Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-05 / 29. szám
1980. február 5., kedd NÉPÚJSÁG Községi pártértekezlelekről jelentjük Mezökovácsháza „Van világos célunk, erőnk a feladatok megoldásához” ATa*m _ A 1 orm r> rt»T/\KV> f oif Ap+ C« oÁlfii/lQ+APíxí rt TTf\ 1 f A Nem véletlenül választották Mezőkovácsháza kommunistái a február 2-án, szombaton megtartott pártértekezlet mottójául a fenti idézetet. A nagyközség 16 pártalapszervezetének és egy pártvezetőségének 124 küldötte 577 párttag képviseletében foglalt állást a párt politikája, a XII. kongresszus irányelvei mellett. Ott volt a tanácskozáson Hugyik András, a megyei pártbizottság munkatársa, Szabó István, a járási párt- bizottság első titkára. Zsótér László, a nagyközségi pártbizottság titkára számolt be az elmúlt 5 év munkájáról, a jövő feladatairól. Az értékelésből kitűnt: az előrehaladásért naponta küzdeni kell. Megkezdődött a községben az ipar- telepítés. A jelentősebb üzemek központjai Budapesten és a megyeszékhelyen vannak. Mindez nehezíti az irányítást, olykor a termelésre is kihat. Ennek ellenére a fejlődés számottevő. Az ÉVIG gyáregysége 1978-ban 40 millió forintot kapott új telephely létrehozására. A kezdeti buktatók után az üzem talpra állt, elindult a fel- emelkedés útján. A MEZŐGÉP 4. sz. gyára termékének jelentős részét exportálja. Az V. ötéves tervben az a legnagyobb gondjuk, hogy kevés az építőipari kivitelező. Pedig nagy szükség lenne rájuk, hiszen a lakások zöme elavult. Az 1970-es adatok szerint a lakóházak mindössze egytizede készült téglából. Természetesen az utóbbi években itt is meggyorsult a korszerű lakásépítés üteme, de az igényeket így sem tudják kielégíteni. Őt év alatt 12 OTP-s, 8 szövetkezeti, 40 állami lakást adtak át, s felépült 109 családi ház. A legnagyobb erőkifejtést kiváltó cél az, hogy Mezőkovácsháza megfeleljen- a várossá nyilvánítás feltételeinek. Ez megköveteli az ipar, az oktatás, a kultúra további fejlesztését, a vonzáskörzet bővítését. Ezzel összefüggésben hangsúlyozta a párt titkár: az utóbbi esztendőkben kapott anyagi segítség több az előzőeknél, de ez még mindig kevés a múlttól örökölt hiányok pótlására. A két iskolában 45 gyerek tanul egyetlen osztályban, öt szükségtanterem van, tanítanak a napközi otthon ebédlőjében, az MHSZ-nél. Az óvodákban egy gyerekre egy négyzetméter terület sem jut. Az egészségügyi hálózat szintén nem felel meg a középfokú központ követelményeinek. Kevés a szakorvos, ezért nincs belgyógyászati, szemészeti és laboratóriumi szakrendelés. Nagy gondot fordított a pártbizottság a marxista— leninista világnézet terjesztésére, a szocialista hazafi- ság gyakorlati érvényesítésére, a szocialista erkölcs és közgondolkodás kialakítására. A párttagság zöme helyesen látja az érdekek ösz- szehangolásának a fontosságát. Ez azért is figyelemre méltó, mert még fellelhetők a szocialista életszemlélettel, életmóddal ellentétes nézetek, magatartások. Ilyenek a közömbösség egymás és a közügyek iránt, a túlzott anyagiasság, az egyéni érdekek hajszolása. A pártalap- szervezetek azon munkálkodnak, hogy állandó képzéssel' megértessék a szocialista építőmunka szükségességét, cselekvésre mozgósítsanak. Az előadó részletesen elemezte a községi pórt- és végrehajtó bizottság munkáját, amelyre a tervszerűség, a céltudatosság volt a jellemző. Eredményesen