Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-28 / 49. szám
isse, február 28,, csütörtök o EH23E15IJ Elhunyt Kovács Sándor mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszterhelyettes Kovács Sándor, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes, Pest megye országgyűlési képviselője, az ÉDOSZ központi vezetőségének tagja, 52. éves korában, hosszas szenvedés után elhunyt. Temetéséről később intézkednek. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE, A MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUM, AZ ÉDOSZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGE * * * Változatos programot ígér a HNF nőbizottsága Élete, munkássága összefonódott a magyar élelmiszer-termelés fejlesztésével. Konzervgyári művezetőként kezdte pályáját. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Műszaki Főiskolán, illetve a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végezte. 1951-ben a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatójává nevezték ki. 1975 óta mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes. Ebben a beosztásban is következetesen szolgálta az ágazat korszerűsítését, a technológia fejlesztését és a piaci igényekhez alkalmazkodó termelési szerkezet kialakítását. Alkotó közreműködésével sokat tett a KGST élel(Folytatás az 1. oldalról) mintegy 85 százaléka óvodásként, további 10 százaléka pedig iskola-előkészítő foglalkozásokon ismerkedett meg a közösségi munkával, a renddel, bizonyos viselkedési szabályokkal, kötelezettségekkel. Az óvodások már a beiratkozás előtt orvosi vizsgálaton vettek részt, az óvodába nem járóknál erre a beiratkozást követően kerül sor. Időpontját a szülőkkel nyolc nappal korábban közlik. örvendetes, hogy országszerte egyre több településen az orvoson kívül pedagógus, pszichológus is véleményt mond a gyermek isVírus Amikor Szivacs Ádám az influenzától annyira berekedt, hogy már hang se jött ki a torkán, és lélegzethez, is csak kapkodva jutott, elhatározta, hogy végez a vírusokkal. Az ellentámadási manővert még a régmúlt idők receptje szerint kezdte el. Megivott egy stampedli kisüsti pálinkát, aztán még egyet, és még egyet, lévén három a magyar igazság. Azt jói tudta, hogy az alkohol épp olyan ellensége az embernek, mint a vírus. Gondolta tehát, legjobb, ha összeugrasztja őket. Ha aztán a harcban mindketten legyengülnek, ő kerekedik felül. A három stampedli után tehát várta a hatást. Ám úgy érezte, hogy a vírusok még virgoncabbak lettek, mint voltak. Tüsszentett egyet- kettőt, majd szép óvatosan, hogy egy cseppnyi se vesz- szen kárba, öntött, és felhajtotta a negyedik stampedli kisüstit is. „Most jaj nettek!!’ — mormolta vésztjós- lóan, miközben hátraha- nyatlott a fotelben. Nemsokára el is bóbiskolt szépen. Közben azt álmodta, hogy milliónyi vírus támadást intéz ellene, s ő maroknyi seregével úgy harcol, mint Jurisics Miklós annak idején a törökök által ostromlott kőszegi vár falán. Kardjával szinte aratta a tar ko- ponyájú pogányok fejét. Amikor pedig befejeződött a csata, Szivacs kísérletet tett, hogy felálljon a fotelból és igyon a győzelemre. De ez már nem ment. Az öldöklő harc legyengítette. Jobban, mint a kisüsti a vírust. —or miszeripari együttműködéséért, a szakma társadalmi rangjának fokozott elismeréséért. Mint az MSZMP Pest megyei bizottságának tagja, és a megye országgyűlési képviselője fáradhatatlanul dolgozott az iparfejlesztési tervek megvalósításáért, a lakosság szociális, kulturális helyzetének továbbfejlesztéséért. Több hazai és külföldi társadalmi és szakmai szervezet vezetőségében érvényesítette gazdag szaktudását, felkészültségét. Tevékenységéért több ízben magas kitüntetésben részesült. Halálával nagy veszteség érte a magyar agrártermelést. kolaérettségéről, s