Békés Megyei Népújság, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
1980. február 17., vasárnap o Sikeres évkezdet — gondokkal Zárszámadási tudósítások Önálló ágazati gazdálkodás — differenciált nyereségrészesedés Újkígyóson Az újkígyósi Aranykalász Tsz jó példát szolgáltatott arra, hogyan értelmezi a gazdálkodás hozzáigazítását a magasabb követelményekhez. Ebben a szövetkezetben — és még néhányban a megyében — sikerrel próbálták ki az önálló ágazatok szervezését önelszámoló alapon. Ez azt jelenti, hogy az ágazati vezetők és dolgozók részére az 1979. évi feladatokból nemcsak a szövetkezet velük szemben támasztott igényét, a kötelességet kapták meg, hanem a nagy fontosságú munkákhoz a jogokat is. Az egyes feladatok megvalósításához biztosítják az anyagi, technikai, műszaki eszközöket. A munkát, a bér- és anyagi jellegű kiadások okos felhasználását az ágazati vezetésre, a dolgozók kezdeményező képességére, leleményességére, áldozat- vállalására, magas fokú öntudatára bízták. Az eredmény minden eddigit felülmúlt — állapította meg Ruck János tsz-elnök a közelmúlt napokban tartott zárszámadó közgyűlésen. Való igaz, elért eredményeiket korábbi önmagukhoz csak a fejlődés gyorsuló ütemének érzékeltetésére lehet hasonlítani. Hiszen 20 évvel esztendő A battonyai Május 1. Tsz 1979-ben ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját. Kiderült : rekorderedményeket hozott a harmincadik esztendő. A szövetkezet termelési értéke 103 millió 229 ezer forint volt, hét és fél millióval több az előző évinél, a bevételük pedig egy év alatt 15 millió forinttal növekedett, s megközelítette a 150 milliót. Az időjárás nem kényeztette el tavaly a battonyai határt sem — fagykártól az aszályig több természeti csapást átéltek —, ennek ellenére jó nyereséggel zárt a növénytermelési főágazat. Kukoricából 81,2 mázsás átlagtermést takarítottak be. A magyar—román gazdasági együttműködés keretében a Pécskai Állami Gazdaság területén — magyar fajtából és magyar technológiával, 600 hektáron — ugyancsak 80 mázsa feletti átlagtermést értek el a battonyai traktorosok. A pécskaiak 613 hektáron termeltek a Május 1. Tsz határában magas olaj- tartalmú román napraforgót, s az átlagtermés 25 mázsa volt. A szövetkezet vezetői úgy értékelték: a jó eredményekhez jelentősen hozzájárult a komplex melioráció, a jó fajtamegválasztás, s a dolgozók fegyelmezett, szakszerű munkája. Külön elismerésben részesítették a nagy teljesítményű gépek kezelőit, akik rendszeresen továbbképzik magukat, hogy minél gazdaságosabban üzemeltethessék a drága gépeket. Kampánymunkák idején hosszú műszakot tartanak, akik pedig Pécskán _ dolgoznak, az év különböző szakaszaiban hosszabb rövidebb időt töltenek családjuktól távol, s jó munkával hazánk határain túl is öregbítik a magyar mezőgazdaság hírnevét. A harmincadik esztendőben a tiszta nyereség 12 millió 678 ezer forint volt. A jó gazdálkodás eredményeként a dolgozók havi átlag- keresete háromezer 678 forint volt, s év végén nyereezelőtt, amikor megalakult az Aranykalász Tsz 1200 új belépővel, a Dózsa Tsz és az Üj Élet Tsz összefogása révén, gondolni sem mertek arra a 345 millió forint árbevételre, melyet 1979-ben elértek. A növénytermesztés 108, a kertészet 18, az állat- tenyésztés 70, a segédüzemágak 53 millió forint árbevételt produkáltak, a háztáji főágazat pedig 96 millió forintot sertéshizlalásból, szarvasmarha-hizlalásból, tejtermelésből és egyéb termékekből. Ebből a legjelentősebb tétel a 20 ezer 400 hízósertés és az 560 hízott marha eladása. Különösen kiemelkedő a szövetkezetben a mezőgazdasági melléktermékek hasznosítására való törekvés és a rét-, legelőgazdálkodás színvonalának emelése, továbbá a .kertészeti termékek előfeldolgozott állapotban történő értékesítése. A sertéságazat olyan mennyiségű hászonállatot termelt a közösben, 5,5%-os malacelhullással és egy kiló súlygyarapodásra jutó 3,91 kiló telepi abrakfelhasználással, mely a 70 millió forint állattenyésztési árbevételből 46 millió forintot hozott. Mindezek az eredmények magas színvonalon vezetett, a megnövekedett feladatok teljesítésére jól felkészült irányító ségrészesedést is kaptak. A háztáji bizottság 126 hízómarhát és hatezernél több hízósertést vásárolt fel, értékben ötmillióval forgalmazott többet az előző évinél. Építkezésre, gépvásárlásra és meliorációra 30 millió forintot költöttek, s ennek felét a szövetkezet saját erőből biztosította. Az új esztendőre nagy gonddal készülnek, árbevételi tervük meghaladja majd a 205 millió forintot. A tagság jelszava: termeljünk olcsóbban ! A tótkomlóst Viharsarok Tsz ugyancsak tavaly ünnepelte a 30. évfordulót. Itt is rekorderedmények születtek a termelés különböző területén, amelyben a 17 szocialista brigádé a fő érdem. A szocialista brigádok tavaly hárommillió 310 ezer forint megtakarítást, illetve nyereséget értek el, ezenkívül saját munkahelyükön és a község építésében, szépítésében 3692 társadalmi munkaórát teljesítettek. A növénytermesztési főágazat a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére túlteljesítette pénzügyi tervét. Egy talpalatnyi terület sem maradt megműveletlenül. A termőföldek jobb kihasználására 1500 hektáron altalajlazítást teljesítettek, 73 hektáron történt gyeptelení- tés, s 1980-ban 900 hektáron kerül sor meliorációra. Búzából az IKR-rendszer II. kategóriájában a harmadik helyezést érték el, kukoricából volt 100 mázsa feletti táblaátlaguk is. A 206 hektár cukorrépa átlaga 420 mázsa volt, magas cukortartalommal, így ez az egyetlen növény terven felül 700 ezer forintot hozott. Rekorderdményt hozott a zöldségmagtermelés nemcsak a közösben, hanem a háztáji gazdaságokban is. A kertészeti főágazat több mint kilenc és fél millió forint árbevételt ért el — egymillióval többet a tervezettnél —, s a tiszta nyereség egymillió 931 ezer forint. A hajtatóház történetében ugyancsak rekord a tápkockás palántanevelés egymillió 88 ezer forintos árbevétele. szervezetet és a munkához magasan kvalifikált szakembereket feltételeznek. A tsz múlt évi bruttó jövedelme meghaladta a 73 millió forintot, melyből a nettó 36 millió forint. Ennek felosztásában úgy foglaltak állást, hogy 42,8 millió forint a részesedési alap, melyből az alkalmazotti réteget is fizették. A fejlesztési alap 16,2 millió forint. A- többit közteherré és a különböző tartalékalapok feltöltésére fordították. Az év végi jövedelem kiegészítésére 4 millió 7 ezer forintot használtak fel, melyet az ágazatok teljesítménye, a jövedelemhez való hozzájárulásának arányában, ágazaton belül pedig a dolgozók közös munkában való részvételének megfelelően osztottak el. Az ötszörösen kiváló tsz tulajdonosait, 1979. évi gazdálkodásuk eredményei alapján köszöntötte dr. Szabó Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyettese, majd a KPM a balesetmentes közlekedés elismerésére adományozott kitüntetéseit adták: Lipták Jánosnak (250 ezer kilométer), Perlaki Pálnak (félmillió kilométer) és Horváth Istvánnak, valamint Oláh Imrének (750 ezer kilométer megtételéért). D. K. Az állattenyésztési főágazat termelési és pénzügyi tervét túlteljesítette, s nagyszerű eredményeket értek el a korszerű gépek kezelői, illetve szerelői is. Az új gazdasági évben több mint nyolcmillió forintot fordítanak építésre, gépvásárlásra és komplex meliorációra, az állattenyésztési főágazat csaknem 26 millió forint értékű terméket ad a népgazdaságnak. Jó minőségű őszi munkával biztosították a növénytermesztés újabb sikereit, a hajtatóházban pedig már zöldellnek a szépen fejlett palánták. a. Bár nem mindig igaz a mondás, hogy a kezdet meghatározza a folytatást, azért annyi bizonyos: a gazdasági év sikeres vagy sikertelen elkezdése a termelő üzemek többségének egész évi munkáját befolyásolja. Gyakran már most előre láthatók a várható eredmények, de még nem dönt el semmit. Ezért érdemes hat héttel az év kezdete után áttekinteni az eddigi tapasztalatokat, mert most még — ahol szükséges — mód van a változtatásokra. Jó indítást adott az 1980- as gazdasági év kezdésére az a két megyei aktívaértekezlet, melyekre január elején került sor. Ezeken az elmúlt évi tapasztalatok és az idei feladatok részletes ismertetésére került sor. Az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a kereskedelemben, illetve a mezőgazdaságban és az élelmiszer- iparban dolgozó szakemberek, párt- és gazdasági vezetők nemcsak útmutatást kaptak, hanem beszámolhattak gondjaikról, problémáikról, de sikereikről is. Tervek A gazdálkodó szervek, termelő üzemek egyik legszembetűnőbb gondja, hogy a szabályozók és az árak változása miatt a vállalati tervek később készültek el, mint ahogy az előző években azt megszoktuk. Ráadásul többségük szerződésekkel kevésbé alátámasztott, különösen az év második felében. Emiatt bizonytalanság volt tapasztalható az anyagrendeléseknél, főleg amiatt, hogy a TEK-vállalatok csak meglehetősen hosszú időre fogadnak el megrendelést. Á mezőgazdasági üzemekben a tervezés üteme általában jó, a tervek tükrözik a meghatározott feladatokat. A főbb növények területi előirányzatai megfelelőek, a tervek tartalmazzák a hozam- növekedést és a fajlagos ráfordítások csökkentését. A tervekből az is kiderül, hogy az iparban és a jelentősebb gazdasági egységeknél a gazdaságos termelés feltételei biztosítottak, a jövedelmezőség erőteljes csökkenése ellenére is. A szabályozók jövedelemcsökkentő hatását, ahol lehetséges, a nem rubel elszámolású export fokozásával igyekeznek csökkenteni. A mezőgazdaságban a gazdálkodás jövedelmezőségének színvonala tartható. Ezt a jövedelmet csak természeti csapások veszélyeztethetik. Kedvező tapasztalat. hogy az export szempontjából meghatározott gabona: és hústermelés a tervek szerint növekszik, az üzemek megértik, elfogadják és kifizetődőnek tartják a termelés fokozását. Szerződések Mint már szó volt róla, a tervezésben a legtöbb bizonytalanságot a szerződés- kötések okozzák. A gépiparban az éves kapacitásnak csak az 50—70 százaléka van szerződéssel lekötve. A vállalatok ezért csak negyed-, illetve féléves programmal rendelkeznek. A könnyűiparban valamivel jobb a helyzet, a minisztériumi ipar kapacitásának 80—100 százaléka, a szövetkezeti iparnak 60—80 százaléka szerződéssel alátámasztott. Ez hasonló az előző évekhez, az első félévi feladatokat programszerűen mindenhol meghatározták. Az élelmiszeriparban a gabonatröszt megyei vállalatának szerződéskötései kielé- gítőek. Ebben nagy szerepet játszott, hogy jó az együttműködés a tsz-érdekképvi- seleti szervekkel. A cukorgyárak idei szerződéses cukorrépa-területe a múlt évihez hasonlóan alakult. Kedvező a helyzet a Gyulai Húskombinátban, ahol az idei szerződési feltételek megváltoztatása kedvezően érinti a termelőket. Ezért elsősorban a kisüzemi vágósertéseknél tovább javult a termelési kedv. Az első féléves felvásárlási előirányzat 150 ezer vágósertés a közös gazdasá- gokbó' és 240 ezer a kisüzemekből — teljesíthető. Erre az ad, biztosítékot, hogy a termelőszövetkezetek szerződéskötése csaknem 17 ezerrel haladja meg az előirányzatot, és a kisüzemi mennyiség több mint 80 százaléka is szerződésben rögzített. A baromfiipar két megyei vállalatának alapanyaggal való ellátása kielégítő. A termelőkörzetek a békéscsabai és az orosházi vállalatok között a feldolgozási profil és a kapacitás figyelembevételével kerültek felosztásra. Várhatóan az idén nem lesz gond- az exportigények kielégítésével, de a jövőben intézkedéseket kell tenni a termelési kedv fokozására. összességében megállapítható, hogy erősödött az export, főként a tőkésexportorientáció. A termelők a hazainál magasabb árat tudnak érvényesíteni a külső piacokon és az is az export fokozásának irányába hat, hogy a vállalatok és szövetkezetek a tartós exportárakat később belföldön is érvényesíteni kívánják. A külföldi szerződéskötéseket gyakran a külpolitikai helyzet is befolyásolja, emiatt a tőkés partnerek részéről tartózkodó magatartás tapasztalható. A termelői árak változását a tőkés exportban nem mindig tudták gazdálkodó egységeik érvényesíteni. A szocialista exportkötések gyakran a késői intézkedések; miatt akadoznak. Előfordult például a MEZÖ- GÉP-nél, hogy későn tudták meg a termelési adó mértékét. ezért a szocialista piacokon — ahol az áremelés ' reális lehetősége adott volt — a többletköltségeket nem tudták érvényesíteni az árban. A hazai piacon a fejlesztési lehetőségek szűkülése miatt csökkent az igény a gépipari termékek iránt. Nehézséget okoz az is, hogy több területen még mindig nem tisztázódtak az árak. Ez a bizonytalanság sok vállalatot, szövetkezetét visszatart a vásárlástól. Az -építőiparban a megyei szervezetek kapacitása az idei évre gyakorlatilag teljesen lekötött. A Békés megyei Állami Építőipari Vállalat kapacitásának 75 százalékát a megyében hasznosítja. a többit a Paksi Atomerőműnél és a budapesti lakásépítésnél. A tanácsi építőipari vállalat, az ÉPSZER és a szövetkezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek az igények kielégítésére. Anyagellátás A folyamatos termelés alapfeltétele az egyenletes anyagellátás. A gépiparban a hazai előállítható anyagokból az ellátás általában egyelőre nem okoz gondot. Nehézsége^ vannak azonban a hazai gyártású vasalózsinórból, alumínium lemezből, alumínium- és zománcszigetelésű huzal beszerzéséből, és gondot okoz néhány szocialista és tőkés importból beszerezhető anyag hiánya. A bútoriparban — a központi rendelkezéseknek megfelelően — a fenyő fűrészárut nyárfával helyettesítik. Gond a változó minőség miatt a megfelelő fa beszerzése, akadozik a pozdorjale-, mez- és a farostlemez-ellátás. A textiliparban a fonalellátás ütemtelensége csak a múlt évről megmaradt készletek miatt nem okozott eddig jelentősebb termelési kiesést. A beszerzési gondok azonban máris nehezítik a rövid átfutási idejű tőkés exportmegrendelések kihasználását. Ezen a helyzeten sürgősen változtatni kell, mert különben, főleg a második félévben jelentős termelési problémákra lehet számítani. Az építőiparban a vasbeton szerkezeteknél és a nyílászáróknál akadozik az ellátás. A gyártók a kisebb szövetkezetek és tanácsi vállalatok megrendeléseit nem igazolják vissza. A kereskedelemben már az elmúlt év végén zavarok keletkeztek. Műszaki cikkekből a készletek az év végére kimerültek, az utánpótlás jelenleg sem kielégítő. Hiánycikk vagy. nem megfelelő választékban kapható a színes és fekete-fehér tv, automata mosógép., porszívó. Férfi- és női konfekcióból, méteráruból az ellátás megfelelő, bár a forgalom az árcsökkenés hatására jelentősen nőtt. Háztartási és vegyi cikkekből az ellátás kielégítő, csak a mosóporok hiánya okoz hosszabb ideje problémát. A FÜSZÉRT-tői kapott jelentés szerint rövidesen ezekből a fontos cikkekből is rendeződik az ellátás. Nem mondható el ugyanez a szintetikus kötöttárukról, a vas- és edényárukról. Ezeknél a készletek hiányosak, a választék nem kielégítő. Emiatt természetesen a kereslet és a forgalom is mérséklődött. ♦ Látható tehát, hogy ha nem is gond nélküli, de sikeres volt az idei évkezdet az üzemek, vállalatok többségénél. Gondok nem any- nyira a termelésben, mint inkább az anyagellátásban és a kereskedelemben jelentkeztek. Ezek megszüntetése nagyon fontos feladata az év hátralevő részének. Örvendetes viszont, hogy fokozódott az exportkedv és az ebből származó bevételek remélhetőleg segítenek majd megoldani a még meglevő gondokat. A Gyulai Vasipari Szövetkezetben a gyártmányok fele exportra készül. Az idén a tervek szerint 10 millió forint értékű árut szállítanak tőkés országokba, főleg az NSZK-ba. Képünkön: az Április 4. Gépgyárral kooperációban készülő termogenerátorokat készítik elő összeszerelésre Fotó: Béla Ottó Rekordot hozott a harmincadik Lónyai László
