Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-03 / 28. szám
1980. február 3., vasárnap Szeghalom párttagjainak véleménye: „Nagyobb elismerést a jó munkáért, szigorúbb felelősségre vonást a mulasztásért” A nagyközség 21 al^»szervezetének és két pártvezetőség által irányított munkahelyi pártszervezetének küldöttei népesítették be tegnap, szombaton a kora délutáni órákban a szeghalmi művelődési központ előadótermét. A pártértekezlet megnyitóját követően a nagyközségi pártbizottság titkára, Kerekes Kálmán adott számot a küldötteknek a XI. kongresszus óta végzett munkáról, a XII. kongresszus irányelveinek alapszervi vitáiról. Az elmúlt öt év jelentős és döntő változásokat hozott Szeghalom életében, fejlődésében — állapította meg elöljárójában a titkári beszámoló. A mezőgazdaság ugyan továbbra is meghatározója, jellemzője ennek a városiasodó járási székhelynek, de a foglalkoztatás szempontjából a mérleg nyelve a változások eredményeként az ipar felé billent. Szeghalom keresőképes lakosságának ma már 40—41 százaléka az iparban dolgozik, a mezőgazdaság a munkára vállalkozók 20—21 százalékát köti le, a többiek pedig a kereskedelemben, a szolgáltatásban és a közlekedésben keresik kenyerüket. Mindez egyben ahhoz is alapot teremtett, hogy a hatodik ötéves terv első éveiben a település eljusson ,az extenzív fejlesztés lezárásához és áttérjen az iparosítás intenzív szakaszára. Ezzel Békés megye északi részén egy olyan középfokú foglalkoztatási központ alakúi ki, amely három és fél ezer ipari munkahellyel büszkélkedhet. Az eddig elmondottakból is kitűnik már, hogy alaposan megváltozott az alapszervezeti pártélet társadalmi háttere, a pártmunka minden körülménye, feltétele is lényegesen más lett. A politikai tevékenység során nem lehet figyelmen kívül hagyni többek között azt sem, hogy olyan izmosodó ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi vállalatok, mint amilyen ,a Csepel Autó, itteni gyára, a harisnyagyár, a paplangyár, az állami gz- dság. a termelőszövetkezet, a Sárréti Tej hatóköre nem • csupán a nagyközségre terjed ki. A környező községekből eljáró ipari munkásoknak 57 százaléka dolgozik Szeghalmon, s ők fogyasztói igényeiknek tetemes hányadát is a nagyközségben elégítik ki. Ezt. látv,a is nagyobb erőfeszítéseket kell itt tenni a szolgáltatások, a kereskedelmi hálózat, a gyermekintézmények fejlesztésére. A szeghalmi lakosok, a szeghalmi üzemek dolgozói ebben nem elsősorban számítanak a központi segítségre. Bizonyítja ezt a termelő egységek 1979- es eredménye: a hat legfontosabb ipari üzemben négy év alatt 72 százalékkal javult az egy munkásra szár mított termelési érték, s e növekedést háromnegyed részben a termelékenység emelkedése hozta. Az ipar mellett, említésre méltóak a mezőgazdaság eredményei is. A Sárréti Tsz rizs termésátlaga országos csúcseredmény, az egy tehéntől kifejt tej éves átlagban megközelíti a 4500 litert, a háztáji pedig 10 ezer sertést, értékesített. A nagy léptékű fejlődés természetesen szaporította Szeghalom gondjait is. Igaz, hogy 1975 óta megépült a nagyközségben 78 célcsoportos lakás, egy 125 gyermeket befogadó óvoda, minden évben ötven családi ház, 225, telepszerű társasház, múzeum, úttörőtábor, OTP és GELKA-székház, sportöltöző együttes, befejezés előtt áll a 8 tantermes iskola és az ifjúsági ház, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A jogos igények kielégített- ségi szintjében azonban jócskán maradt még kívánni való: postaszékházra, az egészségügyi ellátottság javítására, óvodára, az alsó fokú iskolai oktatás elvárható körülményeinek megteremtésére a 15 ezer lakosú településnek égető szüksége van. Gondjainak megoldásában továbbra is számít az itt élők nagyfokú társadalmi aktivitására. A párt-, állami és társadalmi szervek jó viszonyának, kapcsolatának elemzése után Kerekes Kálmán ismertette ,a KISZ párttaggá nevelő tevékenységének sikereit, majd a kongresszusi irányelvek fölött folyó vita eddigi tapasztalatai! összegezte. Ezek közül külön is kiemelte a helyi erőkből megoldható feladatokat, így * az egészségügyi intézmények rekonstrukcióját, a környezetvédelmet, a gyermekintézmény-hálózat bővítését, az