Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-12 / 9. szám

1980. január 12„ szombat A megvalósítás kulcsa Közéletünk hírei A népköztársaság Elnöki Tanácsa Barcsay Jenő Kos- suth-díjas festőművésznek, a Magyar Népköztársaság ki­váló művészének művészi és pedagógiai munkássága elis­meréseként, 80. születésnap­ja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszo­rúval ékesített Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke pénteken az Országházban adta át. Jelen volt a kitüntetés átadásánál Pozsgay Imre kulturális mi­niszter. * Yves Lancien francia kép­viselő, a francia nemzetgyű­lés honvédelmi bizottságának tagja látogatást tett Buda­pesten. A képviselőt fogadta Pap János, az országgyűlés honvédelmi bizottságának el­nöke. # 1 Lengyel Menyhért író szü­letésének 100. évfordulója al­kalmából pénteken koszorú- zási ünnepséget rendeztek sírjánál, a Farkasréti teme­tőben. A jeles íróra Hubay Miklós, az írószövetség drá­mai szakosztályának elnöke emlékezett. Ezt követően a Kulturális Minisztérium, a Magyar írók Szövetsége, a PEN Klub, a Színházművé­szeti Szövetség, a Radnóti Irodalmi Színpad, a Vígszín­ház és a Petőfi Irodalmi Múzeum képviselői helyez­tek el koszorút. Véget a szűrővizsgálatok Békéscsabán A Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyáregysége húsz önjáró uszályt készít jugoszláv megrendelésre. Az új típusú, hétszázötven tonnás vízi járművek ömlesztett áruk és kon­ténerek szállítására is alkalmasak. (MTI-fotó — Rózsás Sándor felv. — KS) Százhét főiskolai hallgató érkezik megyénkbe A nemzetközi gyermekév alkalmából született az el­múlt év elején az a felaján­lás, hogy a békéscsabai Vá­rosi Tanács egészségügyi osztálya segítségével — 6 éves korig — elvégzik 6036 gyermek gyermekgyógyá­szati, ortopédiai, szemészeti, fül-, orr-, gégészeti, szükség esetén pszichiátriai vizsgála­tát. Ebben a munkában 20 védőnő vett részt, és a gyer­mekek 97 százalékát vonták be a vizsgálatokba. A számszerű eredmények értékelése alapján gyermek- gyógyászati vizsgálaton 5605 gyermek vett részt, s az or­topédián 4855-en jelentek meg. A kis páciensek 10 százaléka tartáshiba, lúdtalp és egyéb ortopédiai rendel­lenességek miatt kapott gyó­gyászati segédeszközt. A fo­gászaton csaknem 100 száza­lékos volt a részvétel. A vizsgálatok után- megál­lapították, hogy egyetlen gyermeknek sincs tracho- más megbetegedése, viszont 269 bölcsődés és óvodás ko­rúnak szemüveget kell föl- ími. A számszerű adatok azt is kifejezik, hogy a vizs­gálatra visszarendelt 2420 gyerek közül 1556-an nem jelentek meg. A vizsgálatok kimunkálá­sát 1980 első félévében feje­zi be az egészségügyi osztály. Az ismeretanyag nemcsak a gyermekkori megbetegedé­sekről ad képet, de bizonyos, hogy a gyakori jellemző be­tegségekre is fény derül. A város környéki közsé­gek közül a kórház KISZ- szervezetének segítségével a csaknem 350 gerlai kisgyer­mek szűrését is elvégezték az elmúlt év első i felében. Sz. J. Tavaly már nagy vissz­hangot váltott ki a szak­munkások szakközépiskolá­jában tanuló felnőttek tan­tárgyi tanulmányi versenye. A Békés és Pest megyei dön­tő után ez az újszerű kez­deményezést az Oktatási Minisztérium országos kiter­jesztésre is alkalmasnak ta­lálta. Ez év januárjában immár második alkalommal kerül sor megyénkben az előbb említett, tanulmányi verse­nyek lebonyolítására. Növek­vő népszerűségüket bizonyít­ja, hogy a tavalyi 51 jelent­kezővel szemben idén már 69 hallgató nevezett, be. A végzős felnőtt hallgatók négy közismereti tárgyból; ma­gyar nyelvtan és irodalom­ból, történelemből, matema­tikából és fizikából mérhe­tik össze tudásukat. Az írás­beli és szóbeli részből álló Februárban országszerte megkezdődnek a tanárkép­zős főiskolai hallgatók egy hónapos szakmai gyakorla­tanulmányi verseny tantár­gyankénti első öt helyezett­je jut majd el a Pest—Bé­kés megyei döntőbe. Január 17-én, a gyulai Erkel Ferenc Gimnázium- és Szakközépiskolában kerül sor, 18 résztvevővel, a ma­gyar nyelv és irodalom tan­tárgyi versenyére. A törté­nelmi vetélkedőt Orosházán, a Táncsics Mihály Gimná­zium- és Szakközépiskolában rendezik meg, ahol szintén 18 hallgató versenyez majd a továbbjutásért. A fizika- verseny 12 résztvevőjének a békéscsabai dolgozók köz- gazdasági szakközépiskolája ad otthont. A legnépesebb­nek bizonyuló versenyző­gárdával induló matemati­kavetélkedőnek megszervezé­sére és lebonyolítására pe­dig a gyulai ipari szakmun­kásképző intézet vállalko­zott. január 22-én. Szabó-varró tanfolyam általános iskolásoknak Tavaly -^decemberben kez­dődött az idén a tavaszi szünetig tart az az általá­nos iskolásoknak " szervezett szabó-varró tanfolyam, amely a Békés megyei Szolgáltató és Termelő Szö­vetkezet KISZ-eseinek kez­deményezésére indult be. A 8. osztályosok a szö­vetkezet tanműhelyében sa­játítják el a szakma fogá­sait. A tanfolyamon öt általá­nos iskola 3o úttörője vesz részt. A Szolgáltató és Ter­melő Szövetkezet szakokta­tói a varró-szabó szakma legalapvetőbb fogásaival is­mertetik meg a gyerekeket. Ezzel a tevékenységével a szövetkezet jelentős segítsé­get nyújt az általános isko­lások pályaválasztásához. tai. Békés megyében rekord számú tanító- és tanárjelölt érkezik. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolá­ról 63-an, a Debreceni Taní­tóképző Főiskoláról 39-en, a szombathelyi és a Pécsi Ta­nárképző Főiskoláról össze­sen négyen, s végül még a távoli Esztergomi Tanító­képző Főiskoláról is érkezik egy hallgató. Egy-két kivételtől elte­kintve valamennyien Békés megyei származásúak, s többségük a főiskola elvég­zése után itt szeretne mun­kába állni. A 107 hallgató fogadása nehéz feladat elé állította a megyei tanács művelődés- ügyi osztályát, és a szak­felügyeletet. Elhelyezésüknél ugyanis tekintetbe kellett venni a főiskolai hallgatók lakóhelyét, s ugyanakkor fi­gyelni arra is, hogy a leg­jobb szaktanárok, tanítók mellett folytathassák az egy hónapos szakmai gyakorla­tot. A fogadó tantestületek — a korábbi évekhez hasonló­an — nemcsak a szakmai tárgyak elsajátításába, de az iskolák egész napos tevékeny­ségébe is bevezetik a hall­gatókat. Nagy létszámuk miatt azonban valószínű, hogy a hagyományoktól el­térően nem tudnak ellen­őrizni, segíteni minden hall­gatót a szakfelügyelők. Az egy hónap elteltével — éppen fogadásuk gondos elő­készítése a biztosíték erre —. eljövendő hivatásukhoz sok tapasztalatra, hasznosítható gyakorlatra tehetnek szert. Robbanás a nemzeti bank pécsi épületében Pécsett a Magyar Nemzeti Bank Baranya megyei Igaz­gatósága épületének alagso­rában csütörtökön az éjféli órákban robbanás történt, melynek következtében az épület erősen megrongáló­dott, a