Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-28 / 49. szám

1980. február 28„ csütörtök SZERKESSZEN VELÜNK! Sok kicsi sokra megy Válaszoltak az illetékesek „Hová tűnt a patentharis­nya” — címmel megjelent békésszentandrási panaszle­vélre a Budapesti Harisnya­gyár illetékes vezetői a kö­vetkezőket válaszolták: „ ... Csonki Mihályné bé­késszentandrási olvasójuk észrevétele minden bizony­nyal megalapozott. Pamut patent női harisnyából éven­te a kereskedelem' mintegy fél millió párat rendel, ka­pacitásunk alapján azonban ennek mintegy 60—70 szá­zalékát tudjuk vállalni. 1979. negyedik negyedévé­ben a pamutfonal-kiutalás 25 százalékos csökkenése miatt a 83 ezer párra terve­zett harisnyából csak 61 ezer 300 párat tudtunk telje­síteni. Szerepet játszik még az elmaradásban, hogy meg­tervezett gépbeérkezéseink 1979. III. negyedév helyett csak most valósultak meg. Intézkedtünk, hogy a bé­késcsabai RÖVIKÖT soron kívül kapjon patentharis­nyát, és egyidejűleg felhív­tuk a vállalat figyelmét, hogy a békésszentandrási üz­letbe ebből megfelelő meny- nyigéget adjon át. * * * „Itt a nyolcas, hol a nyol­cas?” címmel megjelent írás­ra a Volán 8. sz. Vállalat vezetői adtak választ. A békéscsabai nyolcas járattal kapcsolatban írt panasz az­óta rendeződött, a járat is­mét az Erdélyi sorig közle­kedik. A vállalat kezdemé­nyezésére az Erdélyi sornál a békéscsabai Városi Ta­nács megfelelő autóbusz-for­dulót létesített, hogy tolatás­nál a balesetveszély meg­szűnjék. A forduló még nem felel meg teljesen a követel­ményeknek, de máris igény­be vették, hogy az utasokat a lehető legkedvezőbb hely­re szállíthassák. * * * Romhányi Péter, Gyula, 48-as u. 15. szám alatti la­kos azzal a panasszal for­dult hozzánk, hogy koráb­ban jó volt Gyulán a kétki- lós. turista propán-bután gázpalack cseréje. Az utóbbi hetekben azonban hiába jár a DÉGÁZ Kétegyházi úti telepére, elutasító választ kap. Valami kifogást min­dig „kitalálnak”. A levél birtokában meg­kerestük a DÉGÁZ említett gázcseretelepét. Elismerték, hogy valóban egy teljes hó­napig nem tudtak tölteni kétkilós palackot, mert vagy nem volt gáz, vagy hiányzott a töltéshez szükséges szén­sav. A szénsavat Békéscsa­báról kapják, s csak akkor igényelhetnek újabb szállít­mányt, ha a készlet kifo­gyott. Előfordult az is, hogy megérkezett a leplombált palack, és nem volt tele, ilyenkor kevesebbet tudnak megtölteni a tervezettnél. Most újra töltik a kispa- lackokat, több hónapra ele­gendő alapanyag áll rendel­kezésre. A sok hiába való fáradozásért a kirendeltség elnézést kér. Rózsafa-diszkó vagy részegek klubja? Rózsafa-diszkó” néven írt a Szerkesszen velünk ro­vatnák egy fiatal lány (tel­jes névvel és címmel), aki Békéscsabán rendszeresen el­jár a Rózsafába, különösen kedveli a diszkóműsorait. Kifogásolja azonban, hogy van egy asztaltársaság, amelynek tagjai rendszerint részegek, kötekedők. (Közöl­te nevüket is, de tapintatból elhallgatjuk, talán jobb be­látásra térnek.) Az említett társaság számára mindig le­foglalják a megszokott asz­talt. és ha ne adj isten, va­laki oda merészel ülni, mi­előtt ők megérkeznek, a fe­lelősségre vonás nem marad el. A Rózsafa-diszkó műsora kedvelt, sokan a tánc és a szórakozás kedvéért járnak oda. A 40 forintos belépti dí­jért nem a részegek gonosz megjegyzéseit, hangoskodá­sát, netalán verekedését onajtják látni és hallani, ha­nem szórakozni szeretnének. Megemlíti a lány azt is, hogy az asztaltársaság tagjait ré­szegen is kiszolgálják, mivel ők törzsvendégek. * * * A levél birtokában felke­restünk több olyan békéscsa­bai fiatalt, aki rendszerint eljár a Rózsafába diszkóra. Valamennyien megerősítet­ték, hogy az említett asztal- társaság létezik, mindig ré­szegre isszák magukat, köte­kednek stb.... Kifogásolták azt is, hogy a 40 forintos be­lépőből a kötelező 20 forint fogyasztásban szerepel vagy egy pár virsli mustárral vagy egy szendvics. A virs­lit mindenki szereti, a szend­vics pedig gyakran oly szá­raz, hogy alig lehet lenyél- ni. Nem lehetne megkérdez­ni a kedves vendéget, hogy óhajt-e inkább egy-egy fe­ketét vagy kólát? Egy húszéves lány mond­ta: „...Nagyon szeretem a Rózsafa-diszkó műsorát. Egyébként sincs hova járni táncolni. A melósba nem mehetek, ott kinéznek a- ti­zenévesek. A kopott farmer­jükhöz nem illik az én na­gyon szerény, de divatos szoknyám, és gúnyosan meg­kérdezik : hányadik osztály­ba járok? A Rózsafába 18 éven felüliek járnak, a mű­sor jó. Szerencsére sokan vagyunk, akik nem fogyasz­tunk szeszes italt, csak szó­rakozni szeretnénk. De a ré­szeges asztaltársaság elront­ja a jókedvünket, mert nem tudjuk, mikor kötnek belénk vagy partnereinkbe. Nem ér­tem azt sem, ha én hétvége­ken el akarok menni a disz­kóba, hiába megyek oda fél ötkor, nem ülhetek le a »•foglalt« asztalokhoz. Mert ha igen, az üzletvezető oda­jön és felállít. Sokan a 40 forintunkért csak állunk vagy táncolunk. Miért nem írják ki, hogy »telt ház«, ak­kor várnánk, amíg a társa­ság egy része elmegy, és üresek az asztalok. Nem ér­tek az üzletpolitikához, de könyörgöm, adjanak szóra­kozási, táncolási lehetőséget annak is, aki nem fogyaszt alkoholt, aki nem tudja elő­re lefoglalni az asztalt.” II busz mégiscsak visszajött! Február 10-én, vasárnap délután 16.28 órakor szeret­tünk volna autóbusszal uno­káinkkal és sok más utas­sal hazamenni Elekről Gyu­lára. A busz pontosan ér­kezett, de zsúfolásig tele volt. A kalauznő kiszólt: senkit sem tudunk felvenni, de visszajövünk Önökért Gyuláról. Gondoltuk, csak vigasztal­ni akar bennünket. De a leg­nagyobb örömünkre, gyorsan visszajött értünk az autó­busz. Több mint 30 utastár­sam nevében is köszönöm. özv. Fiesere Istvánná, Gyula Férjével együtt nyugdí­jas — írja többek között Pethes Bertalanné Mezőhe­gyesről. — Ezért ráérnek, hát eloltják a lépcsőházban égve felejtett villanyt, az udvarban nyitva maradt csapot elzárják. De az már felháborítja őket — mivel ezen nem segíthetnek —, hogy egyes építkezésnél egy gödör betemetésén fárado­zik egy ember, három pe­dig mellette áll, és nézi. Vagy: nagyon gyakran 40— 45 szál gyufa található egy dobozban. Igaz, hogy csak 40 fillér a gyufa ára, de a gyár 100 százalékos