Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-22 / 44. szám

1980, február 22., péntek Rektor exportra Fotó: Béla Ottó Két új alapanyag, húsz divatos modell a BEKÖT idei újdonsága A Budapesti Bútoripari Vállalat gyulai gyáregységé­ben elkészült a prototípusa annak az elemekből álló variálható szekrénynek, amely a „Rektor” fantázia­nevet kapta. Az előzmények­hez tartozik, hogy a gyulai bútorasztalosok a korábbi években hasznos kereskedel­mi kapcsolatot alakítottak ki a svéd IKEA céggel, amely­nek nagyobb mennyiségű tölgy furnérozott Brémen szekrénysort exportáltak. A gyártmánnyal a svéd cég elégedett volt, hiszen a gyu­laiak nemcsak a minőségre vigyáztak, hanem arra is, hogy a küldemények időben megérkezzenek rendeltetési helyükre. A közelmúltban nagysza­bású nemzetközi bútorvásárt és -bemutatót tartottak Köln­ben, amelyen megfigyelőként részt vett a gyulai gyár kép­viseletében Doma Gábor főmérnök. Itt állapodtak meg újra a svéd céggel az exportlehetőségek bővítésé­ről. Megszületett tavaly ősz- szei a megállapodás is, melynek alapján ,a prototí­pus elkészülése után — és természetesen ha az megnye­ri a megrendelő tetszését — az idén a III. negyedévtől kezdődően 15 ezer darabot gyártanak a fenyő furnéro­zásé bútorból. Ennek értéke másfél millió svéd korona. A megbeszélések során szó volt arról is, ha a gyulaiak megfelelnek a rendkívül szigorú minőségi előírások­nak, akkor jövőre már 30 ezer darabot gyártanak és küldenek Svédországba. Ké­pünkön az elkészült proto­típus, amelyet hamarosan helyszínen vizsgálnak meg a svéd szakemberek. Előzetes tájékoztatások szerint az idén az „újdon­ságok” bemutatóját rende­zik meg az immár hagyo­mányos Szegedi Ipari Vásár területén. Megyénkből ki­lenc ipari egység vesz részt a július 18—27-ig rendezen­dő nevezetes eseményen. Köztük a Békéscsabai Kö­töttárugyár. Milyen újdon­ságokat szerepeltet majd a BÉKÖT ezen a vásáron? — ezt tudakoltuk Hámor Má­riától, a gyár kereskedelmi osztályának vezetőjétől és Kulcsár Ferencnétől, a kon­fekciótechnológia- és gyárt­mányfejlesztési osztály ve­zetőjétől. — Jelentkezési lapunkra azt írtuk: kötött-hurkolt kel­méből készült, főleg női, ta­vaszi—téli szabadidős ruháza­ti cikkek bemutatásával sze­retnénk részt venni az igé­nyelt mintegy 30 négyzetmé­ternyi területünkön, és hoz­závetőlegesen húsz modellt akarunk bemutatni. A tex­tiliparban különösen fontos a divatigényekhez való gyors és rugalmas alkalmazkodás. Nos, a mi bemutatónk az 1980-as divatirányzatok je­gyében állítódik össze, rész­ben a hazai és a nemzetköai kiállításokon díjakat nyert ;,Nicki”, azaz nyírott plüss- anyagból készült kreációink új változataiból, részben pe­dig a teljesen új alapanya­gokból készült modellek fel­vonultatásával. Ismeretes, hogy a kötött­árugyár 1975-ben BNV- nagydíjat kapótt a PATEX fehérvári gyárával együtt kikísérletezett nyírott plüss- ből készült termékeire. Ezt a hazai elismerést 1978-ban követte a Lipcsei Nemzet­közi Vásáron nyert arany diploma, amit alapanyaguk továbbfejlesztett változatá­val, az úgynevezett „bordá­zott” variációval vívtak ki. Tavaly pedig ismét tovább­fejlesztették a hazánkban egyedül gyártott termékü­ket: fényes fonal bekeveré­sével csíkos, geometrikus és egyéb mintázatú termékeik­kel BNV-díjasok lettek fér­fi és női szabad idős ruházati modelljeik révén. — Van amikor csak for­mai, és van amikor az alap­anyag tekintetében is új változatokat követel a piaci igény — mondja Kulcsár Ferencné. — Az 1981-es di­vat erősen az op-art felé hajlik, különféle, részben kontrasztos színösszeállítású formákat követel, új vonalú kivitelezésekben. Eddig a bő, lezser köntösök stb. voltak a keresettek. Most a váll­bán szélesedő és derékban keskenyedő szabások a ke­lendőek. j Az igazi újdonság azon­ban nem a formai változá­sokban lesz tapasztalható a BÉKÖT kiállítóterületén. A Franciaországban, Ang­liában, az NSZK-ban, Ka­nadában és a szocialista or­szágokban is kedvelt termé­keik az idén új alapanyagok felhasználásával változato­sabbak, tetszetősebbek, job­bak lesznek. Nyírott plüssük új változata a pamut helyett a canebo fonallal kevert magas fényű, finomabb és tetszetősebb alapanyag, ami a hazai pamutfonóipar ter­méke. A másik egy teljesen új akrill típusú alapanyag — ugyancsak a hazai pamutfo­nó gyártmányfejlesztése ré­vén kikísérletezett fonal —, amelyből a BÉKÖT sok va- riációjú és összeállítású sza­badidő ruházati modelleket tervez, hogy az adott alka­lomnak megfelelően lehes­sen párosítani a „garnitúra” darabjait: váltani lehessen a shortot a hosszú nadrág­gal, a pulóvert a most diva­tos mellényviselettel stb. A Békéscsabai Kötöttáru- gyár idei modelljei tehát nemcsak formákban, a di­vatigényekhez igazodva, ha­nem új hazai gyártmányú alapanyagok felhasználásá­val is valóban újdonságokat mutatnak majd be a Szegedi Ipari Vásáron. a. ő. Békéscsabán vizsgálják Melyiket érdemes tenyészteni? Véget ért a kazánkálvária? Rövidesen a Skála Áruház hálózat üzleteiben lesznek a most elkészült JK kazánok Fotó: Veress Erzsi Az országban összesen 13, a Tiszántúlon egyedül Bé­késcsabán működik teljesít­ményvizsgáló állomás. S míg szakmai berkekben nagy el­ismeréssel szólnak kiváló kísérleti eredményeiről, ad­dig a helyi lakosok közül is csak kevesen tudják, hogy tulajdonképpen mit vizsgál egy teljesítményvizsgáló ál­lomás. A felvilágosítást Bo- zó András, az intézmény igazgatója adta meg. Ez az állomás közvetlenül a megyei állattenyésztési fel­ügyelőséghez tartozik, de az itt folyó kutatási-kísérleti munkának irányítása az or­szágos főhatóság feladatköre. Az intézmény egyik fő cél­ja a jelenlegi állattenyész­tési politikának megfelelően a szarvasmarhatartás tej- hasznú vonalának ellátása a lehető legjobb mutatókkal jellemzett tenyészállatokkal, s ezzel felváltani a 3000— 3500 liter tejet adó magyar- tarkát a többlépcsős tenyész- értékbecsléssel kiválogatott 90001—10 000 literes átlagú Holstein-fríz fajtával. Ez a többlépcsős tenyészértékbecs- lés a legalkalmasabb eszkö­ze az állatok szelekciójának, s ez három időben is egy­másra épülő részfeladatok­ból áll. Elsőként a szülőket válogatják ki, évente 200— 220 állatot, amelyet főként a Dunántúlról hoznak. A kö­vetkezőkben a született bor­jakat vizsgálják és selejte­zik, végül pedig egyéves hiz­lalás! idő után a pontosan feljegyzett származási, súly­gyarapodási, takarmány- hasznosítási és a küllemi mutatók szerinti pontszámok alapján dönti el egy orszá­gos bizottság, hogy tenyész­tésre érett-e az állat, vagy vágóhídra megy. A döntőbi­zottság szigorú normái által a megyei húsipar legnagyobb szállítója lett az állomás, évente mintegy 550 hízóbi­kával. A tenyészállat nevelésén kívül az utódellenőrzés a má­sik fő feladata az intéz­ménynek. A kiválasztott te­nyészbikák utódainak vizs­gálatával az apaállat húsát­örökítő képességét ellenőr­zik. A próbavágások során a 420 napig optimális körül­mények között tartott állat- csoportok vágási eredménye­it hasonlítják össze, s így a saját teljesítmény vizsgálóból csak azok az állatok mehet­nek a köztenyésztésbe, ame­lyekből a saját és az utód mutatóiból is kiszűrték a rontó hatásokat, v A juhtenyésztésben hason­ló módszerekkel és eszkö­zökkel a juhkosok szelekció­jával foglalkoznak. Ezen a területen jobb az arány, mert míg 600 bika közül csak 190 üti meg a mércét, addig a kosok közül csaknem a fe­le, s így egy évben 500—600 tenyészkossal — Füzesgyar­mattal és Tótkomlóssal együttműködve — az állo­más majdnem a fél orszá­got ellátja. Lapunkban már többször foglalkoztunk a JK kazánok hányatott sorsával. Először gyártó nem akadt a 90 szá­zalék feletti hatásfokú ka­záncsaládra. majd pedig az exportot nehezítették néhá- nyan, különféle eszközökkel. Ezen a helyzeten hosszú ideig még az sem tudott vál­toztatni, hogy az energiaárak emelkedtek, és egyre na­gyobb lett a jelentősége az energiatakarékos megoldá­soknak. Gvártásra végül is a Tót- komlósi Vegyesipari Szövet­kezet vállalkozott. Az első példányok rögtön igazolták a várakozást, remekül működ­tek. A hosszú, több télen át tartó próbaüzemelések során egyértelműen bebizonyoso­dott, hogy a kazán tudja azt, amit állítanak róla. Gyorsan, takarékosan működik, egy­szerűen kezelhető, kis helyet foglal el. Támogatás nélkül Van ennek a kazáncsalád­nak még egy óriási előnye; sokféle fűtőanyaggal hasz­nálható. Egyszerű, házilag elvégezhető átszereléssel olajról szinte percek alatt átállítható szénre vagy fá­ra, de működtethető gázzal is. így tehát mindig a ren­delkezésre álló leggazdaságo­sabb fűtőanyaggal lehet üze­meltetni. A kazán kedvező tulajdon­ságait a feltalálók — Juhász Mihály és Keserű Béla — által kidolgozott újfajta tűz- témek köszönhetik. Ebben a térben a láng hőmérséklete jóval magasabb, mint a töb­bi típusnál, ezáltal minőségi­leg megváltoznak a hőátadá­si viszonyok, lényegesen ja­vul a hatásfok. Ezt a javu­lást segíti elő- a kiskazá­noknál alig-alig alkalmazott membránfal is. Azt hihetné az ember, hogy ezek után a kazán szé­dületes karriert futott be, de erről szó sincs. A tótkom- lósiak minden támogatás nélkül kezdték meg a gyár­tást, rossz technikai feltéte­lek között, jórészt kézi mun­kával készültek az első da­rabok. Forgalomba hozatalra is csak a helyi ÁFÉSZ vál­lalkozott, és ha nem jelent volna meg a Népszabadság­ban és a mi lapunkban né­hány híradás, akkor a JK kazánok ügye szép csende­sen a feledésbe merült vol­na. Skálában a kazán így azonban nem lehetett elfeledkezni az ügyről, még hivatalos szervek is néhány­szor rákényszerültek, hogy különféle vizsgálatokat foly­tassanak le. Közben Tót­komlóson is megindult a so­rozatgyártás. És hogy hol tart ma? Erre Vaigel László a következőkben adta meg a választ. — Az elmúlt évünk, már ami a kazánokat illeti, nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Nem tudtuk legyártani a ter­vezett mennyiséget, de nem is volt rá igény. Rá kellett jönnünk, hogy Tótkomlósról nem lehet ellátni az egész országot. Hiába hirdette a helyi ÁFÉSZ több helyen is az új kazánt, kevesen vál­lalták a fáradtságot, hogy egy ismeretlen típusért eset­leg több száz kilométert utazzanak. Igaz, tudunk olyan példáról is. hogy egy tüzeléstechnikai szakember Sopronból jött el a kazánért, mert ő tudta, hogy megéri a fáradságot, de azért nem ez a jellemző. így más partner után kellett néznünk, és vé­gül ezt a Skála Áruházban találtuk meg. Megegyezett tehát a Ská­la és a szövetkezet, hogy az idén gyártásra kerülő 2 ezer darabot egyrészt a budapes­ti Skálában, másrészt a SKÁLACOOP országos há­lózatán keresztül hozzák for­galomba. Reklámról az eb­ben nagy tapasztalattal ren­delkező Skála gondoskodik, így remény van arra, hogy rövidesen széles körben megismerik a JK kazáncsa­ládot. Eközben a szövetkezet fel­készül a nagyobb sorozatú gyártásra. Jórészt már befe­jeződött a gépek technológiai sorrend szerinti csoportosí­tása, a szövetkezet szakem­berei meglevő gépparkjuk­ból több célgépet alakítottak ki. Szalagszerű gyártást ve­zetnek be a tervek szerint függőpályás anyagmozgatás­sal. Megszervezik a javító- szolgálatot, tanácsadással, tapasztalatátadással segítik majd a vásárlókat. Ha ke­vés lesz a tervezett mennyi­ség, akkor kooperációs part­nereket is bevonnak a mun­kába, így növelni tudják a darabszámot. Az új kazán ára egyelőre még bizonytalan. Nem is­meri a szövetkezet minden alapanyag árát, ezért csak becsülni tudják, hogy körül­belül 13 ezer forint körül lesz egy JK—2-es kazán ára. Később, ha nagyobb soroza­tú lesz a gyártás, ebből en­gedni is tudnak. Új „ügy” kezdődik? Aki eddig elolvassa a le­írtakat úgy érezheti, végre rendben van minden. Én is így hittem, de néhány nap­pal a tótkomlósi beszélgetés után felkeresett a két felta­láló, Juhász Mihály és Ke­serű Béla. Ők néhány új dolgot is elmondtak. Először is azt, hogy az új­ságcikkek hatására elrendel­ték a nagyobb mennyiségben forgalmazott kazánok minő­sítő vizsgáit.' Ezen a vizsgá­latsorozaton tapasztalataik szerint furcsa dolgok történ­tek. Nem az előírásoknak megfelelően végezték a mé­réseket, menet közben mó­dosították a paramétereket, egyszóval, nem volt korrekt a vizsgálat, ők szerettek vol­na részt venni a méréseken, nagyon sok helyre be sem engedték őket, vagy nem en­gedték, hogy képmagnóra rögzítsék a mérési eljárást, így aztán, furcsa végered­ményt is hozott a munka. Kiderült ugyan, hogy való­ban a JK kazán a legjobb az országban, gyakorlatilag holtversenyben a gyomai Ri­val kazánnal, mindkettőnek 90 százalék felett volt a ha­tása. De a mérések szerint a többi fogalomban levő ka­zán is jóval 80 százalék fe­lett teljesített, így tehát alig van különbség az új javára, nem nagyon érdemes tehát foglalkozni vele. — Ennek az egésznek az ad külön érdekességet — mondják a feltalálók —, hogy ugyanaz a hivatalos szerv állapította meg a ki­tűnő hatásfokokat, amelyik nem is olyan régen még azért kért külföldi licencvá­sárlására engedélyt, ifiért Magyarországon nincs tisz­tességes hatásfokkal működő kiskazán. Már pedig, ha egy országban csupa 80 százalék feletti hatásfokú kazántárul­nak, akkor az igazán világ- színvonalnak tekinthető. Aggályaik vannak a kazá­nok árait illetően is. Szerin­tük túl magas az induló ár, lehetne jóval olcsóbban is adni. Inkább a kisebb fajla­gos ráfordítást igénylő na­gyobb típusokon kellene be­hozni az elmaradt hasznot, így gyorsabban terjedhetne el a korszerű készülék. Vé­gül egy javaslatot is tettek: Szegeden az ipari vásáron be lehetne mutatni egy teljesen új, hazánkban még ismeret­len automatikus fűtési rend­szert, melynek alapjául a JK kazán szolgálhatna. Ezt kiegészítenék a szükséges automatikákkal, szerelvé­nyekkel, és az egészet besze­relhetnék a Dél-alföldi Tég­la- és Cserépipari Vállalat bemutatóházába, mely a ki­állítás területén áll. A komp­lett rendszer érdekessége, hogy kizárólag hazai gyártá­sú anyagok felhasználásával, további jelentős energiameg- íakarítás érhető el. Hogy lesz-e ebből valami, azt ma még nem tudjuk. Re­mélhető azonban, hogy a mai energiaínséges időkben, több támogatást kap, mint a JK kazán kapott annak idején, így talán legközelebb a rendszer sikeréről adhatunk hírt, és nem kálváriájával kell foglalkoznunk. A saját teljesítményvizsgáló-telepen az országban egyedül­állóan csak itt végzik a Holstein-fríz fajta tenyésztési sze­lekcióját. Vizsgázott tenyészbikákat még külföldre is szállí­tanak Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Thumbnails
Contents