Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-11 / 8. szám
1980. január ;H„ péntek Sarkadon és Mezőhegyesen Befejeződött a cukorgyártás A Sarkadi Cukorgyárban automata gépsorok segítik a csomagolok munkáját Fotó: Veress Erzsi Békés megye az ország egyik legjelentősebb cukorrépa-termesztő körzete. A termést két gyára, a mező- hegyesi és a sarkadi dolgozza föl késztermékké, vagyis cukorrá. A hét elején mindkét gyárban befejezték a répa feldolgozását. A Sarkadi Cukorgyárban szeptember 21-én a reggeli műszakkezdéskor indultak a gépek, s 107 napon át — hétfő hajnalig — megállás nélkül, zökkenőmentesen üzemeltek. A gyár körzetéhez tartozó 8 ezer hektárról 32 ezer 500 vagon termést dolgoztak fel, s ebből mintegy 3500 vagon cukrot gyártottak, melynek 80 százaléka exportminőségű. Az átvett répa átlagosan 16,3 százalékos cukortartalommal került feldolgozásra, ami egyben azt is jelenti: 0,3—0,4 százalékkal magasabb volt a répa béltartalma, mint tavaly. Igaz viszont az is, hogy a termelő üzemek között nagy szóródás mutatkozott. Azt is megtudtuk: a Sarkadi Cukorgyár Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár megyébe szállítja bértárolásra a késztermék jelentős részét, melyből a közeli napokban 700 vagonnal exportálnak. A közelmúlt esztendők állandó visszatérő gondja volt a nyersszelet tárolása, elhelyezése. Az elmúlt hónapokban az állattartó gazdaságok mintegy 14 ezer vagonnal vásároltak a magas tápértékű takarmányból, ami egyben azt is jelenti: folyamatosan elszállították a nyersszeletet, így nem voltak tárolási gondok. . Az utóüzem a jövő hét közepén áll le, a feldolgozó sorokon viszont már megkezdték a víztelenítést, a takarítást és a karbantartást. A társadalom és az egyén 'érdéke egyaránt a szerződéses fegyelem megszilárdítása. Nem jelent ez mást, mint azt, hogy a feldolgozó vállalatok ütemezni tudják a termelésüket. Ehhez azonban nem elég saját belső szervezetük megfelelő kialakítása, a feldolgozásban részt vevők pontos munkája, hanem feltétlenül szükséges azoknak a segítsége is, akik az alapanyagot termelik. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok nem egészen két hónapja kezdték meg a jövő évi sertésértékesítési szerződések megkötését a nagyüzemekkel, illetve a kistermelőkkel is. A sertéstartási kedvre jellemző, hogy a szerződéseket folyamatosan, jó ütemben kötik meg. Az állatforgalmi és húsipari vállalatok már eddig is a tervezett nyersanyagszükségletüknek több mint egyharmadára megkötötték a szerződést a mező- gazdasági nagyüzemekkel és a megbízotti hálózaton keresztül a háztáji és kisegítő gazdaságokkal is. Nem mindegy azonban, hogy miként valósulnak meg a szerződések. Az adott esetben fontos, hogy a feldolgozó húsipari vállalatok alapanyag-ellátása folyamatos legyen, mert csak így tud megfelelő időben árut biztosítani a kül- és belpiacokra. A folyamatos áruszállítás alapvető népgazdasági érdek. Ma már — a külpiacokon különösen — a szállítás pontosságának értéke van. Az alapanyag-ellátás ütemzése tehát egyaránt érdeke a termelő üzemeknek és a kistermelőknek. Az átvétel csak így lehet zökkenőmentes. Az új sertésátvételi árak 1980. január 1-től a béltartalmai értékektől függően 12—18 százalék közötti mérMezőhegyesen 110 napig tartó feldolgozási időszak után álltak le a gépek. A kampány kezdetekor kazánmeghibásodások okoztak izgalmakat, s ez időszakban néhány napig csökkentett ütemben folyt a feldolgozás. A mezőhegyesi gyár 32 ezer 200 vagon répából készített cukrot, ami 8100 hektár termése. Az elmúlt szezon a gyár életében rekordot hozott, az idén viszont ezt az eredményt csak hajszál híján nem sikerült túlszárnyalni. A gyártósorokról 3587 vagon jó minőségű, csillogó fehér cukor került a raktárakba. A késztermékből az elkövetkező hetekben 1300 vagonnal exportálnak. tékben emelkedtek. Ez az ártöbblet nemcsak a takarmány és a felhasznált egyéb anyagok árának növekedésére ad kompenzálási lehetőséget, hanem növeli a sertéstartás jövedelmezőségét is. A szerződésben vállalt élőállat-szállítási és -átvételi kötelezettségek pontos teljesítése azonban az új, megnövelt átvételi árak mellett külön jövedelemhez is juttatja a termelőt. Aki pontosan szállít, a szerződés alapján kilogrammonként 2 forinttal többet kap az úgynevezett szabadáraknál. A 2 forintos többletár kifizetését a felvásárlók ahhoz a feltételhez kötik, hogy az állat leadása a szerződésben vállalt ütemezéshez képest, legfeljebb 15 napos eltéréssel megtörténjék. Például az áprilisi leadásra szerződött sertéseket március 15-e és május 15-e között kell leadni. Ezen az időszakon belül a tényleges átadási' időt a kistermelő a teljesítés előtt egy hónappal határozhatja meg, kéthetes időszak megnevezésével. A 15 napnál nagyobb eltérés tehát anyagilag is érzékenyen érinti a termelőt. Amennyiben a felkínált sertéseket a vállalat nem veszi át 15 napon belül, abban az esetben a termelőt nem éri károsodás. Ilyen esetben, ha az átvétel a húsipari vállalat hibájából késik, a szerződéses áron felül 2 forint többletet fizetnek a termelőnek, sőt emellett megtérítik a tartás többletköltségét is. A módosult szerződési feltételek tehát korrekt módon védik a termelő érdekét, de segítik a feldolgozás ütemességét is. S hogy mindez megvalósuljon, ahhoz nem kell más, mint odafigyelés, pontosság és gondosság. M. M. A feldolgozott répa béltartalma 15,95 százalékos volt, ami csupán fél százalékkal maradt el az 1978-as rekord év eredményétől. , A mezőhegyesi gyár is szűkölködik raktárakban, ezért a késztermék jelentős hányadát az ország különböző részeibe, azokba a ‘ körzetekbe szállítják bértárolásra, ahol majdan felhasználásra, értékesítésre kerül. A répaszelet tárolásával Mezőhegyesen sem voltak gondok: a kampány kezdetére ugyanis elkészült a nagy teljesítményű szárító, s így a 7000 vagon nyersszeleten kívül mintegy 700 vagon szárított répaszeletet értékesítettek a megrendelőknek. Egy jól sikerült kampány után, a leállást követően Mezőhegyesen is azonnal hozzáláttak a berendezések víztelenítéséhez, takarításához, bontásához és karbantartásához, vagyis megkezdték a felkészülést az idei szezonra. — szekeres — Atomerőművi berendezések a Ganz-MÚYAG-ból Tovább korszerűsödik a gyártmáiíyválaszték a Ganz- MÁVAG-ban. A közelmúltban befejezték az atomerőművi berendezések közül a kazettaátrakodó gyártásának honosítását, elkészültek az első új, búvárszivattyú készülékek is. Ezek sorozat- gyártása az idén kezdődik. Az elmúlt hetek futó- és terheléspróbáin már bevált az az új típusú hajtómű, amelyet az első tunéziai exportra gyártott luxus motorvonatba szereltek, s idén nagyobb sorozatban állítják elő. Emellett a villamos motorvonatok jelentős fejlesztését is tervbe vették, s új-zélandi , partnerüknek már a legkorszerűbb szerelvényeket szállítják ez évtől. Felgyorsul a fejlesztő munka a felvonógyárban is, ahol jelenleg az eddigieknél nagyobb teljesítményű és eltérő műszaki megoldású felvonók készülnek, egyelőre a tervezőasztalon. Mindezen feladatok megkövetelik a jobb, ütemesebb alapnyag- ellátást, elsősorban a pontosabb méretű, vékony falú precíziós öntvényekből. Ezért a vállalat saját kohászati technológiáit is korszerűsíti. Pontosság, több jövedelem Eredményesen teljesítette 1979. évi tervét a HAFE Az idén nagyobbak a feladatok A Hajtóművek és Festőberendezések Gyárának (HA- FE-nak) a békéscsabai 3. számú gyára az 1979. évi termelési tervét értékben 350 millió helyett 353 millió forintra, nyereségtervét pedig 68 millió helyett 70 millió forintra teljesítette. Bjelik Béla igazgató tájékoztatása szerint kiemelkedő volt az eredmény a hajtómű gyártásában, amit a termelés jó szervezettségével és begyako- roltságával értek el. Minden megrendelést megfelelő minőségben és- gazdaságosan teljesítettek. A munkában különösen kitűnt Kosznai László szerelő, Kiss György és Sörös Péter forgácsoló szocialista brigádja. A festőberendezések tartozékai javarészt — 273 millió forint értékben — szocialista exportra kerültek. Javult a minőség, ami főként annak tulajdonítható, hogy a gyár tavaly létrehozott tervezési osztálya sikeresen segítette elő a gyártást. Az idei termelési feladat hajtóműből a tavalyihoz hasonló. Festőberendezés-tartozékokat ugyancsak az elmúlt évinek megfelelő értékben állítanak elő, de készül egy új ÍPEK—23) típusú berendezés is. A termelést az eddiginél valamivel kisebb létszámmal kell végrehajtani, amit úgy old meg a gyár, hogy a nyugdíjba menők helyett újakat nem vesznek fel, azokat pedig, akik szakmailag és erkölcsileg nem felelnek meg a követelményeknek, nem alkalmazza tovább. Azért határozott így, mert a gyártmányok egyre korszerűbbek, amelyeknek a megfelelő minőségű és gazdaságos előállításához jól képzett és, kellő műveltségű szakemberek kellenek. Jelenleg 3 okleveles és 2 üzemmérnök dolgozik a gyárban, de még több mérnökre és technikusra. van szükség. Ezért növelték a tanulmányi szerződéskötések számát egyetemi és főiskolai hallgatókkal. A továbbképzést segítette elő, hogy a dolgozók közül tavaly néhányan 10 napos tanulmányi. úton vettek részt az NSZK-beli Siemens Műveknél. Ebben az évben már a Siemens Művek terve alapján készül a festőberendezések villamos vezérlőberendezése. Meg kell jegyezni még, hogy. tavaly öten tettek technikusminősítő vizsgát, és sokan végeztek szakmai tanfolyamot. Az elmúlt évben nem volt megfelelő a termelés üteme, emiatt többször előfordult-le- maradás. Ezt az okozta, hogy a vállalat központjából késve érkezett a dokumentáció, emiatt késett az anyagmegrendelés és végső soron az anyag. A lemaradást nem egyszer „hajrámunkával” és túlóráztatásokkal kellett pótolni, ami megdrágította a termelést, és hátrányosan hatott a minőségre is. Az idén arra törekednek a gyár vezetői, hogy szűnjenek meg a késések és az azokkal járó hátrányok. A szocialista brigádok a kongresszusi vállalás keretében elsősorban a határidők betartását és a termékek kifogástalan minőségben való gyártását tűzték célul. Elhatározták azt is, hogy jelentős anyagmegtakarítást érnek el, és a termelési költségek csökkentésével a gazdasági eredményt 2 millió forinttal növelik. P. B. Érzékeny gépjárművezetők különös óvatossággal vezessenek! A közlekedés nehéz napjai „Hidegfront. Érzékeny gép- járművezetők különös óvatossággal vezessenek. Látástávolság: 200 m felett.” A megye legnagyobb közlekedési vállalatának jelzőtáblája ott található, ahol az útnak induló gépkocsivezetők megfordulnak. Hideg északi szél fúj, kavarja a havat, csípi az arcot. Még hajnali sötét van, de a garázsmester, a menetirányító, a fagyszolgálatosok már készítik elő a „talajt”, hogy az indulás az autóbuszoknál, tehergépkocsiknál zökkenőmentes lehessen.. Csatlós Béla garázsművezető gyakran éjfél után egy órakor jön be munkahelyére, hogy — különösen az elmúlt időszakban — elvégezze társaival az indítást, a biztonsági berendezések és a fékrendszerek ellenőrzését. — Hajnal 1/4 4-től kezdjük beindítani az autóbuszokat, hogy azok időre bemelegedjenek, és üzembiztosán hagyják el a központi telepet. Naponta 50 autóbuszt indítunk útjára, és most csupán 80—100 tehergépkocsi gördül ki a garázsból. Süveges Mátyás garázsmester előző este kezdte a szolgálatot, ami reggel 8.00 órakor ér véget. 12 óránként váltják egymást a’ garázsmesterek. A reggeli indításnál mindennek rendbe kell lennie. Aztán szúrópróbaszerű ittasvizsgálat következik, és, ha nem színeződik el a szonda, a gépkocsivezető útjára indulhat. Süveges Mátyás dicséri a fiatalokat, mostanában nem volt rá példa, hogy fegyelmezetlenséget követtek volna el. Tudják, ebben a kritikus időszakban harcot kell vívniuk a hóval, a jéggel. A tefu menetirányítói irodában Paulik Pál van szolgálatban. Itt is éjjel-nappali ügyeletet tartanak. A tehergépkocsik járják a megye hóval borított útjait. Három hűtőkocsi viszont éppen a Szovjetunió területén fuvarozik, Moszkvába gyógyszert szállít. — Mi történik akkor — kérdezem —, ha valahol elakad vagy „lerobban” egy jármű? — Azonnal értesítik a központot, ahonnan műhelygépkocsival sietnek a bajbajutottak segítségére. Szántó Béla 15, Tóth Imre 13 éve dolgozik a javítókocsin, végzi ezt a nehéz feladatot. — Nincs könnyű dolgunk, különösen most, a téli időszakban — mondja Tóth Imre. Legtöbb gépkocsivezetővel alig találkozunk, de vannak, akik notórikusan „leragadnak” valahol. Nem akarattal rontják el a gépkocsit, de nem veszik a fáradságot ahhoz, hogy megnézzék, hátha meg tudnák javítani az autót, amin dolgoznak. Megértem, hogy ebben a sárban, hóban, jégben és hidegben nem akarnak a kocsi alá feküdni, de a baj nyáron is -szinte mindig ugyanazokkal fordul elő. Ha jól emlékszem, december 31-én esett le az első hó, azóta 41 kocsihoz kellett kimenni a megye egész területére. Egyébként reggel 5-től este 8-ig tartjuk a frontot. Kevés olyan eset fordul elő, amikor nem tudunk a helyszínen segíteni. Ha mégsem sikerül a javítás, rádión beszólunk a telepre, hogy a Tátra mentőkocsi az elakadt járművet vontassa be a műhelybe. A mostani erős hidegben a legtöbb hiba abból adódik, hogy lefagy a levegőrendszer. A levegőben levő pára kicsapódik és megfagy. A másik hiba, hogy nem cserélik időben a gázol aj-főszűrőket, pedig sok kellemetlenséget megszüntethenének ezzel. A műhely szerelőaknáin „telt ház van”. Misik Mátyás főművezető szerint ennek ellenére nem rossz az üzemképesség. A reggeli jelentés szerint 7 busz és 19 tehSrgépkocsi javított Békéscsabán. Sok „névtelen katona” dolgozik a Volán központi telepén azért, hogy az autóbuszok és tehergépkocsik üzembiztosán, megfelelő állapotban indulhassanak úticéljuk felé. Béla Vali Szeged ipari övezetének új üzemében óránként száz tonna aszfaltot állítanak elő. Az automata berendezések zöme az NDK-ból érkezett (MTI-fotó, Tóth Béla felvétele — KS)
