Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-13 / 10. szám
Leonyid Brezsnyev nyilatkozata külpolitikái kérdésekről HÍREK HÍREK HÍREK Száraz, hideg idd (Folytatás az 1. oldalról) Az afgán nép saját kezébe vette sorsának intézését, a függetlenség és a szabadság útjára lépett. Ahogyan ez mindig is történt, a történelem során, a múlt erői felsorakoztak a forradalom ellen. Az afgán nép magától értetődően maga is megbirkózott volna velük, .azonban a forradalom első napjaitól kezdve szembe találta magát a külső agresszióval, a belügyeibe történő durva külső beavatkozással. Ezernyi és ezernyi, külföldön felfegyverzett és kiképzett lázadót, egész fegyveres alakulatokat dobtak át Afganisztán területére. Az imperializmus, csatlósaival együtt, a gyakorlatban hadüzenet nélküli háborúba kezdett a forradalmi Afganisztán ellen. Afganisztán állhatatosan követelte, hogy szüntessék meg az agressziót, hagyják, hogy nyugodtan építhesse az új életet. A külső agresszióval szembeszállva az afgán vezetés még Taraki elnök idején, majd később is több ízben fordult segítségért a Szovjetunióhoz. Mi a magunk részéről figyelmeztettük mindazokat, akiket ez illetett, hogyha Afganisztánban az agresszió nem szűnik meg, nem hagyjuk cserben az afgán pépét. Az agresszorok Afganisztán elleni tevékenységét Amin is elősegítette: a hatalmat megragadva kegyetlen elnyomást indított az afgán nép széles rétegei, a párt- és a katonai káderek, az értelmiség és a muzulmán papság képviselői ellen, vagyis azok ellen a rétegek ellen, amelyekre az áprilisi forradalom támaszkodott. A nép a Babrak Karmai által vezetett Népi Demokratikus Párt vezetésével felkelt az Amin-féle zsarnokság ellen, végzett azzal. Ma Washingtonban és egyes más fővárosokban megsiratják Amint. Ez különösen ékesszólóan mutatja meg képmutatásukat. Vajon hol voltak ezek a siratok, amikor Amin a tömeges megtorlásokat végrehajtotta, amikor erőszakkal eltávolította, törvénytelenül fizikailag megsemmisítette Tarakit, az új afgán állam megteremtőjét? A folyamatos fegyveres beavatkozás, a reakciós külső erők messzire menő összeesküvése azt a reális fenyegetést támasztotta Afganisztánnal szemben, hogy elveszíti függetlenségét, imperialista katonai felvonulási területté változtatják országunk déli határát. Más szavakkal elérkezett az a pillanat. amikor már hallgatnunk kellett a baráti Afganisztán kormányának kérésére, ha másként tettünk volna, lehetővé tettük volna az agresszív erőknek, hogy megismételjék mindazt, amit például Chilében tettek, ahol vérbe fojtották a nép szabadságát. Ha nem így jártunk volna el, az azt jelentette volna, hogy közömbösen nézzük, hogyan jön létre déli határunkon a szovjet állam biztonsága ellen irányuló veszélyes fenyegetés tűzfészke. Afganisztán, amikor hozzánk fordult, az 1978. decemberében megkötött afgán—szovjet barátsági, jószomszédsági és együttműködési szerződés pontos meghatározásaira támaszkodott, arra a jogára, amely az ENSZ alapokmányának értelmében minden államot megillet, az egyéni vagy kollektív önvédelem jogára, arra a jogra, amellyel más államok nem egyszer éltek. Számunkra nem volt köny- nyű az a határozat, hogy szovjet katonai kontingenst küldjünk Afganisztánba. A párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány azonban felelőssége teljes tudatában cselekedett, figyelembe vette a helyzet valamennyi összetevőjét. A szovjet erőket teljes egészükben kivonják Afganisztánból, amikor megszűnnek azok az okok, amelyek az afgán kormányt arra késztették, hogy odave- zénylésüket kérje. Az imperialista és a pekingi propaganda tudatosan és arcátlanul elferdíti a Szovjetunió szerepét az afgán eseményekben. Magától értetődő, hogy nem volt és nincs semmiféle szovjet „intervenció”, vagy „agresszió”. Másról van szó: segítséget nyújtunk az új afganisztáni kormány kérésére ahhoz, hogy megvédje nemzeti függetlenségét, szabadságát, s az ország becsületét a kívülről jövő fegyveres agresszív tevékenységgel szemben. Továbbmenően, az Egyesült Államok és más országok nemzeti érdekeit, biztonságát egyáltalán nem érintik az afganisztáni események. Abszurd minden olyan kísérlet, amely más módon akarja feltűntetni az eseményeket. Az ilyen próbálkozások rossz szándékúak, céljuk az, hogy megkönnyítsék az Imperialista tervek megvalósítását. "Teljes mértékben hazugok azok az állítások is, amelyek szerint a Szovjetuniónak valamiféle terjeszkedési tervei lennének Pakisztánnal, Iránnal vagy a térség más országaival szemben. Nem vágyunk mások földjére, nem kell nekünk mások gazdagsága, az olaj szaga a gyarmatosítókat vonzza. Egyszerűen farizeus magatartás minden olyan kísérlet, amikor azok kiabálnak a „szovjet fenyegetésről”, azok lépnek fel a nemzetközi erkölcs védelmezőjének szerepében, akiknek bűnlistáján ott van a Vietnam elleni „szennyes háború”, akik az ujjúkat sem mozdították, amikor a kínai agresszorok fegyveresen betörtek a szocialista Vietnamba, akik évtizedek óta katonai támaszpontokat tartanak fenn Kuba földjén az ország népe és kormánya akarata ellenére; akik a forradalmi iráni néppel szemben kardcsörtető kijelentéseket tesznek, blokáddal fenyegetőznek, nyílt katonai nyomást gyakorolnak rá, akik Irán pártjaihoz nukleáris fegyverekkel felszerelt haditengerészeti armadát, köztük az Egyesült Államok repülőgép-anyahajóinak nagy részét küldik. És amit még utolsónak el kell mondani ezzel kapcsolatban. Valóban van beavatkozás Afganisztán belügyeibe, és erre még az olyan magas és tiszteletreméltó intézményt is felhasználják, mint az Egyesült Nemzetek Szervezete. Vajon mi más volt az úgynevezett „afgán kérdés” megvitatása az ENSZ- ben, Afganisztán kormányának tiltakozása ellenére, mint az afgán állam szuverén jogainak durva megsértése? Az afganisztáni események nem jelentik a valódi okot arra, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet bonyolulttá vált. Ha nem lenne Afganisztán, akkor az Egyesült Államok, a NATO meghatározott körei minden bizonynyal találtak volna más ürügyet a világhelyzet kiélezésére. Végül, az amerikai kormány minden olyan lépése, amelyet az afganisztáni eseményekkel kapcsolatban tett: a SALT—II. szerződés befagyasztása, számos árucikk, köztük néhány megkötött szerződés alapján a Szovjetunió számára gabona szálli-' tásának megtiltása, a kétoldalú kapcsolatok számos kérdéséről a Szovjetunióval folytatott tárgyalások beszüntetése, és a többi, arról tanúskodik, hogy Washington ismét, éppúgy, mint évtizedekkel ezelőtt, a „hidegháború” nyelvén akar beszélni velünk. Az azonban már elvi jelentőségű kérdés, hogy jogában áll-e Washingtonnak önkényesen azt a „jogot” követelni magának, hogy „megjutalmazzon” vagy „megbüntessen független és szuverén államokat”. Az Egyesült Államok kormánya ezzel a tevékenységével gyakorlatilag csapást mér az államközi kapcsolatok nemzetközi jogilag szabályozott rendszerének egészére. A Carter-kormányzat ilyen lépéseinek következtében a világon mindinkább az a kép alakul ki az Egyesült Államokról, hogy a nemzetközi kapcsolatok terén nem megbízható partner, olyan állam, amelynek vezetése kész bármely pillanatban megsérteni nemzetközi kötelezettségeit, egy tollvonással semmissé tenni az általa aláírt szerződéseket és megállapodásokat. Kell-e külön is magyarázni, hogy ez milyen veszélyes, destabilizáló hatást gyakorol a nemzetközi helyzet egészére — annál is inkább, mivel egy olyan nagy, befolyásos hatalom vezetése viselkedik így, amelytől a népek joggal várnak átgondolt és felelősségteljes politikát. Magától értetődő, hogy az Egyesült Államok kormányzatának ez a magatartása korántsem okoz nekünk olyan kárt, amilyenre kezdeményezői számítottak. Az amerikai kormányzat ilyen tevékenységét nem tekinthetjük másnak, mint rosszul sikerült kísérletnek arra, hogy az afganisztáni esményeket a katonai veszély csökkentésére, a béke megszilárdítására, a fegyverkezési verseny korlátozására irányuló nemzetközi erőfeszítések meggátolására használja fel — más szóval mindannak meggátolására, ami az egész emberiség érdeke. Az Egyesült Államok által foganatosított egyoldalú intézkedések alapos politikai számítási hibával egyenértékűek. Bumeránghoz hasonlóan, ha nem ma, akkor holnap, azokra ütnek vissza, akik elhajították. Ha ezekkel a politikánk ellen irányuló támadásokkal szilárdságunkat akarják kipróbálni, akkor ez azt jelenti, hogy teljesen figyelmen kívül hagyják a történelmi tapasztalatokat. Amikor 1917- ben megszületett a világ első szocialista állama, népünk senkitől sem kért ehhez engedélyt. Ma is maga dönti el, hogy milyen törvényeknek megfelelően éljen. Az imperializmus már a szovjet hatalom létrejöttének hajnalán megpróbálkozott ezzel, és mindenki tudja, mivel végződött a kísérlet. A fasiszta agresszorok az emberiség legvéresebb háborújában akartak bennünket szétzúzni, de vereséget szenvedtek, Próbának vetettek alá bennünket a „hidegháború” éveiben is, amikor a világot a pusztulás szelére taszították, az egyik nemzetközi válságot a másikkal váltották fel. De akkor sem tudott bennünket senki sem megingatni. Hasznos lesz, ha minderre ma is visszaemlékeznek. — Milyenek az ön véleménye szerint az európai helyzet fejlődésének távlatai? — Az európai helyzet mai fejlődésének távlataival kapcsolatos kérdésére válaszolva Leonyid Brezsnyev kijelentette: az európai helyzet ma sokkal jobb, mint például a hetvenes évek elején volt. Washington felelőtlen lépésének következményei azonban itt is megmutatkoznak. Az Egyesült Államok nem elégszik meg azzal, hogy jószerével mindent megtesz a szovjet—amerikai viszony megmérgezésére. Meg akarja rontani a nyugat-európai országok és a Szovjetunió kapcsolatait is. Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy aláássa a helsinki záróokmány szellemét és tartalmát. Végül Washington a nemzetközi helyzet kiélezésére irányuló lépéseivel arra törekszik, hogy maga alá gyűrje az európai országokat, mindenekelőtt saját szövetségeseit. Az európai országok érdekei azonban elválaszthatatlanul az enyhüléshez kapcsolódnak. Az európaiak már saját tapasztalatuk alapján ismerkedtek meg az enyhülés gyümölcseivel. Olyan földrész lakói, amelyet nem egyszer sújtott pusztító háború és meggyőződésünk, hogy nem akarnak a kalandok útjára lépni, csak azért, mert így akarnák ezt tengerentúli politikusok. Nem lehet elhinni, hogy Európában akadjon olyan kormány, amely kész lenne az enyhülés gyümölcseit azok lába elé vetni, akik készek széttaposásukra. Az európai enyhülés a nyugati országoknak, és magának az Egyesült Államoknak is nem kevésbé szükséges, mint a szocialista országoknak, a Szovjetuniónak. Európában sok konstruktív lépést lehet tenni a közeli jövőben a béke érdekében. Így például a küszöbön álló madridi találkozó kapcsán és a Varsói Szerződés államainak a katonai enyhülés, s a leszerelés kérdéseivel foglalkozó konferencia ösz- szehívására vonatkozó javaslatával kapcsolatban. Mi annak vagyunk határozott hívei, hogy szilárdítsuk meg, sokszorozzuk meg mindazt a pozitívumot, amelyet az európai földrészen a kis és nagy államok kollektív erőfeszítéseivel az évek során létrehoztak. Továbbra is a béke és a népek közötti barátság politikáját folytatjuk. Washington jelenlegi szélsőséges politikájával szemben a mi álláspontunk az, hogy folytassuk azokat a sok irányú tárgyalásokat, amelyeket az elmúlt években a fegyverkezési verseny korlátozásának céljából kezdtünk meg. Ez természetesen az európai katonai szembenállás csökkentésének problémájára is vonatkozik. Megismétlem: mi a tárgyalások mellett vagyunk, de becsületes, egyenjogú tárgyalásokat akarunk, amelyeken figyelembeveszik az egyenlő biztonság elvét. Pontosan ilyen tárgyalások megkezdését javasoltuk nemrég a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről. Derűlátóan tekintünk a jövőbe, s ez a derűlátás megalapozott. Tisztában vagyunk azzal, hogy a nemzetközi helyzetnek az amerikai imperializmus által szándékosan létrehozott éleződése azt juttatja kifejezésre, hogy nincs ínyére a szocializmus pozíciójának megszilárdulása, a nemzeti felszabadító mozgalom fellendülése, az enyhülésért és a békéért küzdő erők megerősödése. Tudjuk, hogy a népek akarata minden akadály ellenére utat tör a világban annak a pozitív irányzatnak, amelyet az „enyhülés” szó foglal össze tömören. Ennek a politikának a gyökerei mélyre nyúlnak, ezt a politikát is nagy erők támogatják, és minden esélye megvan arra. hogy vezető tendencia maradjon az államközi kapcsolatban. Népünk,^ országunk szilárd léptekkel halad a kommunista építés útján, teljesíti a tizedik ötéves tervnek a párt által megjelölt feladatait. A szovjet emberek, külföldi barátaink bizonyosak lehetnek abban, hogy a lenini külpolitikai irányvonal megváltozhatatlan. Ezt az irányvonalat az SZKP kongresszusai határozták meg, s ez testesül meg egész külpolitikai tevékenységünkben. Ez az irányvonal az elmúlt évtizedekben igazolta önmagát, éhhez tartjuk magunkat a jövőben is. Erről az irányvonalról senki sem téríthet le bennünket. (MTI) Ma: Veronika, Vidor napja A Nap kél 7.29 — nyugszik 16.16 órakor A Hold kél 2.36 — nyugszik 12.52 órakor Holnap: Bódog napja A Nap kél 7.29 — nyugszik 16.18 órakor A Hold kél 3.41 — nyugszik 13.30 órakor ÉVFORDULÓ Százharminc évvel ezelőtt, 1850. január 13-án született, és 67 éves korában, 1917. ok-., tóberében halt meg Justh Gyula liberális polgári politikus, a dualizmus korának egyik kiemelkedő alakja, a polgári demokratikus reformok szószólója. * * * Százöt évvel ezelőtt, 1875. január 14-én született, és 90 éves korában, 1965. szeptemberében halt meg Albert Schweitzer Nobel-békedíjas német orvos és író, zeneművész, az afrikai leprakórház alapítója és vezetője, kiemelkedő békeharcos. * — ENERGIÁT TAKARÍT MEG — nem is keveset — a Könnyűbeton- és Szigetelőipari Vállalat új terméke, a kőzetgyapotból készülő iso- panel tábla. Kiszámították: ha csupán tíz köbméter iso- panelt használnak fel lapos tető bevonására, évenként egy tonnával csökken a fűtőolaj felhasználása. — MÜSZÍV. Több, mint egy hónapja műszívvel él egy bikaborjú Csehszlovákiában. A Hasszán nevű kísérleti állatot a korszerű csehszlovák gyártmányú vérkeringtető szerkezettel tavaly, december elején a brnoi Purkyne egyetem orvostudományi karának szakemberei látták el, akik országos kutatási program alapján a szívműködést támogató és szívpótlóeszközök kidolgozásával és kipróbálásával foglalkoznak. — SZLOVÁK KLUB. A Megyei Művelődési Központban. Január 14-én, hétfőn délután 5 órákor találkoznak Békéscsabán a szlovák klub tagjai. Társalgási órájukat követően vendégként fogadják a Magyarországon megjelenő szlovák újság munkatársát. — A SZARVASI munkalélektani szabadegyetem korszerű vezetéstudományi, pszichológiai, szociológiai ismereteket nyújt a résztvevőknek. Legközelebbi foglalkozásukat január 15-én, délután fél 5-től rendezik. A személyiség és a munka- tevékenység kapcsolatáról beszél majd az Óvónőképző Intézet tanára, Daróczy Erzsébet. — NYOLCVANEGY VAGON ZÖLDSÉG. A sarkadi ÁFÉSZ 13 különböző szakcsoportot működtet. Legjelentősebbek közülük a méhkeréki, sarkadi és kötegyáni — zöldség- termelő szakcsoport, amelyek az elmúlt évben 81 vagon uborkát, paprikát és más egyéb zöldségfélét termeltek, illetve adtak át a felvásárlóknak. Az ÁFÉSZ az előlegeken kívül kedvezményes áron biztosítja részükre a fóliát, beszerzi a vetőmagot, műtrágyát és növényvédő szereket. Várható időjárás ma estig: általában kissé felhős, száraz, hideg idő. Nap közben helyenként megélénkülő keleti, északkeleti szél. Hajnalban szórványosan köd. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 10, mínusz 15, északkeleten mínusz 15, mínusz 20, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap: mínusz 4, mínusz 9 fok között. * — OROSHÁZÁN az idén folytatják az 1977-ben megkezdett belvízvédelmi programot. A város keleti részén, a Dózsa György útra merőleges utcákban kitisztítják a vízelvezető-árkokat, illetve bekötik azokat a főgyűjtőkbe. A belvízvezetésre két és fél millió forintot fordítanak 1980-ban fejlesztési alapjukból. — JUBILEUMRA KÉSZÜLNEK a tájtanítóképző volt növendékei. Harminc évvel ezelőtt kezdte meg működését Gyulán a mostani remetei nevelőotthon épületében a tájtanítóképző, öt évfolyam került ki innen, akiknek többsége ma is pedagóguspályán tevékenykedik, de megtalálhatóak az élet különböző területein, sokan vezető beosztásban. A közelgő 30 éves évforduló alkalmából baráti találkozót szerveznek, amelynek előkészítésére bizottság alakult. — A MÉSZÖV és a KPVDSZ megyei bizottsága az elmúlt év végén versenyt hirdetett a fogyasztási szövetkezeteknél- dolgozó kirakatrendezőknek, dekoratőröknek. A versenyt Kovácsovics Imre, a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ kirakatrendezője nyerte. — TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS. A fejlődést jelző grafikonok közül az ötéves tervidőszak eddigi négy esztendejében a társadalombiztosítási juttatásoké növekedett a leglendületesebben: 1979-ben, kb. 60 százalékkal volt magasabb, mint 1975-ben, vagyis a társadalombiztosítási juttatások növekedési üteme jóval gyorsabb volt, mint akár a termelésé, akár a nemzeti jövedelemé. — SZARVASON, a Vajda Péter szabadegyetem egészségnevelési tagozatán január 14-én, hétfőn, délután fél 5-kor lesz előadás. A serdülőkor szexuálpedagógiá- járól beszél dr. Varga István adjunktus. LOTTÚ A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság közlése szerint a 2. játékhéten 5 találatos szelvény nem volt. A lottó- nyeremények a nyereményilleték levonása után a következők : 4 találatos szelvénye 88 fogadónak volt, nyereményük egyenként 81 781 forint. 3 találata 8771 fogadónak volt, nyereményük egyenként 410 forint. A 2 találatos szelvények száma 222 299 darab, ezekre egyenként 20 forintot fizetnek. * — ÜJ HÚSKÉSZÍTMÉNYEK BEMUTATÓJA. Az Allatfor- galmi és Húsipari Tröszt szervezésében az elmúlt napokban új húskészítmények bemutatására került sor Gyulán a húskombinátban. A Kaposvári Húskombinát balatoni húspogácsáját, valamint a Győri Húsipari Vállalat hamburgerjét tekintették meg a meghívott kereskedelmi és vendéglátóipari szakemberek. A gyártmányokat Gróh Imre, a Gyulai Húskombinát kereskedelmi főosztályának vezetője mutatta be.