mozgósították a párttagságot a gazdasági feladatok megoldására. Ezzel párhuzamosan tovább erősödött a pártdemokrácia. Előreléptek az ifjúság nevelésében. Az alapszervezetek felelősséget éreznek a fiatalokért, segítik a KISZ-szervezeteket. Beszédének befejező részében állást foglalt a gazdasági, az ideológiai-kulturális, valamint a pártélet feladatairól. Ismertette a párttagság véleményét a XII. kongresszus irányelveivel kapcsolatos észrevételekről, javaslatokról. A vitában 14-en szólaltak fel. Volt közöttük tsz- és ÁFÉSZ-elnök, tanácsi dolgozó, pedagógus, szocialista brigádvezető, kultúrházigaz- gató, népfrontaktivista. Felszólalásukból kitűnt: dolgozni kell, ez az egyetlen útja az előrehaladásnak. Vannak dinamikusan fejlődő, országos és világhírű gazdaságai a községnek, mint a fogyasztási szövetkezet, az Üj Alkotmány Tsz. Az ÁFÉSZ a kereskedelmen, a vendéglátáson kívül sokat tesz a felvásárlás, az ipar és a szolgáltatás bővítéséért, öt évre 4,8 milliárd forint bevételt terveztek, amelyből 3,8 milliárd már megvalósult, az exportszállítások értéke elérte a 7 millió dollárt. Ugyancsak jelentős a mezőgazdasági termelőszövetkezet eredménye, öt év alatt 16-ról 46-ra emelkedett a diplomás szakemberek száma. S 56 százalékkal nőtt a dolgozók fizetése. Ma már évente az egy tagra jutó átlagkereset meghaladja a 49 ezer forintot. A gazdaság a zöldségvetőmag termesztésének az országos gesztora lett. Persze, még van tennivaló. Növelni a tej- és hústermelést, jobban hasznosítani a melléktermékeket, magasabb szinten alkalmazni a tudomány eredményeit. Ne csak a szocialista brigádok tagjaitól várjanak jobb, lelkiismeretesebb munkát, hanem mindenkitől, személyre szólóan. Szó esett a szocialista demokrácia kapcsán arról isj nőtt a helyi szervek önállósága, felelőssége, bővült a tanács jogköre, fejlődött népképviseleti, önkormányzati, államigazgatási tevékenysége. Erősödött a lakosság és a hivatal, a gazdálkodó szervek és a tanács kapcsolata. A tanácstagok, a népfrontaktivisták segítségével megszervezték a társadalmi munkát, amelynek értéke 14,5 millió forintot tett ki. Sajnos, dívik még itt-ott a régi beidegződés, a hivatali szellem. Most a hátrányok ledolgozása, csökkentése a cél, amelynek agyi sarkalatos pontja a vállalatokkal, szövetkezetekkel való jó együttműködés. Ennek már eddig is megtermett a gyümölcse, hiszen csak az ÁFÉSZ-szel közösen 7 millió forint értékű beruházás valósult meg a községben. Az elmúlt évben 300 ezer forinttal járultak hozzá az üzemek a nagyközség fejlesztéséhez. A jövőben is számítanak a kommunisták, az egész lakosság egészséges lokálpatriotizmusára,. példamutatására. Ezután a pártértekezlet megválasztotta a 41 tagú községi pártbizottságot és a járási pártértekezlet 40 küldöttét. Végül az új pártbizottság megtartotta első ülését, ahol 9 tagú végrehajtó bizottságot, párttitkárt, valamint munka- és fegyelmi bizottságot választottak. A községi pártbizottság titkára ismét Zsótér László lett. S. S. munkával juthatunk előbbre Gyoma: Fegyelmezett Gyoma gazdasági egységeinek, intézményeinek, hivatalainak kommunistái képviseletében 135 küldött gyülekezett vasárnap, hogy részt vegyen a községi pártértekezlet munkájában. A tanácskozáson ott volt Totorán János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Oktatási Igazgatóságának tanára, Medvegy András, a szarvasi