Békés Megyei Népújság, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-11 / 8. szám

1980. január 11., péntek o A Mezőberényi Faipari Szövetkezetben több modern gép fo- j kozza a munka termelékenységét. Képünkön egy sorozatfú- : rógép látható, mely egy műveletben készíti el az összes szűk- ; séges furatot a munkadarabon Fotó: Veress Erzsi ; Véget ért a téli szünet Befejeződött az utóbbi évek leghosszabb, december 20-tól tartó téli vakációja, s a diá­kok csütörtökön ismét bené­pesítették az általános és a középiskolákat. A korábbi évek hasonló alkalmaitól vi­szont lényegesen eltért a szü­net utáni első tanítási nap, mert nem osztották ki a fél­évi értesítőket a pedagógu­sok. A hetedikesek és a nyol­cadikosok, valamint a közép- iskolások ugyanis ősszel köz­hasznú munkán vettek részt; emiatt, valamint a 11 napos tanítási rend miatt lényege­sen megrövidült a tanév első fele, így a félévi teljesít­ményt csak január végén ösz- szegezik a pedagógusok. A félévi értesítőket ezért az idén február első-napjaiban kapják kézhez a diákok. Vál-, tozatlan viszont, hogy nem osztályozzák az elsősök és az ötödikesek teljesítményeit, s nem adnak osztályzatot a pedagógusok a többi osztály­ban azokból a tantárgyak­ból, amelyekkel az idei tan­évben ismerkedtek meg ' a gyerekek. Az általános és a középfo­kú iskolákban legközelebb a tavaszi szünet kínál némi pihenést, de az ezúttal a szo­kottnál rövidebb lesz: ápri­lis 5-től április 9-ig tart. A szünet után az első tanítási nap április 10-e. A tanítás az általános is­kolákban legkésőbb június 13-án ér véget, s a középis­kolák negyedikesei május 10- én ballagnak. A középiskolák alsóbb évesei június 13-án mennek utoljára iskolába. Az írásbeli érettségik május 19-én kezdődnek, a közös érettségi—felvételi írásbelik időpontja pedig május 26— 27. Napirenden II cipőipar feladatai A cipőgyártás mennyiségé­nek szinten tartása, az anyag­takarékos technológiák széle­sebb körű bevezetése és a szerződéses fegyelem betar­tása az 1980-as év legfonto­sabb feladata a cipőiparban — állapította meg Bakos Zsigmond könnyűipari állam­titkár csütörtökön, a Bőripa­ri Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének ülé­sén. Rámutatott, hogy a bőr-, a cipő-, a kesztyű-, a kon­fekciószőrme-gyártásban a természetes bőranyagok vi­lágpiaci drágulása miatt nö­vekedni fog a bőrhelyettesítő anyagok iránti igény. Fel- használásuknál a magas esz­tétikai és ‘ használati érték kialakítására kell törekedni. Ezért is fontos a technológiai fegyelem fokozott szigorítá­sa, s az egymáshoz kapcsoló­dó termelési feladatok na­gyobb összhangjának megte­remtése. Gazdag programot ígér a Csehszlovák Kultúra Ideggyigyászati tanácskozás Mintegy 400 kulturális ese­mény, köztük képzőművésze­ti kiállítás, irodalmi est, ba­rátsági rendezvény fémjelzi a Csehszlovák Kultúra idei te­vékenységét — tájékoztatták az újságírókat csütörtökön a Csehszlovák Kulturális Köz­pontban, 1980. évi terveiket körvonalazva. Jelentős ese­ménynek ígérkezik március­ban a Karlovy Vary-i Por­celángyár árusítással egybe­kötött kiállítása, valamint a nemzetközi nőnapon rende­zendő divatbemutató a Ró­zsahegyi Textilgyár közre­működésével. Csehszlovákia felszabadulásának 35. évfor­dulója alkalmából bemutat­koznak Magyarországon a ba­ráti ország neves képzőmű­vészei. Az év folyamán több előadás hangzik majd el Csehszlovákia társadalmi éle­tének szinte minden terüle­téről. S az idén Szolnok me­gye ad otthont a magyar— csehszlovák barátsági hét rendezvénysorozatának. A Magyar Ideg- és Elme­orvosok Társasága rendezé­sében csütörtökön neuro- pszichiátriai tanácskozás kezdődött. A szakmai nagy­gyűlésnek számító tanácsko­zás fő témái: az ideg- és el­megyógyászat két — az or­vosok szerint — népbetegség méretű problémája, az egyik az agyi vérkeringési zavarok­ból, a másik a neurózisok­ból adódik. A nagygyűlés programba vett 250 előadá­sának több mint a fele ezek­kel a tárgykörökkel foglal­kozik. A szombatig tartó or­vostanácskozásnak mintegy 300 hazai és 50 külföldi résztvevője van. Totó-lottó tombola Az OTP békéscsabai, oros­házi és szeghalmi totó-lottó kirendeltségén a közelmúlt­ban tartották meg a totó­lottó tombola sorsolását. Ezen azok a fogadók vet­tek liszt, akik 1979. novem­ber 29.—1980. január 2. kö­zött az említett kirendeltsé­geken egyszerre legalább 4 totó-lottó szelvényt vásárol­tak, vagy 20 forintnak meg­felelő „K” szelvényt fizettek be. A decemberi, illetve janu­ári előfizetéses havi lottó- szelvényekhez két-két darab tombolajegy járt. Az OTP Békés megyei Igazgatóságá­nak tájékoztatása szeriéit a nyertes tombolaszámok a kö­vetkezők : Békéscsabai totó-lottó ki- rendeltség: 480 272, 541 403, 609 689, 620 231, 621611, 621 631, 628 735, 639 431, 731 020, 733 993, 734 483. Orosházi totó-lottó kiren­deltség : 606 086, 684 165, 687 544, 703 380. 527 502. 680 080, 686 054, 700 492, 532 592, 683 100, 686 430, 702 175, Szeghalmi totó-lottó ki- rendeltség: 602 107, 602 817, 603 238, 603 640, 604 717, 705 653, 707 609, 707 636, 707 717. Az ajándéktárgyakat a fo­gadók a nyertes tombolajegy ellenében a békéscsabai és orosházi totó-lottó kirendelt­ségben február 2-ig, a szeg­halmi totózóban február 5-ig vehetik át. Az utóbbi napok hideg időjárásának hatására befagyott a Balaton és a Velencei-tó is. A korcsolyázókat és a fakutyáz- ni vágyókat a Balatonon méfe nem fogadja mindenütt biz­tonságos vastagságú jég. De a Velencei-tó part menti szaka­szait és öbleit sokan keresik fel. (MTI-fotó — E. Várkonyi Péter felvétele — KS) Kiváló klubok megyénkben A megyei klubtanács de­cemberi ülésén vitatta meg a klubok kitüntetésére vo­natkozó javaslatokat. Ekkor döntöttek arról'is, hogy mely klubok és klubvezetők jutal­mazását javasolják a Kultu­rális Minisztériumnak, a KISZ KB kulturális osztályá­nak és az Országos Ifjúsági Klubtanácsnak. A megyei klubtanács Ki­váló Ifjúsági Klub címet adományozott a békéscsabai Kner Nyomda Szivárvány, a csorvási művelődési ház Mo­zaik, a dombegyházi művelő­dési ház, az orosházi ifjúsági ház Együtt — Egymásért, a szeghalmi művelődési köz­pont DIFI ifjúsági klubjá­nak. Több ifjúsági klubot dicséretben részesítettek munkájukért. Kirándulásra készülnek Legalább 120 résztvevőre számít a Megyei Művelődési Központ azon a kirándulá­son, amelyet a közművelődé­si mozgalomba benevezett szocialista brigádoknak szer­veznek. A kirándulás célja az, hogy a világunk témakör feltételeinek teljesítéséhez is­meretanyagot gyűjtsenek a résztvevők. Január 25-ig jelentkezhet­nek