Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-23 / 45. szám

IgNillJfcfiTc!­1980. február 23., szombat o a gellérthegyi felszabadulási emlékműnél A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta megala­kulásának 62. évfordulója al­kalmából pénteken reggel a gellérhegyi felszabadulási emlékműnél katonai tiszte­letadással felvonták a ma­gyar nemzeti lobogót és a nemzetközi munkásmozgalom vörös zászlaját. Ezt követően koszorúzási ünnepséget rendeztek az em­lékműnél, ahol a fegyveres erők tagjai álltak díszőrsé­get, a zenekar eljátszotta a szovjet és a magyar him­nuszt. Elsőként a Magyar Nép- köztársaság fegyveres erői nevében Czinege Lajos had­seregtábornok, honvédelmi miniszter, Benkei András belügyminiszter, Pa pp Ár­pád vezérőrnagy, a munkás­őrség országos parancsnoka koszorúzott. A szovjet nagy- követség koszorúját Vlagyi­mir Pavlov nagykövet, Vale- rij Muszatov követtanácsos és Anatolij Popov vezérőr­nagy, katonai és légügyi at­tasé helyezte el. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa képviseletében S. Hegedűs László, a HNF OT titkára és Hantos János, a HNF OT al- elnöke koszorúzott. Elhelyezték az emlékezés virágait a KISZ, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport, valamint a Magyar Partizán Szövetség képviselői. Az évforduló alkalmából Czinege Lajos hadseregtábor­nok, honvédelmi miniszter táviratban üdvözölte Dimit- rij Usztyinov marsallt, a Szovjetunió honvédelmi mi­niszterét. Illést tartott az MSZBT országos eloökságe Pénteken a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság országos elnöksége. Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjá­nak, a társaság elnökének megnyitó szavai után Berecz János, az MSZMP KB osz­tályvezetője adott tájékoz­tatót a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről a Szov­jetunió lenini békepolitiká­jának tükrében. Az MSZBT országos el­nöksége Nagy Mária főtit­kárt, érdemeinek elismerése mellett — nyugállományba vonulása miatt — felmentet­te tisztségéből és megválasz­totta az MSZBT alelnökévé. A testület az ügyvezető el­nökség javaslatára a társaság főtitkárává Biró Gyulát vá­lasztotta. Meliorációs munkák a taggazdaságokban A Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási Társulathoz 56 tagüzem tartozik. Tegnap, pénteken a fokközi készen léti telepen a társulat igaz­gatója, Bényei Gábor tájé­koztatta a taggazdaságok képviselőit az elmúlt év eredményeiről, az idei fel­adatokról és lehetőségeiről. A Körös—Berettyói Víz­gazdálkodási Társulat tavaly 54 millió forintos termelési értéket állított elő, többet a tervezettnél. A nyereségük meghaladta a négymillió fo­rintot, amely ugyancsak ked­vezőbb a tervben szereplő­nél. A társulatnál folyó mun­kák többsége a mezőgazda- sági üzemek ár- és belvíz- védelmével függ össze, ré­szükre meliorációs munkát végeznek, s a tevékenységü­ket az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások teszik teljessé. Az idei feladatok zömét is a csatornázással, a meliorá­cióval összefüggő munkák adják a társulatnak. Kubai vendégeket fogadtak A Hazafias Népfront megyei bizottsága magyar—kubai ba­rátsági napokat rendezett több településen. Képünkön: a ku­bai vendégek tegnap délelőtt felkeresték Békéscsabán a hű­tőházat, s termékbemutatóval egybekötött üzemlátogatáson ismerkedtek meg a dolgozók munkájával. A délutáni prog­ram Szabadkígyóson, a Mezőgazdasági és Glel miszeripari Szakmunkásképző Iskolában folytatódott, ahol ifjúsági nagy­gyűlést tartottak Fotó: Veress Erzsi A nemzetiségi tannyelvű oktatási intézmények fejlesztéséről A megyei tanács közmű­velődési bizottságának nem­zetiségi