lépcsőház alsó része leszakadt, a környező házak ablakai pedig betörtek. Az épületben lakó Hor­váth Lajos 60 éves gondno­kot szénmonoxid-mérgezés- sel, feleségét, az 55 éves Horváth Lajosnét súlyos sé­rülésekkel kórházba szállí­tották. A robbanás okának vizs­gálatát a rendőrség szakér­tők bevonásával vizsgálja. Ö népgazdasági tervek megvalósítását az el­múlt évtizedekben többé-kevésbé azonosítottuk a termelési előirányzatok tel­jesítésével. Ez az értékelési szemlélet több szempontból is helytálló volt, legfőképpen azért, mert az új érték, a nemzeti jövedelem, jelentős mértékben az anyagi terme­lés szféráiban jön létre. Mind­ezzel összhangban a terv realizálásának feltételeit is a termelés ágazataiban vizs­gáltuk, és természetesen igyekeztünk biztosítani. Bár a szóban forgó gazda­sági ágazatok nemzeti jöve­delemtermelő szerepe mit sem változott, úgy tűnik, hogy napjainkban — ebben az esztendőben is — a ter­melési előirányzatok teljesí­tése elsősorban eszköze, útja- módja a terv realizálásának, s ez utóbbinak kulcsa, alap­vető feltétele az értékesítés; konkrétan a külső piaci ér­tékesítés. Félreértés ne es­sék: az értékesítés, a végső realizálás a múltban is fel­tétele volt a termelés növe­lésének. A hangsúlyeltolódás és a különbség abból adódik, hogy a népgazdasági tervek hosszú időn át intézménye­sen biztosították a termelés növekedésének — de leg­alább a' többlet döntő részé­nek — értékesítését, végső felhasználását, az 1980. évi népgazdasági terv viszont nem nyújt ilyen biztosítékot; a termeié» csak ott és akkor növelhető, ha a termelők az értékesítés lehetőségét is megteremtették. Az anyagi termelés fő ága­zatában, az iparban például 3,5—4 százalékkal kívánjuk a termelést fejleszteni. Ezt az előirányzatot reálisan az mi­nősíti, hogy az ipar az el­múlt évben ennél alacso­nyabb ütemet produkált. Az iparnak tehát ebben az év­ben körülbelül 1 százalékkal magasabb növekedési üte­met kell elérnie, ám a ter­melés bővítéséhez a magyar gazdaság egészétől aligha kap ösztönzést, támogatást. Még­pedig azért nem, mert a bel­földi végső felhasználást — a fogyasztást és a felhalmo­zást együttesen — tovább kell csökkenteni. Mivel a bel­földi végső felhasználásban is döntő az ipari termékek ré­szesedése, az iparnak nem­csak a termelés teljes növek­ményét, hanem azon kívül is még valamennyit, azt a részt, amit a belföldi felhasználás csökkenése „felszabadít”, a külső piacokon kell értéke-* sítenie. A feladat nehézségi foka — szinte „szemmel” érzé­kelhető. Mindemellett a kül­ső piaci értékesítés teendői kapcsán egyéb nyomós té­nyeket is figyelembe kell vennünk. Az összes belföldi felhasználás már 1979-ben is csökkent, alacsonyabb volt, mint az 1978. évi. Nos, eh­hez képest kell még 1 szá­zalékkal mérsékelni a belföl­di felhasználást, ami többé- kevésbé azt jelenti, hogy az ipar a belföldi végső fel- használásnál körülbelül az Vásárló: az állam Első alkalommal állítja ki nyilvános tárlaton éves vá­sárlásának anyagát a Művé­szeti Alap — a kezdeménye­zésről tartott sajtótájékozta­tót pénteken az alap igaz­gatója a Műcsarnokban. A kiállításon a legújabb alkotások: 106 festőművész 177 táblaképe, s 68 szobrász csaknem száz kisplasztikái munkája szerepel. A bemutatott műveket közgyűjteményeknek ajánl­ják fel, a közönség múzeu- mokban- tekintheti meg az al- kotásbkat. 1977. évi igényekkel, szük­ségletekkel, felhalmozási és fogyasztási vásárlóerővel szá­molhat. Következésképpen 1980-ban már nem csupán a termelés előirányzott idei növekményét, hanem a tény­leges 1978. és 1979. évit is külföldi piacokon kell érté­kesíteni. Az ipar a termelés növelé­se — és a már elért terme­lési szint fenntartása — szem­pontjából az export-kényszer helyzetében van. Ez a meg­állapítás az ipar egészére ér­vényes, mert a vállalatok egy része — amelyek eddig sem tudták kielégíteni a fizető­képes belföldi keresletet — 1980-ban is növelheti a ha­zai felhasználást szolgáló ter­melést. Kevés kivétellel azon­ban majd minden vállalat exportra is dolgozik, s ha a termelés exporthányada mi­nimálisan 5—10 százalék, már fellép az exportkényszer. Mellőzzük most a szoká­sos hivatkozást a kedvezőt­len világpiaci körülmények­re, a dekonjuktúrára, az áremelkedésre és még sok egyéb tényezőre, amelyek kö­zös jellemzője, hogy szá­munkra hátrányosak, évről évre nehezítik a magyar ex­port bővítését. Sajnos, e te­kintetben újkeletű problé­mával is számolnunk kell. A világpiaci változások a leg­több KGST-országban a mi­énkhez hasonló gondokat okoztak, s ennek hátrányos következményei az egymás közötti árucsere-forgalomban is érzékelhetők. Az elmúlt évben a RGST-országokkal folytatott külkereskedelmünk elmaradt a tervezett szinttől. Ügy tűnik, hogy a forgalmi előirányzatok már nem tel­jesülnek automatikusan, nemzetközi gazdasági kap­csolataink e döntő területén is nagy erőfeszítéseket igé­nyel a beszerzés, az import- kontingensek teljes kihaszná­lása és az export bővítése. Az ipar exporttermékeinek több, mint 60 százalékát a szocialista országokban érté­kesítjük, így az említett ex­portelőirányzat teljesítése — amely azonban az import nö­vekedésétől is függ — már nyújt bizonyos alapot az ipa­ri termelés növeléséhez. A további garanciáit a nem ru­bel elszámolású export bő­vítésének — 10 százalékon felüli növelésének — kell előteremtenie. Kimondható, ha az ipari export előirány­zatait akár rubel, akár nem rubel elszámolásban nem tudjuk teljesíteni, azt az ipa­ri termelés fejlődési üteme is megsínyli. ős, ezért kulcsa az idei terv megvalósí­tásának — egyrészt a külgazdasági egyensúly ja­vításának, másrészt az ipari termelés és a nemzeti jöve­delem növelésének — a kül­ső piaci értékesítés, az ex­port. Más és korántsem mel­lékes kérdés, hogy a külső piaci értékesítés kulcsszere­pe végül is a termelő ága­zatok feladatait gyarapítja és nehezíti. Garamvölgyi István Foglalkozás az amatőr film klubban Január 10-én délután fél 6-kor tartotta első ez évi foglalkozását az amatőr fil­mes klub a Megyei Művelő­dési Központban. Az elmúlt évben hirdetett amatőr filmes forgatókönyv- pályázatra elég kevés pályá­zat érkezett. A versenyered­ményét most hozták nyilvá­nosságra. Első és második díjat nem adott ki a zsűri. Ketten let­tek harmadikok; ifj. Major Gyula a Geggek, Thury Gá­bor pedig a Gabi és a Kré­taember című technikai for­gatókönyvével ért el helye­zést. „Vizsgaidőszak” a könyvtárakban. Megkezdődött a vizsga- időszak a főiskolákon és az egyetemeken. Az Országgyűlési Könyvtárat naponta mintegy háromszáz, vizsgára készülő diák látogatja (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Tanulmányi verseny felnőtteknek

Next

/
Thumbnails
Contents