Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
1980. február 19., kedd Pártértekezletekről jelentjük Becsülete van az önzetlen közösségi és a termelőmunkának Vasárnap Szarvason, az Árpád Szálló dísztermében ült össze a szarvasi járás pártértekezlete. A pártértekezlet különböző bizottságainak a megválasztása után Kőris György, a járási pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítést tett a beterjesztett írásos beszámolóhoz, valamint a XII. pártkongresszus irányelveiről lezajlott vitát írásban összegző jelentéshez. Kőris György szóbeli kiegészítésében kifejtette, hogy a járás 62 alapszervezete a beszámoló taggyűléseken áttekintette az elmúlt öt esztendő társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődését, annak gondjait, s nagyon sok hasznos javaslatot tettek a kommunisták a feladatok megvalósításához. Az írásos beszámoló számot adott a járás társadalmi és politikai viszonyainak alakulásáról, gazdasági életének változásairól, az ideológiai és művelődési helyzetéről, s a pártélet leglényegesebb vonulatairól. A gazdaságpolitikai feladatok végrehajtását elemző részben hangsúlyt kapott az, hogy a pártszervek és az alapszervezetek erősítették a gazdasági munka irányítását, s a gazdasági vezetők szervezéssel, a társadalmi és tömegszervezetekben dolgozó kommunisták személyes példa- mutatással, a munkaverseny fellendítésével járultak hozzá a tervek teljesítéséhez. A járás csaknem 400 szocialista brigádjának ötezernyi tagja töretlen megvalósítója a gazdaságpolitikai, a társadalompolitikai feladatoknak. A mezőgazdaság helyzetét taglalva kifejezte a beszámoló, hogy az elért eredmények azt mutatják, a középtávú célkitűzéseket időarányosan elérték. A búza átlagtermése hektáronként 8 mázsával . több az 1971—75. évek átlagánál. A kukorica hozama meghaladta a 60 mázsát. A rizstermelésben viszont mélyen a jövedelmezőség alatt maradtak. Közrejátszott ebben az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása, de a termeléstechnológia elmaradása, a technológiai előírások be nem tartása, valamint a rizstelepek rekonstrukciójának az elhúzódása és elmaradása is. Jó az, hogy az ipari növények közül a napraforgó szerepe nőtt, és jövedelmezően termelik. De az’ már nem örvendetes, hogy a cukorrépa átlagtermése jóval elmarad a középtávú terv előirányzatától. A zöldségtermesztés kiegyensúlyozottabbá vált, és 1977—79-ben javult is az ellátás. örvendetes, hogy a járásban kedvezőbb az állatállomány. A háztáji és kisegítő gazdaságok szarvasmarhaállományának kismérvű csökkenését a nagyüzemek ellensúlyozzák. Hasonló tendencia figyelhető meg a tehénállománynál is. Sertést is többet tartottak a járásban mint öt éve, s ennek 45 százalékát a nagyüzemekben. Kedvező fejlődés van az állati termékek értékesítésében. A járás nagy- és kisüzemei együtt 13 százalékkal több vágóállatot adtak el, mint 1975-ben. A tejhozam is növekedett, s az üzemek nagyobb részében jövedelmezővé vált a tejtermelés. S az értékesített tej csaknem 90 százalékkal több, mint 1975-ben, és a tehenen- kénti tejhozam meghaladja a 3 ezer 600 literes átlagot. A mezőgazdasági szövetkezetek bruttó jövedelme folyamatosan növekedett. De a jövedelmezőség arányai igen nagy eltéréseket mutatnak. Nem javult az endrődi Béke Termelőszövetkezet stabilitása, és a Körösi Állami Gazdaságé sem. Ebben a tervidőszakban befejeződött az egyesülési folyamat. S ezzel 12 mező- gazdasági üzemben az átlagos földterület 4900 hektárra növekedett. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás optimális keretei. S az üzemek közt kialakult együttműködési formák segítik a termelés koncentrálását. A közös vállalkozások, az egyszerű társulások, értékesítési együttműködések jól segítették a járásban a mezőgazdaság feladatainak a végrehajtását. A különböző termelési rendszereknek jelentős szerepük van az elért eredményekben, mivel jobban valósult meg a korszerűbb technológia, a modern gépi technika alkalmazása, tervszerűbbé vált a talajerőgazdálkodás, a növényvédelem és fajtakiválasztás, s javult az anyagi-műszaki ellátás helyzete. De a cukorrépa termesztésében nincs fejlődés. A tervidőszakban javult a mezőgazdasági üzemek vagyoni helyzete. A szövetkezetek közös vagyona 31 százalékkal, a tehermentes tiszta vagyon pedig 29,1 százalékkal gyarapodott. Beruházásra a tervidőszakban 977 milliót irányoztak elő, s a terv négy évében ennek 83 százalékát megvalósították. A gépellátottság korszerűsödése mellett gond a géptípusok különbözősége, és hiányoznak a korszerű karbantartó- és javítóműhelyek. A mezőgazdasági termelés további növekedésének gátja, hogy a föld termőképességét megőrző-fokozó meliorációs beavatkozás nagy része elmaradt. A gazdasági munka eredményeinek megfelelően javultak a lakosság életkörülményei. A termelőszövetkezeti dolgozóknak a jövedelme 25,2 százalékkal, az iparban foglalkoztatottaké 30 százalékkal, s a kereskedelmi dolgozók átlagjövedelme pedig 22,7 százalékkal haladta meg az 1975. évit. A munkahelyi jövedelmeket a háztáji és a kisegítő gazdaságokból származó jövedelmek egészítették ki. Törekvések vannak a teljesítményhez kötött bérek arányának a növelésére, mivel ezekben jobban érvényesíthető a jobb munka díjazása. A tervidőszakban javult a járás lakosságának kommunális ellátása; 56 «kilométerrel növekedett a vezetékes vízhálózat, az óvodák befogadóképessége 137 hellyel bővült; megépítettek 15 általános iskolai tantermet, s befejezés előtt áll egy 8 tantermes iskola építése. Gyo- ma—Endrőd együttműködése keretében megvalósul a településpár közművesítését szolgáló csatornázás. Bővült a községek út- és járdahálózata, javult a közvilágítás, de a fejlődés nem kielégítő. A Gyoma—'Endrőd új kertvárosi lakásépítési program megkezdésének késése miatt a tervezett 1600 lakásból 1360 épül fel. A lakásgondokat növelte a több ízben megjelenő belvíz, ami miatt 160—180 lakás újjáépítésre szorult. Az áruellátást a fogyasztási szövetkezetek és a vonzáskörzettel bíró városok kereskedelmi egységei biztosítják, de ez a fejlesztés nem elégíti ki a lakosság növekvő szükségletét. Az áruellátás kielégítő volt, bár egyes időszakokban hiány volt hús- készítményekből, műszaki cikkekből, bútorból és építési anyagokból. A munkások, a termelőszövetkezeti dolgozók, s a társadalom valamennyi rétege tapasztalata alapján igazoltnak látja érdekeinek védelmét, céljainak megvalósulását. A közgondolkodásban érvényesül a párt szövetségi politikája, s ez az alapvető érdekazonosságok, a társadalmi összefogás szükségességének a felismerését erősíti. E folyamatok megismerésének jelentős bázisa, hogy a párttagok 70—75 százaléka tanfolyamokon bővíti politikai, társadalmi ismereteit. A politikai agitáció sokat tesz az időszerű feladatok megértésében, válaszol az emberek kérdéseire. Jó eszközei ennek a vitakörök. A közoktatással kapcsolatban megállapította a beszámoló, hogy elégtelen a tantermek állapota, és a napközis ellátás is. A 141 tanteremből 59 szükségjellegű. örvendetes, hogy Endrődön nemsoká átadnak egy 8 tantermes új iskolát, és Békés- szentandráson előkészületben van hasonló iskola létesítése. Változatlanul magas a szükségtantermek száma Kondoroson. Az óvodák befogadóképessége 137-tel több, mint 1975-ben. Kondoros és Gyoma kivételével minden jelentkező gyermeket fel tudnak venni az óvodákba. A gyomai mezőgazdasági szakmunkásképző intézet benépesítése annak ellenére gond, hogy az egész országból fogadja a tanulókat. Kevés itt a kollégiumi hely. A gyomai ipari szakmunkásképző iskola korszerű oktatástechnikai eszközökkel rendelkezik. A szakiskolák részt vállalnak a felnőttek szakoktatásában is. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a XI. kongresszus óta erősödött a pártszervek társadalmi jellege. A pártszervek és az -alapszervezetek bővítették az aktivisták hálózatát, s a tapasztalatok felhasználásával hatékonyabb lett a pártirányítás. Javult a községi pártszervek és a társadalmi szervek közti munkamegosztás. A pártszervek rendszeresen beszámoltatják a társadalmi szervek vezetőit. Sokat fejlődött az alapszervezetek munkájának a tartalma, hatékonyabbá vált a beszámoltatások segítő és ellenőrző jellege. Fejlődött a pártmegbízatások végrehajtásának az elemzése, ellenőrzése. A szóbeli kiegészítést, s az írásos beszámolót késő délutánba hajló vita követte. A vitában felszólalt a pártértekezleten részt vevő Vészi Béla, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektorhelyettese is. Többek közt kifejtette, hogy a pártértekezlet bizonyítja: a párttagság az alapvető kérdésekben egy nyelven beszél, azonos nézeteket vall. S ez biztosítéka az előrehaladásnak, miként záloga volt ez az eddigi fejlődésnek is. Beszélt arról is, hogy a gazdasági feladatokat nem lehet önmagukban szemlélni. Nemcsak a gépek, a technika növelésére van szükség, hanem az emberek szakmai, politikai műveltségére is. Enélkül nem tudunk előremenni. A vita lezárása után a pártértekezlet megválasztotta az új pártbizottságot és a küldötteket. A pártbizottság megtartotta első ülését, és megválasztotta bizottságait. Első titkárául ismét Kőris Györgyöt és titkárául Med- vegy Andrást választotta meg. Cserei Pál Erdő melleit... A népdal szerint nem jó erdő mellett lakni, hiszen a fahasogatás nehéz fizikai munka. A dalt azonban régen költötték, sok minden megváltozott azóta. A mai erdészek munkájáról, az erdészet feladatairól Hirka János, a Dél-alföldi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, rövidebben: a DEFAG gyulai erdészetének vezetőhelyettese tájékoztatott. — Nyugodtan mondhatom, hogy nagyon széles körű a tevékenységünk. Battonyától Bélmegyerig 8 ezer 200 hektáron gazdálkodunk. Az egyes erdők szórtan helyezkednek el, így aztán elég sokat kell utazni, hogy szemmel tarthassuk az egészet. Az országban fellelhető három közül nálunk van az egyik nemes nyárscsemete- törzs-szaporító telep, évente 5—600 ezer csemetét állítunk elő s küldünk telepítésre a többi erdészetnek. Mi is újítjuk az erdőket, a kivágott helyébe évente átlagosan 35 hektár újat telepítünk. Foglalkozunk vadgazdálkodással is, s ez nemcsak a vadászatokat jelenti. Évente 45—47 ezer fácáncsibét keltetünk, s telepítünk ki, illetve értékesítünk. — Van-e még romantikája az erdészetnek? — Azt lehet mondani, hogy mindennapi gondok kikapcsolják a romantikát. Nekünk, vezetőknek sokfélékén figyelni. Munkánkhoz tartozik a szaktanácsadás a csemetenevelésben, a fakitermelés irányítása, a szállítások megszervezése. Nem járunk már lovon, mint régen az erdészek, járművünk a terepjáró gépkocsi. Ez persze nem jelenti azt, hogy elszakadtunk a természettől, hiszen napomnak legalább a felét én is a szabadban töltöm. Jut idő megfigyelni a természet jelenségeit, ilyen szempontból is szabad pálya a miénk. A másik, hogy egy erdőmérnöknek nem kell megmaradni egy munka mellett. Annyira széles a skála, hogy mindenki megtalálhatja azt, ami érdekli, amivel szeret foglalkozni. ♦ — Mennyire jelentős megyénkben az erdészeti tevékenység? — kérdem Masta- la Gergelyt, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának munkatársát? — A megye területének megközelítőleg 3 és fél százaléka az erdő, ez valamivel kisebb az országos átlagnál, de nagyobb, mint az alföldi megyékben általában. A több mint 22 ezer hektár erdőt a DEFAG három egysége, az állami gazdaságok, vízügyi hivatal és termelőszövetkezetek kezelik. Hogy csak egyet említsek, a három DEFAG-erdé- szet évente 120 milliós termelési értékkel járul -hozzá megyénk gazdálkodásához. Jelentős az évi fanövedék kitermelése, feldolgozása, az új telepítések és a kiegészítő tevékenysége, a vadászat. Ez utóbbiból például az állami gazdaságok 20 millió forint bevételhez jutnak évente. — Mennyire népszerű az erdőmérnöki, faipari mérnöki pálya a megyében? — Viszonylag kevés nálunk az erdő, ezért valahogy nincs a- figyelem középpontjában. Pedig van elhelyezkedési lehetőség az ezeken a szakokon végzett diplomások számára. És nemcsak az erdészeteknél, Békés megyében is egyre jelentősebb a környezetvédelmi munka, ebben is szükség van szakemberekre. Vagy ott vannak a megye faipari üzemei, Gyulán, Gyomén, Mezőberény- ben. Azok is igénylik a faipari szakembereket. Különösen a termelőszövetkezetekben és a vízgazdálkodó vállalatoknál van hiány diplomás erdészekből, faipari mérnökökből. ♦ Részben érthető ez, hiszen az országban egyetlen intézmény, a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem képez erdőmérnököket, faipari mérnököket. Sopron messze van Békés megyétől, s a középiskolából kikerülő fiatalok nem szívesen szakadnak el a szülői háztól. így aztán gyakran azok is más pályát választanak a távolság miatt, akikben él a vágy, hogy erdészek, faipari mérnökök legyenek. Pedig a szép környezet, az egyetem légköre és a sok érdekes tanulniva- ló mellett nem is igen jut idő a honvágyra. 'Kémiai, fizikai, biológiai, növénytan, állattan, üzemgazdaságtan, földméréstan — hogy csak néhányat említsünk a képzés ideje alatt elsajátításra váró tantárgyak közül. S ez elméleti tárgyakat a gyakorlati oktatás egészíti ki. Az öt — főiskolai karon 3 — év eltelte után pedig sok elhelyezkedési lehetőség vár a friss diplomásokra a megyében. Hogy még biztosabb legyen az elhelyezkedés, lehetőség van arra is, hogy a diákok társadalmi ösztöndíjszerződést kössenek termelő üzemekkel, ahová az iskola elvégzése után várják őket. M. Sz. Zs. Áruház, néhány hibával Az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat békéscsabai áruháza — minden berendezéssel együtt, — 122 millió forintos létesítmény. Mintegy 300-an dolgoznak benne. Az éves forgalom — a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat 100-as boltját is számítva — 400 millió forint. Tervezte a Kereskedelmi Tervező Vállalat, a kivitelezést lebonyolította a Kereskedelmi Beruházási Vállalat, a generál kivitelező vállalat pedig a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat volt. Már használat közben derült ki, hogy a létesítménynek három nagyobb hibája van. Ezek a következők: először is az áruátvevő helyiség — amelyben 20-an dolgoznak — nem fűthető kellően, másodszor, az egész épület klimatizáló berendezése — bár külföldről szerezték be — nem megfelelő, harmadszor pedig rossz a raktár belső elrendezése. A7 Univerzál szakemberei többször tárgyaltak a beruházóval, a hibák mégis maradtak. Végül is az Univerzál fogott hozzá a hibák kijavításához. Az első kettő már megtörtént, a harmadik, vagyis a raktár ésszerűbb belső elrendezése egy-két hónap alatt befejeződik. Ha azt hallja ,az ember, hogy az áruház tervét a Kereskedelmi Tervező Vállalat készítette, akkor feltételezi, hogy annál jobb nincs. Hogy is lehetne, hiszen sok év tapasztalata egy ilyen speciális tervező vállalatnál sűrí- tődik össze. Nézzük a raktárt... Még a laikus is látja, hogy az eredeti állványok polcai ki- hásználhatatlanok, a felső részek megközelítése veszélyes, az árucikkek felrakása és leszedése körülményes. Am ,a cipőosztály állványát már átalakították, mégpedig Palotai Ödönnek, az Univerzál beruházási osztálya vezetőjének, Duna János beruházási előadónak és Kozma Jánosnak, a7 áruház üzemeltetési csoportvezetőjének az elképzelése szerint, szint- megosztásosan. így biztonságosan, balesetveszély nélkül, könnyebben lehet az árut a felső polcokra rakni és onnan leszedni. — A gazdasági haszna is megvan, mert több áru fér el, nem kell annyi külső raktárt bérelni — tájékoztat Zsótér Gyula, a cipőosztály helyettes vezetője. Ködmön Katalin eladónő dicséri az új megoldást: — Eddig nagyon nehéz volt három-négy méter magasra fel- és lemászni a létrán. Mindig sietve, mert a vevők türelmetlenek. Kiss Ilona eladónő is hasonlóan vélekedik: — Sokkal könnyebb a munkánk — mondja. — Azelőtt a raktár feltöltése úgy történt, hogy az egyikünk fent állt a létrán, valaki pedig feldobálta a dobozokban levő cipőt. Igen balesetveszélyes volt ez az attrakció. Az átalakított raktárrészt megnézheti a tervező. — Eddig egymillió forintba került a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása — tájékoztat Hankó András, az áruház igazgatója. Hátra van azonban még egy tétel: a homlokzati burkolat rendbehozatalának a költsége. Ugyanis a kőagyag lapok több helyen leválnak. Valószínű, hogy a főbejáratnál legalább 200—300 ezer forintba kerül majd a „rejtett” hiba kijavítása. Az eddigi egymillió forint és az ezután következő, s egyelőre pontosan nem meghatározható kár összege ahhoz képest, amennyibe az áruház létrehozása került, nem tűnik jelentősnek. Mégsem csekélység. Különösen azért, mert. a költségtöbblet nem azokra hárul, akik így vagy úgy a kárt okozták, hanem az Univerzálra. Még azon lehet vitatkozni, hogy a rejtett hiba kijavítása majd melyik vállalat „zsebére” történjék. Pásztor Béla A Medicor Müvek Röntgengyárának iharosberényi üzemében röntgenállványokat, valamint diagnosztikai röntgenberendezések elektromos vezérlőegységeit gyártják. Munkasikereiket jelzi, hogy már hárommillió forinttal túlteljesítették termelési tervüket (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS)
