Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

Változó éghajlat 1980. január 13., vasárnap Három taggyűlés — a bizalom jegyében A pontatlanság reakciója Megyénk pártszervezetei is ezekben a napokban tár­gyalják mindenütt a párt XII. kongresszusára kiadott irányelveket. Elmondják ez­zel kapcsolatban észrevéte­leiket, javaslatokat tesznek, és az irányelvek szellemében saját teendőikről cserélnek véleményt. Három egymást követő na­pon három taggyűlésen vet­tem részt Szarvason. Közös volt ezeken az irányelvekkel való egyetértés és az a tö­rekvés, hogy miként valósít­sák meg az abban foglalta­kat saját körülményeik kö­zött. Mindhárom taggyűlé­sen kiérződött a felszólalá­sokból, hogy nemcsak saját véleményüket vagy a párt­csoport véleményét tolmá­csolták, hanem azoknak a pártonkívülieknek is a vé­leményét, akikkel együtt dol­goznak. Egybehangzó megál­lapítás volt, hogy az irány­elvek pártunk változatlan politikáját tükrözik, azt a megalapozott marxista—le­ninista politikát, amelyet év­tizedek óta gyakorol. Ez nemcsak megnyugtató, ha­nem jó alap a jövő felada­tainak megoldásához is. Ab­ban is egyetértettek az esz­mecserében részt vevő párt­tagok, hogy sikerünk attól függ, mennyire leszünk ké­pesek jobban dolgozni, nem­csak általában, hanem a konkrét feladatok végrehaj­tásában. Mindenütt a na­gyobb fegyelmet, a követke­zetesebb, a jobban szerve­zett munkát állították köz­pontba. A Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem Főiskolai Karán a helyi vezetés de­mokratizmusának javítását, a nagyobb felelősség érvé­nyesítését, a meglevő bizal­matlanság megszüntetését igényelték a felszólalók, és természetesen a hatékonyabb oktató-nevelő munkát. Nem tartották kielégítőnek a fő­iskolai hallgatók körében ed­dig végzett párttaggá nevelő tevékenységet. Elmondták, hogy jelentős tartalékaik vannak a szellemi kapacitás jobb kihasználásában is: nemcsak az intézeti munká­ban, hanem a mezőgazdasá­Gyorsan száguld az autó, vezetője, függetlenül az útviszonyoktól, fittyet hány a veszélyre, nem gondol a kocsi állapotára, teherbírá­sára. Ugyanakkor a másik kocsi vezetője belátja, hogy az értelem nélküli hősködés nem vezethet célhoz. Olyan sebességgel hajt, ahogy a körülmények követelik, így célba éréséhez legkisebb a kockázat és legnagyobb az esély. A példa jelenlegi gaz­dasági és társadalmi életün­ket is szimbolizálhatja. Még sok híve van a meny- nyiség mítoszának, mert az hiszik: ez a haladás egyedü. li mércéje. Napjaink ered­ménytartó és erőgyűjtő programjáról pedig azt mondják: egy helyben to- pogás. Természetesen min­denki örülne annak, ha az intenzív gazdasági építés növekedési ütemét a negye­dik sebességbe lehetne kap­csolni; és mondjuk öt év alatt érhetnénk el mindazt, amiért most tíz-húsz évig kell keményen és okosan dolgoznunk. Mai körülmé­nyeink között céljaink las­sabban, kevésbé látványos erőgyűjtés közepette érhe­tők el, de inkább ezt vál­laljuk, hogy a biztonságos úton maradjunk, minthogy egy váratlan karambol foly­tán az árokban kössünk ki. Szó sincs arról, hogy az eredmények őrzése, az erő­gyűjtés mozdulatlan álla­pot, vagy helyben futás len­ne. Most is haladunk — megfelelő, biztonságos se­bességgel. Sokat kell tenni az elkö­vetkező években azért is. gi egységekkel való együtt­működésben. A Talajjavító és Meliorá­ciós Vállalat szarvasi köz­ponti pártalapszervezet tag­gyűlése különösen élénk vé­leménycsere színhelye volt. Az egyik felszólaló így fo­galmazott az irányelvek vi­tája elején: „Nemcsak arról van szó, hogy jók-e az irány­elvek, hanem arról is, hogy vajon nekünk is jó-e?” A vita során eredménye­sen kapcsolták az országos és a helyi feladatokat egy­máshoz, s nem takarékos­kodtak a konstruktív kriti­kai megállapításokkal sem. Elmondták, hogy a szocia­lista demokrácia továbbfej­lesztésének vannak olyan formális elemei, amelyeket helyileg nem, vagy csak ne­hezen lehet kiszűrni. Ilyen például az is, hogy olyan időben kell munkásgyűlése­ket vagy szocialista brigád­vezetői tanácskozásokat tar­tani az éves eredményekről, vaav a jövő év feladatairól, amikor az ezekhez szükséges információk még nem álla­nak rendelkezésre. A formá­lis elemek pedig mindenkor a közömbösség malmára hajtják a vizet. Természetesnek tekinthető, hogy ezen a taggyűlésen hangsúlyt kapott az irányel­veknek a termőföld védel­mével kapcsolatos megálla­pítása. Teljes egyetértés volt abban is, hogy helyes utat járunk a társadalmi juttatá­sok vonatkozásában, de konk­rét példákkal szemléltetett esetek kapcsán kifejezték azt az óhajukat, hogy nemcsak a családi körülményekhez kellene ezt igazítani, hanem jobban kapcsolni a családta­gok társadalmi kötelezettsé­geinek teljesítéséhez is. El­mondták, hogy a bürokra­tizmus elleni küzdelem ér­dekében szigorúbban kellene figyelemmel kísérni a párt­életben is tapasztalható írás­beliség növekedését, amely nem mindig indokolt. A vállalat jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Többen aláhúzták: ennek alapját az teremtette meg, hogy sikerült jól kihasznál­ni a vállalat kollektívájában hogy az eddig elért szinten tudjuk kielégíteni a lakosság reális igényeit a szociális el­látásban, az egészségügy, a kultúra és az oktatás terüle­tén, az áruellátásban, a la­kásépítésben, a környezet­védelemben, a turisztikában, az életmódban... A racio­nális szinten tartás nem fo­gyást jelent, hanem a meg­levő értékeink megőrzését; létrehozni, gazdagítani, tel­jesebbé tenni az életet, kü­lönben hátra lépünk, visz- szakanyarodunk. Amennyi­ben programunk a puszta helyben topogást hirdetné, akkor nem tenne mást, minthogy megengedné: az eddig felhalmozott javakból, eredményekből, vívmányok­ból éljünk, anélkül, hogy ehhez hozzátennénk vala­mit. Haladva, javainkat gazda­gítva akarunk élni és dol­gozni, hogy semmit se ve­szítsünk, semmt se herdál­junk el abból, amit már gyűj­töttünk, megszereztünk. Be­ruházunk és fejlesztünk, de mindezt a népgazdasági egyensúly megteremtésének ügyében, nem általános visz- szafogó gazdaságpolitikai gyakorlattal, hanem a ter­melés ütemének differenci­ált mérséklésével, az eléren­dő szocialista célok feladása nélkül. Nagy belső dina­mizmussal: ez emberi ész, a cselekvőképesség, a tehet­ség, a műveltség általános mozgósításával. Jól megválasztott sebes­séggel. Soltész István levő erőt. A jó tömegkap­csolat nemcsak a „nagypoli­tikában”, hanem mindenütt a siker alapja. A kommu­nisták példamutatása ehhez pedig elengedhetetlen felté­tel. A szarvasi Szirén Ruhá­zati Szövetkezet kommunis­tái is saját helyzetükből ki­indulva vették számba fel­adataikat. Az üzem fele a fiatal korosztályhoz tarto­zik. Ezért az eddiginél is nagyobb figyelmet kell a fiatalok nevelésére, a velük való törődésre fordítani. A pártszervezet — igényelték a felszólalók — nyújtson na­gyobb segítséget ennek érde­kében a KISZ-nek, hogy a közös, a társadalmi munká­ból is, minél többen vegyék ki részüket. Szó esett a gé­pek célszerűbb beszerzéséről, azok jobb kihasználásáról, bírálták a külkereskedelmi szervekhez fűződő, gyakran egyoldalú kapcsolatokat. Az irányelvek szövegével kapcsolatban azt észrevéte­lezték, hogy a nem munká­val szerzett jövedelem mér­séklése helyett, annak meg­szüntetését kellene célul tűz­ni. Mindhárom taggyűlésen jól látták, és ennek többször is hangot adtak, hogy az előt­tünk álló időszak, nem lesz könnyű. Az irányelvekben foglalt célok társadalmunk, s ezen belül az egyes ember felemelkedését szolgálja. A feladatok teljesíthetők jobb munkával, a kommunisták példamutatásának erősítésé­vel. S erre a szándék, az el­határozás e három pártalap­szervezet tagságában is meg­érlelődött. Bizalom jelle­mezte e taggyűlések légkö­rét: a pártvezetéssel szem­ben, a jövőnket illetően. Mindhárom tagyűlés egy­ben vezetőségválasztó tag­gyűlés is volt. A párttagok megjelenése is mutatta fon­tosnak érezték, hogy nem­csak véleményükkel, hanem személyes megjelenésükkel is demonstrálják mind az irányelvekkel kapcsolatos egyetértésüket, mind az alap­szervezeti vezetőségi tagok, titkárok megválasztását. Hi­szen a holnap pártmunkájá­nak nagy része rajtuk, szer­vező, irányító munkájukon múlik. A DATE Főiskolai Karán Cseuz Imre, a TMV- központ alapszervezetében Laczi Szilárd, a Szirén Szö­vetkezet központi alapszer­vezetében Kovács Mátyás elvtársat választották meg az alapszervezet titkárává. —s— A múlt század meteorológu­sai az éghajlatot állandó jel­legű természeti adottságnak tekintették, amely legfeljebb csak igen lassan (évezredek folyamán) változik meg. Ma tudjuk,- hogy az éghajlatvál­tozások ennél sókkal gyor­sabb ütemben játszódnak le, éspedig kétféle irányban. Először is létezik egy ter­mészetes éghajlat-ingadozás, amely kb. 40 évenként felvált­va lehűlést és melegedést idéz elő. Másodszor pedig fo­lyik az éghajlatnak az em­ber okozta átalakulása, ame­lyet az emberiség ipari te­vékenysége okoz. A természetes éghajlat-in­gadozás már a század köze­pe óta a lehűlés irányába halad. Az emberi tevékeny­ség ellenben széndioxidot és aeroszolokat juttat a levegő­be, és ezáltal a föld éghaj­latának felmelegedését idézi elő. Tehát két ellentétes irá­nyú folyamat megy végbe egyidejűleg, és így éghajla­tunk jövője azon múlik, hogy a két hatás közül me­lyik lesz erősebb. A meteorológusok számí­tásai szerint a legközelebbi évtizedekben az emberi te­vékenységből származó me­legítő hatás túlsúlyba kerül a természetes eredetű éghaj­latingadozással szemben. A természetes lehűlés tehát csak mérsékli a mesterséges eredetű melegedésnek az üte­mét. Századunk utolsó évti­zedeiben a természetes inga­dozás ellenkező irányba for­dul. Így az évszázad végén mind a két hatás az éghajlat me­legedését fogja támogatni. Országos viszonylatban is jelentős eredménynek szá­mít a társadalombiztosítási üzemi kifizetőhelyek szer­vezése megyénkben. Számuk 194-ről (1978) 265-re (1979) emelkedett. Ugyancsak a múlt évben hozták létre őket a megyei, a járási, a városi és a községi pártbi­zottságok, valamint a két tsz-szövetség segítségével Békés megye számos terme­lőszövetkezetében is. Ez a kezdeményezés nem­csak népgazdasági érdeke­ket, hanem egyéni célokat is szolgál. Ugyanis a dolgo­zók saját munkahelyükön vehetik át a különféle tár­sadalombiztosítási juttatá­sokat, s így nem kell fél na­Minden társadalmi szerve­zet intézkedése érzékelhető hatást vált ki a közvélemény­ben, és az valamilyen mó­don válaszol is arra. S ez törvényszerű, miként az em­beri szervezetben is a külső vagy belső inger reakciót vált ki. Gondoljunk akár a meg­hűlésre. Persze a társadalmi szervek intézkedései nem okoznak meghűlést az embe­reknél (a közvéleményt al­kotóknál), hanem megelége­dést, vagy bosszankodást vál­tanak ki. Nyilván morgolódott az az állampolgár, aki határidőre befizette a hitelre vásárolt bútorért az utolsó részletet, és a pénzintézet mégis — a törvényes rendelkezéseknek megfelelően — letiltatta munkaadójánál, hogy az ki­fizesse a bérének ezt a ré­szét, mivel a pénzintézeti nyilvántartás úgy tüntette fel, mint nem fizetőt. Emiatt ter­mészetesen késedelmi kamat is jár. De az ügy ezzel nem zá­rult le. Az állampolgár, most már mint ügyfél — az ok­mányok birtokában — fel­szólamlással élt, hiszen, aki hitelbe vásárolja a bútorát, az aligha Krőzus, & nem. le- gyinthet ezer vagy kétezer forintra, hogy egye meg azt ott a fene, nem emésztem magam miatta. £s megkérte a főnököt, engedje el a mun­kából, hogy elintézhesse az ügyét, mert éjszaka nincs ar­ra lehetőség. pót eltölteniük az utazga­tással és a várakozással. Minőségi változást jelen­tett a 130 ügyintéző okta­tása. A féléves alapozó tan­folyam elvégzése után 97 hallgató megszerezte az álla­milag is elismert középfokú társadalombiztosítás ügyin­téző képesítéséről szóló bizo­nyítványt. Ez utóbbi tanfolyamnak a szarvasi főiskola mérnökto­vábbképző intézete adott otthont. Egyébként 41 termelőszö­vetkezetben, 33 ktsz-ben és más mezőgazdasági egysé­gekben is dolgoznak alap-, illetve középfokú végzettség­gel rendelkező SZTK-ügyin­S akár József Attila szava­it is mormolhatta magában, hogy: ...én nem így képzel­tem el a rendet.” És mivel anyagi javakat termelő mun­káról van szó, ügyfél minő­ségben nem kaphat bért. S az üzemből oda-vissza az utat nem számítva, a pénz­intézetnél két óra hosszat kellett eltöltenie, amíg az okmányokkal bizonyította, hogy ő a hitel utolsó részle­tét is az előírt időpontban befizette., Mert hát tizenvalahányan álltak sort ilyen ügyben. Bár az ilyen pontatlanság nem főbenjáró bűn, de hát a különböző szervek napi in­tézkedéseiben előfordul. S ennek reakciója az egyik ol­dalon: az emberek indoko­latlan zaklatása — ami azok­nak anyagi kárt is okoz —, a közvélemény ingerlése; a másik oldalon pedig: amíg az ilyen kényszer jellegű fel­szólamlások okait a különbö­ző szervek tisztviselői korri­gálják, addig hasznos mun­kát végezhetnének, ha pon­tatlanság csak elvétve for­dulna elő munkájukban. Az pedig, hogy miként tud­ják minimumra csökkenteni a különböző szervek napi in­tézkedéseik pontatlanságát, annak ők a megmondhatói, mivel azoknak ők a szakér­tői. Az bizonyos, hogy a munkafegyelem javítása a hivatali munkakörökre ép­pen úgy vonatkozik, mint bármilyen társadalmi szférá­ra. Cserei Pál tézők. A vezetők szintén igénylik a kifizetőhelyek lét­rehozását. Mint mondottuk: ily módon el lehet kerülni a munkaidő-kiesést. Ebben az évben további 25—30 tsz-ben nyílik lehető­ség a társadalombiztosítási összegek kifizetésére. Ami a 100-nál nagyobb létszámú állami, ipari üze­meket illeti, már mindenütt bevezették ezt a módszert. A társadalombiztosítás egy­séges szintjének megterem­tése egybeesik a megyei pártbizottság elképzelésével, amely a „Közelebb a dolgo­zókhoz, mindent a dolgo­zók érdekében” jelszó je­gyében született. A kedvező alapok létrejöt­tét az is bizonyítja, hogy a társadalombiztosítási juttatá­sok 90 százalékát (táppénz, gyes, családi pótlék stb.) már a munkahelyen fizetik ki. Érdemes még megemlíte­ni: például tavaly Békés megyében az egy dolgozóra jutó évi társadalombiztosítá­si kiadás 10 100 forint, S az országos átlag viszont 12 500 forint volt. A társadalombiztosítási igazgatóság alapvető szem­léleti és szervezeti változta­tásokkal elérte, hogy a kifi­zetőhelyek és a szakszerve­zeti bizottságok már egy év­vel a nyugdíjba menés előtt előkészítik a kérelmeket. Ez­által az adatok összegyűjté­séhez, a szolgálati évek ki­számításához stb. elegendő idő marad. A korábbi gyakorlattal ellentétben nem kell várni a nyugdíj folyósításáig 3—4 hónapot, hanem amikor a dolgozó felveszi az utolsó fi­zetését a munkahelyen, a következő hónapban már a nyugdíját kapja meg. —y—n Másfél év alatí építették fel, és határidőre helyezték üzembe Győrben, a Gardénia Csip­kefüggönygyár új csarnokát. A termékszerkezet korszerűsítése elsősorban a Jacquard tí­pusú csipkefüggöny gyártási technológiáját érinti. A korszerű, nagy teljesítményű gépekkel 1980-ban 3,5 millió négyzetméternyit készítenek (MTI-fotó _ felv. _ KS) H ányadik sebességgel? Társadalombiztosítás Gyorsabb lett az SZTK-iigyintézés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents