Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
0 1980, február 19., kedd Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál Útépítési, Földmérési és Vízügyi Szakközépiskolában tegnap, hétfőn délután bensőséges ünnepség keretében köszöntötték a kollégák, a megyei és városi tanács művelődésügyi osztályának képviselői a nyolcvanadik születésnapját ünneplő dr. Szakmáry Gyulát, aki ma is eredményesen, lelkiismeretesen folytatja pedagógus munkáját. Az iskola igazgatója, dr. Mizó Mihály üdvözlő szavai után Hagymási Sándor megyei tanácsos nyújtotta át az ün- nepeltnek kiemelkedő munkája elismeréséül az oktatási miniszter által adományozott „Kiváló Munkáért” kitüntetést, majd a kollégák, tanítványok köszöntötték, további erőt, egészséget kívánva Gyula bácsit Fotó: Gál Edit n szakácsok és cukrászok szövetségének közgyűlése II kereső nő Közéletünk A Kubai Köztársaságban tett egyhetes látogatása befejeztével vasárnap elutazott Havannából Romámy Pál, hazánk mezőgazdasági minisztere. A látogatás eredményeiről, tapasztalatairól nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Iroda havannai tudósítójának. A látogatást értékelve — amely a kubai mezőgazdasági miniszter 1978-ban hazánkban tett utazása viszonzása volt — kiemelte, hogy az eredményes volt, tárgyalásaival, tapasztalataival igen elégedett. A mezőgazdasági együttműködés által érintett négy minisztérium vezetőivel folytatott tárgyalások a korábban megkezdett munkafolyamatba illeszkednek. Az aláírt munkatervek rögzítik az 1980-ra szóló munka feladatait, és előrevetítik az 1981—85-ös időszak tennivalóit. A mostani megbeszélések során az együttműködés új elemekkel egészült ki. * * * Gonda György államtitkárnak, az Országos KörMdntha az időjárás is kegyeibe fogadta volna a kereskedőket. Újólag megjött a tél. sűrű hóeséssel. Így meglehetősen megnőtt az érdeklődés az idei téli vásáriránt, amikor két hétig kedvezményes áron vásárolhatunk ruházati cikkeket, cipőt. Igaz, a készlet kevesebb a tavalyinál, hiszen azokat a termékeket nem vonhatták be az akcióba, amelyeknek az ára január 7-én megváltozott. így nem lett olcsóbb a fésűsgyapjú szövet, az ebből készült öltöny, kabát, a kötött-hurkolt felnőtt-, kamasz- és bakfisruházat egy része, valamint a függönyök. Persze, azért van miből válogatni. Ezt tapasztaltuk tegnap délelőtt az áruházakban, szaküzletekben. A békéscsabai Univerzál Áruház hírei nyezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének vezetésével vasárnap delegáció utazott Genfbe, a környezetvédelmi kormánytanácsadók egyhetes ülésére. A tanácskozáson megvitatják az elmúlt évben megtartott összeurópai környezetvédelmi konferencia állásfoglalásai végrehajtásának tapasztalatait. Megtárgyalják a következő évek munkaprogramját, s ezen belül az energiagazdálkodás és a környezetvédelem összefüggéseit. * * * Moszkvába utazott dr. Szil- bereky Jenő. A nemzetközi ágazati, gazdasági, együttműködési szervezetek jogállását rendező új egyezményt készítenek elő a KGST-orszá- gok kedden Moszkvában kezdődő jogi értekezletén. A tanácskozáson dr. Szilbereky Jenő igázságügyi minisztériumi államtitkár elnököl, aki hétfőn— küldöttség élén — elutazott a szovjet fővárosba. 5 millió forintos árualapjából főleg a cipők és a fehérneműk választéka emelkedik ki. Az előbbiekből 1,2 millió, az utóbbiakból 800 ezer forint értékűt kínálnak 30—40 százalékkal olcsóbban. Ugyanakkor csökkentett áron vásárolhatunk férfi flanellpizsamát, női kötött sálat, gyermek kötött sapkát, női divatcsizmát, baikfis műszőrme kabátot. A Centrum Áruház 3 milliós készlete zömmel felsőruházatból, cipőből tevődik össze. Ezenkívül jelentős mennyiségű divattáskát, női pantallót, férfiinget vontak be a téli vásárba. Hétfőn az első két órában csaknem negyed- millió forintos forgalmat ért el a 20 tanulóval és nyugdíjassal megerősített eladógárda. A vendéglátás .alkalmazkodó képességét igencsak próbára teszi a tavalyi nyári árcsökkentés után kialakult. helyzet. Az ételforgalom ugyan folyóáron növekedett, Változatlan áron azonban csökkent, s az idén sem lehet számítani arra, hogy a vendéglátóipari fogyasztás teljesen visszaáll a régi szintre — állapították meg egyebek között a Magyar Szakácsok és Cukrászok Szövetségének hétfői közgyűlésén. A tanácskozás figyelmeztetett arra, hogy az üzletvezetőknek a konyhafőnökökAz idén is megrendezik az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt, immár 69 alkalommal. A kiállításon nemcsak a mezőgazdaságot ellátó vállalatok, hanem maguk a termelő üzemek is felvonultatják legjobb termékeiket, legszebb állataikat, terményeiket. Évek óta megyénk termelőszövetkezeti és állami gazdaságai is jelentkeznek a seregszemlén, s vásári díjak megszerzésével bizonyítják: a magyar mező- gazdaság élvonalába tartoznak. Nemsokára, március elsején lezárul a jelentkezések határideje. Remélhetőleg az idén sem feledkeznek ej erről a jelentkezők, s mind Véradás a sarkadi flFÉSZ-nál Évek óta hagyomány a sarkadi ApÉSZ-nél, hogy a Vöröskereszt-alapszerve- zettel együtt véradónapot szerveznek. A közelmúltban 37 dolgozó adott vért. Többen közülük rendszeresen vesznek részt ezeken a napokon. A dolgozók közül nem mindenki tudott részt venni ez alkalommal, ezért ez évben még egy alkalommal szerveznek ingyenes véradást. A szocialista brigádtagok csaknem fele jött el. A véradókat az alapszervezet a Pelikán étteremben ebéddel vendégelte meg. kel és a cukrászokkal szinkronban, a vevőkör igényeihez kell kialakítani az ételkínálatot, amelyben jobban meg kell becsülni az egyszerűbb, olcsóbb ételeket. A szakma fő célja változatlanul az ételforgalom növelése. A szövetség azon fáradozik, hogy hivatásos szakember kezéből ne kerüljön ki és az üzletekben ne engedjenek kiadni íztelen, kevésbé élvezhető ételt. A szakácsoknak, a felszolgálóknak arra kell törekedniük, hogy a vendéglátásban kialakulhasson a családi étkezések meghitt hangulata. többen vesznek részt az augusztus 19. és szeptember 4-e között megrendezésre kerülő kiállításon. I líz esztendeje, 1970. február 18—19-i ülé- I____I sén fogadta el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a nőpolitikái határozatként emlegetett dokumentumot. Az állásfoglalás első ízben fogalmazta meg átfogóan a nőpolitika elveit, s úgy, hogy ugyanakkor szorosan egybekapcsolta a társadalom- és gazdaságpolitika egészével. A vezető párttestület a történelmi tényeknek megfelelően joggal állapította meg határozatában: „A szocialista társadalom minden korábbinál nagyobb számban vonta be a nőket a társadalmi termelésbe.” Az azóta eltelt tíz esztendő még inkább igazolta ezt a folyamatot; napjainkban minden száz munkaképes korú nőből hetvennyolc dolgozik, a „gyengébb nem” részesedése az aktív keresők táborából 44,5 százalék. Nőtt a szakképzettséggel rendelkező asszonyok és lányok aránya a keresők között, csökkent az azonos munkakörben foglalkoztatott férfiak és nők bérkülönbsége, a munkahelyek fokozott figyelemmel javítják a nők szociális ellátását. Ugyanakkor gondok is vannak: még mindig alacsony a szakképzettek aránya a női keresők között, a bérkülönbségek sok esetben nem indokolhatók, a szociális ellátás földrajzi és népgazdasági területenként nagy eltéréseket mutat. Korántsem a szavakkal való játék az előbbi ellentétpárok fölállítása, ugyanazoknak a tényeknek a más előjelű elrendezése, sokkal inkább kísérlet annak érzékeltetésére, hogy folyamatok tanúi vagyunk, s ami haladás, eredmény, az nem kezelhető véglegesként, befejezettként. Napjainkban a dolgozó nők fele a munkásosztályhoz tartozik, 35 százalék a szellemi foglalkozásúak aránya, s a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben tevékenykedik a kereső nők 12 százaléka. Az előbbi két csoportban egy évtized alatt gyarapodott, az utóbbiban mérséklődött létszámuk. Ami nem egyszerű összeadás vagy kivonás, hiszen a foglalkoztatási szerkezet módosulása törvényszerűen magával hozza a képzettség iránti szükséglet, az ingázás, a gyermekintézményekkel szembeni igény változását. Amikor tehát azt mondjuk, hogy a kereső nők túlnyomó része derekasan megállja a helyét a munkában, akkor arról is beszélnünk kell, milyen társadalmi, gazdasági intézkedések segítik ezt a helytállást. Sok szó esik például arról, hogy bizonyos foglalkozások — pedagógusok, az igazságszolgáltatásban, az egészségügyben dolgozók „elnőiesednek”. Arról azonban már ritkábban beszélünk, hogy bár az aktív kereső nők 62,1 százaléka fizikai foglalkozású, valamennyi népgazdasági területet figyelembe véve, csupán 11 százalék közöttük a szakmunkás! A férfiaknál ez utóbbi arány 41 százalék. Az iparban dolgozó nők az átlagosnál valamivel kedvezőbben részesednek a szakmunkások táborából, 21 százalékkal, ám a mezőgazdaságban száz fizikai foglalkozású nőből mindössze nyolc mondhatja el, hogy valamilyen szakma birtokosa. Folytathatjuk a teendők felsorolását azzal, hogy még mindig nehéz fizikai munkát lát el a nők egynegyede, s az iparban a munkásnők 45 százaléka, míg a férfiaknak 30 százaléka dolgozik többműszakos munkarendben. S bár csökkent a férfiak és a nők keresetkülönbsége az azonos munkaterületeken, ám így is elgondolkoztató, hogy míg a szocialista szektor egészében a nőknek több mint a fele háromezer forintnál kevesebbet keres, addig a férfiak esetében ez az arány 14 százalék. Ugyanakkor négyszer több férfi tartozik a legmagasabb keresetűek csoportjába, mint nő ... Ö nehézségek ellenére a határozat óta eltelt egy évtized bizonyítja: a nőpolitika egyre inkább természetes alkotóeleme, s nem különálló tényezője társadalmi, gazdasági teendőinknek. A kereső nő mind több helyen megkapja azt, ami társadalmi szerepe alapján megilleti, s ami neki járandóság, az a társadalomnak kötelezettség. Mégis, a Központi Bizottság határozatának valóra váltása hosz- szú folyamat, s ebben meghatározó szerepe van annak, amit a dokumentumban hol- naputánig is érvényes aktualitással így fogalmaztak meg: „A nők gazdasági helyzetének megkönnyítése, szociális ellátásuk javítása érdekében az üzemek, termelőszövetkezetek és tanácsok vezetői bátrabban kezdeményezzék a helyi lehetőségek kihasználását, és tegyenek konkrét intézkedéseket.” Mészáros Ottó Hz ember Akinek autója van, és általában használja is, az nagy előrelátással mindig magával viszi az út során esetleges defekt elhárítására az éppen erre feltalált pótkereket. Ha pedig se kocsi, se pótkerék, az ember felszáll a buszra, aminek éppúgy kidurranhat a kereke, mint egy személygépkocsinak, s még igazibb az egész, ha a defekt jókora távolságban történik mindennemű lakott településtől. Amikor ez bekövetkezik, kezdődik a második fejezete a történetnek, a mindenki zarándoklása a löttyedt gumikerékhez, s a szentségtörők gúnyos kikacagása, akik azt ajánlják, hogy cseréljék ki a kereket. A kacagok ugyanis már beleestek a képzeletbeli verembe, s így tudják, hogy pótkerék pedig nincsen! Lassan oszlani kezd a tömeg, a türelmesebbje visszaül a buszba, a megrögzött hazavágyó elindul otthona felé, és letűnt korokra emlékezik, az emberi jóságban hivő pedig karját lóbázva az arra haladó autóktól kér szívességet. Időközben a kaland elveszti minden derűsségét, mert tél van, a hagyományokhoz híven hideg is, be is esteledik, és az alig tipegő gyerekek sem nevetgélnek már azon, hogy kihozták őket a levegőre a messzi országutat nézegetni. Egy apa cselt eszel ki, karjára kapja gyermekét, az anya a másikat és várják a segítséget. Az utók jönnek is, le is lassítanak, a reflektort is felkapcsolják, s így pontosan látnak mindent. A defektes buszt, a fázósan topogókat, a bömbölő gyerekeket, a kérő karokat, s miután felfrissülnek a látványtól, egyhangú útjukat tovább folytatják. S ahogy jönnek, majd megállás nélkül elhúznak mellettük az autók, úgy váltja egymást a didergő emberek és emberkék arcán a remény, meg a csalódás, s ismét a reménykedés. A legszebb emberi tulajdonságok egyike. — emme — S Sík és hurkolt felsőruházati divatcikkeket készítenek, konfekcionálnak Csorváson, a HO- DIKÖT 1. számú gyárának itteni telepén. A kétszáz dolgozót foglalkoztató új, modern üzemben a termékek 15 százaléka tőkés exportra készül. Legjelentősebb partnereik az USA, Ausztria, Hollandia, Dánia, NSZK, Ausztrália, de jelentős mennyiségben készítenek Franciaországba is bérmunkában férfi- és női pulóvereket Fotó: Veress Erzsi Megkezdődött a téli vásár Nagy a forgalom az Univerzál Áruház ruházati osztályain Fotó: Veress Erzsi Közeleg a határidő
