Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

1980. február 23„ szombat KHtUMTd Ingyen van, hát kihasználjuk? Hz egészségügy pillére: a körzeti orvos nál a gyógyszerrendelés re­formja óta kissé enyhült a betegáradat: évente kb. 5 millióval kevesebben vára­koznak nála. Elmaradnak azok, akik egyszerű gyógy­szerüket recept nélkül kap­hatják meg a patikában. A szakrendelők, a járóbe­teg-gondozók is rendkívül zsúfoltak. Évente 105 millió­an keresik fel a szakrendelő­intézeteket és ez azért van így, mert a körzeti orvos a jelenlegi helyzetben nem ké­pes befejezett ellátást bizto­sítani a betegeknek. Ha­zánkban elég sűrű a szakor­vosi hálózat: minden lakott településtől 40 kilométeres körben elérhető egy szak­rendelő. I jövő útja Ami számunkra természe­tes és megszokott, hogy bár­mikor felkereshetjük a kör­zeti orvost — állampolgári jogaink alapján vagyunk va­lamennyien biztosítottak —, az a fejlődő országokban, egyes tőkés országokban ko­rántsem megoldott kérdés. Mi pedig, ezt a borítékon kívüli juttatást igyekezünk a végsőkig kihasználni. Igen — meg merem kockáztatni —, a zsúfoltság a körzeti or­vos várójában azért akkora, mert sokan igazán nyomós ok nélkül keresik fel az or­vost. Legalábbis erre utal az összehasonlító statisztika. Képzeljük el, hogy Magyar- országon évente mind a 10 és fél millió lakos tizenöt­ször fordul meg valamilyen egészségügyi intézményben. A Szovjetunióban a városi lakosság csak 11,3-szer ke­resi fel az orvostj a falusi lakosság főként a nagy tá­volságok miatt lényegesen kevesebbszer. A fejlett ka­pitalista országokban évente 7-8 alkalommal fordulnak az emberek orvoshoz. Ezek a számok arrg utal­nának, hogy a magyar nép betegebb, kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben, mint más államok lakossá­ga? Szó sincs róla! Inkább azt, hogy egyesek a körzeti or­vosi rendelőt a társasági élet egy részének tekintik, ahol véleményt cserélnek és Kilométereket gyalogol a sárban, ha beteghez hívják boratóriumi és röntgenbeu­talót, vérnyomást mérni, meghallgatni a szív és a tü­dő zörejeit, elvégezni a szo­kásos belgyógyászati rutin­vizsgálatot. Ezután jön a táppénzes papír, a felülvizs­gálati utalvány kitöltése, amíg végre kiüzenhet az asszisztensnővel: kérem a következőt... S ha csak ennyi volna! A körzetorvos napi teendői kö­zé tartozik a fekvő beteg látogatása. Sokan kilométe­reket gyalogolnak hóban, sárban, annyi lépcsőt mász­nak egy nap, hogy egyvégté- ben magasabbra vezetne, mint az Eiffel-torony — köz­ben a beteg ráköhög, rá­tüsszent és mivel ő is csak ember —, megbetegszik. Irigyelt foglalkozás? Lehetséges. Ne feledjük vi­szont, hogy azt nem lehet másként csinálni, mint a legmagasabb fokú hivatás- tudattal, humánummal. Itt nem lehet tévedni. Nem le­het elkésni, gyakran a per­ceken múlik az emberélet. A zsúfoltság ellen az el­múlt években valamit tenni kellett. A körzeti orvosok­alakultak egy új orvosi szak- képzettség megszerzésének feltételei: megfelelő gyakor­lat után általános szakvizs­gát tehetnek azok a fiatal orvosok, akik körzeti orvosi pályán akarnak tevékeny­kedni. Körzeti orvosi központok Lassan kibontakoznak a körzeti orvosi hálózat fej­lesztésének irányai is. A VI. ötéves tervben főként a vi­déki orvosi ellátást kívánja továbbfejleszteni az Egész­ségügyi Minisztérium. Több kis település egészségügyi központját egy helyiségben akarják létrehozni, ahol esetleg több körzeti orvos letelepítésére van lehetőség. A betegek rendelkezésére áll a fog- és a gyermekor­vos is, a laboratórium a szívvizsgálathoz szükséges EKG-berendezés, a gyógy­szertár, és minden más, ami­re szükség lehet. Biztos, hogy e terv megvalósításának szá­mos anyagi és személyi fel­tétele van, de a falusi la­kosság jobb ellátása nem tűr halasztást. Bermann István Budapesti tudósítónk jelenti: Hz épülő Marx tér 1977 elején megkezdték a főváros egyik legnagyobb közlekedési csomópontjának, a Marx térnek átépítését. A tér forgalmi jelentőségét a Nyugati pályaudvar és az épülő észak—déli metróvonal határozza meg. Az építési munkák több szinten és mélységben folynak. Az el­múlt hónapok legszembetű­nőbb változása