javaslatot tesz a differenciált iskola- kezdésre, esetleg az egyéves iskolahalasztásra. A végső szót azonban az iskolaigazgató mondja ki, a döntés az ő joga. A szakemberek általában akkor tekintik a gyermeket iskolaérettnek,' ha testileg, lelkileg olyan fejlett, hogy az iskolai tanulás nem ártalmára, hanem előnyére válik. Azokat a gyermekeket, akik a vizsgálat időpontjában még nem mindenben felelnek meg teljesen a követelményeknek, időleges elmaradásukat azonban kedvező körülmények között, speciális pedagógiai fejlesztő foglalkozásokkal minden jel szerint egy év alatt pótolni tudják, korrekciós osztályokba javasolják. Ezekben az osztályokban a többi elsőosztályossal azonos tanterv alapján tanítanak a pedagógusok, előnyösebb azonban a gyermekek számára, hogy lényegesen kevesebben vannak egy-egy csoportban, tehát szinte külön-külön tudnak mindegyikükkel foglalkozni. A Hazafias Népfront megyei nő- és rétegpolitikai munkabizottságának tegnapi, szerdai ülésén két, az egész évi tevékenységet meghatározó napirendi pontról tárgyaltak a résztvevők. Először a tavalyi munkáról hangzott el tájékoztató, majd ismertették, s elfogadták a testület idei programját és tanácskozási tervét. A nők és a családok érdekvédelmét, a lányok, asz- szonyok és fiatalok közéleti- ségének segítését, a gyesen levő anyákkal való foglalkozást, az idős emberek életkörülményeinek figyelemmel kísérését ezentúl is fontos feladatnak tekinti a munkabizottság. Előtérbe kerülnek a szakmai, az ideológiai, a műveltségi szint emelésére, valamint a politikai munka támogatására Tegnap, szerdán délután ülést tartott a Békés megyei munkajogi bizottság Békéscsabán, a 8-as számú Volán Vállalatnál. Megtárgyalták a vállalat munkajogi döntőbizottságának munkáját. A helyszíni vizsgálatok alapján a munkajogi bizottság két tagja, dr. Fodor Endre és Bagyinka Mihály kiegészítő jelentést terjesztett elő. A 8-as számú Volán Vállalatnál öt munkajogi döntő- bizottság működik. Helyismeretükkel és szakszerű tevékenységükkel jelentősen hozzájárultak a tényék tisztázásához, a törvényesség érvényesítéséhez és a jó munTegnap, szerdán, Békéscsabán tartotta igazgatótanács- ülését a Füzesgyarmati Lucerna-, Szálastakarmány Termesztési és Juhtenyész- tési Gazdasági Társaság. Az idén. január elején, három rendszerből alakult társaság vezetőségét először Cz. Veres Sándor, a Füzesgyarmati Lucematermesztési Rendszer, Szobonya Gyula, a Szeghalmi Lucemavetőmag- termesztési Rendszer és Kenyeres Imre, a Juhtenyész- tési Együttműködés vezetője tájékoztatta a múlt év eredményeiről és az új együttműködési formában való együttműködésükről. Ezután Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag irányuló törekvések. S célok megvalósításakor igyekeznek kihasználni a fórumokban, a rétegtalálkozókban, a klubokban, a szakkörökben és az egyéb összejövetelekben rejlő lehetőségeket is. Ez év áprilisában a szülői munkaközösségek tevékenységét, szeptemberben az új árrendszerrel kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a szociális otthonok lakóinak életkörülményeit, decemberben az általános iskolai napközi otthoni ellátás helyzetét és a nőpolitikái határozatok végrehajtását (Orosháza) vitatják meg a bizottság tagjai. Az idei találkozók közül kiemelkedik a nők márciusi aktívaülése, továbbá a megyei testületen belül működő munkacsoportok több közös rendezvénye. kahelyi légkör kialakításához. A vállalat megfelelően biztosította a döntőbizottságok működését. A dolgozó által előterjesztett panasz beérkezésekor az eljáró döntőbizottsági tanács elnöke megkereste a panasztevőt és az illetékes vezetőt. Ameny- nyiben mód volt rá, eljárás nélkül, s a jogszabályok figyelembe vételével intézték el az ügyet. Ennek ellenére sokkal több esetben került