megtol-, tésért kapja az árát. Sok kicsi sokra megy, ne „taka­rékoskodjon” senki a fo­gyasztók kárára, ezt nem ké­rik az illetékes felsőbb szer­vek sem. „Nem a nyugdíjasok klubjában van... v» „ ... Átutazóban jártam Gerlán. Bementem reggelit vásárolni a helyi ÁFÉSZ- boltba. Arra lettem figyel­mes, hogy a pénztárnál egy munkában megfáradt, öreg ember reszkető kezekkel próbálja előszedni forintja­it. A boltos rászólt: igye­kezzék, nem a nyugdíjasok klubjában van, nem ér rá ővele annyit foglalkozni... Ezek után szóba elegyed­tem egy másik vevővel, aki elpanaszolta, hogy a faluban ez az egyetlen bolt, ide kell járniuk ha tetszik, ha nem. S ezt a boltvezető kihasz­nálja... Kérdezem én: a bolt van a vevőkért, vagy fordítva?” Gyökeresi Kálmán Szerkesztői üzenetek özv. Balog Mihályné, Bé­kés, Vágóhíd u. 25.: Levelét megkaptuk. Az apróhirdetés leközlése szolgáltatás, az ér­te járó összeget is felsőbb szervek határozzák meg. Sajnos, nem áll módunkban, hogy bárkinek is térítésmen­tesen közöljünk le kisebb- nagyobb terjedelmű hirde­tést. * * * Nagy Imre, Békéscsaba, VII. kerület, Augusztus 20. u. 22.: örülünk, hogy köz­benjárásunkra végül is meg­oldódik problémája. Nyugod­tan írjon rovatunknak más­kor is. Bennünket panaszá­val, soha egyetlen olvasó nem zavar, készséggel segí­tünk mindenkinek. * * * Lipták Pál, Békéscsaba, VII. kerület, Marx u. 17.: Valóban sajnálatos, hogy nagy méretű hűtőszekrénye a hibás ajtó miatt nem hasz­nálható. Bemondásra azon­ban nem tudják a szakem­berek megállapítani, hogy az ajtó deformálódott-e el, vagy csak a mágnes hibáso- dott meg. A 160 literes Lehel hűtőszekrényből egyébként több típus van forgalomban, az ajtócsere anyaghiány mi­att valóban rendkívül ne­héz. A Generál szövetkezet szakemberei a napokban fel­keresik önt, megvizsgálják a hűtőgépet és segítenek a ba­jok megoldásában, amennyi­ben rajtuk múlik. * * * A fák védelméről írt magyarbánhegyesi olvasónk levelét megkaptuk, örülünk, hogy akadnak még olvasók, akik felfigyelnek a termé­szet szépséget alkotó öreg, terebélyes lombkoronájú fák pusztítására, és a felháboro­dás tollat ad kezükbe. Saj­náljuk azonban, hogy sem a nevét, sem a pontos címét nem tudtuk kiolvasni. Min­denesetre az öreg fák kiirtá­sa azzal nem indokolható, hogy a helyén ' pihenőpar­kot akarnak létesíteni, mert ha valahol, akkor az emlí­tett helyen szükségesek a nyári nagy hőségben a hű­vös árnyékot adó fák. Az új facsemeték pedig — ha ül­tetnek a helyükre — több évtized múlva lesznek ha­sonlóan szépek, árnyékot biztosítók. Megyei kőrútunkon betértünk egy sütőüzembe. Ugyan nem a higiéniás körülmények szemrevételezése volt a célunk, de amit láttunk, tapasztaltunk, az megdöbbentő volt. A meglehetősen mocskos kézmosókagyló közvetlen közelében a kenyértészta Az ablakban több hetes süteménydarabok porosodnak A kelő tészta tetején legyek hada hemzseg Reméljük, csak az veszi magára, akinek inge, és változtat a fenti körülményeken. 