a leendő Skála Aruház vázszerkezeté­nek kialakítása, amelynek most öt emelete magasodik a tér fölé. A pincével együtt tizenhárom emeletes lesz, készen majd építészetileg- esztétikailag impozáns üveg­buraként fog hatni. Ennek az áruházi épületegyüttesnek másik tagja a toronyépület elé tervezett előreugró épü­let helyén ma még a régi háztömbéiül forgalmas üzlet­sorával. A munkák befejezéséként készül majd el a teret átíve­lő felüljáró, melynek tartó­pillérei már állnak. Újszerű megoldás az, hogy a híd egyik oldalán széles gyalog­járda is lesz, melyet a Ská­la első emeleti teraszával kötnek össze. Nem kisebb jelentőségűek a tér felszíne alatt folyó építkezések sem, amelyek meghatározzák majd a tér gyalogosforgalmi rendjét. Az aluljárórendszerből két irányból közelíthető majd meg a metró mélyállomása. A munkálatok befejezése után csúcsidőben óránként harmineezemél több ember fordul majd meg ezen a cso­móponton. K. T. A makettról készült képen jobb oldalon az új Skála Aruház tömbje látható (Kép: Hauer Lajos felvétele — KS) Az elmúlt években egyre több szó esett az egészség- ügyi integrációról. Ennek lé­nyege az, hogy a betegek ér­dekében közös tanácsi irá­nyítás alá vonják egy-egy terület minden egészségügyi intézményét: a kórházat, a szakrendelőt és a körzeti or­vost. A szakrendelő és a körzeti orvos munkáját a csoportvezető főorvos han­golja össze, aki azelőtt csak a keresőképesség elbírálásá­val foglalkozott. Az integrá­ción belül feladatkörük bő­vül: a kórház, a rendelőin­tézet és a körzeti orvos munkáját egy sokéves szak­mai tapasztalattal rendelke­ző vezető főorvosi gárda se­gíti, amely bonyolult kérdé­sekben tanácsot ad a körzeti orvosnak is. A múlt évben Pécsett megalakult az Országos Kör­zeti Orvosi Intézet, melynek célja a körzeti orvosi mun­ka tudományos elemzése mellett a szervező, módszer­tani kutatótevékenység. Ki­Fáradhatatlanul látogatja a betegeket a falusi körzeti orvos Hazánkban 1952. novem­ber 1-én hozták létre a kör­zeti orvosi hálózatot. Kez­detben mintegy 2900 körzeti orvos működött, számuk az­óta jelentősen nőtt. Jelenleg 2500 lakosra jut egy körzeti orvos. Első pillantásra ez a szám túlságosan nagynak tűnik. De gondoljunk arra, hogy a körzeti orvosok az egészség­ügy rendszerében olyanok, mint az előretolt alakulatok, ök találkoznak először a be­tegséggel, ők veszik fel el­sőként a harcot a betegért, az életért. Mögöttük erősebb, jobban gépesített egységek sorakoznak fel: a körzeti szakrendelők, a kórházak, gondozók, szanatóriumok há­lózata és végül az egyetemi klinikák. Alig másfél éve annak, hogy a WHO, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete Alma-Atában világkonferen­ciát rendezett az egészség- ügyi alapellátásról. A kon­ferencián számos előadás el­hangzott, amely rádöbben­tette a világot arra, hogy földünk lakosságának 4/5-e számára az orvosi alapellá­tás elérhetetlen vágyálom. igénybe veszik az orvos ide­jét. Minden perc aranyat ér Az ideje pedig nagy kincs, mert abból jut éppen ezért egyre kevesebb a betegekre. Gyakran csak két-három perc. Ez pedig szomorú tény. Ezalatt még írnia kell: re­ceptet, statisztikát, naplót, és isten tudja még mennyi mást, beutalót a szakrendelőbe, la­Propagandisták MezSkovácsházán Pártmegbízatása: munkásör Mezőkovácsházán az utób­bi 5 évben sokat fejlődött az ideológiai, a propaganda- munka. A községi pártbizott­ság nagy gondot fordított a Központi Bizottság 1976. ok­tóber 26-i határozatának vég­rehajtására. Arra töreked­tek, hogy minél szélesebb ré­tegekhez jusson el a mar­xista—leninista világnézet, a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje, a szocialista er­kölcs és közgondolkozás a gyakorlatban is érvényesül­jön. A tapasztalatok azt mu­tatják: a lakosság érdeklő­dik a belpolitika, a nemzet­közi események iránt. Ez an­nak is köszönhető, hogy a pártalapszervezetekben terv­szerű, tudatos felkészítés fo­lyik. Helyesen • határozzák meg hazánk helyét, szerepét a szocialista országok közös­ségében, a világban. Azt tartják szem előtt: a marxista—leninista művelt­ség fejlesztése közügy. Azon munkálkodnak, hogy a kom­munisták és a