Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

1980. február 19., kedd Pártértekezletekről jelentjük Becsülete van az önzetlen közösségi és a termelőmunkának Vasárnap Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében ült össze a szarvasi járás pártértekezlete. A pártértekezlet különböző bizottságainak a megválasztása után Kőris György, a járási pártbizottság első titkára szóbeli kiegé­szítést tett a beterjesztett írásos beszámolóhoz, valamint a XII. pártkongresszus irányelveiről lezajlott vitát írás­ban összegző jelentéshez. Kőris György szóbeli kiegészí­tésében kifejtette, hogy a járás 62 alapszervezete a be­számoló taggyűléseken áttekintette az elmúlt öt esztendő társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődését, annak gond­jait, s nagyon sok hasznos javaslatot tettek a kommu­nisták a feladatok megvalósításához. Az írásos beszámoló szá­mot adott a járás társadal­mi és politikai viszonyainak alakulásáról, gazdasági éle­tének változásairól, az ideo­lógiai és művelődési hely­zetéről, s a pártélet leglé­nyegesebb vonulatairól. A gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását elemző részben hangsúlyt kapott az, hogy a pártszervek és az alapszer­vezetek erősítették a gazda­sági munka irányítását, s a gazdasági vezetők szervezés­sel, a társadalmi és tömeg­szervezetekben dolgozó kom­munisták személyes példa- mutatással, a munkaverseny fellendítésével járultak hoz­zá a tervek teljesítéséhez. A járás csaknem 400 szocialis­ta brigádjának ötezernyi tag­ja töretlen megvalósítója a gazdaságpolitikai, a társada­lompolitikai feladatoknak. A mezőgazdaság helyzetét taglalva kifejezte a beszá­moló, hogy az elért eredmé­nyek azt mutatják, a kö­zéptávú célkitűzéseket idő­arányosan elérték. A búza átlagtermése hektáronként 8 mázsával . több az 1971—75. évek átlagánál. A kukorica hozama meghaladta a 60 mázsát. A rizstermelésben viszont mélyen a jövedelme­zőség alatt maradtak. Köz­rejátszott ebben az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása, de a termeléstechnológia el­maradása, a technológiai elő­írások be nem tartása, vala­mint a rizstelepek rekonst­rukciójának az elhúzódása és elmaradása is. Jó az, hogy az ipari növények kö­zül a napraforgó szerepe nőtt, és jövedelmezően ter­melik. De az’ már nem ör­vendetes, hogy a cukorrépa átlagtermése jóval elmarad a középtávú terv előirányzatá­tól. A zöldségtermesztés ki­egyensúlyozottabbá vált, és 1977—79-ben javult is az el­látás. örvendetes, hogy a járás­ban kedvezőbb az állatállo­mány. A háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarha­állományának kismérvű csökkenését a nagyüzemek ellensúlyozzák. Hasonló ten­dencia figyelhető meg a te­hénállománynál is. Sertést is többet tartottak a járásban mint öt éve, s ennek 45 szá­zalékát a nagyüzemekben. Kedvező fejlődés van az ál­lati termékek értékesítésé­ben. A járás nagy- és kis­üzemei együtt 13 százalék­kal több vágóállatot adtak el, mint 1975-ben. A tejho­zam is növekedett, s az üze­mek nagyobb részében jöve­delmezővé vált a tejterme­lés. S az értékesített tej csaknem 90 százalékkal több, mint 1975-ben, és a tehenen- kénti tejhozam meghaladja a 3 ezer 600 literes átlagot. A mezőgazdasági szövetke­zetek bruttó jövedelme fo­lyamatosan növekedett. De a jövedelmezőség arányai igen nagy eltéréseket mutatnak. Nem javult az endrődi Béke Termelőszövetkezet stabilitá­sa, és a Körösi Állami Gaz­daságé sem. Ebben a tervidőszakban befejeződött az egyesülési folyamat. S ezzel 12 mező- gazdasági üzemben az átla­gos földterület 4900 hektárra növekedett. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás op­timális keretei. S az üzemek közt kialakult együttműkö­dési formák segítik a ter­melés koncentrálását. A kö­zös vállalkozások, az egy­szerű társulások, értékesítési együttműködések jól segí­tették a járásban a mező­gazdaság feladatainak a végrehajtását. A különböző termelési rendszereknek je­lentős szerepük van az elért eredményekben, mivel job­ban valósult meg a korsze­rűbb technológia, a modern gépi technika alkalmazása, tervszerűbbé vált a talajerő­gazdálkodás, a növényvéde­lem és fajtakiválasztás, s javult az anyagi-műszaki ellátás helyzete. De a cukor­répa termesztésében nincs fejlődés. A tervidőszakban javult a mezőgazdasági üzemek va­gyoni helyzete. A szövetke­zetek közös vagyona 31 szá­zalékkal, a tehermentes tiszta vagyon pedig 29,1 szá­zalékkal gyarapodott. Beru­házásra a tervidőszakban 977 milliót irányoztak elő, s a terv négy évében ennek 83 százalékát megvalósították. A gépellátottság korszerűsö­dése mellett gond a géptí­pusok különbözősége, és hiá­nyoznak a korszerű karban­tartó- és javítóműhelyek. A mezőgazdasági termelés to­vábbi növekedésének gátja, hogy a föld termőképességét megőrző-fokozó meliorációs beavatkozás nagy része el­maradt. A gazdasági munka ered­ményeinek megfelelően ja­vultak a lakosság életkörül­ményei. A termelőszövetke­zeti dolgozóknak a jövedel­me 25,2 százalékkal, az ipar­ban foglalkoztatottaké 30 százalékkal, s a kereskedel­mi dolgozók átlagjövedelme pedig 22,7 százalékkal ha­ladta meg az 1975. évit. A munkahelyi jövedelmeket a háztáji és a kisegítő gazda­ságokból származó jövedel­mek egészítették ki. Törek­vések vannak a teljesít­ményhez kötött bérek ará­nyának a növelésére, mivel ezekben jobban érvényesít­hető a jobb munka díjazá­sa. A tervidőszakban javult a járás lakosságának kommu­nális ellátása; 56 «kilométer­rel növekedett a vezetékes vízhálózat, az óvodák befo­gadóképessége 137 hellyel bővült; megépítettek 15 ál­talános iskolai tantermet, s befejezés előtt áll egy 8 tan­termes iskola építése. Gyo- ma—Endrőd együttműködé­se keretében megvalósul a településpár közművesítését szolgáló csatornázás. Bővült a községek út- és járdahá­lózata, javult a közvilágítás, de a fejlődés nem kielégítő. A Gyoma—'Endrőd új kertvá­rosi lakásépítési program megkezdésének késése miatt a tervezett 1600 lakásból 1360 épül fel. A lakásgondo­kat növelte a több ízben megjelenő belvíz, ami miatt 160—180 lakás újjáépítésre szorult. Az áruellátást a fogyasz­tási szövetkezetek és a von­záskörzettel bíró városok kereskedelmi egységei bizto­sítják, de ez a fejlesztés nem elégíti ki a lakosság növek­vő szükségletét. Az áruellá­tás kielégítő volt, bár egyes időszakokban hiány volt hús- készítményekből, műszaki cikkekből, bútorból és épí­tési anyagokból. A munkások, a termelő­szövetkezeti dolgozók, s a társadalom valamennyi ré­tege tapasztalata alapján igazoltnak látja érdekeinek védelmét, céljainak megva­lósulását. A közgondolko­dásban érvényesül a párt szövetségi politikája, s ez az alapvető érdekazonosságok, a társadalmi összefogás szük­ségességének a felismerését erősíti. E folyamatok megis­merésének jelentős bázisa, hogy a párttagok 70—75 szá­zaléka tanfolyamokon bővíti politikai, társadalmi ismere­teit. A politikai agitáció so­kat tesz az időszerű felada­tok megértésében, válaszol az emberek kérdéseire. Jó eszközei ennek a vitakörök. A közoktatással kapcsolat­ban megállapította a beszá­moló, hogy elégtelen a tan­termek állapota, és a nap­közis ellátás is. A 141 tan­teremből 59 szükségjellegű. örvendetes, hogy Endrődön nemsoká átadnak egy 8 tan­termes új iskolát, és Békés- szentandráson előkészület­ben van hasonló iskola lé­tesítése. Változatlanul ma­gas a szükségtantermek szá­ma Kondoroson. Az óvodák befogadóképessége 137-tel több, mint 1975-ben. Kondo­ros és Gyoma kivételével minden jelentkező gyerme­ket fel tudnak venni az óvo­dákba. A gyomai mezőgaz­dasági szakmunkásképző in­tézet benépesítése annak el­lenére gond, hogy az egész országból fogadja a tanuló­kat. Kevés itt a kollégiumi hely. A gyomai ipari szak­munkásképző iskola korsze­rű oktatástechnikai eszkö­zökkel rendelkezik. A szak­iskolák részt vállalnak a felnőttek szakoktatásában is. A beszámoló hangsúlyoz­ta, hogy a XI. kongresszus óta erősödött a pártszervek társadalmi jellege. A párt­szervek és az -alapszerveze­tek bővítették az aktivisták hálózatát, s a tapasztalatok felhasználásával hatéko­nyabb lett a pártirányítás. Javult a községi pártszervek és a társadalmi szervek közti munkamegosztás. A párt­szervek rendszeresen beszá­moltatják a társadalmi szer­vek vezetőit. Sokat fejlő­dött az alapszervezetek mun­kájának a tartalma, hatéko­nyabbá vált a beszámoltatá­sok segítő és ellenőrző jel­lege. Fejlődött a pártmegbí­zatások végrehajtásának az elemzése, ellenőrzése. A szóbeli kiegészítést, s az írásos beszámolót késő dél­utánba hajló vita követte. A vitában felszólalt a pártérte­kezleten részt vevő Vészi Béla, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyet­tese is. Többek közt kifej­tette, hogy a pártértekezlet bizonyítja: a párttagság az alapvető kérdésekben egy nyelven beszél, azonos néze­teket vall. S ez biztosítéka az előrehaladásnak, miként záloga volt ez az eddigi fej­lődésnek is. Beszélt arról is, hogy a gazdasági feladato­kat nem lehet önmagukban szemlélni. Nemcsak a gépek, a technika növelésére van szükség, hanem az emberek szakmai, politikai műveltsé­gére is. Enélkül nem tu­dunk előremenni. A vita lezárása után a pártértekezlet megválasztot­ta az új pártbizottságot és a küldötteket. A pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta bizottságait. Első titkárául ismét Kőris Györgyöt és titkárául Med- vegy Andrást választotta meg. Cserei Pál Erdő melleit... A népdal szerint nem jó erdő mellett lakni, hiszen a fahasogatás nehéz fizikai munka. A dalt azonban régen költötték, sok minden megváltozott azóta. A mai erdé­szek munkájáról, az erdészet feladatairól Hirka János, a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, rövidebben: a DEFAG gyulai erdészetének vezetőhelyettese tájékoz­tatott. — Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon széles körű a tevékenységünk. Battonyától Bélmegyerig 8 ezer 200 hek­táron gazdálkodunk. Az egyes erdők szórtan helyez­kednek el, így aztán elég so­kat kell utazni, hogy szem­mel tarthassuk az egészet. Az országban fellelhető há­rom közül nálunk van az egyik nemes nyárscsemete- törzs-szaporító telep, évente 5—600 ezer csemetét állí­tunk elő s küldünk telepí­tésre a többi erdészetnek. Mi is újítjuk az erdőket, a ki­vágott helyébe évente átla­gosan 35 hektár újat telepí­tünk. Foglalkozunk vadgaz­dálkodással is, s ez nem­csak a vadászatokat jelenti. Évente 45—47 ezer fácáncsi­bét keltetünk, s telepítünk