értelmiség közéleti aktivitásának fokozását. A párttagság a vita során elsősorhan a törvényesség szigorításáért, az ügyeskedők, a pazarlás ellen, s azért emelt szót, hogy az üzemekben, intézményeknél nagyobb támogatásban, megfelelő szintű anyagi, erkölcsi elismerésben részesüljenek a rendet, fegyelmet megkövetelő dolgozók, vezetők; akik az üzemi, munkahelyi demokrácia biztosításával magasfokú szervezettségre és jó • munkamorál kialakítására törekednek. Legyen nagyobb mértékű az elismerés a jó, s az elmarasztalás a felelőtlen munkáért. A titkári beszámolót a vita követte. A vitában részt vett Bálint Istvánná országgyűlési képviselő, valamint Tóth Sándor, a szeghalmi járási pártbizottság titkára. Rajtuk kívül a megjelent 144 küldöttből kilencen kértek és kaptak szót: Szabó Györgyné, a nagyközségi KISZ-bizottság titkára, Pál- fi Endréné, az ÁFÉSZ üzemgazdásza, Szilágyi István, a Csepel Autógyár személyzeti osztályvezetője, dr. Farkas Erzsébet járási gyermekorvos, Nagy László, a Sárréti Tsz agronómusa, Vigh Emilné ruhaüzemi üzemvezető, Szilágyi Miklós, a Sárréti Tej gépkocsivezetője, Erdei Lászióné, a ha- risyagyár munkásnője és Vaszkó Tamás gimnáziumi igazgató. A vita összefoglalója és zárása után, a késő délutáni órákig tartó pártértekezleten megválasztották a 41 tagú új nagyközségi pártbizottságot, a járási pártértekezleten részt vevő 42 küldöttet. A nagyközségi pártbizottság titkárának ismételten Kerekes Kálmánt választották raeg. (Kőváry) Pártértekezlet Mezőberényben Egyre közelebb a városhoz Mezőberény kommunistái szintén tegnap, szombaton ültek össze pártértekezleten a XI. kongresszus óta eltelt időszak értékelésére és a további feladatok meghatározására. A pártértekezleten részt vett Rubik László, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi pártbizottság első titkára, valamint Irházi Lajos- né, az SZMT vezető titkára. Zolnai László, a mezőbe- rényi pártbizottság titkára terjesztette elő a pártértekezleten a pártbizottság öt évi munkájáról szóló beszámolót. Az elmúlt időszakban — állapította meg a jelentés — Mezőberény és Csárda- szállás községekben tovább haladt az a folyamat, amely az anyagi és kulturális színvonal emelkedéséhez vezetett. Fejlődött a munkások marxista világnézete, növekedett szakmai és általános műveltsége. Mind az állami, mind a szövetkezeti iparban erősödött a tözsgárda, nőtt a munkások közéleti aktivitása, tevékenyen vesznek részt a helyi politika alakításában, megvalósításában. Fejlődés tapasztalható a mezőgazdaság anyagi, technikai feltételeiben, a szövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeiben. Jellemző, hogy a községek felső végzettségű szakembereinek jelentős hányada a két termelőszövetkezetben dolgozik. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak fele szakmunkás, vagy magasabb képzettséggel rendelkezik. Jelentősen nőtt az értelmiségiek száma is. Nagy részük Kondoroson tért hódított a korszerű gondolkodás Amikor munkájukról hallunk, önkéntelenül is kulcsszavak jutnak eszünkbe a helytállásról, a szüntelen tenniakarásról. Ám a legnagyobb jóindulattal sem lehetne e néhány szóba sűríteni öt év munkáját. És illetlenség lenne hallgatni azokról is, akik magatartásukkal, lelkes útkeresésükkel kétszer is a kiváló címig vezették a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezetet. S hogy kikről van szó? A közös gazdaság kommunistái' február 2-án, szombaton tartották pártértekezletüket. Az alkotó légkörű tanácskozáson nem véletlenül jutott kifejezésre, milyen fontos, a párttagok helytállása. Persze az sem véletlen, hogy szinte minden mozzanat azt sugallta, az eredményeket a szövetkezet pártonkívüli tagjaival együtt érték el. Még valamennyien emlékeznek a három kondorosi termelőszövetkezet egyesülésének időpontjára. 1975. január elsejére. A szellemi és anyagi erők egyesítése a fejlődés biztosítéka — fogalmazták meg akkor lelkesen többen. S erre mi történt? Az előrelépés helyett egy helyben topogás, bizakodás helyett reményvesztéttség. Néhányan azok közül, akik ellenezték az egyesülést, diadalmasan dörzsölték össze tenyerüket; lám, mi megmondtuk. Akkor azonban változások sora kezdődött el. Az üzemi pártbizottság az első év tapasztalatai alapján levonta a következtetéseket: „A korábbi szervezeti felépítés elavult, a termelési szerkezet gazdaságtalan termelést tesz csak lehetővé, a személyi ellentmondások, s néhány vezető konzervatív gondolkodása gátolja a fejlődést”. Ezt követően javaslatot dolgoztak ki a közös gazdaság szervezeti felépítésének módosítására, a személyi feltételek biztosítására. Hosszas vita után a területi termelésirányítási rendszert az ágazatokra épülő irányítás váltotta fel. Fiatal, tehetséges szakemberek sora kezdte akkor a munkát. A lelkesedés azonban már nem volt elég, hozzáértő, szakmailag képzett emberekre volt szükség. Lassan tért hódított az eredményes gazdálkodás egyik feltétele, a korszerű gondolkodás. Ezt bizonyítják a további változások is. Felhagytak a kevésbé jövedelmező növények termesztésével. A célszerű egységesítés elvétől vezérelve ma már mindössze egyetlen termelési rendszernek, a Nádudvari Kukorica- és Iparinövény-termelési Rendszernek a tagjai. Nagyüzemi méretű táblákat alakítottak ki. így a gépeket ritkábban kellett átcsoportosítani, egyszerűbbé vált a szervezés, hatékonyabbá a tápanyag-visszapótlás. Változatlanul az a törekvés, hogy á nagyobb jövedelmet biztosító növényeket termesszék, s nagyobb figyelmet fordítsanak a mellék- termékek hasznosítására... És ha nem is tudatosult még mindenütt, a pártértekezleten világossá vált, hogy a folyamat elindítói a szövetkezet pártalapszervezeté- nek tagjai voltak. Oroszlán- részük volt abban, hogy az Egyesült Tsz a fejlődés óriási lehetőségei előtt áll. Ám azzal is tisztában vannak Kondoroson, és mindenekelőtt a kommunisták, hogy az új keresése, a még korszerűbb alkalmazása, a jó minőségű munka a korábbinál is nagyobb erény. A kiváló szövetkezeti címig vezető út azonban sokkal göröngyösebb és hosz- szabb volt, mint ahogyan azt néhány sorban vázolni lehet. Elég csak visszatérnünk 1976-hoz, amikor az ágazati irányítási * rendszer bevezetését követően néhány pártalapszervezet önmaga is válsággal küszködött. S bár ezt a kérdést belső ügyként is kezelhette volna a pártbizottság, mégsem tette. Őszintén és nyíltan szóltak arról a polémiáról, amelyet 1976-ban folytattak, s ez a tény az alapszervezetek és a bizottság erejéről tanúskodik. A gondokon úgy kerekedtek felül, hogy beszéltek róluk. A párttagok javaslata alapján a gazdaság ágazati irányítási rendszeréhez igazodóan szervezték át a párt- alapszervezeteket. Igaz, nem mindenütt kísérte ezt az átszervezést sem egyetértés. Néhány év tapasztalata azonban azt bizonyítja, helyes úton jártak, az alapszervezetek egységesebbek lettek, javult a pártszervezetek irányító munkája szinte valamennyi területen. Az eddig elhangzottaknak nem mond ellent, hogy a pártértekezleten hozzászólók a fejlődés egyik mozgatórugójaként említették a politikai és a szakmai vezetés együttműködését, a politikai agitáció szerepét a gazdasági feladatok megoldásában. Legalább ennyire fontos — állapították meg —, hogy szorosabb kapcsolat jöjjön létre a vezetők és a szövetkezet tagjai között, s minden fontos kérdésben véleményt cseréljenek. Csak ilyen szellemben lehet majd egységesen felsorakozni a kongresszusi határozatok végrehajtásához. A szövetkezet terveinek megvalósítása nem utolsósorban azon múlik majd, hogyan sikerül a rendelkezésükre álló igen gazdag szellemi tőkét mozgósítani. Ezért a káderutánpótlásra a jövőben több figyelmet kell fordítani. A pártértekezlet a kondorosi Egyesült Termelőszövetkezet pártbizottságának titkárává újra Szmola Gyulát választotta. (Kepenyes) fiatal, már a szocialista társadalomban született és szerzett diplomát. Társadalmi aktivitásuk jó. A pártbizottság beszámolója nagy figyelmet fordított a gazdasági építőmunka eredményeire és további feladataira. A mezőberényi ipar dinamikusan fejlődött, hiszen az öt évvel ezelőtti 500 milliós termelési értékkel szemben ma 751 milliót állítanak elő. Korszerűsödött a termékszerkezet különösen a faipari szövetkezetnél, a MEZŐGÉP gyáregységénél. A mezőgazdasági szövetkezetekben a termelési érték és árbevétel mintegy másfélszeresére, nyereségük pedig 2 és félszeresére növekedett. Az eredményekkel' együtt emelkedett a mező- gazdaságban dolgozók jövedelme is. Ez öt év alatt 9 ezer forinttal nőtt. Az elért eredményekben jelntős szerepe volt a szocialista munkaversenynek és brigádmozgalomnak. Vannak gondok is: a korszerűsítés vonatkozásában nem sikerült a tervezett mértéket elérni, nem valósult meg a PATEX mezőberényi gyárának rekonstrukciója. A lakosság ellátása megfelelő, vásárlóereje nőtt, az ÁFÉSZ másfélszer többet forgalmazott, mint öt éve. A beszámolási időszakban jelentősen javult az alapszervezetek propagandamunkája és agitációs tevékenysége. Figyelemre méltó javulást eredményezett a közművelődéiben az új művelődési központ létrejötte. Az öt éve bekövetkezett közigazgatási változás nem jelentett szervezeti változást, és a békéscsabai városi párt- bizottsággal sikerült olyan szervezeti kapcsolatot kiépíteni — állapította meg a beszámoló —, amely biztosíték a párt politikájának helyes értelmezésére és a határozatok végrehajtására. A párt vezető szerepe alapvetően érvényesül, a kommunisták sokat tesznek az élcsapatjelleg biztosítására. A pártszervezetek munkastílusa megfelelő. Javult a pártfegyelem és jól érvényesül a demokratikus centralizmus elve. Nagy figyelmet fordítottak a pártépítő tevékenységre. Az elmúlt öt év alatt felvett párttagok csaknem 90 százaléka fizikai dolgozó, kétharmada 30 éven aluli, és 45 százalék a nők aránya. A jövőben is arra törekszenek, hogy a termelésben élenjáró fizikai dolgozók, fiatalok és nők kerüljenek elsősorban a párt tagjai közé. A pártbizottság jelentése szólt arról is, hogy a községi KISZ-bizottság, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, az úttörőszervezetek, a munkásőri alegység jól betöltik szerepüket és következetesen segítik a párt politikájának megvalósítását. A pártbizottság összegezte és a v pártértekezlet elé terjesztette a XII. kongresz- szus irányelveivel kapcsolatos állásfoglalást is. A beszámolót követően a küldöttek közül többen kifejtették véleményüket az értékelt időszak munkájával, eredményeivel kapcsolatban, és beszéltek az előttük álló feladatokról, megoldásuk módjáról. A vitában részt vett dr. Ábrahám Béla, a békéscsabai városi párt- bizottság első titkára, valamint 13 felszólaló. A vitát követően a testületek és a tisztségviselők megválasztására került sor. A községi pártbizottság titkárává ismét Zolnai Lászlót választották meg. K. J. Vizsgáznak az ifjúsági klubvezetők A Megyei Művelődési Központ a Hajdú-Bihar megyei Művelődési Központtal és a megyei klubtanáccsal közösen 8 napos bentlakásos alapképzési tanfolyamot szervezett a két megye, ifjúsági klubvezetőinek Debrecenben. Ezt követően „hazai terepen” hat alkalommal vettek részt szakmai előadásokkal egybekötött klub- foglalkozásokon a továbbképzés résztvevői. Az alapos felkészítés után ma, vasárnap a békéscsabai ifjúsági és úttörőházban vizsgabizottság előtt adnak számot tudásukról. A vizsgabizottság elnöke Ambrus Zoltán, a megyei tanács köz- művelődési csoportvezetője. Múzeumi újdonságok Drezdában a város műgyűjteményeit tavaly 2,3 millió NDK-beli és külföldi tekintette meg. Az Egyesült Államok három nagy városában másfél millió látogatót vonzott a „Drezda kincsei” kiállítás. Hasonló élénk fogadtatásban részesült két másik drezdai összeállítás: Leningrádban a „Német cinkművészet”, illetve Japánban az „Aranyművesség és díszfegyverek”. * * * Két éve nyitották meg Lipcsében az NDK sportmúzeumát. A múzeum bemutatja a német sportmozgalom kialakulását, az NDK sportjának fejlődését, eredményeit, egyebek között a különböző olimpiákon nyert érmeket. Havonta egy alkalommal ismert sportolókkal találkozhatnak az érdeklődők. wumvvmmwvmHMUutwmmmwmtvHvw Tizenegymillió forintos betét- és 800 ezer forintos kölcsön- állományt kezel a Kondorosi Takarékszövetkezet kétsopronyi kirendeltsége. E nagy pénzforgalom tette szükségessé, hogy pénzintézeti üzletház épüljön a község központjában. A közelmúltban, a takarékszövetkezeti üzletház megnyitásának jelentőségét Petrovszki Mihály, a helyi Rákóczi Tsz elnöke méltatta. A termelőszövetkezet adott helyet évekig a takarékszövetkezet kirendeltségének, és segítette az üzletház megépítését Fotó: Balkus Imre