1 < Fotó: Martin Gábor MIT MONDD JOGSZABÁLY? K. András, Szarvas: A tel­két elválasztó határvonal miatt vitája támadt a szom­szédjával. Célszerű lenne ezzel a kérdéssel a földhi­vatalhoz fordulni, s hivatalos térkép alapján megállapítani a mezsgyevonalat. A bíróság is a hivatalos térkép alap­ján hozza meg a döntést. Levelében továbbá arról ír, hogy szülei halála után örö­költe annak a háznak az egyik felét, amelyben lakik, a másik felét pedig a báty­ja. Ö azt szeretné, ha a fia is beköltözne ebbe a házba, vagy pedig adják el és osz- szák el a pénzt. Ezt az el­gondolást azért is találja méltatlannak, mert szüleiről éveken keresztül gondosko­dott. Mit tegyen, kérdi, en­gedjen a bátyja követelésé­nek, mert bírósággal fenye- getődzik. A legegyszerűbb megoldás az lenne, ha kifizetné báty­ja örökrészét. A bíróság ugyanis azt jogosítja fel az ingatlan másik részének megvásárlására, aki az in­gatlanban lakik, illetve haj­landó kifizetni ennek a há­nyadnak az árát. Ha az ár­ban meg tudnak egyezni, nem is kell a bírósághoz fordul­niuk. Abban viszont igaza van a bátyjának, hogy a la­kott ingatlan forgalmi érté­ke sokkal alacsonyabb a be- költözhetőnél. Azért is sze­retné, ha ön kiköltözne a lakásból és úgy adnák el az ingatlant. Éppen emiatt a megváltási ár megállapítása­kor alapvető szempontként kell figyelembe venni, hogy a lakottságból származó ér­tékcsökkenést annak kell vi­selnie, aki az ingatlanban lakik. Azaz olyan árat kell fizetnie a bátyja örökrészé­ért, mintha az ingatlan be­költözhető állapotban lenne. Ez alól az általános szabály alól azonban a bíróság, a körülményeket vizsgálva, ki­vételt is tehet. Ilyen mél­tányolandó körülmény az is, ha a szülőktől örökölt házban az a testvér marad, aki a szülőket hosszú időn át gondozta. Ezt a körülményt figyelembe véve a bent lakó­nak nem kell teljes mérték­ben viselnie a bentlakás ér­tékcsökkenő következmé­nyeit. Kérelmére a bíróság a megváltási ár megfizeté­sére hosszabb határidőt, vagy pedig részletfizetési kedvezményt is adhat. En­nek a kedvezménynek a megállapításánál azonban figyelemmel van arra is, hogy az ne járjon a jogosult fél érdekeinek méltánytalan sérelmével. D. K. R., Gyula. A családi pótlékra jogosultság alap­ja a háztartásban levő gye­rek. Általános szabály az is, hogy a családi pótlékot csak akkor folyósítják há­zaspároknak, ha háztartá­sukban legalább két gyer­mekről gondoskodnak. Van ez alól kivétel is. Mivel fér­jének van egy vér szerinti gyermeke, jóllehet nem a háztartásukban nevelik, mégis a családi pótlékra jo­gosító gyermekként kell fi­gyelembe venni. Így a házas­ságukban most született gyermek után a családi pót­lék egy gyermekre eső részét kaphatják. Nem lehet azon­ban a férjnek a korábbi há­zasságából származó gyér» meket a családi pótlékra jo­got adó gyermeknek tekin­teni, ha mások örökbe fo­gadták. Ha ez az utóbbi eset áll fenn, akkor családi ptólékra nem jogosultak a háztartásukban levő gyer­mek után, viszont járulék­pótlék címén a havi 130 fo­rintot megkapják. Nagy Károlyné, Lököshá­za: A családi pótlék folyó­sításával kapcsolatos meg­állapítása helyes. Valóban figyelembe kell venni a biz­tosított háztartásán kívül elhelyezett vér szerinti és örökbe fogadott gyermekét is. Dr. Serédi János Drága „táppénzes” napok „ ... A közokirathamisítás bűntettét követi el, aki az orvosi igazolás tartalmát megváltoztatja” — írja a Társadalombiztosítási Köz­löny. — Arról értesültünk, hogy sajnos, megyénkben egyre több beteg módosítja önkényesen a táppénzes pa­pírját, néhány nappal „meg­toldja” az otthonmaradás napjait. Megkérdeztük a Bé­kés megyei Társadalombiz­tosítási Igazgatóság illetékes vezetőit: ha felfedezik a köz­okirat-hamisítást, milyen büntetéssel számolhat az il- 1^.5? Amint - megtudtuk, igen drágák ezek a „táppénzes” napok. Ha a beteg átírja a dátumot, azt bizony az ak­ták vizsgálatában gyakorlott szem hamar észreveszi. Min­den ilyen esetben átírnak az ügyészségnek, és kérik az il­lető bírósági úton való fele­lősségre vonását. Valószínű, nem gondolt er­re N. Gy. békéscsabai Iákos sem, amikor az üzemi bal­esete után két hónapot töl­tött táppénzen. Az orvos ki­írta munkára. Hétvége lé­vén, a „beteg” úgy döntött: két hétköznapot és a vasár­napot még odahaza tölti, és csak hétfőn áll munkába. Igen ám. de a javítást az el­lenőrzésnél észrevették. Meg­kérdezték előbb az illetékes orvost, hogy nem ő módosí­totta-e utólag a dátumot. Nemleges válasza után ügyészségi, majd bírósági ügy lett az aktából. A vizsgálat következmé­nye: közoki rat-hamisításról van szó, a vádlottat a Bé­késcsabai Városi Bíróság bű­nösnek találta, és 2400 forint pénzbírság megfizetésére ítélte. Amennyiben a vád­lott nem fizetné meg az ösz- szeget a kért határidőre, úgy 40 napi börtönbüntetésre változtatható az ítélet. Bizony, ez nagyon drága „táppénz” volt. Nem számít­hat elnézésre az az orosházi beteg — és más táppénzes sem —, aki 2—8 napot pró­bált saját javára módosítani. fgy vigyázunk a gyermekekre? „fgy vigyázunk a gyerme­kekre” — kérdezi jogos fel­háborodással a Szerkesszen velünk rovatnak írt levelé­ben Ágotái József, békéscsa­bai lakos. Ugyanis a közel­múltban Sarkadon járt. Vá­rakoznia kellett, és felhábo­rította a következő eset: a Szabadság téren levő olcsó áruk boltja és a virágbolt között egy csoport óvodás gyermek várakozott. Kíván­csi voltam, miért ácsorog- nak az említett helyen. Ki­derült, hogy az óvó néni benn vásárol a boltban. Egy sár­ga bundás gyermeknek sza­bad volt bemenni a boltba, amint később megtudtam, az óvó néni gyermeke, és a vi- rágboltos unokája. Ekkor már „értettem” a szituá­ciót ... „ ... Közben telt az idő. Pontosan 58 percet várakoz­tam, amikor végre kijött az óvó néni, és elindult a kis­gyermekek csoportja. Az ABC-áruház felé vették az irányt, de oda már nem ment be az óvó néni, talán majd másnap ... Remélem, akkor már jobb idő lesz, és örömmel várakozhatnak a napsütésben a kicsinyek. Napjainkban — amikor leg­főbb érték az ember '■—, amikor a munkavédelmi elő­írások, az orvosi ellátás, a munkahelyi körülmények javítása mind-mind az em­berért történik, hogyan óv­nak az ilyen óvó nénik. Jó volna tudni, hány gyermek­nek ártott meg a „séta” a hideg téli napon. A sárga bundás gyereknek valószínű semmi baja nem történt..

Next

/
Thumbnails
Contents