szükség. Kovács Gábor iskolaigazgató az agitációs és propaganda- munka fontosságáról beszélt, az irányelvekkel kapcsolat­ban pedig különösen azt a részt hangsúlyozta, amely a munka becsületének növelé­sével foglalkozik. Hangsú­lyozta : akinek munkaviszo­nya van, legyen munkája is, legalább heti 44 óra, azt csinálja, amire a társadalom­nak szüksége van, s annyit kapjon érte, amennyit a mun­kája ér. Tanai Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke a kereskede­lem és vendéglátás színvona­lának emeléséről, a növekvő idegenforgalomra való fel­készülésről, Varga Zsigmond iskolaigazgató, országgyűlési képviselő a két község együttműködéséről, Kiss La­jos KISZ-titkár a fiatalok munkájáról beszélt. Felszó­lalt még a vitában Péteri Márton munkásőr századpa­rancsnok, Jánovszki György, a mezőgazdasági szakmun­kásképző párttitkára, Csorna Antal, a halászati tsz elnöke, Medvegy András, a szarvasi járási pártbizottság titkára, Mészáros Gábor, az ipari szakmunkásképző igazgatója. A vita lezárása után került sor a 35 tagú pártbizottság és a járási pártértekezlet 51 küldöttének megválasztására. Az újonnan alakult pártbi­zottság megtartotta első ülé­sét, amelyen ismét Jenei Bá­lintot választották a községi pártbizottság titkárának. S. F, Önkéntes tűzoltók közgyűlése Békésen Az okiratok tanúsága sze­rint Békésen 97 évvel ez­előtt alakult az önkéntes tűzoltó egylet. A székhá­zukban elsárgult század eleji fényképek bizonyítják a nagy múltú egylet sikeres tevékenységét. Ott függ a kackiás hajuszú, díszes egyenruhába öltözött. Hencz Antal arcképe, aki 1853 és 1939 között volt. a parancs­noka az .önkéntes tűzoltók­nak. Látható csoportkép az 1899-es évből, 1927-es cso­portkép és egy fotó 1933-ból özvegy Kocsor Ferencné há­záról, amely kigyulladt, de a tetőszerkezetét sikerült megmenteni a tűzoltóknak. Ott van a falon egy. jel­mondat: „Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd: erős kar, bátor szív. testvéri szeretet”. A nagy múltú egyesület jelenlegi tagjai vasárnap tartották Békésen a székhá­zukban közgyűlésüket. Ege­res István, az egyesület el­nökének megnyitója után Mucsi József parancsnok adott, számot elmúlt évi te­vékenységükről. A 41 aktív tűzoltó mellett 20 úttörő, és 11 idősebb tűzoltó vigyázza a város nyugalmát. Eredmé­nyes, megelőző munkájuk­nak tudható be, hogy az el­múlt évben mindössze 9 ki­sebb tűzeset történt a vá­rosban. Javult, hatékonyab­bá vált a riasztási rendszer, technikai felszerelésük is jó­nak mondható. Egyre fejlő­dik a tűzoltó zenekar, amely rendszeres résztvevője a társadalmi és politikai ün­nepségeknek. A beszámoló után nagyon sokan kértek szót és mond­ták el véleményüket, adtak hasznos tanácsokat a testü­let további eredményes munkájához. Felszólalt töb­bek között Suttyó Sándor, a békéscsabai önkéntesek leg­idősebbje, aki 52 évvel ez­előtt lépett a testületbe. Fő­leg arra hívta fel a figyel­met, hogy jó szervező és propagandamunkával egyre több fiatalt kell bevonni eb­be a nagyon fontos munká­ba. A hozzászólások után ki­tüntetésre, soronkívüli elő­léptetésekre és jutalmazá­sokra került sor. Kép, szöveg: Béla Ottó Többen kaptak kitüntetést, jutalmat a békési önkéntes tűz­oltók közül Szaporodik a túzokállomány A dévaványai tájvédelmi körzetben az elmúlt évben megmentett tojások mester­séges keltetésével több mint ötvennel szaporodott a túzo­kok száma és került jelenle­gi tartózkodási helyére, a tú­zokrezervátum zárt részébe. Ugyanezen idő alatt ötvenöt, előzőleg megmentett mada­rat kezeltek, majd bocsátot­tak a külső nevelőbe. Európában jelentőségét te­kintve egyedülálló az a tú­zokrezervátum, amelyet a kipusztulóban levő nagy tes­tű madarak védelmére hoz­tak létre Dévaványán. A tíz­millió forint költséggel épült kutató, nevelő bázis eredmé­nye, hogy a tájvédelmi terü­let egyike azoknak, ahol a mind ritkábban található tú­zokok jelentős, 250—300 egyedet számláló csapatok téli megélhetést találnak. A tájvédelem munkatársai ugyanis kifejezetten a túzo­kok téli táplálkozásának biz­tosítására több tíz hektáros táblákon termesztenek éven­te repcét, s ezt otthagyják a földeken a madaraknak, ame­lyek a hó alól is kikaparják az olajban gazdag táplálé­kot. Az aktív természetvéde­lemnek ez a hazánkban meg­valósított gyakorlata ered­ményezte, hogy a legutóbbi túzokszámlálás szerint Ma­gyarországon található az európai állomány több mint ötven százaléka, összesen mintegy háromezer-ötszáz madár. Ennek kétharmada, több mint ezerháromszáz Dé- vaványa körzetében. A túzokrezervátum 3500 hektárnyi területén jelentős a vadon élő túzokok aránya. Életfeltételüket mesterséges eszközökkel, emberi gondos­kodással tovább növelik. Az 1979-ben megkezdett, és már az első évben sikerrel járt szaporítás pedig várhatóan azt eredményezi, hogy a len­gyel pusztákon, az ukrán Sztyeppen már alig fellelhe­tő nagy értékű madarak ha­zánkban nemhogy kipusztul­nának, hanem szaporodnak. Az egyedenként ötvenezer forint eszmei értékű túzokok fajának megmentése elsősor­ban nem gazdasági érdek, hanem a természetvédelem, az emberi környezet, a po­puláció megtartása, ismeret­gyarapító tevékenysége. Ezt a feladatot látják el sikere­sen a dévaványai természet- védelmi terület tudományos munkatársai, a környező Bé­kés és Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok, akiknek tagjai óvják a ritka madár­fajt, melynek vadászása több mint tíz éve tiltott, és be­gyűjtik a mezőgazdasági gé­pek által különben megsem­misített tojásokat és átadják a rezervátumnak, ahol azo­kat kikeltetik és a madarak fejlődését vigyázzák. A re­zervátumból az. így felnevelt túzokok, miután megerősöd­tek, visszakerülnek a termé­szetbe.

Next

/
Thumbnails
Contents