sor tárgyalásra, mint az előző évben. Ezen az ülésen vitatta meg és fogadta el a megyei munkaügyi bizottság ez évi munkaprogramját. Tsz elnöke, a társaság megalakulását előkészítő bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a megalakulás tapasztalatairól, az egyesült rendszerék és gazdasági társaság célkitűzéseiről. A beszámolókat követő vitában felszólalt Győrffy Károly, a párt megyei bizottságának munkatársa, Murányi Miklós, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője, valamint Deák Ferenc, a megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója. A vitát követően került sor a tisztségviselők megválasztására. ► A vetőmag- és gazdaboltokban növekszik a forgalom, hiszen a fólia alá máris el kell vetni a magvakat. Az aibertirsai gazdabolt havonta átlagban négyszázezer forintot forgalmaz. A boltban vetőmagvak, szakkönyvek, műtrágyák és kertészeti eszközök nagy választékban várják a vásárlókat. Idén mintegy tizenhatezer tasak vetőmag, és a raktárban egymillió forint értékű fólia, műtrágya és a kiskertekben egyéb szükséges áru várja a vásárlókat (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) Március 1-15.: Első osztályosok beíratása Munkajogi bizottság ülése a Volánnál Lucerna, szálas takarmány, juh Igazgatótanács-ülés Békéscsabán Fejlesztések takarékon |ontos év a mostani. Az V. ötéves terv sikeres befejezése, s a következő tervidőszak eredményes előkészítése múlik rajta. Megyénkben a városi és a községi tanácsok ülésein a költségvetési és fejlesztési tervek tárgyalása során ennek tudatában gondosan mérlegelték a lehetőségeket. De másban is különbözik az előző évtől. A tanácsi gazdálkodás körülményei megváltoztak. Nehezebb gazdasági feltételek között kell megvalósítani a feladatokat. S ugyanakkor szigorúan biztosítani kell az anyagi fedezet és a pénzügyi felhasználás egyensúlyát. És okkal! Mert olykor bizony eleresztjük a gyeplőt. Az V. ötéves terv eddig eltelt 4 évében megyei szinten a beruházást 500 millió forinttal túlteljesítettük. Jóllehet a gyors ütemű gyarapodás valamennyiünk örömére szolgált. Népgazdaságunk helyzetéből adódóan azonban fokozottabban kell mérsékelni a tervezettet meghaladó ütemet. Ebben az évben az eredeti tervhez képest a beruházásra fordítandó ösz- szeg 44 millió forinttal csökkent. Ami érvényes a megyére, az a dolgok természeténél fogva kihat a városokra és a községekre is. A megye- székhely sem kivétel. Békéscsabán a költségvetés és a fejlesztés takarékra lett állítva. Ennek ellenére a város ez évi gazdálkodását tárgyaló tanácsülés optimistának bizonyult. Ez csendült ki a tanácstagok felszólalásából, s a jól átgondolt beszámolókból, a tervjavaslatokból. Nem azért, mintha a város tanácstagjai és vezetői olyan reményeket éleszget- tek volna, hátha a felsőbb szervek meggondolják magukat, s többet juttatnak a városnak. Ez fel sem merült a tanácsülésen. A józan megfontolás útját keresték a felszólalók. Mégpedig azt, miként lehet jobban és észszerűbben sáfárkodni a meglevő anyagi eszközökkel. Hogy a ki nem aknázott tartalékokat, a rejtett, vagy eddig figyelmen kívül hagyott erőforrásokat is csatasorba állítsuk. A város költségvetése átgondolt. A 337 millió forint biztosítja a lakosság kommunális, kulturális és egészségügyi ellátását. A kiadásokat ésszerűen rangsorolták. A kiadások emelkedését is. Az egészségügyi ágazatban a kórház rekonstrukciója, s az ellátás színvonalának javítása indokolja a kiadások növekedését. A kulturális ágazat kiadásai is emelkednek, hiszen két szak- középiskola kezdi meg működését ebben az évben. Számol az előirányzat az új óvodákkal is. Az oktatás fejlesztésére fordítandó pénzről sem feledkezik meg. A költségvetési előirányzatból került sor többek között a Lencsési út felújítására, néhány utcába pedig kerékpárút létesítésére. Cél- csoportos beruházásra több mint 100 millió forintot fordít a város. A tervidőszak utolsó évében fejezik be az Orosházi úti lakások építését. Tovább bővül az idén a kereskedelmi hálózat. Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat háztartási boltot, az élelemiszer-kiskereskedelmi vállalat és az ÁFÉSZ egy- egy ABC-áruházat létesít a megyeszékhelyen. A Lencsési úti lakótelep gyógyszertárral gyarapodik. Folytatódik a városban a közművesítés és a csapadékvíz-elvezető rendszer építése. Bővülnek és korszerűsödnek az oktatási intézmények. A fejlesztési terv számít a lakosság, a város ipari és mezőgazda- sági üzemeire is. Az előző évek ugyanis azt mutatják, hogy a lakosság és a vállalatok, meg a szövetkezetek jelentősen hozzájárultak a város fejlesztéséhez. A társadalmi munka értéke ezekre a tapasztalatokra építve, a terv szerint meg fogja haladni ebben az évben a 15 millió forintot. A költségvetési és a fejlesztési terv egyaránt abból indul ki, hogy a város alapvető társadalompolitikai céljainak megvalósítása anyagilag is biztosított legyen. A kiadások és bevételek egyensúlyban vannak. Sőt, tartalékolásra is mód van. Az anyagi fedezet biztosítása azonban még távolról sem maga a megvalósulás. A tervek gyakorlati próbája a gazdálkodás során dől el majd. Nem mindegy, hogy miként gazdálkodunk a pénzzel. A tanácstagok ezzel foglalkoztak a felszólalások során. Az egyik tanácstag így fogalmazott: most már nem lehet szórni a pénzt. Kazár János tanácstag pedig azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy paran- csolóan szükségszerűvé vált a takarékos és körültekintő gazdálkodás. Jelentős összeget lehetne megtakarítani a beruházások koordinálásával — tette szóvá egy másik tanácstag. A városban több helyen újra felbontják a járdát. Csupán azért, mert nem volt kellő előrelátás, hogy a szükséges vezetékeket időben a földbe helyezzék. De a lakosság is sokat tehetne, ha jobban vigyázna a közterületekre. A rongálások milliós károkat okoznak. A hatékonyabb gazdálkodásra megvan minden lehetőség. Sőt, újabbak is akadnak. Olyanok, amelyek korábban csak távoli reményként foszfo- reszkáltak. Kollár Jánosné osztályvezető elmondta, hogy a városi tanácsot az év első hónapjában több kivitelező vállalat kereste fel. Szívesen vállalnának beruházási feladatokat, ha megbízná őket a városi tanács. Ilyen még nem fordult elő. Erre reagált úgy Békéscsaba egyik régi tanácstagja, amikor azt mondta, hogy végre elérkeztünk odáig, ne fogadjunk el csak minőségi munkát. gén, minőségi munkát! Ki tudja, hányszor esett szó erről a követelményről már. Olykor bizony úgy, mint a falra hányt borsóról. Az elmúlt években bizony nem egyszer lehetett hallani a tanácsi vzetőktől: volna pénz erre is, arra is, csak nincs kivitelező. S ha véletlenül akadt, szó, ami szó, azt majdnem agyondédelgették. A minőségi munka követelésével alig mertek föllépni, nehogy megsértődjön a kivitelező, s odább álljon. Most úgy látszik, fordulni kezd a kocka. Ajánlkozó is akadt. Hát lehet minőségi munkát is követelni. íme a lehetőség, csak élni kell vele. Mert ha minőségben és az ésszerű gazdálkodásban csatát nyerünk, akkor ez az év legalább olyan sikeres lesz, mint amikor a nagy számokkal dicsekedhetünk. Serédi János D Mura menti kontótok története A Mura menti horvát lakosság mintegy 300 évvel ezelőtt települt a török hódoltság alatt elnéptelenedett vidékre, s hét Zala megyei községben ma is egységes etnikai csoportot alkot. Történetükről, anyagi és szellemi kultúrájukról könyvet írt dr. Kelecsényi Edit, a nagykanizsai Thury György Múzeum igazgatója. A könyv a Tankönyvkiadó gondozásában szerb-horvát nyelven jelenik meg, s a délszláv iskolákban tankönyvként használják majd.