pártonkívüli- ek képzésével, nevelésével segítsék a szocialista építő­munkát, cselekvésre ösztö­nözzenek és mozgósítsanak. A fél évtized alatt a külön­böző pártoktatási formákon összesen 224-en gyarapítot­ták tudásukat, akik közül 206-an tagjai a pártnak. Az alapszervezetek által lebo­nyolított tömegpolitikai tan­folyamokon 1418-an vettek részt. Az agitáció fontos ré­sze a politikai vitakör, amelyből 4 működik a köz­ségben, átlagosan 90—110 hallgatóval. Ezenkívül segíti, ellenőrzi a pártbizottság a tö­megszervezeti oktatásokat is. A szakszervezet, a KISZ és a Hazafias Népfront által szervezett politikai oktatá­sokon több, mint 4 ezren je­lentek meg. Ez azt jelenti: évente mintegy 820-an tájé­kozódnak az aktuális bel- és külpolitikai kérdésekről. Az utóbbi időben javult a propagandisták összetétele, felkészültsége. Többségük fel­ső-, illetve középfokú poli­tikai végzettséggel rendelke­zik, hozzáértéssel látja el feladatát. Ezekben a hetekben or­szágszerte megtartották a munkásőrség hagyományos egységgyűléseit. Értékelték azok munkáját, akik mun­kájuk, hivatásuk gyakorlása mellett önként vállalták a fegyveres szolgálatot társa­dalmunk rendjének, szocia­lista vívmányainak védel­mében. A munkásőrség tag­jai anyagi ellenszolgáltatás nélkül, szabad idejüket ál­dozzák azért, hogy párt­megbízatásuknak eleget te­gyenek. Ezért állapíthatták meg az egységgyűléseken, hogy tovább nőtt a mun­kásőrök társadalmi elisme­rése, egyaránt helytálltak munkahelyi, társadalmi, gaz­dasági és szolgálati köteles­ségük teljesítésében. Munkásőrnek lenni — megtiszteltetés. A munkás- osztály, a dolgozó paraszt­ság és az értelmiség leg- jobbjaiból álló testület, melynek személyi állomá­nya örvendetesen fiatalodik. A munkásőrség tagjainak csaknem egyharmada a KISZ korosztályába tarto­zik. Fiatalok és idősebbek együtt vesznek részt a ki­képzéseken és gyakorlato­kon, közös munkájukban testet ölt forradalmi hagyo­mányaink ápolása, a jele­nért és a jövőért érzett kö­zös felelősségtudat. A nagyüzemekben, terme­lőszövetkezetekben, a gaz­dasági élet minden terüle­tén csatlakoztak a munkás- őr-kollektívák a kongresszu­Utazás, ’80 címmel ide­genforgalmi kiállítás nyílt meg pénteken a kohó- és gépipar technika házában. A március 2-ig. nyitva tartó rendezvény célja, hogy elő­segítse a szabad idő kultu­rált eltöltését, bemutassa azokat a vidékeket, ahová a magyar turisták eljuthatnak. A 49 hazai kiállító — me­gyei idegenforgalmi hivata­lok, utazási irodák, szállodai vállalatok — mellett öt kül­si és felszabadulási verseny­hez. Nem kétséges, hogy munkásőreink be is váltják adott szavukat, s nem is csak a munkahelyükön. Az elmúlt öt esztendő ki­képzési és gyakorlati fel­adatainak valóraváltásáért a hódmezővásárhelyi városi egység hatodik, a Mecseki Szénbányák egysége, a du­naújvárosi városi egység, a pásztói és a tamási járási egység ötödik alkalommal nyerte el a megyei parancs­nokság „Legjobb önálló egy­ség” címet és vándorserle­get. Munkásőrségünk a nem­zetközi összehasonlításban is szép eredményeket ért el. A szocialista országok ha­sonló szervezetei között fo­lyó versenyben az NDK munkásőrségének vándor­zászlaja egy évre a veszp­rémi városi egységhez, a Csehszlovák Népi Milícia zászlaja pelig a tatai városi egységhez került. A testület tagjai hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója és a munkásőrség fennállásának közelgő ne­gyedszázados jubileuma al­kalmából gyűjtik, ápolják a munkásőrség emlékeit, ha­gyományait. Zalaegersze­gen, Miskolcon, Budapesten, Békéscsabán, Hódmezővá­sárhelyen és Kőszegen nyíl­tak munkásőr-emlékszobák, ahol a legfiatalabbak is meg­ismerkedhetnek az egységek életével, történetével. B. I. földi ország intézményei is bemutatják azokat a tájegy­ségeket, ahova a magyar tu­ristákat várják. A megnyitó után egy má­sik, ugyancsak idegenforgal­mi eseményre került sor a technika házában. Dr. Macht Alajos, az IBUSZ főosztály- vezetője tartott sajtótájékoz­tatót a moszkvai olimpiával kapcsolatos társasutazások feltételeiről és részletes prog­ramjairól. Idegenforgalmi kiállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents