Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
Pártértekezletekröl jelentjük 1980. február 19., kedd NÉPÚJSÁG II fejlett szocialista társadalom építése a párt politikája alapján valósul meg (Folytatás az 1. oldalról) TIT) arról szólt, hogy a közművelődési tervet, amely koordinációban készült, sikerült társadalmi üggyé tenni. Javasolta a könyvtár jobb elhelyezését, a nemzetiségi hagyományok szélesebb körű ápolását. Takács Lajos (KÖVIZIG) a vízgazdálkodás fontosságáról, az árvízvédelmi biztonság fokozásáról szólott. Kozma Mihály (Foaia Noastra) elismeréssel méltatta a párt nemzetiségi politikáját, dr. Takács Lőrinc, a városi tanács elnöke a városfejlesztés eredményeiről és feladatairól szólott, s megállapításait bő tényanyaggal támasztotta alá. Nádházi András (vízmű vállalat) a műszaki és agrár értelmiség helyzetét elemezte felszólalásában. Annak a véleményének is hangot adott, hogy vállalataink egy része túlcentralizált, sez gátolja a rugalmas gazdálkodásukat. A vitában részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára is. Kifejtette, hogy a kongresszusi előkészületek eddigi során az tapasztalható, hogy az emberek bíznak a jövőben, készek ezért erőfeszítésekre. A mögöttünk levő időszak eredményekben gazdag. De figyelmeztetett arra, hogy a hibákat, a gondokat gyakran dramatizáljuk, ez pedig eredményeinket elhomályosítja és leszerelő hatású. Társadalmunk közállapotára a törvényesség a jellemző, senkinek nem kell attól tartania, hogy véleményét nem fejtheti ki. Van aggodalom is: eredményeink megőrzésének féltése. Hiszen a mi társadalmunk olyan eredményeket mondhat magáénak, amelyre jogos büszkeséggel tekintünk. A párt felelőssége a nehezebb körülmények közepette természetesen megnőtt. Tovább kell erősítenünk tömegkapcsolatainkat, hogy egész népünk együttes erőfeszítéssel munkálkodjon nemzeti fel- emelkedésünket szolgáló politikai céljainkért — fejezte be hozzászólását. Az említetteken kívül kifejtette véleményét még Ba- nadics Márton (városi HNF), Ábrahám György (élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, Csiszár Ferenc (nyugdíjas, felszabadulás előtti párttá«?), Kozák Ferenc, a KISZ városi titkára, Szabó Sán- dorné (Lenin Tsz), Bezdán János (húskombinát), Kiss Sándor (Köröstáj Tsz), Csala Mária (ipari tanul ó-intézet), Szalai Károly (vasipari szövetkezet), Nagy Lajosné (4. sz. ált. isk.), Tápai István (munkásőrség), Sótyi János (Munkácsy Tsz). A beszámoló feletti vita után a pártértekezlet megválasztotta az 55 tagú párt- bizottságot és a 34 küldöttet a megyei pártértekezletre. A pártbizottság első ülésén pedig bizottságait választotta meg, valamint dr. Marsi Gyulát a pártbizottság első titkárának, Kovács Lajost a pártbizottság titkárának. Enyedi G. Sándor Méltóan a városi ranghoz Éppen 5 esztendeje tartották az első városi pártértekezletet Békésen. A másodikra február 17-én, vasárnap került sor. A várossá válás felemelő, de nehéz időszakát hagyták maguk mögött. A tanácskozás színhelye is érzékeltette a kényszerű, mégis előre mutató változást. A művelődési központ megrongált épülete helyett, az új, 8 tantermes általános iskola tornatermében gyűlt ösz- sze a 131 kommunista, hogy 1650 párttag képviseletében bizalmat szavazzon a párt politikájának, értékelje az elmúlt 5 évet, megerősítse a közelgő XII. pártkongresszus irányelveit. Az elnökségi asztal mögött, a hatalmas drapériát egyetlen jelmondat díszítette: Együtt a lenini úton. A fal melletti állványokon az ipari, mezőgazdasági üzemek eredményei, színes grafikonok, élen járó szocialista brigádok, kitüntetett dolgozók tablói sorakoztak. A szocializmus a munka társadalma. Ezj hangsúlyozta hozzászólásában Jedlicska Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola tanszékvezetője. A hatékonyabb, körültekintőbb gazdálkodást sürgette az élet minden területén Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Szólt konkrét gazdasági kérdésekről és a nemzetközi helyzetről. Igen. Idáig jutni csak kemény, kitartó munkával lehet. De a békési ember sohasem hátrált meg. Mindig ott találjuk a haladó eszmékért vívott harcokban. A Dózsa-féle parasztháborúban, Rákóczi szabadságharcában, a 48-as forradalomban. Az itt élő bátor és nyílt szívű emberek csatlakoztak a jobb, emberségesebb életért küzdők táborához: fegyvert fogtak a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelméért, a tanácshatalomért. Megható érzés volt látni a 80 esztendős, szálfaegyenes Apáti Nagy Endre bácsit, a veterán kommunistát, aki átvette az elismerést: a Munka Érdemrend arany fokozatát. Amikor tapsra verődtek a tenyerek, a szép számú fiatalokat figyeltem. Mintha az lett volna az arcukra írva: nekünk másoknál is jobban kell dolgoznunk, hogy lakóhelyünk elfoglalja méltó helyét a városok sorában. Valóban, ilyen elszántságra van szükség, még ha verejtékes is lesz az út. A beszámoló joggal állapította meg: az ifjúságnak jelentős szerep jutott a város és környéke gazdasági, társadalmi életében. Magatartásuk megfelel a szocialista erkölcsi normáknak. Közéleti érdeklődésüket, tevékenységüket azonban tovább kell szélesíteni. Békésen nincsenek nagyüzemek. A munkások viszont állandóan bővítik általános és szakmai ismereteiket, növekszik politikai fel- készültségük. Vezető szerepük mindjobban érvényesül, amit a többi rétegek is elismernek. Nőtt számarányuk a pártban, a különböző állami és társadalmi szervezetekben. Az ellentmondásra jellemző: az összes foglalkoztatottak 53 százaléka az iparban és az építőiparban dolgozik. Az ipari termelés évente 12,4 százalékkal emelkedett. Ez meghaladta ugyan az V. ötéves terv előirányzatát, de az ütem egyenletlen volt. Sokakban felvetődhet: miért? Mindenekelőtt nem sikerült azt a célt elérni, hogy a fejlődőképes üzemek elérjék a közepes nagyságrendet, s a termék- váltás sem ment zökkenők nélkül. A beruházások nagy része csupán felújítás jellegű volt, így a foglalkoztatottak száma nem nőtt megfelelően, sőt egyes területeken csökkent. Mindent megmagyaráz : egy-egy üzemben átlagosan 272-en dolgoznak. Világos, hogy ez rányomja bélyegét a termelésre, a hatékonyságra, a vezetés színvonalára. Az sem hagyható figyelmen kívül: az iparban az elmúlt tervidőszakban 69 millió forintos beruházást valósítottak meg, míg a mostaniban 106 millió jut ilyen célokra. Tudom, akik nem kísérik figyelemmel a város sorsát, azoknak aligha mondanak sokat e számok. Az itt gyártott termékek már kézzel foghatóbbak. Ezért döntött úgy az 1975. évi pártértekezlet, hogy a legfontosabb feladat a termékszerkezet átalakítása, ezzel párhuzamosan az exporttermelés fokozása. Mindez megkövetelte a gyártmányok korszerűsítését, a minőség javítását. Kedvezően alakult a tőkés országokba kivitt termékek aránya, amely 56,4 százalékkal volt magasabb az 1975. évinél, a szocialista export pedig a többszörösére nőtt. A békési kosarak 95 százalékát külföldön értékesítik, és az édesipari áruk többsége is külhonban talál gazdára. Nehezíti viszont ezt a munkát, hogy a gazdaságossági számítások nem állnak a telepek rendelkezésére, korlátozott a helyi vezetők beleszólása a piacok kialakításábá. A békésiek több évtizedig munkálkodtak azon, míg saját erőforrásukat felhasználva, megértek a feltételek a városi rangra. Ezzel összefüggésben emelkedett az élet- színvonal, kedvezően változtak a kereseti arányok. Ugyanakkor a megye hasonló városaihoz képest még számottevő a lemaradás. A termelő ágazatokban dolgozók keresete 4 év alatt 28,8 százalékkal nőtt. Csak részben sikerült feloldani az itteni telephelyek és azok központjaiban dolgozók keresete közötti feszültséget. A jövedelmek elosztása azonban még nem mindig igazodik a teljesítményhez. Pedig sokan szeretnének például szép lakásba költözni. Az V. ötéves tervre 985 lakás létrehozását irányozták elő. Ezzel szemben tavaly év végéig 1224 új otthont építettek, amelyhez kétségtelenül hozzájárult az 1978-as földrengés is. így változatlanul egyik legnagyobb társadalmi gondjuk az ilyen irányú igények kielégítése, örvendetes viszont, hogy a többszintes lakások 69 százalékát fiatal házasok, 72 százalékát fizikai dolgozók kapták. Persze, nem mindenki küzd hasonló gondokkal. Itt is találkozhatunk még polgári, kispolgári szemléletmóddal, ami önzéssel párosul. Éppen ezért a párttagok feladata is a szocialista életmód tudatosítása. A párt határozatainak a megvalósításában jelentős szerep hárul az üzemi és a községi pártszervezetekre. A XI. pártkongresszus óta tovább nőtt az alapszervezetek száma, gyarapodott a párttagság. Tervszerűbbé vált a tagfelvételi munka. A pártértekezlet fontos része volt, amikor Inokai János, a városi pártbizottság első titkára szóbeli kiegészítőjében értékelte a pártcsoport- értekezletek, a beszámoló és a vezetőségválasztó taggyűlések munkáját, ismertette a kongresszusi irányelvek vitájában elhangzott észrevételeket, javaslatokat. Leszögezte: ezek a fórumok szervezettebbek, tartalmasabbak voltak, mint 5 évvel ezelőtt. Bátran szóltak a kommunisták a munkafegyelem lazaságairól, határozottabb alapszervezeti irányítást sürgettek. A közművelődési, a lakóterületi munkával azonban alig foglalkoztak. Az irányelvek vitájában legtöbben gazdaságpolitikánk időszerű kérdéseit taglalták. De nemcsak szavakban tettek javaslatot a gondok megoldására, hanem tettekkel bizonyították cselekvőképességüket. Kiszélesedett a szocialista munkaverseny-moz- galom. A kongresszusi és a felszabadulási munkaversenybe 269 kollektíva több, mint 3 ezer tagja kapcsolódott be. Ennek eredményeként a város és környékének üzemei 1979-ben 27,5 millió forinttal növelték bevételüket, amely 1980. végére 35,8 millióra módosul. Elsőként csatlakozott a Sziklai Sándor Szocialista Brigád felhívásához a MEZŐGÉP 2-es számú gyára, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Volán, a muronyl Lenin Tsz. Kedves színfoltja volt az értekezletnek, amikor egy kisdobos- és két úttörőkislány állt az emelvényre és köszöntötte a résztvevőket. Játékról, tanulásról, mozgalmi munkáról szóltak. A 3400 elültetett facsemetéről, a s°k-sok kiló fémről, papírról, gyógynövényről, amit összegyűjtöttek. Aztán ismét peregtek a hozzászólások, összesen 17-en mondták el véleményüket. Szavaikból kitűnt: van mit megvédeniük. A Start Sportszergyártó Szövetkezet ma már évente 10 millió forint értékű terméket értékesít külföldön. Felzárkóztak a nemzetközi színvonalhoz, hiszen a moszkvai olimpiára is szállítanak eszközöket. Megkezdődött a mezőgazdasági üzemekben is a termékszerkezet átalakítása. A Hidasháti Állami Gazdaságban csökkentették a búza, megszüntették a rizs vetésterületét, a kukoricáét háromszorosára növelték, nagyobb területen termesztenek zöldséget. A MEZŐGÉP 2-es számú gyárában a közeljövőben megkezdik a címerezőgép gyártását. Nagyra értékelték a nők társadalmi, családon belüli szerepét. A vezetői tisztségeket illetően azonban vannak még előítéletek. Sok helyütt kifejezetten a férfiakban látják a jó irányítót, csupán a statisztika kedvéért neveznek ki egy- egy felelősségteljes posztra nőt. Erősödött a tanácsok népképviseleti, önkormányzati jellege. A tanácstagi beszámolókon a lakosság 30 százaléka vett részt. A lakó- és utcabizottságok nem töltik be feladataikat. Szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot a fiatalokkal, az egészségügyi és az agrárértelmiségiekkel. Tovább szükséges fejleszteni a kereskedelmi hálózatot, hiszen az üzletek 60 százaléka elavult. Még mindig nem valósult meg a város környéki községekben a boltok, vendéglátóipari egységek teljes felújítása. Ezután * a pártértekezlet megválasztotta a 49 tagú városi pártbizottságot és a megyei pártértekezlet 18 küldöttét. Végül az új pártbizottság megtartotta első ülését, ahol 9 tagú végrehajtó bizottságot, városi első titkárt, titkárt, 4 munka- és egy fegyelmi bizottságot választottak. A városi pártbizottság első titkára ismét Inokai János, titkára Verbai László lett. Seres Sándor Napjaink követelménye a nagyobb hatékonyság Vasárnap délelőtt Békéscsabán 12 pártalapszervezet 85 küldötte gyülekezett, hogy részt vegyen a megyei tanács pártértekezletének munkájában. Az elnökségben helyet foglalt Klaukó Mátyás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagja, Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára. Az írásos beszámoló részletesen értékelte a XI. kongresszus óta eltelt időszak munkáját. Megállapította, hogy ez alatt az idő alatt tovább erősödött hazánkban a népi hatalom, jelentős sikerek születtek a társadalmi élet minden területén. A tanácsi igazgatás elődleges feladatának tekintette a munkásosztály gazdasági és politikai helyzetének fejlesztését. A szövetkezeti gazdálkodás hatékonyságának növekedése megteremtette a feltételét, hdgy továbbemelkedjen a parasztság életszínvonala. A megyei tanács pártalapszervezetei igen sokat tettek azért, hogy az apparátus dolgozóinak politikai aktivitása fokozódjon. Megerősödött az a nézet, hogy fő feladat az állampolgárok szolgálata. Az elmúlt években sokat korszerűsödött a közigazgatás, fejlődött a demokratizmus, erősödött a helyi öntevékenység, hatékonyabbá vált az irányítás és az ellenőrzés. A beszámoló kitért a gazdasági építőmunkára is. A megyei tanács szakigazgatási szervei felügyeleti és irányító tevékenységük során a tervszerűséget, továbbá a munka hatékonyságának és minőségének javítását tartották szem előtt. Arra törekedtek, hogy a gazdálkodó egységek a helyi adottságoknak és a piaci igényeknek megfelelő középtávú terveket alakítsanak ki, figyelembe véve az országos szempontokat is. A szakosztályok eredményesen segítették a megye iparának és mezőgazdaságának fejlődését. Tevékenyen vettek részt a kiemelt programok végrehajtásában. A korábbinál nagyobb figyelemmel kísérték az irányításuk, a felügyeletük alá tartozó vállalatok, intézmények létszám- és bérgazdálkodását, megfelelően gondoskodtak a jogszabályok betartásáról, s a népgazdasági érdek érvényesítéséről. A tanácstörvény megteremtette a feltételét a tanácsok gazdaságszervező és irányító munkájának. Az elmúlt években sokat fejlődött a tanácsok gazdálkodása. Tevékenységüket terv- szerűség, a népgazdasági célkitűzésekhez való egyre jobb igazodás, az ágazati és területi célok összehangoltabb érvényesítése, a kötelező irányzatok betartása jellemezte. A tanácsok jól éltek a nagyobb gazdasági önállósággal. Anyagi eszközeiket a központi célkitűzéseket figyelembe véve - hatékonyabban használták fel a lakosság szükségleteinek kielégítésére. Jól összehangolták a tanácsi és nem tanácsi gazdaság fejlesztését. Felkarolták a lakosság kezdeményezéseit. Sokat javult a tanácson belül a kulturális élet. Nagy gondot fordítottak a képzésre. 1975 óta az apparátusi pártbizottsághoz tartozó osztályokon és intézményekben 25-en egyetemi, 38-an főiskolai, 40-en pedig középiskolai végzettséget szereztek, s ezenkívül 286 dolgozó vett részt munkakörének betöltéséhez szükséges tanfolyamon. Eredményesen dolgoztak a tanácsi pártalapszer- vezetek, 'az állami és társadalmi szervekkel együtt a nőpolitikái határozat végrehajtásában. A pártélet és a pártépítés kérdését is széles körben taglalta a beszámoló. A szervezeti élet az alapszervezetekben, pártcsoportokban féléves munkaterv szerint folyik. Az alapszervezetek a pártépítés területén az elmúlt ciklusban átgondolt, tervszerű munkát folytattak. Párttagnak 51 dolgozót vettek föl, közülük 21-et a KISZ ajánlására. Az alapszervezetekben a párttagságra történő kiválasztás, előkészítés és nevelés folyamatos volt. A munkát összehangolták a KISZ- alapszervezettel. A beszámolóhoz Nyári Sándor, a pártbizottság megbízott titkára szóbeli kiegészítést fűzött. Foglalkozott a fejlett szocialista társadalom építésének belső és külső feltételeinek helyzetével. Értékelte a beszámoló taggyűlések tapasztalatait és a kongresszusi irányelvek vitáját. Tájékoztatót adott a vezetőségválasztó taggyűlésekről, s az apparátusi párt- bizottság, valamint a végrehajtó bizottság munkájáról. Hangsúlyozta, hogy az államigazgatási munkájában a párt jogpolitikai irányelveinek érvényesülnie kell. Továbbra is fontos feladat a tanácsi munka egyszerűsítése és korszerűsítése. Az ezt követő vitában a felszólalók a beszámoló és a szóbeli kiegészítés elfogadására tettek javaslatot, ugyanakkor felhívták a figyelmet a tennivalókra is. Szigeti Gáborné dr. a személyes példamutatásra hívta fel a figyelmet. Kereki Sándor felszólalásában a pártbizottság fegyelmi, pártépítési és agitációs munkabizottságainak tevékenységével foglalkozott. Botyánszki Jánosné a nőpolitikái határozat végrehajtására tért ki. Dr. Joó Jenő elmondta, hogy a mezőgazdaság eredményeihez jelentősen hozzájárul az állategészségügy fejlesztése. Az értekezleten felszólalt Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára. Szólt az elmúlt évtizedek társadalmi és gazdasági eredményeiről. Kitért a tanácsok népképviseleti és önkormányzati jellegének fontosságára. A megyei tapasztalatok igazolják, hogy megnövekedett a lakosság közéleti tevékenysége. A lakosság jelentősen hozzájárult a lakóhelyek fejlesztéséhez. Megnövekedett a társadalmi munka szerepe. Az öntevékenységet igazolják a kommunista műszakok is. Az elért eredmények alapján erőt meríthetünk az előttünk álló feladatok megvalósításához. A munkában azonban fel kell számolni a párhuzamosságot. A pártmegbízatásoknak jobban kell kapcsolódniuk a párthatározatokhoz. Hangsúlyozta, hogy napjaink követelménye a hatékonyabb és színvonalasabb munka. Tóth István a szakszervezeti munkát értékelte. Dr. Horváth Éva felszólalásában a megye egészségügyi helyzetével foglalkozott. Dr. Ábrahám Béla a jó tapasztalatok elterjesztésére hívta fel a figyelmet. Castiglione Endre az ügyintézés egyszerűsítéséről és az állampolgári fegyelem erősítéséről szólt. Gyulavári Pál rámutatott arra, hogy a megnövekedett feladatok minőségileg magasabb szintű munkát igényelnek. Szólt a hatékonyság feltételeiről. Nagyobb gondot kell fordítani a döntések előkészítésére és a végrehajtás ellenőrzésére. Dr. Fórral József felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy jobban kell hasznosítani a fiatal szakemberek felkészültségét. A pártértekezlet négy küldöttet választott a megyei pártértekezletre és 29 pártbizottsági tagot. A pártbizottság titkára Lovász Ma- tild lett. Serédi János