járási pártbizottság titkára, és jelen voltak a szomszédos End- rőd vezetői is. A művelődési ház nagytermét ez alkalomra jó ízléssel rendezték be, bizonyítandó — s ez általában is jellemző a gyomaiakra —, hogy lelkesedéssel, együttes cselekvéssel a nem éppen csillogóból is lehet a célnak megfelelőt létrehozni. Az előcsarnokban ugyancsak egyszerű, de szemléletes tablók tájékoztatták az érkezőket arról, mi minden történt, mi mindennel gazdagodott az elmúlt öt évben a község. Ez alkotta a tartalmas beszámoló gerincét is, amelyet Jenei Bálint, a községi párt- bizottság titkára terjesztett elő. Talán szokványos az első mondat, de igaz: az elmúlt öt esztendőben nagyot lépett előre a község. S ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy a városok után Gyoma a megye harmadik legnagyobb települése, hanem abban is, ahogyan átrendeződött a gazdaság szerkezete, amit teremtettek eddig és amilyen tartalékaik vannak. Lássuk először a gazdaságot. Az V. ötéves tervben véglegesen kialakultak az ipari üzemek telephelyei, melyek révén biztosították a teljes foglalkoztatottságot. A termelési érték négy év alatt 150 millió forinttal nőtt, különösen a vegyesipari vállalat és a sütőipari vállalat, valamint a fa- és építőipari szövetkezet teljesítménye kiemelkedő. Az árbevétel még a termelésnél is dinamikusabban emelkedett, s különösen örvendetes a szocialista és a tőkés export nagyarányú növekedése. A nagyközség ipari üzemei 70 millió forintot fordítottak beruházásra, döntően a technika és a technológia fejlesztésére. A vállalatok igyekeztek megszüntetni a gazdaságtalan termékek gyártását, s helyettük újakat vezettek be. A vegyesipari vállalatnál új kazántípust fejlesztettek ki, a fa- és építőipari szövetkezetnél minden piacon jól értékesíthető bútorok gyártására tértek át, a háziipari szövetkezetben belföldi alapanyagokkal váltották ki az importot és a divatigényeknek megfelelő kollekciókkal rukkoltak ki. A hatékonyságra jellemző, hogy a vegyesipari vállalatnál a termelési érték megkétszerezését 13 fős létszámcsökkentés mellett érték el. összességében megállapítható, hogy az ipari üzemek töretlenül fejlődtek, termékeikkel nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacon is elismerést arattak. Hasonlóan fejlődött a mezőgazdaság is. A termésátlagok az elmúlt négy évben — a rizs kivételével — valamennyi fő növénynél emelkedtek. A mezőgazdasági üzemek árbevétele 62, a szövetkezeti eredmény 90 százalékkal magasabb, mint 19Tőben volt. Különösen dinamikus a Győzelem Tsz fejlődése, de magára talált az Alkotmány Tsz és a Viharsarok Htsz is. Gondot okoz viszont a Körösi Állami Gazdaság, ahol a kedvezőtlen körülmények jelentős kiesést okoztak. A kereskedelemről szólva a beszámoló megállapította, hogy az ÁFÉSZ jól oldotta meg feladatát, forgalma tavaly 40 százalékkal haladta meg a négy évvel ezelőttit. A gazdasági építőmunka eredményeivel összhangban emelkedett a község lakosságának életszínvonala, és javultak az életkörülmények. A pártbizottság kiemelt feladatként kezelte a község fejlesztését. A közös cél és a közös érdek kezdettől ösztönzően hatott az együttműködésre a szomszédos Endréddel. Ennek keretében készült el a két község közös vízműrendszere, több kommunális létesítmény, s vette kezdetét az ifjúsági tábor, valamint az új lakótelep építése. Ezzel is igyekeznek megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a nem is olyan távoli egyesüléshez, majd a későbbi várossá nyilvánításhoz szükségesek. Mint a bevezetőben említettük, a község lakóit a szívesen vállalt társadalmi munka, a leleményesség jellemzi. A társadalmi összefogásban rejlő lehetőségek kihasználását bizonyítja, hogy helyi erőforrásból épült fel a 60 gyermek elhelyezésére alkalmas bölcsőde, 9 általános iskolai tanterem, az új könyvtár, az öregek napközi otthona, 50 férőhellyel bővült az óvodai hálózat, és 250-ről 600 adagosra növelték a napközi konyha kapacitását. A beszámoló foglalkozott a továbbiakban ideológiai és művelődéspolitikai kérdésekkel, a közoktatás és közművelődés, a pártélet helyzetével, az alapszervezetek munkájával. A beszámolót követően élénk vita bontakozott ki, melynek során tízen szóltak hozzá. Farkas Sándor tanácselnök, kiegészítve a beszámolót, néhány adattal bizonyította a község fejlődését. Míg 1970-ben a lakásállomány több mint a fele egyszobás volt, ma csak negyedrésze az, 10 évvel ezelőtt a három vagy ennél több szobás lakások aránya 8,1, jelenleg 20 százalék. Hangsúlyozta viszont, hogy az alapellátás javításában további erőfeszítésre van szükség. Kovács Gábor iskolaigazgató az agitációs és propaganda- munka fontosságáról beszélt, az irányelvekkel kapcsolatban pedig különösen azt a részt hangsúlyozta, amely a munka becsületének növelésével foglalkozik. Hangsúlyozta : akinek munkaviszonya van, legyen munkája is, legalább heti 44 óra, azt csinálja, amire a társadalomnak szüksége van, s annyit kapjon érte, amennyit a munkája ér. Tanai Ferenc, az ÁFÉSZ elnöke a kereskedelem és vendéglátás színvonalának emeléséről, a növekvő idegenforgalomra való felkészülésről, Varga Zsigmond iskolaigazgató, országgyűlési képviselő a két község együttműködéséről, Kiss Lajos KISZ-titkár a fiatalok munkájáról beszélt. Felszólalt még a vitában Péteri Márton munkásőr századparancsnok, Jánovszki György, a mezőgazdasági szakmunkásképző párttitkára, Csorna Antal, a halászati tsz elnöke, Medvegy András, a szarvasi járási pártbizottság titkára, Mészáros Gábor, az ipari szakmunkásképző igazgatója. A vita lezárása után került sor a 35 tagú pártbizottság és a járási pártértekezlet 51 küldöttének megválasztására. Az újonnan alakult pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen ismét Jenei Bálintot választották a községi pártbizottság titkárának. S. F, Önkéntes tűzoltók közgyűlése Békésen Az okiratok tanúsága szerint Békésen 97 évvel ezelőtt alakult az önkéntes tűzoltó egylet. A székházukban elsárgult század eleji fényképek bizonyítják a nagy múltú egylet sikeres tevékenységét. Ott függ a kackiás hajuszú, díszes egyenruhába öltözött. Hencz Antal arcképe, aki 1853 és 1939 között volt. a parancsnoka az .önkéntes tűzoltóknak. Látható csoportkép az 1899-es évből, 1927-es csoportkép és egy fotó 1933-ból özvegy Kocsor Ferencné házáról, amely kigyulladt, de a tetőszerkezetét sikerült megmenteni a tűzoltóknak. Ott van a falon egy. jelmondat: „Ha dúl a bősz elem, e hármat ne feledd: erős kar, bátor szív. testvéri szeretet”. A nagy múltú egyesület jelenlegi tagjai vasárnap tartották Békésen a székházukban közgyűlésüket. Egeres István, az egyesület elnökének megnyitója után Mucsi József parancsnok adott, számot elmúlt évi tevékenységükről. A 41 aktív tűzoltó mellett 20 úttörő, és 11 idősebb tűzoltó vigyázza a város nyugalmát. Eredményes, megelőző munkájuknak tudható be, hogy az elmúlt évben mindössze 9 kisebb tűzeset történt a városban. Javult, hatékonyabbá vált a riasztási rendszer, technikai felszerelésük is jónak mondható. Egyre fejlődik a tűzoltó zenekar, amely rendszeres résztvevője a társadalmi és politikai ünnepségeknek. A beszámoló után nagyon sokan kértek szót és mondták el véleményüket, adtak hasznos tanácsokat a testület további eredményes munkájához. Felszólalt többek között Suttyó Sándor, a békéscsabai önkéntesek legidősebbje, aki 52 évvel ezelőtt lépett a testületbe. Főleg arra hívta fel a figyelmet, hogy jó szervező és propagandamunkával egyre több fiatalt kell bevonni ebbe a nagyon fontos munkába. A hozzászólások után kitüntetésre, soronkívüli előléptetésekre és jutalmazásokra került sor. Kép, szöveg: Béla Ottó Többen kaptak kitüntetést, jutalmat a békési önkéntes tűzoltók közül Szaporodik a túzokállomány A dévaványai tájvédelmi körzetben az elmúlt évben megmentett tojások mesterséges keltetésével több mint ötvennel szaporodott a túzokok száma és került jelenlegi tartózkodási helyére, a túzokrezervátum zárt részébe. Ugyanezen idő alatt ötvenöt, előzőleg megmentett madarat kezeltek, majd bocsátottak a külső nevelőbe. Európában jelentőségét tekintve egyedülálló az a túzokrezervátum, amelyet a kipusztulóban levő nagy testű madarak védelmére hoztak létre Dévaványán. A tízmillió forint költséggel épült kutató, nevelő bázis eredménye, hogy a tájvédelmi terület egyike azoknak, ahol a mind ritkábban található túzokok jelentős, 250—300 egyedet számláló csapatok téli megélhetést találnak. A tájvédelem munkatársai ugyanis kifejezetten a túzokok téli táplálkozásának biztosítására több tíz hektáros táblákon termesztenek évente repcét, s ezt otthagyják a földeken a madaraknak, amelyek a hó alól is kikaparják az olajban gazdag táplálékot. Az aktív természetvédelemnek ez a hazánkban megvalósított gyakorlata eredményezte, hogy a legutóbbi túzokszámlálás szerint Magyarországon található az európai állomány több mint ötven százaléka, összesen mintegy háromezer-ötszáz madár. Ennek kétharmada, több mint ezerháromszáz Dé- vaványa körzetében. A túzokrezervátum 3500 hektárnyi területén jelentős a vadon élő túzokok aránya. Életfeltételüket mesterséges eszközökkel, emberi gondoskodással tovább növelik. Az 1979-ben megkezdett, és már az első évben sikerrel járt szaporítás pedig várhatóan azt eredményezi, hogy a lengyel pusztákon, az ukrán Sztyeppen már alig fellelhető nagy értékű madarak hazánkban nemhogy kipusztulnának, hanem szaporodnak. Az egyedenként ötvenezer forint eszmei értékű túzokok fajának megmentése elsősorban nem gazdasági érdek, hanem a természetvédelem, az emberi környezet, a populáció megtartása, ismeretgyarapító tevékenysége. Ezt a feladatot látják el sikeresen a dévaványai természet- védelmi terület tudományos munkatársai, a környező Békés és Hajdú-Bihar megyei vadásztársaságok, akiknek tagjai óvják a ritka madárfajt, melynek vadászása több mint tíz éve tiltott, és begyűjtik a mezőgazdasági gépek által különben megsemmisített tojásokat és átadják a rezervátumnak, ahol azokat kikeltetik és a madarak fejlődését vigyázzák. A rezervátumból az. így felnevelt túzokok, miután megerősödtek, visszakerülnek a természetbe.