a szocialista brigádok a Megyei Művelődési Központ­ban a március 8—9-én sorra kerülő tapasztalatcsere-útra. A kirándulásra indulók meg­tekintik a nagykereki Bocs- kai-várkastélyt, a berettyó­újfalui Helytörténeti Múze­umot, a balmazújvárosi Honismereti Múzeumot, majd az első nap estéjén Debre­cenben alszanak. Másnap Lillafüreden a Hermann Ot­tó Emlékházba .mennek, ké­sőbb pedig megtekintik a nyékládházi tavakat is. II Minisztertanács tárgyalta 11 jogszabályrendezés □ Minisztertanács 1974- ben előírta, hogy a miniszterek és az or­szágos hatáskörű szervek ve­zetői — az igazságügyminisz­terrel egyetértésben — fo­lyamatosan, de legalább két­évenként vizsgálják felül az általuk kibocsátott jogszabá­lyokat, és végezzék el a ren­dezésüket összhangjuk és áttekinthetőségük érdekében. E feladatok elvégzéséről az igazságügy miniszter először 1977-ben számolt be; az utóbbi két év jogszabályren­dezési munkálatairól szólt az a jelentés, amelyet a Mi­nisztertanács most tárgyalt meg. Jogalkotásunk dinamiku­san fejlődő szakasza volt ez az időszak. A társadalmi­gazdasági fejlődés a jog­rendszer továbbfejlesztését, viszonylag nagy számú új jogszabály megalkotását tet­te szükségessé. Lényegében megvalósultak az MSZMP X. kongresszusa után elhatá­rozott jogrendszeri reform céljai, és ezzel megteremtőd­tek a fejlett szocialista tár­sadalom építésének megfe­lelő jogi keretei. Az újon­nan megalkotott vagy kor­szerűsített, nagyobb jelen­tőségű jogszabályok várha­tóan hosszabb ideig hatály­ban maradnak. Ez lehetővé teszi, hogy fokozott figyel­met fordítsanak az alacso­nyabb szintű jogszabályok­ra (miniszteri rendeletek, utasítások, szabályzatok stb.). Az utóbbiaknál is tö­rekedni kell a stabilitásra, a túlszabályozás visszaszorí­tására, a társadalmi igények és a szabályozás nagyobb összhangjára, a jogalkotás társadalmi, gazdasági és tu­dományos megalapozottsá­gának erősítésére, összessé­gében: a jogrendszer egysze­rűsítésére, áttekinthetősé­gének és közérthetőségének fokozására. Ezek a törekvések szoro­san kapcsolódnak az állami szervezet és tevékenység korszerűsítéséhez, az állam- igazgatás egyszerűsítéséhez, hatékonyságának fokozásá­hoz. A minisztériumok és országos hatáskörű szervek eddig felülvizsgálták szakte­rületük joganyagát, hatá­lyon kívül helyezték a gya­korlatban nem élő jogszabá­lyokat, a többször módosí­tott rendelkezéseket pedig általában egységes szerke­zetben tették közzé. E rendezés közben töre­kedtek az átfogó, komplex szabályozásra, a párhuzamos rendelkezések kiküszöbölé­sére, a jogszabályok számá­nak csökkentésére is. Mind­ez azonban csak a teljes rendezés előmunkálatainak tekinthető. Jogalkotásunkat az utóbbi években sok szó érte a túl­szabályozás miatt. A bírálat középpontjában nem a jog­rendszer egésze állt, hanem — többnyire jogosan — a nagy számú, alacsonyabb szintű jogszabály. Erre azért is nagy figyelmet kell fordí­tani, mivel ez a túlszabályo­zás fékezi az igazgatási és gazdálkodó szervezetek kez­deményezését, sokszor sérti önállóságukat, bürokratizál­ja az ügyintézést, gátolja a demokratizmus további ki­bontakozását. így végső so­ron akadályozhatja a társa­dalmi fejlődést. Számolni kell azonban az­zal is, hogy korunkban fo­kozódik a társadalom „sza­bályozottsága”. Ennek köz­ismert okai közé tartozik a tudományos-technikai fej­lődés, az urbanizáció, a nem­zetközi kapcsolatok bővülé­se. A szocialista országok­ban a gazdaságirányítás fej­lesztése széles körű, eseten­ként dinamikusan változó jogi szabályozást igényel. A jogszabályok nagy szá­ma, és gyakori módosulása tehát önmagában még nem jelent túlszabályozást. Az alacsonyabb szintű jogszabályoknál viszont in­dokolatlan túlszabályozás észlelhető. Gyakran jogi esz­közöket alkalmaznak akkor is, amikor a kívánt eredmé­nyeket társadalmi, gazdasági eszközökkel, politikai ve­zetési módszerrekel is el lehetne érni. Nem ritka a fölöslegesen részletekbe me­nő szabályozás, és előfor­dulnak olyan végrehajtási rendelkezések, amelyek csupán megismétlik a ma­gasabb szintű előírásokat. E jelenségek ellen — össz­hangban az államigazgatás korszerűsítésére irányuló tö­rekvésekkel — a jövőben még határozottabban fel kell lépni. agy gondot jelent az is, hogy a jogalkal­mazókra ajánlások, iránymutatók tömege zúdul, a legkülönbözőbb elnevezé­sekkel (közlemény, körlevél, elvi állásfoglalás, irányelv, leirat, körrendelkezés, tájé­koztatás stb.). Sok az értel­mező, magyarázó rendelke­zés is. így helyenként át­tekinthetetlenné válik az al­kalmazandó jogi anyag. In­dokolt esetben természete­sen megfelelő iránymutatá­sokra is szükség lehet. Ezek az irányítás fontos eszközei, • ezért — egységes szempon­tok szeriht — pontosan ki kell dolgozni alaki és tartal­mi követelményeiket. Ilyen alapon a későbbiekben a jogi és egyéb iránymutatások teljes körét is rendezni kell. Országos energiagazdálkodási vizsgálat Széles körű országos vizs­gálatot indított a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a vállalatok, szövetkezetek energiagazdálkodási tevé­kenységének felmérésére, és az előírt energiatakarékossá­gi követelmények ellenőrzé­sére. A főváros és 15 megye gazdálkodó szerveire kiterje­dő energiaracionalizálási vizs­gálat indításaként szerdán és csütörtökön kétnapos felké­szítő értekezletet ' tartottak Velencén, a KNEB oktatási központjában. Az országos vizsgálatban részt vevő népi ellenőröknek, területi mun­kabizottsági vezetőknek az ország energiahelyzetéről és energiatakarékossági lehető­ségeiről dr. Juhász Ádám ne­hézipari minisztériumi ál­lamtitkár tartott előadást. Konzultációk, képzések a felnőttnevelési stúdióban A Megyei Művelődési Köz­pont felnőttoktatási stúdiója már az elmúlt évben szerve­zett konzultációkat a dolgo­zók középiskolája hallgatói­nak. Békéscsabán a Vásár­helyi Pál, a Kemény Gábof és a Sebes György szakkö­zépiskolában ebben az évben is folytatódnak a magyar nyelvtani, statisztikai és ma­tematikai konzultációk. Min­den tárgyból olyan sokan je­lentkeztek, hogy több tanul­mányi csoportot kellett szer­vezni. A nyelvtani foglalko­zásokat legközelebb január 14-én a Vásárhelyi Pál, 21- én pedig a Kemény Gábor szakközépiskolában rendezik. A felnőttnevelési stúdió az SZMT-vel, az üzemekkel és a vállalatukkal közös szerve­zésben újszerű órákat ter­vez a békéscsabai gyárak, vállalatok továbbképzésein. A Jókai Színház művészei­nek felléptével, a Békés-ban­da közreműködésével, s szak­előadók segítségével közmű­velődési órákat vezetnek be a tantervbe.

Next

/
Thumbnails
Contents