albizottsága tegnap délelőtt, Bóka Mihályné el­nökletével tartotta ülését. Ezen első napirendi pont­ként Békés megye nemzeti­ségi tannyelvű és nyelvet ok­tató intézményeinek távlati fejlesztési kerettervét vitat­ták meg a részvevők. Az írá­sos anyag készítője, dr. Be­csei József, a megyei tanács művelődésügyi osztályvezető­je szóbeli kiegészítésében megállapította, hogy az el­következő ötéves tervben ezen a téren inkább a mi­nőségi fejlesztésre, a nyelv- oktatás szubjektív feltételei­nek a javítására kell össz­pontosítani a figyelmet. Martyin György, a Ma­gyarországi Románok De­mokratikus Szövetségének titkára elismeréssel szólt a Békés megyei eredmények­ről, és javasolta, hogy a nem­zetiséglakta területek közép­iskoláiba be kellene vezetni második idegen nyelvként a nemzetiségi nyelveket is. Knyihár János, a szlovák szövetség elnöke elmondotta, hogy egyelőre a szakos ne­velők, óvónők hiánya jelenti a legnagyobb gondot. Emel­lett pedig biztosítani kellene az óvodai, általános iskolai nemzetiségi nyelvoktatás fo­lyamatosságát is. Várai Mihályné, az MSZMP megyei bizottságának osz­tályvezetője hozzászólásában kiemelte, hogy megyénk kü­lönösen az óvodákban folyó nemzetiségi oktatásban ért el kimagasló eredményeket, s a jövőben meg kell oldani a végzős fiatalok nagyobb arányú fogadását is. Ezután a nemzetiségi albi­zottság meghallgatta Ambrus Zoltán, a megyei tanács köz- művelődési csoportvezetője beszámolóját a nyári nem­zetiségi úttörőfesztivál és a 18. országos nemzetiségi fesz­tivál előkészületeiről, amely­hez a szövetségek képviselői, s a Kulturális Minisztérium munkatársa, Simon Istvánná tartalmi kiegészítést tett. Napirenden a szakmunkásképzés A szakmunkásképzési re­form végrehajtásának hely­zetéről és a képzés további korszerűsítésének időszerű feladatairól tanácskoztak a szakmunkásképző iskolák igazgatói Budapesten, az új városháza nagytermében. A szakmunkásképzés to­vábbi javítása céljából az 1980—81-es tanévben jelen­tős tartalmi és szerkezeti változásokra kerül sor. Az iskolarendszerben oktatott szakmák száma a jelenlegi 190-ről 128-ra csökken, és ezek közül a jövőben 36 szakma oktatható szakkö­zépiskolában. A képzés egy­ségesítése és a magas szín­vonalú szaktudás biztosítása érdekében idén ősztől új, il­letve módosított tantervek lépnek életbe. A tanulás feltételeinek javításában, és az oktatásban-nevelésben jobban előtérbe kerül a vállalatok szerepe. Az igazgatói értekezleten előadást tartott dr. Trethon Ferenc munkaügyi minisz­ter, aki hazánk gazdasági helyzetéről és a szakképzés­nek az adott gazdasági hely­zetben betöltendő szerepéről feladatairól beszélt. A ta­nácskozáson részt vett dr. Komedisz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője Vetőmag-termesztési tanácskozás Békéscsabán Tegnap délelőtt Békéscsa­bán vetőmagtermesztési ta­nácskozást tartottak a Bé­kés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztálya, a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés, a MAE Növény- termesztési Társaság vető­magszakosztálya és megyei szervezete és a KITE szer­vezésében. Az ülés megnyitó beszédé­ben, melyet Hankó László, Ma: nevelési tanácsadás szerkesztőségünkben Ma. szombaton délelőtt 9 órától második alkalommal rendezzük meg szerkesztősé­günkben a nevelési tanács­adást. Ez alkalommal is dr. Gácsér József, a szegedi ta­nárképző főiskola neveléstu­dományi tanszékének veze­tője fogadja a tanácsadásra érkező szülőket. A főleg 8- tól 14 éves korosztályhoz tartozó gyermekek szülei hasznos útmutatásokkal, megnyugtató tanácsokkal, s a problémák folyamatos megoldásának a reményében távoztak legutóbb is a szer­kesztőségi tanácsadásról. a Békés megyei Tanács V. B. mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának veze­tőhelyettese mondott, hang­súlyt kapott Békés megye kimagasló- szerepe az ország vetőmagellátásában. A ve­tőmagtermesztés helyzeté­ről és fejlesztési irányairól tartott tájékoztatót Berkó János, a MÉM osztályveze­tő-helyettese. Arról is szólt, hogy napjaink felgyorsult tempója megköveteli: a mi­nél nagyobb hazamra képes növényfajtához igazítsák a termelés többi tényezőjét, természetesen az ésszerűség határain belül. A MÉM fő­előadója, Eke István a kuko- ricavetőmag-termesztés fej­lesztésének időszerű kérdé­seivel foglalkozott. A kuko­ricanemesítés irányát Né­meth János, a GKI főosz­tályvezetője vázolta fel, tu­dományos igénnyel elkészí­tett táblázatokkal, grafiko­nokkal alátámasztva. Vége­zetül a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vetőmagágazat vezetőjének előadásában a vetőmagtermesztés műszaki fejlesztésének élő problémái merültek fel. A tanácskozás mintegy 120 résztvevője dél­után a Békéscsaba és Kör­nyéke Agráripari Egyesülés­hez látogatott el. Elnökségi Ülés a TIT-ben Tegnap délelőtt ülésezett a TIT Békés megyei szerveze­tének elnöksége. Első napi­rendi pontként Frankó Já­nos, a TIT mezőgazdasági és élelmezési szakosztályának elnöke, s Pelle Tamásné, a TIT munkatársa számolt be a hallgatóknak. A háztáji gazdaságok és a kistermelők körében végzett ismeretter­jesztésről, a társszervekkel való együttműködésről, a fej­lesztés feladatairól beszéltek. Megyénk jellegéből követke­zik, hogy a mezőgazdasági ismeretterjesztésnek a ter­melés szerves részévé kell válnia, s ennek lehetőségeit kutatták az ülés résztvevői. Feladatul tűzték ki többek között az előadóképzést és a nagyobb arányú ismeretter­jesztést, a kisárutermelőknél és ÁFÉSZ-szakcsoportoknál. Szöllősi József, a TIT me­zőkovácsházi járási szerve­zetének elnöke, s Úti Éva titkár az értelmiség körében végzett tevékenységükről tá­jékoztatták az elnökséget. Jobban szeretnék bevonni az ismeretterjesztésbe az értel­miséget, különösen Kunágo- tán, Magyarbánhegyesen és Medgyesbodzáson. A működő értelmiségi klubokat az ön­művelés, a társas együttlét fontos fórumává kell tenni a jövőben. Pályázati felhívás a marxista-leninista esti egyetem általános és szakosító tagozataira, valamint a továbbképző tanfolyamokra A Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei bi­zottság Oktatási Igazgatósága felvételi pályázatot hirdet az 1980/81-es oktatási évre a marxista-leninista esti egyetem hároméves általános tagozatára, a hároméves szakosító tagozatokra és a továbbképző tanfolyamokra. hároméves Általános tagozat: Az 1980/81-es oktatási évben a hároméves általános tagozaton Békéscsabán, Békésen, Mezőhegyesen, Mező- kovácsházán, Gyulán, Orosházán, Szarvason és Szeghal­mon indulnak első évfolyamok. Az általános tagozaton a tanulmányi idő három év. A hallgatók az első évben filozófiát, a másodikban po­litikai gazdaságtant, a harmadikban magyar és nemzet­közi munkásmozgalom-történetet tanulnak. Felvételüket azok kérhetik, akik egyetemi, főiskolai, középiskolai, il­letve marxizmus—leninizmus esti középfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek. A hallgatók hetenként egyszer kötelező háromórás foglalkozáson (előadás, osztályfoglalkozás) vesznek részt. Negyedévenként beszámolót, félévenként kollokviumot, év végén szigorlati vizsgát tesznek. A hároméves általános tagozatra jelentkezőknek pá­lyázatukat 2 db 3x4 cm-es fényképpel — 1980. április 12-ig az illetékes járási-városi pártbizottságokra kell benyújtani. A jelentkezéshez szükséges kérdőívek ugyan­ott szerezhetők be. A jelentkezők 1980. május 19—31. között felvételi vizs­gát tesznek. Felvételi vizsga a marxizmus—leninizmus esti középiskola anyagából lesz. Felvételt csak azok a jelentkezők nyerhetnek, akik a felvételi vizsgán megfe­lelnek, és akiket a pártszervezet és a munkahely javasol. Az esti egyetemi oktatáshoz tananyagot az oktatási igazgatóság térítés ellenében biztosít. Az általános tago­zat hallgatói évente 170,— Ft tandíjat fizetnek, melyet minden tanév szeptember 15-ig kell befizetni. Az esti egyetem sikeres elvégzése középfokú politikai végzettséget nyújt. SZAKOSÍTÓ TAGOZAT: Szakosító tagozatok csak Békéscsabán indulnak: filo­zófia, politikai gazdaságtan, magyar munkásmozgalom története és a nemzetközi munkásmozgalom története szakokon. Jelentkezési határidő: 1980. április 12. Szakosító- tagozatra azok jelentkezhetnek, akiket a pártszervezet és a munkahely javasol, akik egyetemi, főiskolai, illetve esti egyetemi végzettséggel rendelkez­nek. A jelentkezők a választott szakból felvételi vizsgát tesznek a szaknak megfelelő általános tagozati anyag­ból. A jelentkezéshez szükséges kérdőíveket a járási, vá­rosi pártbizottságokon lehet beszerezni, amelyeket ki­töltve — 2 db 3x4 cm-es fényképpel ellátva — ugyanott kell leadni. Felvételi vizsga 1980. május 19—31. között lesz. A hároméves szakosító tagozat eredményes elvégzése után a hallgatók felsőfokú politikai végzettségről szóló bizonyítványt kapnak. A szakosító tagozat hallgatói hetenként háromórás kö­telező foglalkozáson vesznek részt. Tanévenként 250,— Ft tandíjat fizetnek, melyet minden tanév szeptember 15-ig kell rendezni. TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAMOK: A tanfolyamok ismertetik a marxizmus—leninizmus fő alkotórészeiben a társadalomtudományok új eredmé­nyeit, fontos párthatározatok, pártpolitikai célok elmé­leti, ideológiai alapjait. Felvételre jelentkezhetnek azok, akik legalább az esti egyetem általános tagozatát elvégezték, vagy azzal azonos értékű politikai végzettséggel rendelkeznek. A pályáza­tokat az illetékes pártbizottságokra — 2 db 3x4 cm-es fényképpel — 1980. április 12-ig be kell nyújtani. A je­lentkezéshez szükséges kérdőíveket a pártbizottságokon lehet igényelni. A felvett hallgatók hetenként egy alkalommal kötelező előadásokon vagy osztályfoglalkozásokon vesznek részt — félévkor és év végén a tanfolyam anyagából vizsgát tesznek. Eredményes vizsga alapján a továbbképző tan­folyam elvégzéséről bizonyítványt kapnak. Az 1980/81-es tanévben Békéscsabán a következő két­éves (kivétel az agitációs tanfolyam, amely 10 hónapos) továbbképző tanfolyamokat indítjuk megfelelő számú jelentkező esetén: — gazdaságpolitika, — pártirányítás és pártélet, — a szocialista kultúra és közművelődés, — a marxista etika, — a marxista esztétika, — a politikai oktatás pedagógiája, — megyei tematikájú agitációs tanfolyam. Érdeklődés esetén a fenti továbbképző tanfolyamok a városokban és a járási székhelyeken is indulnak. A továbbképzőkre jelentkező hallgatókkal felvételi beszélgetés lgsz a tanulmányi munkáról 1980. május 19 —31. között. Évi tandíj 25,— Ft, amelyet minden oktatási év szep­tember 15-ig kell befizetni. Az esti egyetem általános, szakosító tagozatának hall­gatói, valamint a továbbképző tanfolyamok hallgatói a vonatkozó rendeletek alapján tanulmányi szabadságra és munkidő-kedvezményre jogosultak. A foglalkozások kezdete az esti egyetem általános és szakosító tagozatain, valamint a továbbképző tagozatokon egységesen 16.00 óra. MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁG OKTATÁSI IGAZGATÓSÁGA

Next

/
Thumbnails
Contents