Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

o 1980. január 11., péntek Mesejáték felnőtteknek Az Országos Műemléki Felügyelőség szakemberei eredeti szépségében állítják helyre a lo- vasberényi Cziráky-kastélyt. A kastélyt a XVIII. és a XIX. században építették (MTI-fotó — Szabó Imre felvétele — KS) Nevelési tanácsadás szerkesztőségünkben A Békés megyei Jókai Színházban ma este kerül első ízben bemutatásra Ko- lin Péter „TJnalmia” című darabja. A Kulturális Mi­nisztérium, a Színházmű­vészeti Szövetség és az ASITEJ által kiírt gyermek- darab-pályázat egyik nyer­tese ez a mű. A Jókai Szín­ház vállalkozott az ősbemu­tatóra. A darab tartalmát így is­merteti a műsorfüzet: „Me­seországban, hála az egyre fokozódó termelésből faka­dó jólétnek, egyre inkább sorvadásnak indul az embe­rek közösségi élete és művé­szeti igénye. Ezért, hogy életük valóságát és külső körülményeit összehangol­ják, betiltják a mesét, a sí­rást, a nevetést, és a végső következtetést levonva me­seországot átkeresztelik Unalmiának. Kizökken a világ rendje, sorban érkez­nek az ismert mesehősök, akik nem tudják küldetésü­ket teljesíteni. Végül persze helyrezökkennek a dolgok, sok vidám és szatirikus ka­landon át, meghirdetik a viadalt a királylány kezéért, csak elindul Hófehérke meg­mentéséért a szép királyfi stb...” A szövegkönyv elolvasása után, anélkül, hogy a próbák egyikét is látta volna az em­ber, bizonyos aggodalmaktól nem tud szabadulni. A szín­ház így vélekszik a darab­Orosházán szeretik a köny­vet az emberek. Kevés az olyan család — különösen ahol gyerekek vannak —, hogy ne került yolna könyv a karácsonyi ajándékok kö­zé. Az orosházi bolt, Békés megye legnagyobb forgal­mat elérő szövetkezeti köny­vesboltja, jól felkészült a várható fogalomra. Már az előző évnél jóval magasabb októberi és novemberi be­vétel is sejtette, hogy de­cemberben újabb csúcsok dőlnek meg. A végeredmény azonban minden képzeletet felülmúlt. Melyek is voltak a legnép­szerűbb kötetek? Sok pél­dány fogyott a Móricz Zsig- mond által összeállított Mag­vető című gyűjteményből, Illyés Gyula Beatrice, apród- jai, Púja Frigyes A felsza­badult Battonya, Thury Zsu­zsa Barátok és ellenfelek, Rákosy Gergely Az óriástök című könyvéből. A külföldi szépirodalomból Maupassant Elbeszélések, Marquez Száz év magány és M. V. Llosa Pantaleon és a hölgy vendégek, Wouk Zen­dülés a Caine hadihajón cí­mű könyveiből minden, a bolt által beszerzett kötet a vásárlók könyvespolcaira került. Kevésnek bizonyult a Szé­kely András által összeállí­tott, Munkácsy Mihály mun­káit bemutató képzőművé­szeti album is. Soha ilyen sok ifjúsági könyvből nem válogathattak a gyerekek! Különösen az indiánregényekben mutat­kozott bőség. Üjból rekordot ért el Milne Micimackó kö­tete is. A hiányosságok okát — például az új mesegyűjte­mények nélkülözését —, s a hiányzó leporellókat a kiadói tervek hiányosságára vezet­hetjük vissza. ról: „A fiatal szerző egy mesedarab külsőségei kö­zött, nagyon is felnőtteknek szóló problémákat vet fel.” Az egyik kérdőjel éppen ez­zel kapcsolatban támad: ké­pes-e ez a darab egyszerre megfelelni a felnőttek és a gyermekek igényeinek? A szöveg alapján kissé merész vállalkozásnak tűnik ez. A darab elején ugyanis még csak találunk, vagy érthe­tünk szatirikus utalásokat az agyonszervezett munka, a szórakozástól mentes élet el- sekélyesedésére, az Unalmíá- ra. Gondolhatunk a két mű­szakot hajszoló kispolgári anyagiasságra, amelyben az egyik, a nagyon hosszú mű­szak, a pénz utáni hajszás munka ideje, a másik pedig az, amelyben csak alvásra jut pár óra. Ez az az élet­forma, amelynek