ki, illetve értékesítünk. — Van-e még romantiká­ja az erdészetnek? — Azt lehet mondani, hogy mindennapi gondok ki­kapcsolják a romantikát. Ne­künk, vezetőknek sokfélékén figyelni. Munkánkhoz tarto­zik a szaktanácsadás a cse­metenevelésben, a fakiter­melés irányítása, a szállítá­sok megszervezése. Nem já­runk már lovon, mint régen az erdészek, járművünk a terepjáró gépkocsi. Ez per­sze nem jelenti azt, hogy el­szakadtunk a természettől, hiszen napomnak legalább a felét én is a szabadban töl­töm. Jut idő megfigyelni a természet jelenségeit, ilyen szempontból is szabad pálya a miénk. A másik, hogy egy erdőmérnöknek nem kell megmaradni egy munka mellett. Annyira széles a skála, hogy mindenki meg­találhatja azt, ami érdekli, amivel szeret foglalkozni. ♦ — Mennyire jelentős me­gyénkben az erdészeti tevé­kenység? — kérdem Masta- la Gergelyt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársát? — A megye területének megközelítőleg 3 és fél szá­zaléka az erdő, ez valami­vel kisebb az országos át­lagnál, de nagyobb, mint az alföldi megyékben általá­ban. A több mint 22 ezer hektár erdőt a DEFAG há­rom egysége, az állami gaz­daságok, vízügyi hivatal és termelőszövetkezetek keze­lik. Hogy csak egyet említ­sek, a három DEFAG-erdé- szet évente 120 milliós ter­melési értékkel járul -hozzá megyénk gazdálkodásához. Jelentős az évi fanövedék ki­termelése, feldolgozása, az új telepítések és a kiegészí­tő tevékenysége, a vadászat. Ez utóbbiból például az ál­lami gazdaságok 20 millió forint bevételhez jutnak évente. — Mennyire népszerű az erdőmérnöki, faipari mérnö­ki pálya a megyében? — Viszonylag kevés ná­lunk az erdő, ezért valahogy nincs a- figyelem középpont­jában. Pedig van elhelyez­kedési lehetőség az ezeken a szakokon végzett diplomá­sok számára. És nemcsak az erdészeteknél, Békés megyé­ben is egyre jelentősebb a környezetvédelmi munka, eb­ben is szükség van szakem­berekre. Vagy ott vannak a megye faipari üzemei, Gyu­lán, Gyomén, Mezőberény- ben. Azok is igénylik a fa­ipari szakembereket. Külö­nösen a termelőszövetkeze­tekben és a vízgazdálkodó vállalatoknál van hiány dip­lomás erdészekből, faipari mérnökökből. ♦ Részben érthető ez, hiszen az országban egyetlen intéz­mény, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem képez er­dőmérnököket, faipari mér­nököket. Sopron messze van Békés megyétől, s a közép­iskolából kikerülő fiatalok nem szívesen szakadnak el a szülői háztól. így aztán gyakran azok is más pályát választanak a távolság mi­att, akikben él a vágy, hogy erdészek, faipari mérnökök legyenek. Pedig a szép kör­nyezet, az egyetem légköre és a sok érdekes tanulniva- ló mellett nem is igen jut idő a honvágyra. 'Kémiai, fi­zikai, biológiai, növénytan, állattan, üzemgazdaságtan, földméréstan — hogy csak néhányat említsünk a kép­zés ideje alatt elsajátításra váró tantárgyak közül. S ez elméleti tárgyakat a gyakor­lati oktatás egészíti ki. Az öt — főiskolai karon 3 — év eltelte után pedig sok elhelyezkedési lehetőség vár a friss diplomásokra a me­gyében. Hogy még biztosabb legyen az elhelyezkedés, le­hetőség van arra is, hogy a diákok társadalmi ösztöndíj­szerződést kössenek termelő üzemekkel, ahová az iskola elvégzése után várják őket. M. Sz. Zs. Áruház, néhány hibával Az Univerzál Kiskeres­kedelmi Vállalat békés­csabai áruháza — minden berendezéssel együtt, — 122 millió forintos létesítmény. Mintegy 300-an dolgoznak benne. Az éves forgalom — a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 100-as boltját is számítva — 400 millió forint. Tervezte a Kereskedelmi Tervező Vállalat, a kivitele­zést lebonyolította a Keres­kedelmi Beruházási Vállalat, a generál kivitelező válla­lat pedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Már használat közben de­rült ki, hogy a létesítmény­nek három nagyobb hibája van. Ezek a következők: elő­ször is az áruátvevő helyiség — amelyben 20-an dolgoz­nak — nem fűthető kellően, másodszor, az egész épület klimatizáló berendezése — bár külföldről szerezték be — nem megfelelő, harmad­szor pedig rossz a raktár belső elrendezése. A7 Uni­verzál szakemberei többször tárgyaltak a beruházóval, a hibák mégis maradtak. Vé­gül is az Univerzál fogott hozzá a hibák kijavításához. Az első kettő már megtör­tént, a harmadik, vagyis a raktár ésszerűbb belső el­rendezése egy-két hónap alatt befejeződik. Ha azt hallja ,az ember, hogy az áruház tervét a Kereskedel­mi Tervező Vállalat készítet­te, akkor feltételezi, hogy annál jobb nincs. Hogy is lehetne, hiszen sok év ta­pasztalata egy ilyen speciá­lis tervező vállalatnál sűrí- tődik össze. Nézzük a raktárt... Még a laikus is látja, hogy az eredeti állványok polcai ki- hásználhatatlanok, a felső részek megközelítése veszé­lyes, az árucikkek felrakása és leszedése körülményes. Am ,a cipőosztály állványát már átalakították, mégpedig Palotai Ödönnek, az Univer­zál beruházási osztálya veze­tőjének, Duna János beru­házási előadónak és Kozma Jánosnak, a7 áruház üze­meltetési csoportvezetőjének az elképzelése szerint, szint- megosztásosan. így biztonsá­gosan, balesetveszély nélkül, könnyebben lehet az árut a felső polcokra rakni és on­nan leszedni. — A gazdasági haszna is megvan, mert több áru fér el, nem kell annyi külső raktárt bérelni — tájékoztat Zsótér Gyula, a cipőosztály helyettes vezetője. Ködmön Katalin eladónő dicséri az új megoldást: — Eddig nagyon nehéz volt három-négy méter ma­gasra fel- és lemászni a lét­rán. Mindig sietve, mert a vevők türelmetlenek. Kiss Ilona eladónő is ha­sonlóan vélekedik: — Sokkal könnyebb a munkánk — mondja. — Az­előtt a raktár feltöltése úgy történt, hogy az egyikünk fent állt a létrán, valaki pe­dig feldobálta a dobozokban levő cipőt. Igen balesetve­szélyes volt ez az attrakció. Az átalakított raktárrészt megnézheti a tervező. — Eddig egymillió forint­ba került a hibák kijavítá­sa, a hiányosságok pótlása — tájékoztat Hankó András, az áruház igazgatója. Hátra van azonban még egy tétel: a homlokzati bur­kolat rendbehozatalának a költsége. Ugyanis a kőagyag lapok több helyen leválnak. Valószínű, hogy a főbejárat­nál legalább 200—300 ezer forintba kerül majd a „rej­tett” hiba kijavítása. Az eddigi egymillió forint és az ezután következő, s egyelőre pontosan nem meg­határozható kár összege ah­hoz képest, amennyibe az áruház létrehozása került, nem tűnik jelentősnek. Még­sem csekélység. Különösen azért, mert. a költségtöbblet nem azokra hárul, akik így vagy úgy a kárt okozták, ha­nem az Univerzálra. Még azon lehet vitatkozni, hogy a rejtett hiba kijavítása majd melyik vállalat „zsebére” történjék. Pásztor Béla A Medicor Müvek Röntgengyárának iharosberényi üzemében röntgenállványokat, valamint diagnosztikai röntgenberende­zések elektromos vezérlőegységeit gyártják. Munkasikereiket jelzi, hogy már hárommillió forinttal túlteljesítették terme­lési tervüket (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents