Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
1980. január 13., vasárnap »mautfritá Barátaink életéből Prága híres klinikája------- r A hol a vesékbe látnak A modern klinika 3 év alatt készült el Az orvostudomány újabb és újabb sikerei között mostanában gyakran olvashatunk a vesegyógyítás fejlődéséről. A szervátültetéseknek s a művese alkalmazásának tökéletesítése korántsem jelenti azt, hogy az ember e fontos kiválasztó szervének gyógyításában ne volnának még olyan területek, ahol más jellegű, komoly urológiai beavatkozásra van szükség. Csehszlovákiában — hozzánk hasonlóan — a megyei, illetve a kerületi kórházak fogadják a beutaltakat. Prágában a klinikai városnegyedben — az orvostudományi egyetem közelében — épült fel Közép-Európa egyik legmodernebb urológiai intézete, ahol minden beteg a leggondosabb ellátásban részesül. Dr. Bohumil Matras főorvos kíséretében járom végig az „urológia fellegvárát” — ezt a nevet adták az intézetnek a közelmúltban itt rendezett nemzetközi orvoskongresszus résztvevői. — Klinikánk több feladatot tölt be: az orvostudományi egyetemmel együttműködve gondoskodik a szak- orvosképzésről, illetve -továbbképzésről. Hosszabb- rövidebb tanulmányi időre külföldi orvosok is érkeznek az intézetbe. Természetesen a klinika legfontosabb feladata: a betegellátás. A klinikát 3 év alatt építette fel a román ARCOM Vállalat, cseh építészek tervei alapján. A beruházás költsége 170 millió korona volt. A felszerelés világszínvonalú: a legújabb Siemens röntgenkészülékektől kezdve a holland diagnosztikai vetítőkig széles skálája látható itt az orvosi műszeriparnak. Nem hiányoznak a Medicor sterilizátorai sem. — Hányán dolgoznak az intézetben ? — Huszonnégy orvos, három biológus, ötvenhat ápolónő, továbbá a kisegítő és karbantartó részlegek munkásai: összesen 190 dolgozó. A klinika 96 ágyas, ebből hat az intenzív osztályhoz tartozik. Az alagsorban a dolgozók étkezdéje, öltözője, továbbá egy zárt részben a fertőtlenítő részlegek, a géptermek és a javítóműhelyek kaptak helyet. A földszinti csarnokból elegáns váróterem nyílik, presszóval és büfével. Innen lehet eljutni a diagnosztikai és a röntgenosztályra. Az emeletekre három ágyfelvonó visz: minden fekvő beteget kerekeken guruló ágyban szállítanak műtétre, vagy kezelésre. Az első emeleten vannak a műtők, feljebb, a második, harmadik és negyedik emeleten a kórtermek. Minden betegszobához külön zuhanyozó, mosdó és WC tartozik. — Három éve kezdődött meg a klinikán a gyógyítás. Milyenek az eddigi eredmények? — Először talán egy kis statisztika: tavaly 1833 fekvő beteget fogadtunk, 1463 operációnk volt. Gyermekek is vannak klinikánkon : velük született elégtelenségek, zavarok, anatómiai elváltozások miatt kerültek hozzánk. — Foglalkoznak veseátültetéssel is? — Még nem, de 1980-ban valószínűleg sor kerül rá. Természetesen más komoly beavatkozások, például vesekőműtétek szinte naponta vannak. Ismeretes, hogy a vesék a test szűrőkészülékeként működnek: naponta 1000 liter vér áramlik át rajtuk. A fel nem használható vagy ártalmas anyag- cseretermékeket, sóoldatokat ürítik ki a vérből. Mellesleg Prágában három mű- veseközpontunk működik, de a mi feladatunk az, hogy minél több betegnél megelőzzük a stádiumot, amikor már csak a művese segít. H. A. A vietnami népgazdaság célkitűzései közt alapvető fontosságú az állattenyésztés fejlesztése. A szarvasmarha-állomány növelése egyaránt jelentős célkitűzés a szövetkezetek és a magángazdaságok számára. Képünkön: Phu Khanh tartomány Tay Són járásában az állatállomány meghaladja a 18 ezret — ez négyszerese az 1975 előtti mennyiségnek (Fotó: VNA—MTI—KS) Szovjetunió Penzai turisták 24 országban Évről évre nő az érdeklődés a turizmus iránt, és egyre népszerűbbé válik a külföldi utazás. Tavaly a világ 24 országában jártak pen- zaiak. A korábbi évekhez hasonlóan az idén is szerveznek csoportos utazásokat Bulgáriába. Sőt, júniusban, júliusban és augusztusban azok a gyermekek is részt vehetnek szüleikkel bulgáriai utazáson, akik már betöltötték 7. életévüket. Ezenkívül 4 napos utazásokra, különféle szakmai jellegű tapasztalatcsere-látogatásokra is sor kerül ez év januárjától. A penzai turisták felkereshetik a szocialista országok fővárosait. A saját személygépkocsival rendelkezőknek júniusban Csehszlovákiába és Magyar- országra, júliusban pedig Lengyelországba és az NDK- ba szerveznek autós túrákat. Februárban kubai, áprilisban portugáliai és franciaországi utakra lehet jelentkezni. E hónap elején a penzai óragyár több dolgozója Japánba utazik, és felkeresi Tokió, Osaka, Kiotó és Hirosima nevezetességeit. A turisták körében igen kedveltek a hajókirándulások is. A szakszervezetek megyei tanácsa 1980-ban két ilyen utat szervez. Az egyiket októberben Görögország —Törökország—Ciprus— Egyiptom—Szíria útvonalon; a másikat decemberben, amikor is a Földközi-tenger mentén fekvő országokat keresik fel a részvevők. (Penzenszkaja Pravda) NDK Tizenkétmillió látogató Az Uránia Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak NDK-szerte nagy a népszerűsége. Több mint 42 000 kiváló természet- és társadalomtudós, mérnök, orvos, pedagógus található munkatársai sorában. Előadásaik sok érdeklődőt vonzanak. Az elmúlt esztendőben az Uránia különféle rendezvényein 12 millióan vettek részt. Uránia néven 1888-ban alakult az első társaság Berlinben. Ennek munkájában neves csillagászok vettek részt, többek között Wilhelm Förster és Wilhelm Meyer. A mai Uránia-rendezvények elődjeként tekinthető az az előadássorozat is, amelyet Alekszander von Humboldt tartott a berlinieknek a XIX. század első felében. Az Uránia ezeket a hagyományokat követi és egyben új vonásokkal is gazdagítja munkáját. 1947-ben alapították meg az Uránia Kiadót, amely azóta sok millió példányban ezer ismeret- terjesztő művet bocsátott közre. Jugoszlávia Új üzem Ljubljana — Szlovénia székhelye — is újabb üzemekkel gazdagodik. Az ismert „Lek” gyógyszerészeti és vegyipari vállalat nemrég — 460 millió dináros beruházással — üzemet indított a Redergin nevű új gyógyszer- készítmény gyártására, amely iránt olyan nagy a külföldi érdeklődés, hogy a termelés mintegy 80 százalékát exportálják. Nemrég kezdték meg Ljubljanában a textilipar számára nélkülözhetetlen poliamid- rostot gyártó üzem építését. A gyár 1981-ben már 13 és fél ezer tonnát küld e termékből a hazai megrendelőnek. Ez a mennyiség évi 20 millió dollár értékű importot tesz feleslegessé. Az orosz télre készülve Moszkvában legutóbb 40 éve volt olyan hideg tél, mint a tavalyelőtti. Az újév előtti éjszakán fél órát voltam az utcán, azután fogvacogva hazatértem. Megnéztem a hőmérőt, és nem hittem a szememnek: — 45 fokot mutatott. Szakemberek véleménye szerint igen csekély annak a valószínűsége, hogy a közeljövőben Moszkvát ismét szibériai hideg árasztja el. A tél azonban komoly tanulságokkal szolgált, amelyek hatására intézkedéseket hoztak annak érdekében, hogy a melegszolgáltatásban ne fordulhassanak elő a múlt télihez hasonló hibák. Noha ezek a zavarok csupán helyi jellegűek voltak, rövid ideig tartottak, és meg sem közelítették azokat, amelyek Európa és Amerika hideg sújtotta városaiban előfordultak, éles társadalmi visszhangot váltottak ki. Ennek a reakciónak egyszerű az oka: a szovjet emberek megszokták, hogy megbízható az áramellátás és a fűtés. Ezért a legapróbb hibát is rendellenességnek tekintik. Néhány adat: Moszkva házainak fűtésére egyetlen téli napon 55 millió köbméter gázt, mintegy 400 vagon szenet és 500 vagon mazutot tüzelnek el. Az elmúlt 10 évben 1 köbméter gáz kitermelési és.szállítási költségei 60, 1 tonna olajé pedig 30 százalékkal emelkedtek. Mellesleg 300 millió rubelt fordítottak arra, hogy Moszkva lakói nyugodtan várhassák a most következő telet. Megjegyezzük, hogy egyáltalában nem Moszkva az ország leghidegebb települése. A fővárosban 40 évenként fordul elő olyan kemény tél, mint a' tavalyelőtti, viszont a szibériai Jakutszkban, MagadánMirnij város — Jakutföld bán, Anadirban és a többi észak-szibériai városban mindennaposak az ilyen hidegek. A Szovjetunióban érvényes normák szerint a lakások hőmérséklete nem lehet alacsonyabb 18 foknál. Természetes, hogy ez nehezebben és drágábban érhető el a Csukcs- félszigeten, mint mondjuk Ukrajnában. Ez azonban nem a fogyasztó, hanem az állam gondja. Moszkvában a leghidegebb napokon 13 hatalmas hőerőmű, 47 hőközpont és nyolcezer kilométernyi vezeték működik, hogy több ezer épületben megfelelő legyen a. hőmérséklet. (A fővárosban 100 lakás közül 85 központi fűtés révén kap meleget.) Néhány külföldi szerző úgy véli, hogy a Szovjetunióban látható felhívások, melyek szerint a lakosság takarékoskodjék a hő- és a villamos energiával, a közelgő energiaválság jelei. Szó sincs róla! A moszkvaiakat például nem arra szólítják fel, hogy csökkentsék lakásaik hőmérsékletét, vagy olyasmit vonjanak meg maguktól, ami létszükséglet, • hanem arra, hogy vegyék elejét a semmi-' vei sem magyarázható pazarlásnak. Mondjuk, ne folyassák fölöslegesen a melegvizet. (Moszkvában az egy főre jutó napi melegvíz-fogyasztás 110—130 liter, ami 30 százalékkal több, mint az NDK-ban, Franciaországban, vagy Olaszországban.) A télre felkészített, jól hőszigetelt lakások fűtéséhez 15—20 százalékkal kevesebb energiára van szükség. Nem az energiaválság tüneteiről van tehát szó, hanem pusztán észszerű, takarékos gazdálkodásról. Alekszandr Guber (Fotó: APN—KS) Bulgária Cirill, a mesterek mestere A római Szent Kelemen Bazilika mozaikképe testvérével, az egykori pannóniai püspökkel, Metóddal együtt ábrázolja Cirillt, a filozófust, kora nagy egyéniségét, a Tesszalonikiben született, bolgár származású szerzetest, akit a hálás utókor a „szláv apostol” címmel tisztelt meg. A mozaikképen a két testvért glóriával a feje körül jelenítette meg a művész. Cirill kezében könyv, Metódéban irattekercs van. A közöttük levő állványon könyvek, a háttérben a falon pedig különféle cirill írásjegyek, jelezve ezzel, hogy ők a szláv és a bolgár írásbeliség megalapítói. Cirill — eredeti nevén Konstantin — (827—869), a „mesterek mestere”, az „úttörő”, a „nagy filozófus” mellékneveket egyaránt kiérdemelte. Kora ifjúságától kezdve nagy tudományos és irodalmi érdeklődésről tett tanúbizonyságot, kereste „azt az áldást, ami sosem megy veszendőbe”, mint egyik művében, az Evangéliumhoz írott előszavában olvashatjuk. Konstantinápolyban filozófiát tanult. Nyelvtehetség volt; anyanyelvén kívül görögül, latinul, arabul, héberül egyaránt tudott. Műveit kezdetben görögül írta, s kedvelte a verses kifejezés- módot. A Fekete-tenger mellékén felfedezte a római Szent Kelemen relikviáit és ez három irodalmi mű — közöttük egy himnusz — megírására ihlette. Elévülhetetlen érdeme, hogy bátyjával együtt megalkotta a róla elnevezett szláv írásmódot. A cirill ábécé megalkotásával kezdődött meg a szláv írásbeliség. Ezen a napon kelt életre a szláv irodalmak legrégebbike: a protobulgár. Cirill, az irodalom alapos ismerője, számos görög és latin irodalmi remeket, valamint az Evangéliumot és több egyházi művet fordított le szláv nyelvre. A „szláv apostol” és testvére a szláv nyelvű kereszténység terjesztői voltak. Pannóniában is folytattak hittérítő tevékenységet. Mivel a liturgiában a szláv nyelvet használták, Rómába idézték őket, de a pápa végül is jóváhagyta a nemzeti nyelv használatát. Cirill, a filozófus, az író, a hittérítő 1111 évvel ezelőtt Rómában halt meg.