jelszava a darab szerint a pontosság, a célszerűség, a rend, tehát amelybe a szórakozás, a művészetek, a mosoly, a sí­rás nem fér. De mindez csak utalás a x darab elején, amelyet köny- nyen feledtet a további, a nagyobb terjedelmű rész, az a mesecselekmény, amely­ben teljesen feloldódik, szin­te eltűnik a társadalmi vo­natkozású, erőteljesebb elem. Több következetességet igé­nyelne — véleményem sze­rint — olyan konfliktusok, szövegrészek fenntartása, lé­tezése, a darab késői folya­A bolt decemberi forgal­ma végül 977 ezer forint lett, amely jelentős mérték­ben meghaladta az előző évi rekordforgalmat. Az ered­A nagy szálló halijában ül­tünk, olyan hallban, ahol mindig minden olyan, mint a filmen — sőt effajta hall nélkül film nem is létezik. Egy idegorvossal beszélget­tem, aki nemrég fejezte be a rendelését, és most ittuk a gyönge teát. — Látja — szólt az orvos —, csak gyakorlat kérdése az egész. Itt jönnek-mennek a szemünk előtt férfiak, nők, németek, külföldiek, vendé­gek ... és a kutya sem is­meri őket. Csak én. Egy pil­lantás — plusz némi mély- lélektan. Én az emberekben • úgy olvasok, mint a nyitott könyvben. — Mit olvas ki belőlük? — kérdeztem. — Egész érdekes fejeze- tecskét. Előttem nincsenek talányok, ismerem én ezeket az embereket egytől egyig. Kérdezzen. — Nos... például: Ki az az ember ott? Az a pofasza­kállas öregúr? — Az... nos az az ember, mint láthatja, döbbenetesen hasonlít az öreg Ferenc Jó­• 1890. január 9-én született Kurt Tucholsky Nobel-dljas né­met író. E műve a nálunk 1959- ben megjelent kötetéből való. matában is, amelyek az in­dító szatirikus, kritikai lég­kört erősíthetnék, létét fenn­tarthatnák. A gyermekelőadás prob- lémamentesebbnek tűnik, hiszen számukra a társadal­mi fonákságot csípő részek ha még nem is érthetőek, a színpadi látvány kárpótol­hatja őket. Bár nehezen érthető, miért kellett a szer­zőnek egy eredetileg gyer­mekdarabnak készülő mű­be ilyen, felnőtteknek szóló elemeket vinni? A szövegkönyv gyakran csalóka játékot űzhet az emberrel, hiszen a színház­ba járók tapasztalhatták, hogy a rendezőn és a színé­szeken milyen sok múlik: felemelhet, vagy ejthet egy darabot. Nem közömbös, hogy a mű melyik részére, mon­danivalójára helyezik a hangsúlyt, miként képesek a finomabban árnyalt, de a darab értése szempontjából fontos részeket úgy megje­leníteni, hogy a közönség fi­gyelmét magára vonja. A ma esti és a következő előadások minderre választ adnak: miképp lesznek ké­pesek a problémát úgy felol­dani, hogy jó élménnyel, és őszinte tapssal állhassunk fel az előadás végén. Bízunk a rendező és színészek mun­kájában, és az elmondottak ellenére is a darab sikeré­ben. ményekből kivette részét a 60 könyvbizományos is, akik a város és járás üzemeiben, termelőszövetkezeteiben, is­koláiban, és ÁFÉSZ-boltjai- ban árusították a könyveket. zsefre. Egyenesen azt mond­hatnám, hogy a császár ha­sonmása — úgy fest, mint egy öreg pénzeslevélhordó, akit az emberek jóságosnak tartanak, mert ő hozza a pénzt... Én ezt az embert mégis egykori bécsi udvari tisztviselőnek tartom. Nézze csak, hogyan beszél a pin­cérrel: született arisztokrata. Tévedés kizárva ... Biztosan excellenciás — valami egé­szen nagy kutya. Ez a hely­zet. — Elképesztő. De, hát hon­nan tudja ön ezt? — Ahogyan már mondtam önnek: gyakorlat kérdése az egész. A rendelőben tettem szert rá. Idegorvos vagyok, mint még jó néhány an — csak éppen van szemem. És benne az a bizonyos pillan­tás. A „blikk”. — És a hölgy, ott hátul? Aki annál az asztalnál ül, és a jelek szerint vár valakit — nézze csak, egyre az ajtón a szeme... — Az ... szóval ő azon rit­ka nagy kokottok egyike, akikből manapság már alig van ezen a szegény világon. Nos tehát, az illető a meg­vásárolható gyönyörök ki­rálynője. Zabálja a férfiakat. Fölzabái ja ... És a szemé­Korábban a szerkesztősé­günknek címzett olvasói le­velek legjobb tudásunk sze­rinti elintézése mellett, az olvasókkal kialakított kap­csolatainkat jogi tanácsadás­sal is kibővítettük. Mos új — nevezhetjük így is — „szolgáltatás” megva­lósítását tervezzük: havon­ként egyszeri nevelési ta­nácsadást, azoknak a szülők­nek, akik a hivatalos lehe­tőségeken kívül is szeretné­nek tanácsot, segítséget kap­ni gyermekük neveléséhez, pedagógiai problémáik meg­oldásához. Szerkesztőségünk a nevelési tanácsadás vezeté­sére a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neve­léstudományi tanszékét kér­te fel, akik társadalmi mun­kában vállalták ezt az érde­kes, hasznosnak ígérkező fel­adatot. A minden hónap második iskolai szabad szombatján működő tanácsa'dás jellegé­ről a neveléstudományi tan­szék vezetőjével, dr. Gácsér Józseffel beszélgettünk. — Kiket, melyik gyermek­korosztály szüleit várják első­sorban a szerkesztőségi ne­velési tanácsadásokra? — Elsősorban a 10—14 éves gyerekek problémáival fog­ben ... nézze csak ... a sze­mében szomorúságkomple­xus ... egész kert, tele szo­morúfűzekkel. Ez a nő epe- kedik; a sok-sok beteljesülés után, amely nem is volt, epekedik. Igen, semmi két­ség ... Mit akar még tudni? Ha már benne vagyunk. — Arról ott! Arról a kö­vérről, aki most felállt és ép­pen megy. Az a kicsit piros arcú. Az vajon kicsoda? — Az az ember borkeres­kedő. Vagy maga a főnök, vagy valami nagy borkeres­kedő-vállalat cégvezetője. Energikus, művelt férfi, erős akaratú férfi. Kérlelhetetlen. Gyűlöli a sokaságot. A ko­molyság embere. Ez ő. — És az ott? Az a kicsi, kissé közönségesnek látszó hölgy? — Az... az egy szolid, vi­déki polgárasszony ... szolid asszony, legalább négy gyer­mek anyja, aki a kispolgári családok erkölcsi fogalmai szerint nevelkedett. Ő a megtestesült hűség és erény, és ebből egy jottányit sem enged... Ö nem ... — És az ott, doktorom? — Látja — az a mai idők tipikus pénzembere. Szőrös- tül-bőröstül. — El tudnám mesélni az egész élettörténe­tét, olyan világos előttem a lelke. Harácsoló. De állja is a csapásokat. Ez nem engedi magát legyűrni. Nincs ideje piszlicsáré dolgokra; nem ol­vas könyveket; nem érdekli semmi, csak az üzlet az üz­let. — Szent Isten! hat óra, ne haragudjék, de sürgős lalkozunk. A legtöbb gond ugyanis ebben a korosztály­ban szokott előfordulni. Egyébként nagy örömmel vállalkoztunk a Népújság felkérésére a tanácsadás megvalósítására. Tanszékünk szívesen nyújt segítséget az újság olvasóinak, a megye lakosságának. Külön fontos­nak tartjuk, hogy a gyerme­kek nevelésében jelentkező negatív jelenségeknek még a kezdeti időszakában keresse­nek'fel bennünket a szülők, és kérjék segítségünket. Ez természetesen érvényes arra is, hogy az iskolában tanító pedagógusokat is mindig ide­jében célszerű a problémák­ról értesíteni! Ez a tanácsadás nem kí­vánja átvenni az iskolák, a megyei nevelési tanácsadók szerepét, hisz ezen intézmé­nyek fő feladata tulajdon­képpen a gyermekek nevelé­se és a nevelési problémák megoldása. Itt arról van szó, hogy külön lehetőséget kívá­nunk nyújtani a szülőknek. — Mint pedagógiával fog­lalkozó szakembernek, mi a véleménye a szülők átlagos pedagógiai intelligenciájáról? — Minden szülő nagyon szereti gyermekét. Ebből ter­megbeszélésem van. Fizetek! — azaz hogy kérem a szám­lámat — helyesbített. A pin­cér megjelent, elvette a pénzt, távozott. A doktor felállt. — És mivel tartozom én? — kérdeztem, csak úgy tré­fából. — Amit ön kapott, az meg­fizethetetlen, megfizethetet­len. Minden jót! Azaz... a közeli viszontlátásra. Már itt sem volt. * * * És, akkor kíváncsi lettem, szerfelett kíváncsi. Még va­lamennyi analizált áldozat a helyén ült — valamennyi. Odasompolyogtam a portás­hoz, aki a maga helyéről jól átláthatta az egész hallt. És beszéltem vele. Meg csúsz­tattam valamit a kezébe. Én kérdeztem, ő válaszolt. Fi­gyeltem : Az osztrák udvaronc egy Glewitzbe való varrógépke­reskedő volt. A nagy kokott, a maga szomorúságkomple­xusával egy bizonyos Mrs. Bimstein, Chicágóból — a férje, a bizonyos Mr. Bim­stein éppen odalépett az asztalhoz a maga egész va­lójában. A nagy borkereske­delmi vállalat cégvezetője pedig Grock volt, a bohóc. A kövérkés mama viszont egy vendégszerető marseilles-i műintézet tulajdonosa; végül a szemtelen pénzember: leg­újabb irodalmi iskola egyik költő-tagja. Csak a pszichológus volt pszichológus. (1930.) (Palasovszky Ödön fordítása) mészetesen következik, hogy igyekszik minden lehetőt megadni gyermeke számára. Áldozatokat, jelentős áldoza­tokat hoz értük. Ez nagyon jó. Ezt a helyes törekvést kellene egybekapcsolni úgy, hogy a szeretetet megtartva, követelményeket is támasz- szón gyermekével szemben, egyrészt a családi munka- megosztásban, másrészt ab­ban is, hogy képességeinek megfelelőéin tanuljon, s ere­jéhez mérten végezzen fizi­kai munkát is. Hogy mind­ezeket eredményesen oldhas­sa meg a szülő, ahhoz jó együtttnűködésre van szük­ség az iskola és szülő,-a pe­dagógus és szülő között. Hi­szen az iskola hasznos út­mutatásokat, tanácsokat tud adni. Külön- nagy értéknek tartom a Gyermekünk című folyóiratot. Mert ha azt rendszeresen tanulmányoz­zák a szülők, jó útmutatást kapnak a gyermeknevelés­hez, esetleg előre elkerülve számos konfliktust. — A nevelési tanácsadá­sok egy részénél szükség van a gyermek jelnlétére is. ön szerint mikor hozza magával a szülő problémás gyerme­két? — Ez természetesen a szü­lőn múlik. Bár érdemesebb a problémafelvetés, a tájéko­zódás céljából első alkalom­mal egyedül felkeresni a szü­lőknek -a szerkesztőségi ta­nácsadást. Hiszen akkor de­rül ki, hogy -szükség van-e egyáltalán a gyermek és a szülő együttes jelenlétére. — Mit várhatnak a szülők a tanácsadástól? — A tanácsadás célja, hogy mindazok a szülők, akik gyermekük eredményesebb nevelése érdekében a szer­kesztőséghez fordulnak, szak­szerű tájékoztatást, segítsé­get kapjanak gyakorlati ne­velőmunkájukhoz. Mi bízunk benne, hogy sokesztendős szakmai, tudományos tapasz­talatunkkal eredményesen segíthetjük ezt a munkát. Várjuk tehát a szülőket az első nevelési tanácsadásra, január 26-án, délelőtt 9-től 12 óráig, amelyet, első alka­lom lévén, magam vezetek. B. S. E. SZÍNHÁZ, mozi 1980. január 11-én, pénteken, este 19.00 órakor Békéscsabán: UNALMIA Jókai-bérlet. * * * Békési Bástya: 4 órakor: A ti­tokzatos rendszám, 6 és 8 óra­kor: Ajándék ez a nap. Békés­csabai Építők Kultúrotthona: 5 órakor: Kalózok Jamaicában, 7 órakor: Lucky Lady. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: Az utolsó vérbosszú, 4, 6 és 8 órakor: őszi szonáta. Békéscsa­bai Terv: A skarlát betű. Gyu­lai Erkel: A gyilkos a házban van. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Égig érő fű, 5 és 7 órakor: NA- da csoport. Orosházi Béke: Kol­dus és királyfi. Orosházi Parti­zán: A kívánság fája. Szarvasi Táncsics: Ütközben. Enyedi G. Sándor Közel egymillió forintos forgalom az orosházi könyvesboltban Kurt Tucholsky:* A hotel-haliban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents